Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

\ Csütörtök esti külpolitikái kommentárunk Lindsay kontra Nixon Nemcsak az USA-ban, ha­nem világszerte nagy vissz­hangot keltett az amerikai belpolitika egyik fejleménye. John Liet Lindsay, New York főpolgármestere bejelentette a választások során Arthur Goldberget támogatja a kor­mányzói tisztségért folyó küzdelemben. Nem csoda, ha ez a hír bombaként hatott. Lindsay mindmáig a republikánus párt tagja, az Egyesült Államok egykori ENSZ-delegátusa, Ar­thur Goldberg viszont vete­rán demokratapárti politikus. De ez még nem minden. New York természetesen New York államhoz tartozik, így a jelenlegi kormányzó, Nel­son Rockefeller bizonyos ér­telemben a New York-i pol­gármester közigazgatási fe­lettese. Ez még látványosab­bá teszi azt a lépést, amely­re Lindsay kétségtelenül el­szánta magát és amely el­vezethet egészen addig, hogy a neves politikus formailag is szakítson Nixon elnök pártjával. Kalifornia mellett New York az USA legfontosabb állama. Az amerikai válasz­tási szisztéma nagyságuk és népességük szerint osztályoz­za a tagállamokat és a nagy államok szavazatéi eldönthe­tik egy-egy nagy politikai csata sorsát. Mivel a két mammutpárt mezsgyéi meg­lehetősen elmosódnak és az átlag szavazó nem feltétlenül a pártra, haném gyakran sze­mélyre szavaz, Lindsay lépé­se komoly láncreakció kez­dete lehet. A polgármester ugyanis kétségtelenül nemcsak a vá­ros, hanem az állam egyik legnépszerűbb — ha nem a legnépszerűbb — embere. Többször látogatást tett a né­ger gettóikba, figyelemmel kí­sérte a mexikói és a Puerto Rico-i származásúak, az úgynevezett „spanyol ame­rikaiak” problémáit. Liberá­lis elvei kivívták az értelmi­ség és a diákság megbecsü­lését. Lindsaynek — a szél­sőjobbot kivéve — csaknem minden társadalmi és politi­kai rétegben vannak hívei és ez amerikai viszonyok kö­zött nem csekélység. Ama kevesek közé tarto­zik, aki mindig hangsúlyoz­ta függetlenségét és határo­zottan szembefordult saját pártja vezérével, Nlxonnal a vietnami kérdésben. A re­publikánus pártgépezet meg­torlásul mást indított a leg­utóbbi New York-i polgár- mesteri választáson. Lindsay legnagyobb diadala és Nixon egyik legelső, elnöki minő­ségben elszenvedett belpoli­tikai veresége, hogy a „re­nitens” így is győzött, így is polgármester lett. Lindsay döntése nemcsak a küszöbön álló időszaki vá­lasztásokat befolyásolhatja, hanem kihathat az 1972-es elnökválasztásokra is. Ken­nedy szenátor autóbalesete óta a demokrata pártnak nincs igazi sztárja, Muskie szenátor ugyanis nem elég népszerű még országszerte. Lehet, hogy Lindsay erre gondolt, amikor döntött. 1972-ig persze sok minden történhet. Minden jóslás ko­rai lenne még. A dolgok mai állása szerint azonban nem lehetetlen, hogy a következő elnökválasztáson Richard Ni­xon demokratapárti, vagy éppen független ellenfele, John Lindsay lesz. ENSZ'diplomácia Mint jelentettük magyar idő szerint csütörtökön haj­nalban tartotta meg zárt aj­tók mögött a Biztonsági Ta­nács első „időszakos ülését”. Közös megállapodás értelmé­ben új tanácskozási forma­ként rendszeresítik a BT „időszakos ülését”, amely le­hetőséget nyújt az ENSZ leg­nagyobb felelősséget viselő szervének, hogy időnként a sajtónyilvánosság kizárásával folytasson eszmecserét a leg­égetőbb nemzetközi kérdések diplomáciai megközelítésének és kezelésének lehetőségeiről. Golda Meir