Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

Tízezreket érintő kérdés:

Patyolatgondok Egerben

Mindennapos jelenség, hogy kígyózó sor hömpölyög Egerben a Patyolat Dobó téri felvevőhelye előtt. A várakozási idő minimum másfél óra. A türelmes ügyféllel aztán közllk, jelentkezzék 24 nap múlva a tisztított holmijáért. Az optimistább tartja is az időpontot. Jó három hét múlva ismét sorba áll, — miután vidékről a megye- székhelyre utazott, vagy városi munkahelyéről kért eltávozást — minimum másfél óra múltán aztán közlik vele' jöjjön egy hét múlva, meg nem készültek el a tisztítással. Ha kevésbé türelmes — egyre többen vannak ilyenek —, akkor érdeklődik. Fel is világosítják. Menjen le a Sas úti központba, kérdezze meg, hogy nincs-e a raktárban a ruhája. Ha megtalálható, mehet ismét a felvevőhelyre. Ott fizet, majd visszamegy a Sas útra. Vár másfél órát, míg megtalálják a keresett ruhadarabokat. Ha szerencséje és türelme van, ezzel zárul is a kör. Az időveszteség ideális helyzetben is fél nap. Ha túl igényes, akkor kifogásolhatja* hogy gyűrött a ruhanemű. Türelem és idő (kérdése az egész.

Tízezrek ÖosszamkoÖnakS Nem is fukarkodnak a bíráló mondatokkal.

Mit szól ehhez a Patyolat? Mit lehetne tenni az áldotta* állapotok felszámolásáért?

Erről érdeklődtünk But- hardt Mihálynétól, a vállalat 1 gazgatóhelyettesétőL

Zsúfoltság mindenütt

A Sas úti központ folyosóin alig lehet mozogni. Mindenütt fehérnemű- és mzha- bálák.

— Itt is, akárcsak városi felvevőhelyeinken túlzott a helyhiány. Ez mind munkavédelmi, mind tűzrendésze fi szempontból kifogásolható. Az illetékesek fel is hívták figyelmünket. Mégsem tu-j dunk tenni semmit. Az 1953- ban aMsuit vállalatot 700 ezer forint termelési értékre tervezték, az 1970-es évi tervünk viszont 5,5 millió forint. Ez 1W ezer tételt jelent. A% üzem nem bővült, nem bővíthető. A közel nyolcszoros forgalmat a régi körülmények közt kell lebonyolítanunk.

— A következmények?

— Aggasztó a zsúfoltság. A vállalási idő megnyúlik. Optimális körülmények közt 6—7 nap alatt készülnénk el az öltönyök tisztításával. Most viszont csak 24 napra tudunk vállalni. A tisztított ruhaneműt nem tudjuk azonnal a felvevőhelyre szállítani, mert túl kicsi mindenütt a tárolóhelyiség. így is gyűrűdnek a ruhák, s jön a minőségi kifogás.

Higiénia, 6!

Különösképp vonatkozik ez a megállapítás a Dobó téri felvevőhelyre. Jártunk a raktárban. Fenn szorongtak a tisztított, lenn a földön viszont a piszkos öltönyök, kabátok. Szennyes és tiszta egymás mellett. Az érintkező ruhatömeg fertőzésveszéllyel fenyeget. Eddig még nem fordult elő, ám bármikor megtörténhet.

— Tudjuk, hogy ez higiéniáikig tűrhetetlen, mégsem tehetünk mást. A feleket nem küldhetjük el azzal, hogy nem vállalunk tisztítást. A központi telepre viszont csak korlátozott mennyiségben szállíthatunk szennyest.

Érthető érvelés. A vállalat szempontjából indokolt is, csak a felek nyugtalankodhatnak.

Szalon és felvevőhely kellene

— Mit tett eddig a vállalat a nehézségek kiiktatásáért?

— Bármikor létesítenénk a városközpont környékén felvevőhelyet és szalont. Többször kértük a városi tanácsot, biztosítson megfelelő ’■helyiséget. Sajnos, minden kísérletünk kudarccal végződött. Hatvanban és Gyöngyösön megoldódott a probléma. Ott helyiségekhez jutottunk.

