Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

KOSSUTH

3.17 Purcell: Arthur király, ötíelv. opera.

10.05 Kisiskolások műsora.

10.40 Édes anyanyelvűnk.

10.45 Mozart: Esz-dúr kürtkvintett.

unó A szív és a tanulás.

11.10 zenekari muzsika.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.15 Nóták.

13.40 Sáncalja. 20. folyt.

14.00 Szomszédolás.

14.25 Iskolarádió.

15.10 Kóruspódium.

15.18 Bach-mfivek.

15.43 A népdal bete.

16.05 Így élünk ...

17.30 Áriák.

17.55 Mikrofórum.

18.10 Ifjúsági Etád tószínpad.

19.35 A népdal hete.

13.45 Lemezek kózt válogatva.

20.20 Hilde Güden énekel.

20.30 Termőre fordulóban.

20.43 Múlton: Sámson.

Rádióváltozat.

22.15 Európa és a világ.

22.25 Szereti ón Bartókot? 23.25—0.25 Operettrészletek.

PETŐ BT

8.OS Könnyűzene.

8.26 A népdal hete.

5.00 Ezeregy délelőtt.

11.46 Versek.

12.00 Népi zene.

12.20 Operarészletek.

13.03 Balettzene.

Mindenki kedvére —

kettőtől — hatig ,..

18.10 A népdal hete.

18.30 Hangverseny.

19.15 Rádiójelenetek.

19.45 Filmzene.

20.28 Muzsikáról fiataloknak. 20.53 Nótacsokor.

21.10 Láttuk, hallottuk.

21.30 Szimf. hangverseny.

22.40 Nagy siker volt — hallgassuk meg újra.

23.40 Operarészletek.

MAGYAR

8.25 Iskola-tv.

17.28 Hírek.

17.36 Vidám verseny. (Gyermekműsor),

18.00 Az olasz tv zenés filmje.

18.30 Jugoszláv Idsfilm.

18.50 Az élelmiszer-gazdaság fejlesztése.

19.15 Esti mese.

19.30 Tv-híradó,

20.00 Babits: Hatholdas rózsákért. (Tv-film.)

23.20 A MALÉV stewardese- vetélkedője. f

21.40 Magyar tudósok. Portréfilm.

22 10 Tv-híradó.

POZSONYI

0.30 Férfi, akiről semmit

sem tudok. Amerikai film.

11.10 Népdalok.

16.4*5 Kincses sziget. 8. rés®.

19.00 és 21.50 Tv-hiradó.

20.00 Lengyel ty-film. aOlSO Szórakoztató sorozat.

*1.30 A Prűd y-egyiittes

műsorából.

I Fíh*» I

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

(Telefon: 22-33)

Délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor

Szerelmesfilm Színes, magyar film.

EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07)

Délután fél 4 és este fél 8 órakor Bye, bye, Barbara I Színes, francia film.

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Neretvai csata I—II.

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vörös berkenye

HATVANI KOSSUTH:

Mint a bagoly nappal

HEVES:

A fal

FÜZESABONY:

Szép magyar komédia

P ÉTERVAS ARA:

Az ujjlenyomat

Egerben, este 7 órakor: CSARDASKIRALYNO Shakespeare-bérlet)

Lekvárszezon

Az illatot messzi érezni a faluban, őszről árulkodik, lekvárfőzésről. Nem is nehéz megtalálni „a riportalanyt”, az illat odavezet. Pintér Fri- gyesné kápolnai házának tornácán kavarja a nagy üstben rotyogó szilvalekvárt.

— Ez bizony már a 60. ősz, hogy főzöm így, ősz táján a szilvalekvárt, — mondja, miközben kavar egyet az üstben rotyogó lekváron, majd kóstolja. Jó ízű, lesz vagy 25 kiló, de van még egy üstre való. Egy-egy szezonban kifőzök 50 kilónyit, aztán téli estéken lehet fogyasztani. Nagyon szeretjük, a gyerekek is, no meg különösen az unokák, mert az is van öt. Csuda," hogy most nincsenek itt, ha kifő, a katlant mindig ők kaparják ki.