izraeli minisz­terelnök és Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán el­hangzott felszólalásának ösz- szevetéséből, illetve El-Zajjat egyiptomi ENSZ-képviselő- nek az izraeli felszólalásra adott válaszából ENSZ-meg- figyelők arra a következte­tésre jutnak, hogy a közel- keleti rendezésre irányuló diplomáciai erőfeszítések változatlanul holtponton vannak. A figyelem éppen ezért csütörtökön nem ány- nyira az ENSZ emlékülésen elhangzó felszólalásokra irá­nyult, hanem Washingtonra, ahol Gromiko szovjet kül­ügyminiszter találkozott Ni­xon elnökkel. Az amerikai kormánykörö­ket roppant érzékenyen érin­tette Gromiko szerdán el­hangzott beszéde, amely újó­lag felreérthetetlenül az USA értésére adta, hogy a Szov­jetunióval nem lehet az „erő nyelvén” beszélni. képtdvfrönkon érkezett Gromiko— Fogadás Prágában Nixon találkozó WASHINGTON: Nixon, amerikai elnök csü­törtökön, a Fehér Házban nem hivatalos megbeszélést tartott Gromiko, szovjet kül­ügyminiszterrel. A megbeszé­lésen amerikai részről Rogers külügyminiszter, Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, szovjet részről Dobrinyin, washingtoni nagy­követ vett részt. Gromiko az ENSZ székhe­lyéről Rogers, amerikai kül­ügyminiszter társaságában érkezett repülőgépen Wa­shingtonba. A Prágai Várban a csehszlovák vendéglátók nagyszabású fo­gadást adtak az NDK párt- és kormányküldöttsége tisztele­tére. Balról jobbra: dr. Gustav Husak, a CSKP KB első tit­kára, Walter Ulbricht, a NESZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Ludvik Svoboda, csehszlovák köz- társasági elnök. Merénylet a tábornok ellen René Schneider tábornok, a chilei fegyveres erők fő- parancsnoka ellen csütörtökön délelőtt merényletet kö­vettek el. A tábornok gépkocsin a hadügyminisztériumba igyekezett, amikor ismeretlen merénylők három lövést adtak le rá. Az egyik golyó a tábornokot a nyakán elta- . látta. Schneidert életveszélyes állapotban szállították a santiagói katonai kórházba. Frei köztársasági elnök ideiglenesen Carlos Prats Gonzales tábornokot bízta meg ,a fegyveres erők főpa­rancsnoki tisztségének ellátásával. Vietnami háborús bűnök Csütörtökön délután Stock­holmban folytatta munkáját az Egyesült Államok Indo­kínában elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló nem­zetközi bizottság. Elfogadták a nemzetközi bizottság céljait és törekvé­seit rögzítő alapszabályzatot Ez kimondja, hogy a bizott­ság független testület és erő­feszítéseit arra összponto­sítja, hogy kivizsgálja az Egyesült Államok indokínai bűntetteit Határsértő amerikai repülőgép Az Egyesült Államok légi haderejének egyik repülőgé­pe október 21-én megsértette a Szovjetunió légiterét és az -örményországi Leninakan közelében levő repülőtéren leszállt. A repülőgép kifogás­talan állapotban, volt. A gé­pen négy személy foglalt he­lyet Scherrer, amerikai tá­bornok, McQuarrie amerikai tábornok, Russell amerikai repülő őrnagy, a gép pilótája és Deneli török ezredes. Va­lamennyien egészségesek. Az illetékes szovjet szer­veket megbízták azoknak a körülményeknek felderítésé­vel, hogy az amerikai légi haderő említett repülőgépe milyen körülmények között sértette meg a Szovjetunió államhatárát. Húsz év múltán a korabeli sajtóból Súlyos vasúti balesel történt Kelenföldön. A sze­rencsétlenségnek több súlyos scbesültje van. A körülmé­nyek tisztázására a vizsgálat a mentési munkálatokkal egy