Különösképp szalonra lenne szükség. Sok száz egri venné igénybe a gyors és sokoldalú szolgáltatást. Kívánsága szerint 24, 48 vagy 72 óra alatt tisztítanánk ruháit:" Sőt, arra is lehetőség lenne — természetesen feláron —, hogy a helyszínen várja meg a tisztítást vagy a vasalást. Hatvanban. Gyöngyösön már népszerű ez a szolgáltatás.

— A magunk részéről mindent megteszünk a gondok enyhítésére. 1972 végére felépül a déli ipartelepen az új, korszerű mosodánk. Csak ezután kezdhetünk hozzá a központ rekonstrukciójához. Bármikor létesítenénk felvevőtelepet é$ szalont, ám hely hiányában tehetetlenek vagyunk.

Speciális vállalati gond lenne? Korántsem így van. Emberek tízezreit érinti. Tudjuk, nem könnyű a hely- biztosítás.

Mégis sürgető, mert közérdekű probléma.

Egry hét

üdülés

fíudapesten

Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a téli hónapokban ismét megszervezi a vidéki fiatalok budapesti üdülését. Az érdeklődést gazdag program biztosításával sikerült ismét felkelteni, Heves megyéből egy ötvenfős csoport számára máris biztosították pihenésre, szórakozásra a december 8- tól 14-ig tartó hetet.

'A Budapestre utazó fiataloknak a főváros nevezetességeit, Óbudát, a római kor emlékeit, a Parlamentet, a Hősök terét, a Népstadiont, a Gellert- és Várhegyet, valamint az üzleti körzeteket, múzeumokat több órás autóbuszos körséta keretében mutatják be az EXPRESS idegenvezetői. A közös üdülés kellemes eltöltését, jó hangulatát műsorral és tánccal színesített ismerkedési est, a budafoki borkatakom- baban felszolgált ízes vacsora, borkóstoló, vidám népdalest is biztosítja. Szórakoztató, vidám irodalmi műsor, színházlátogatás teszi még feledhetetlenebbé a vidéki fiatalok egyhetes budapesti üdülését.

Pécsi István

Korom és korunk, dolgom és dolgunk sok nagy kérdése foglalkoztatott már és késztetett töprengésre. Nem vádolhat senki, hogy nem hordom lelkemen és szivemen az emberiség sorsát, sőt gyakran érhet méltán olyan vád, miszerint az a kény szer képzetem, hogy nekem és egymagámnak kell azonnal megváltani nagyszerű gondolataimmal az emberiséget.

Mindezt azért voltam kénytelen előrebocsátani, hogy majd az alanti töprengésemet sem frivolnak, sem erőltetettnek és főképpen komolytalannak ne tekintsék. Az az ember — tehát én —, oki képes az emberiség nagy sorskérdéseivel behatóan foglalkozni, sőt, akinek életét az emberiség nagy kérdéseivel való beható foglalkozás tölti ki, annak, az első olvastán még oly furcsának is tűnő kérdésfeltevése nem nélkülözheti a döntő fontosságot.

A kérdés, a nagy kérdés, amit ím feite-' szék, s amire tőletek, emberek, titöletek, emberiség. választ várok, a következő:

— Lehet-e kopasz ember hippi?

(—o)

SZABÓ LÁSZLÓ —SÓLYOM JÓZSEF:

9.

S mindjárt át is adott neki egy különleges viaszt, majd megfelelő használati utasítással látta el, hogyan készítse el a lenyomatott s hogyan helyezze el a speciális dobozban. Ennek során kérte számon Mojzisch a legutóbbi filmanyagnál tapasztalt „különlegességet”: Cicero két ujját... De az inas ezzel ütötte el a dolgot:

— Elhiheti nekem, hogy egyedül csinálom ... Amikor felállítom a gépet az asztalra, az okmányt pedig egy

197«. október 22., csütörtök

megdöntött könyvnek támasztottam. a két ujjammal meg kellett fognom, hogy le ne csússzon.

S bár eléggé hihetetlennek hangzott Cicero válasza, Mojzisch — Berlinből kapott utasításra — kénytelen volt elfogadni.

Az inas rövidesen elkészítette a kulcs lenyomatát, amely néhány óra múlva Berlin felé repült. A német fővárosban gyorsan megcsinálták az ankarai nagykövet széfjének kulcsmásolatát, s visszaküldték Ankarába.