— Meddig tart egy üsttel kifőzni?

— Bizony fél nap is rámegy egy katlanra valónál, sokat kell kavargatni, míg megkeményedik, vagy ahogy nálunk mondják, cibere lesz belőle.

— És a tüzelő?

— Sok elmegy, az igaz, de van itt sok apró gally is, meg aztán ilyenkor a szemét is tűzre kerül. Az üstházban minden elég, nagyon jó huzatja van.

A befőttesüvegek már ott sorakoznak, várják, hogy megtöltsék friss szilvalekvárral. Pintér néni négy szilvafája jó termést hozott, nem marad üresen egy üveg

sem.

Ckisbé)

A lágy negatív első előnye

A téma 1:1000 fényesség! viszonyait a lágy film 1:25-re, a normál film l:l20-ra, a kemény film l:320-ra szűkíti le.

Mivel a fotópapírodénak az a tulaj donsága, hogy csak 1:40 fényesség! viszonyokat tudnak visszaadni, a pozitív kép szempontjából ilyen nagy fényterje- delmü témánál csak a lágy film előnyös.

A lágyra, vagyis 0,7 gammára

hívott negatív annyira csökkentette a téma fényviszonyait, hogy az a papírok fényterje- delménél kisebb lett. Az lesz ennek a következménye, hogy a pozitív képen a téma legvilágosabb és legárnyékosabb részei is árnyaiathűen, jó tónusokban fognak jelentkezni; kiváló minőségű kéipet kapunk.

A normái és keskeny negatívnál ez nem következik be. Nem pedig azért, mert a normál negatív fény terjedelme háromszorosan haladja meg a fotópapírok - fényterjedelmét, a fent említett 1:120 arányszáma miatt. Tónushű képet semmiképpen sem eredményez. Vagy a csúcsfények tűnnek el, vagy az árnyékok feketédnek le. Esetleg mindkét hibával számolnunk kell.

Fokozódik ez a tónuseltorzulás a keményre hívott negatív esetében, hiszen ennek fény terjedelme nyolcszor annyi, mint amit a fotópapírok visszaadni képesek. Elfogadható képet sem eredményezhet ez a negatív 1:1000 fényesség! viszonyokat mutató téma esetében.

Az elmondottakból következik, ■hogy ilyen nagy terjedelmű fé- nyességi viszonyok mellett az

egyetlen megoldás a lágyra hívott negatív.

Még szerencse, hogy a témák íényterjedelme csak ritka esetben éri el az 1:100 értéket. Ilyen pl. a belsőségek, napsütötte tájra való kitekintéssel téma fényellentéte. Megközelítően ilyen a gyengén világított műhely és benne erősen megvilágított, csillogó részeket tartalmazó gépek fényességi viszonya.

A témák általában nem érik el még az 1:100 fényességi viszonyokat sem. Egyedül az arckép, ellenfényben, fehér ruhával ad mondjuk Ilyen fény terjedelmet. A napos táj felvétel 1:50, a napsütötte havas táj, előtérben árnyékokkal 1:60 fényter- jedelmű. De tájkép szórt fényben már csak 1:15, borús időben 1:10, ködben. 1:2 fényességi arányokat mutat.

Ilyen kisebb fény terjedelmű átlagos témákról nyilvánvalóan bármilyen gammára hívott film segítségével készíthetünk tónushű pozitív képet, hiszen ezeknél a film maga csökkentett fényességi viszonyaival minden esetben alatta a fotópapírok 1:40 fény tér j edel mének. De csak ha rendesen exponálunk. Túlexponá- lásnál megint a lágy film segít. Erről legközelebb lesz szó.