időben megindult. (MTI-fotó — Kácsor felv. — KS) Terror Dél-Vietnamban A dél-vietnami rezsim az elnyomás és a terror fokozá­sával próbálja megszilárdíta­ni helyzetét. Saigonban a rendőrség sorozatos házkuta­tásokat és letartóztatásokat hajt végre. Szeptember 15- től október 20-ig több mint 55 000 embert tartóztattak le _ a foglyokat napokon át en ni- és innivaló nélkül tart­ják őrizetben. Október 15. óta több mint harminc újságot és folyóira­tot tiltottak be. Október 19- én hetvenhatodszor bírságol­ták meg a Tieng Cang című lapot, másnap pedig elkoboz­ták a Thoi Moi példányait „ október 23., péntek Húsz esztendővel ezelőtt Heves megyében a tanácsok alakulásáról a Heves megyei Népújság 1950. május 13-i száma adott elsőnek hírt. A cikk így szólt: „Kedden nyújtotta be Kádár János elvtárs, belügyminiszter, a helyi tanácsokról szóló tör­vényjavaslatot. A helyi ta­nácsok kialakulása szerveze­ti kifejezése a dolgozó ma­gyar nép megszilárduló egy­ségének, megvalósítása an­nak az egységes ál­lamhatalmi és államigazgatá­si rendszernek, melynek alapelveit Alkotmányunk meghatározta és amely a dolgozók milliós tömegeit kapcsolja be az állam min­dennapos ügyeinek intézésé­be." A tanácsok kialakulásá­nak szükségességét a továb­biakban így indokolja: „Nép­gazdaságunk szocialista szek­torának rohamos fejlődése az ötéves terv teljesítésének egyre szélesedő eredményei folytán mindinkább mutat­koznak azok a nehézségek, amelyek az államhatalom és államigazgatás felépítéséből adódtak. Tartalmában, sajá tosságaiban és személyi ösz- szetételeiben gyökeresen megváltozott állami szerve­zetünk terhes örökségként még a múlt rendszer for­máiba volt beszorítva. A központi kormányzat megyei, járási és városi szervei nem voltak kellőképpen összehan­golva. A tanácsok munkája azt fogja eredményezni, hogy helyileg is összehangolódnak az államapparátus intézke­dései." 1950. júniusában alakul tak meg az első ideiglenes taná­csok. A Heves megyei tanács június 15-én alakult. Erről az 1950. június 24-i szám­ban így írnak: „Megyénk legöntudatosabb, a munká­ban és a nép iránti hűségben legjobban kivált dolgozói jöttek össze a megyei tanács megalakítására.” Nagy Sán­dornak, a megyei népfront­bizottság elnökének beveze­tőjét is idézi az újság: „Ez az ülés folytatása azoknak a sikereknek, amelyeket öt év alatt értünk el ebben az or­szágban.” Augusztus 19-én már a járási és városi taná­csok 15-én történt megala­kulásáról tudósít a Népúj­ság: „Augusztus 15-e ünnepe volt az ország népének. Ezen a napon alakultak meg Al­kotmányunk szellemében a városi és járási tanácsok”. A választások kiírásáról így tudósít a Népújság szep­tember 23-i száma: „Az or­szággyűlés elfogadta a helyi tanácsokról szóló törvényt, r : 1 épkőztár saságunk Eltiöl Tanácsa a népfront elnöksá gének javaslatára október 22-ére tűzte ki a tanácsvá­lasztásokat az egész ország­ban.” A szeptember 30-i szám­ban szintén a tanácsválasztá­sokról van szó: „Az előttünk álló legközelebbi feladat u helyi tanácsok választása. Nem lehet ezt a választást az előzőkkel összehasonliia­ni. Az eddigi választásokon ugyanis a hatalom megszer­zéséről volt szó. A hatalom ma a munkásosztály kezében van — most ezt kell meg­szilárdítanunk. Ez a válasz­tás is, mint mindegyik poli­tikai harc, amikor szavazatá­val dolgozó népünk hitet tesz az ötéves terv, a szocializ­mus építése mellett. Hitet tesz a