Cicero el volt ragadtatva, amikor megkapta, s kipróbálta a kulcsokat. Szinte pontosan úgy működött, mint az eredeti...

— így sokkal biztonságosabban csinálhatom, különö- seB^ aimkoi- a_ naffliköwet úr

távol van 1: — mondta

Mojzischnak.

Ezzel az egész kulcshistóriával Schellenbergnek az volt a szándéka, hogy ellenőrizze Cicero igazmondását. Ugyanis, ha hamis kulcsot készítenek, s Cicero esetleg nem használja fel, hanem továbbra is gyártja a kópiákat, meg tudják állapítani, hogy becsapja-e őket. Tanácsadói azonban naivnak tartották a hamis kulcs ötletét, mert arra mindenképpen számítani lehetett, hogyha valamelyik elhárító szerv áll Cicero mögött, a Berlinben készült kulcsot már szórakozásból is kripóbálják. így aztán megmaradtak a valódi kulcs elkészítésénél, s az* juttatták vissza Ankarába. Schellenberg gyorsan feledte tanácsadóinak kissé arcpirító szavait együgyűségéről, amikor Cicero legközelebbi anyagában egy igen fontos információt talált, mégpedig a franciaországi partraszállás tervezetét, valamint a Sir Hugghesse nagykövetnek szóló két információt: egy

jelentést az 1942. novemberében Kairóban megtartott Roosevelt—Churchill—Csang Kaj-sek közötti konferenciáról, valamint a teheráni konferenciáról szóló anyagot, amelyeket 1943. november 28. és december 2. között tartottak Roosevelt, Churchill és Sztálin részvételével.

Az SD központjában lázas izgalom lett úrrá. Mert a Cicero által megszerzett okmányok, sok egyéb — szerintük rendkívül fontos tény mellett — világossá tették számukra azt a különleges státust, amelyet a szövetséges erők Törökország számára biztosítottak, s amiről így előre értesültek. Az egyik okmány azt bizonyította, hogy Törökország semlegessége rövid életűnek ígérkezik, lépésről lépésre közeledik a szövetséges táborba. S a török diplomácia valóban olyan óvatosan és tervszerűen járt el, ahogyan az ankarai angol nagykövet jelentette a külügyminisztériumnak. Az okmányok szerint a Törökország megnyerésére irányuló intézkedéseknek 1944. május 15-re kellett befejeződniük. A németek úgy értékelték, hogy ezt követően lehet számítani a szövetséges haderők általános támadására. Az is ismertté vált előttük, hogy a teheráni konferencián megegyezés született, mely szerint Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Jugoszláviát a szovjet haűse- reg szabadítja fel.

(Folytatjuk)

Tízezer cincér a gyűjteményben

Páratlan rovargyűjteménnyel büszkélkedhet a kincsesbányai általános iskola igazgatója, Nagy József. 18 éves kitartó munkával összegyűjtötte Fejér megye cincérféleségeit. Gyűjteményében ma több ezer — mintegy 105 fajta — cincér található. A nagy türelemmel és hozzáértéssel összeállított gyűjteménynek sok csodálója akad a rovargyűjtők és a biológiát kedvelő tanítványok körében.

(MTI-foto — Jászai Csaba)

Mérsékelt égöv

Magyar film

Kézdi Kovács Zsolt filmje a locarnói fesztiválon sikert aratott, elnyerte a za^ri különdíját. A hirt örömmel fogadtam, a filmet már kevésbé. A fesztiválzsüri indoklását nem ismerem, így azzal vitába se szállhatok, a magam nem tetszését indokolhatom csupán.

Látszólag egy féltékenysé- gi dráma játszódik a filmen, olyan történet, amely a végén tragédiával, gyilkossággal végződik. Arról van szó, hogy egy jó nevű pesti orvos fiatal feleségével leköltözik a hegyek közé, s kedve szerint éli életét: gyógyít,

vadászik. Egy nap vendégek érkeznek, rokongyerekek, s közöttük van az orvos feleségének egykori diákszerelme, András is. Bár mindketten félnek felmelegíteni a régi szerelmet, a körülmények mégis összehozzák őket. Az orvos természetesen mindent tud és lát, s így kiteljesedik a tragédia: szarvasvadászat ürügyén András halálos sebet kap.