Körmendi Károly

Kineved? Dobó István Kineved ? Sulyok Sára

Eger vára kapitányának menyegzője négyszázhúsz esztendővel ezelőtt

AZ A KÉT KOCSI, amelyik 15o0 tavaszán begördült az egri vár udvarába, széles karimás kalapú eperjesi üvegest hozott, a hozzávaló üvegekkel. Kalitkát jött beüvegezni, Dobó István uram nászra remekelt kis palotájának ablakait, a Szép-bástyától rövid hajításnyira.

ötvenedik esztendejét taposta Dobó István, mikor házasságra gondolhatott... Azaz, dehogyis taposta. Hadban járt mindig, hol a Dunántúlon, hol a Tiszán innen, ahol törököt kellett verni. De most már nem várhatott tovább, ha utódot akart nevelni. mert a török országfoglalása egyre nagyobb árnyékot vetett és senki sem lehetett biztos az élete felől, aki többre becsülte a hazája életét a magáénál. Márpedig Dobó ebből a fából volt faragva.

Az idők egyre nehezebbek lettek és Dobónak is mind sűrűbb lett a dolga. Nemcsak egy, hanem három várról is kellett gondoskodnia. 1549. március 11-én keze alá bocsátották a szarvaskői várat, a hozzá tartozó falukkal, Kerecsend, Deménd, Bátor, Bocs, Szarvaskő településekkel. A harmadik várat pedig meg kellett építeni. Ez a harmadik a szolnoki vár volt.

Dobó, aki mindössze 1548- tól volt az egri várnak „fő- udvarbírája”, sűrűn küldött kémeket a délvidéki török táborokba, azok hozták a hírt, hogy a török várat akar építeni Szolnokon. E célból

— jelentették a kémek — „már sok fa öszve van hordva Szegeden, hogy így hat nap alatt ötezer lovasnak elegendő várat készítsenek, ami ezen és a tiszántúli vidék végromlására vezetne”.

— Meg kell előzni a törököt Legyen Szolnok magyar erősség és elővára Egernek

— ez volt Dobó gondolata. Ezért 1550 március 11-én tizenhárom megye nemességét tanácskozásra hívta egybe Egerbe. Itt elhatározták a szolnoki vár megépítését, amelyet a pozsonyi hadi tanácskozás is jóváhagyott, és a terv végrehajtásával gróf Salm Miklós hadi főparancsnokot bízta meg.

SALM MÁR 1548 ÓTA Egerben tartózkodott, innen járt Pozsonyba, Bécsbe, s rendeletére Dobó és Zay Ferenc várnagy az egri várőrség nagy részével Szolnok alá vonult, hogy a vár építését irányítsa és a munkásokat az esetleges török támadás ellen megvédelmezze. Szeptember 10-én kezdték meg az építkezést. Nagyszámú igás és kézi munkás dolgozott hamar munkával, Egerből vittek német és

olasz kőfaragókat, kőműveseket, ácspkat. Meg is építették a várat nyolc öl magas, fonott falakkal, négyezer férőhellyel. Igaz, nem hat nap alatt, hanem tizennégy hónap alatt.

Ugyanakkor az egri vár erődítési munkálatait is folytatni kellett, ekkor épült meg a város felé tekintő Dobó-bástya, fejeződtek be az erődítések a keleti domb felé. És épült egy kisebb ház is, a Mekcheyé, rendbe kellett hozni a püspöki palotát is.

Mindezekhez a munkákhoz kilenc és fél mázsa ónt használtak fel ablakkarikák készítésére, amelyekbe az eperjesi üveges 890 ablakszemet vágott bele. Persze itt színes kis szemekre gondoljunk, amelyekből kikerekedett valamely alak, vagy ábra.

Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, hogy leánykérőbe is Dobó öccse, Domokos ment Sulyok Balázshoz.

Sulyok Balázs, Bács megyei főúr, már 1542-től királyi főkamarás volt és apja három, érdekes sorsú lánynak. Anna a híres szépség, Balassa Jánosnak a felesége lett, a házasságukból származott Bálint, a költő, akit boldogtalan szerelme örökre Egerhez fűzött szívében. Krisztina a nyughatatlan természetű Bocskay Györgyhöz ment nőül és édesanyja lett Bocskay István fejedelemnek. A harmadik lányt, Sárát kérette feleségül Dobó István.