béketábor és a Szov­jetunió mellett...” „ ... A választásoknak népfrontjelle­ge lesz. A népfront ma már azoknak az erőknek a tömö­rülése, akik hajlandók a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezeté­sével részt venni a szocialis­ta építés munkájában.” A Népújság október 7-i száma a községi tanácsok választásának jelentőségéről ír: „A megyei, városi és já­rási tanácsok hoztak ugyan nem is jelentéktelen javu­lást, de ezek száma elenyé­sző volt a községi jegyzösé- gek számával szemben. Ami­kor községeinkben egyre- másra alakultak és alakul­nak ma is a termelöcsopor- tok, amikor meggyorsul fa­lun is a szocializmus építés- szükségszerűvé vált. hog:: felszámoljuk múlt rendsza vünknek ezt a maradványát is.” „A tanácsok megválasztá­sánál a legszélesebb demok­rácia érvényesül.” A tanácsválasztások sike­réért párttag és pártonkívüli népnevelők százai indultak harcba a megyénkben is, a dolgozók véleményét tolmá­csolta a Népújság, amikor idézte egy bervai munkás véleményét: „A tanácsválasz­tás szerintem nagy jelentősé­gű, egyszer s mindenkorra eltörli a Horthy-rendszer maradványait. A mi taná­csaink jobban viszik majd az ügyeket, mint a régi rend­szer emberei tették." Egy hétholdas recski paraszt vé­leményét is idézi az újság: „A tanácsok megválasztásá­val megszűnik az, hogy az ember órák hosszat ácsorog az irodák ajtajában, míg végre megmondják: jöjjön a jövő héten, akkor intézzük ügyét. Magamfajta emberek lesznek a közigazgatásban, bátran mehetünk ügyünket intézni.” S bár a régi hata­lom féltői igyekeznek csök­kenteni a tanácsválasztás je­lentőségét, lejáratni a ta­nácstagjelölteket, a választás győzelmet hozott. A Népúj­ság októberi 21-i számában Egri Gyula elvtárs, az MDP megyei titkára vezércikkben méltatta az eredményeket: ismertette, hogy megyénkben 9360 tanácstagot választottak. A tanácstagok 38 százaléka párttag, 62 százaléka párton- kivüli, 49 százaléka egyéni­leg dolgozó paraszt, közülük 379 középparaszt. 2561 nő és 1931-en 21 éven aluliak. A jelöltek összetétele tehát megfelel a központi vezető­ség határozatéban előírta! nak és a törtínrlm' szükség letnek. A szavazás eredményéről a Népújság október 28-i száma közölt összesítést: „A megyében 207 543 volt a sza­vazásra jogosultak száma, közülük leszavaztak 199 653- an, a szavazásra jogosultak 96,4 százaléka. A népfront jelöltjeire szavazott 195 058 szavazó, a szavazók 97,8 szá­zaléka. Ellenük szavazott 1732, érvénytelen volt 2863 szavazat”. A választás ered­ményeit így summázza a cikk: „Ezek. a számok a nap­nál is világosabban bizo­nyítják, hogy a magyar dol­gozó nép soha nem látott egységbe, eggyéforrva tett hitet vezetői, a jövő mellett, nem utolsósorban politikai öntudatáról, hazafiságáról. Bizonyítják népünk békeaka­ratát, alkotni vágyását". A választások után októ­ber 26-án alakultak meg a községi tanácsok, mindenütt megválasztották a végrehaj­tó bizottságot és a végrehaj­tó bizottság elnökét. A me­gyében 112 községi tanács alakult. A városi és járási tanácsok október 30—31-én alakultak meg. A Népújság november 4-i száma így tu­dósít megalakulásukról: „Örökre vége annak, hogy alattvalóként kezeljék a dol­gozókat”. A megyei tanács megala­kulásáról a Népújság no­vember 11-i száma adott hírt ilyen címmel: „November 6- án megtartotta ünnepélyes alakuló üléséi ■: megyei ta­nács”. Kovács Gáborné archívumvezető

Next

/
Thumbnails
Contents