Ennyi a film története. Csakhogy Kézdi Kovács Zsolt az elsőfilmes író-rendező nagyon helyesen nem elégszik meg egy sablonos féltékenységi drámával. Neki mondanivalója van a világról, a közelmúltról, s napjainkról is. Filmjének így politikai feszültsége, töltése van.

Kezdjük mindjárt a címmel: Mérsékelt égöv. A mi hazánk is ilyen égöv alatt fekszik, de gondolom, ez a cím a politikai légkörre, sőt elsősorban arra értendő. Nos, ez a mi kiegyensúlyozott, mérsékelt politikánk nem tetszik a film hősének, az orvosnak. Nézzük meg közelebbről, ki ez az orvos, honnan indult? Néhány elejtett szóból megtudjuk, hogy valamikor partizán volt, az 50-es években fontos beosztásban dolgozott, az erős kéz politikájának híve, s most is arra vár, hogy változik a világ, s őt ismét csatasorba szólítják.

Jó dolog, ha egy fiatal filmes már első önálló alkotását is politikai töltettel látja el. Az is megengedhető — példák is vannak rá —, hogy a művészet eszközeivel fogalmazza meg ellenvéleményét. De az már kevésbé, hogy politikai vizekre evezve, vázlatosan és zavarosan ábrázoljon eszméket, összefüggéseket. A mérsékelt égóv orvosa partizán volt. De ahogyan a film ábrázolja, inkább hiszem hajdani kiképző őrmesternek, vagy nyilaslegénynek, aki azóta sem tette le a fegyvert, nap

mint nap gyakorol, s keresve lesi az alkalmat az öldöklésre.

Nem arról van szó, hogy egy volt partizán nem válhat adott esetben egyszerű gyilkossá. Miért ne? De akkor ezt ábrázolni kell. Megmutatni az utat, vagy legalábbis felvillantani a hogyan és miértek összefüggéseit. A film orvosa — így ahogyan Kézdi Kovács ábrázolja —. nem tűri magán a politikumot, lepereg róla, mert nem jellemében, magatartásában hordozza, kívülről aggatták rá; s marad az erőszakra hajlamos, féltékeny férj.

Szólni kell arról is, hogy valamilyen rettegést sugall ez a film. Állandóan ropognak a fegyverek, mindig kutatnak, üldöznek vagy embert, vagy vadat, e ebben a mániában minden a józan ész ellenére történik. Az orvos például direkt az erdőbe „hajtja” feleségét és annak szerelmesét, hogy megfelelő ürügyet találjon a gyilkosságra.

Végeredményben mit mond ez a film? Hogyan lehetne megfogalmazni az alkotói szándékot? Talán valami olyasmit, hogy aki megszokta a parancsolgatást, annak minden tette erőszakba torkollik. Vagy azt, hogy aki feladja hitét, meggyőződését és sértődötten félre áll, az előbb-utóbb gyilkossá lesz. Akár az egyik, vagy a másik mondanivaló is cáfolható, vitatható. Nehézséget csak az okoz, hogy maga a film nem bizonyít. Egy bizonyos: a szinte élvezettel gyilkoló orvos magatartásán egyáltalán nem tapintható ki politikai múltja, élő, vagy lapuló meggyőződése.

A sötét politikai háttér előtt lepergett zavaros fél- tékenységi történetért az író egyáltalán nem dicsérhető. A rendező Kézdi Kovács Zsolt azonban tehetséges alkotónak bizonyult. A történet megfogalmazása, a mozgalmas vadászjelenetek — még a helyenként fellelhető sematikus ábrázolás ellenére is — sokat ígérő rendezőt sejtet. Kende János mozgalmas képsorai a lírától a romantikáig, széles skálán játszanak.

Az orvost Somogyvári Rudolf játszotta. Egysíkú alakítása nem tükrözte belső vívódását, emberi arculatát. Az „ellenség” volt ő, egyszerűen a negatív figura. A feleség szerepében Töröcsik Mari igyekezett valami emberit nyújtani. Az ifjú szerelmest Kozák András alakította, meggyőződés nélkül.

Márkusz László