A MENYASSZONY életkora legalább fele volt a vőlegényének, de Dobó hírneve, becsülete, s nem utolsósorban daliás szépsége észrevétlenné tette a korkülönbséget.

Sulyok Balázs személyesen hozta beleegyezését az esküvőhöz, de bizony alig találta idehaza leendő ve- jét.

1550. október 17. Nem volt messze a kis palota a Szent János egyháztól, de az utat teleszórták virággal az ap- ródok, meg a várbeli sütőasszonyok. A levegőben az őszi fények aranypora táncolt, s bevilágolt az alma- gyari dombokról a szőlőlevelek pirosba hajló koszorúja. Így lépték át a templom küszöbét, a menyasszony hattyúprémes fehérben, földig omló fátyolban, a vőlegény is ékesen, eperszín selyemdolmánya fölött cobolyprémes mélykék mentében, csillagforgós kalpaggal, s utána a násznép, Salm főhadiparancsnok, Báthory Endre országos főkapitány, Pető János főpohárnok, Losonczy István, a szolnoki vár későbbi kapitánya, Teuffel RozGYELET

Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsiiins/.ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10'. Rendelés gyermekek részére

Gyöngyösön: 19 órától szón*. reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27).

Variációk egy mondatra

Legyőztük Norvégia labdarúgó-válogatottját. Az újságokban különböző címek alatt különböző értékelések születtek. Személy szerint engem egyik országos lapunkban megjelent tudósítás egyik mondata ragadott meg, de annyira, hogy nem is tudtam szabadulni tőle a mai napig sem. íme az ominózus mondat: „Bene majd kibújt örömében a bőréből: hosszú hetek után először sikerült a labdát a hálóba vágnia!”

Gyönyörű pillanat lehetett. S rendkívüli; egy régi, rutinos, sokszoros válogatott csatár betalált a hálóba. Fantasztikus. Döbbenetes.

\ kovácsműhely ben csend volt, csak a fújtató hangja suhogott a sarokban. Buzslai Balázs lassan, komótosan odament a szerszámok közé, megfogta a kalapács nyelét. A fújtató alatt kihunyt a parázs, csak a kis fa- padon ülő csoport visszafojtott lélegzete rezgeti a levegőben. Buzslai Balázs okleveles ifjú kovácsmester megragadta a kalapács nyelét, feje fölé emelte az ősrégi munkaeszközt, majd habozás nélkül lesújtott. Az üllő magas, tisztán csengő hangja emelkedetten szállt a műhely falai között.

— Eltalálta! Eltalálta! — tört ki az eget verő éljenzés a pádon ülök, csoportjából és ^Csajdik Venczel, a kovácsok öreg tanítómestere, forrón szivére ölelte az új kovácsnemzedék egyik zseni-ígéretét.

Ledér Cicuka finom ujjaival végigsimította feszülő pulóverét, amely alól néha kivillant fekete miniszoknyája.

— Hát talán akkor kezdhetjük is — mosolygott nyájasan a kopaszodó igazgató — csak tessék nyugodtan, mintha itt sem lennék.

Ledér Cicuka, mint egy hullámokon bukdácsoló versenyjacht, végiglejtett az irodán, néhányszor bizonytalanul megállt, ilyenkor a vállalat igazgatója abszolút jóindulatának jeléül fülig húzta a száját és kedélyesen köhé- cselt.

A feszültség egyre

fokozódott, különösen Ledér Cicuka pulóverének elején, az igazgató kezdte összevonni gyérülő szemöldökét. ám ekkor.

Ledér Cicuka hirte len élőreugrott és dallamos hangján felkiáltott:

— Ez az!

Az igazgató átszel- lemülten és elérzéke- nyülten mosolygott.

— Igen, valóban, természetesen. Az az. Magácska határozott biztonsággal, és hogy úgy mondjam, azonnal, röpke félóra alatt felismerte az iroda több mint félszáz berendezése közül az írógépet. Gratulálok. Szívből gratulálok. Magácska az egyik leg tehetségesebb gépírónők közé tartozik, akit valaha is láttam az életemben. Megbízom, hogy a vállalat gépírónőinek az élére álljon, mert ilyen kiváló szakembereket hm, úgy ítéljük meg, hogy nem nélkülözhet a vállalatunk.

{ziiQethy)

mán gyű'* kapitány, s m*’i sokan az országos tisztség . - selők közül.

És felhangzott a kérő-? Sbardellato Ágoston vá.-i püspök ajkán, aki ekkor Egerben tartózkodott, léve ) már török kézen egyházmegyéje nagy része, felhangzó t a kérdés, középkori fogalmazásban :

Ki neved? „

Dobó István.

Szereted-é ezt a tisztessges személyt?

Szeretem. \

Akarod-é házastársul hozzád venni?

Akarom

S a dongó férfibasszus után lágyan, de tiszta csengéssel:

Kineved?

Sulyok Sára.

így lett Sulyok Sára Dobó István felesége, kerek négyszázhúsz esztendővel ezelőtt.

A VÁR 1550. ÉVI számadásaiban a borkiadási jegyzék 32. levele 2. lapján a borkezelő tiszt eme bejegyzése olvasható: Okt. 17., Dobó Istyán úr, a várnak nagy pincéjéből saját lakodalmára felhozatott egy hordó bort, mely kitett 73 köblöt”.

Az ötödik nap a házigazda vadászatot rendezett a szarvaskői1 erdőben. Az új menyecske itt egy gyönyörű szarvast ejtett sajátkezűleg — nyíllal. Mert 6 is ilyen fából volt faragva.

Annyit tudunk még, hogy a török közeledtére Dobó,

kisfiával. Ferenccel együtt hazaküldte Dobóruszkára feleségét.

Két év múlva a virágok helyét üszők és romok lepték el, a levegőben korom, füst, és temetési fáklyák füstje gomolygott. És pontosan két év múlva, október 17-én a török elvonult a megpróbált egri vár alól.

Nemcsak a hősiesség tanyája volt tehát az egri vár, hanem a szerelem fészke is, rövid időre, nemcsak a boldogtalan szerelemé, amellyel szívében itt kóborolt Balassa Bálint, hanem a boldog szerelemé is, Dobóé és Sulyok Sáráé. Erre gondoljanak a fiatalok, amikor az októberi arany párázatban egy kis pádon, fönn a falakon megcsókolják egymást.

Dr. Kapor Elemér

SZERKESZT O

Bozó János, Sarud:

Az Illetékes szerveik türelmét kérik, sajnos, az elhelyezés nem megy egyik napról a másikra. Nagyon sok egyedülálló, idős ember „áll sorba”, várva elhelyezési' lehetőségre, öntől Is csalt türelmet kémek. Amint üres férőhely lesz, gondoskodnak önről Is.

„Havi liatszáz” jeligére, Eger:

Ha személyi Vagy családi körülményei indokolttá teszik, módjában áll megszakítani a gyermekgondozási segélyhez igénybe vett fizetés nélküli szabadságot. A fizetés nélküli szabadság megszakításának szándékát harminc napnál hamarább be kell jelentenie munkahelyén. Az ön esetében férje felgyógyulása után ismét kérheti a segélyre való jogosultság igazolását,

„Szabálytalan kilépés” jeligére:

A vállalat nem járt el jogszabályellenesen. Amennyiben a dolgozó a felmondás után nem tölti le a kollektív szerződésben

előírt felmondási időt —, s ez r lói a vállalat nem adott Indokolt esetben mentesítést —, a munkakönyvébe a „Kilépett’! szöveget kell bejegyezni.

Az új munkatörvénykönyv valóban lehetővé teszi, hogy a dolgozó megszüntesse munkaviszonyát, a kötelező’ felmondási időt azonban le kell töltenie.

1970, október 23,, péntek