Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
tAtsr*mai* Rjtutfr KOSSUTH 8.20 KBnnyűzene. 9.00 Tudományos körkép. 9.25 Áriák. 9.45 Népi zene. 10.05 A kürt. Rádiójáték. 11.11 zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.40 Sáncalja. 19. folyt. 14.00 Lendvay: Kamarakoncert. 14.12 A tenger ördögei. 14.30 Vivaldi-coneertók. 15.10 Zengjen dalunk: 15.40 Könnyűzene. 105)5 Operettrészletek. 16.25 Kórusművek. 16.33 A népdal hete. 17.15 Operacsillagok —- opera*, slágerek. 17.45 Nyitott stúdió. 18.10 Bartók-kórushangvemeny, 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 A népdal hete. 19.45 Magnósok, ftgyelemí 20.30 Beethoven: VI. szimfónia. 21.13 A Közel-Kelet, Nasszer után. 21.43 Operettrészletek. 22.20 Beszélgessünk zenét«, 22.40 Meditáció. 22.50 Verbunkosok. 23.15 Bach műveiből, o.io Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Zenekart muzsika, 9.00 A népdal hete. 9.20 Fúvószene. 9.40 Szolgáltatásokról. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Schubert: Moments musí- caux. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Áriák. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig—-i 18.10 Nóták. 18.47 Könyvismertetés, 18.57 Szinházi közv. 21.21 Vendégségben... 22.11 Zenésjáték-részl. 23.15 Tánczene. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.28 Hírek. 17,33 Fabula. 18.25 Emberek: és feladatok. 19.00 Parabola. 19.20 Estó mese. 10.30 Tv-híradó. 30.00 A fekete nyíl. (, folyt. 30.50 A Tv Galériája. ».30 A MALÉV stewardes»- vetélkedöje, *3.00 Tv-híradó. POZSONYI 9.35 Közeli ismeretlen. Színmű. 19.00 és 21.50 Tv-híradő. 20.00 Tíz kicsi indián. Angol bűnügyi film. 21.35 Jégkoronghirek. EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Délután fél I, háromnegyed 6 és S órakor SzerelmesfUm Színes, magyar film, EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4 és este fél S órakor Bye, bye, Barbara! Színes, francia film, GYÖNGYÖSI PUSKIN: Neretvai csata I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vörös berkenye FÜZESABONY: Szép magyar komédia Egerben, este 7 órakor: ADÄSHIBA (Moliére-bérlet) Ml ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel? óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Hendeiés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Olvassa íl Ql(tpá{ság,őt n^cLtáiÁláuk jeíWife Hatvanból Az elmúlt napokban értékelte a Hatvani Cukorgyár MSZMP-szervezetének csúcsvezetősége a szocialista brigádok ez évben végzett munkáját. A beszámolót erről a cukorgyár szakszervezeti bizottsága készítette. A pártvezetőség pozitívan értékelte a karbantartás területén dolgozó szocialista brigádok munkáját. Ezek a brigádok a versenyfelajánlások teljesítése során a jelentős létszámhiány ellenére is nagyon jó eredményeket értek el, túlórák nélkül teljesítették feladatukat. Sajnos, mintegy kétszáz fős a létszámhiány. A pártvezetőség a beszámolót tudomásul véve, javaslatokkal kiegészítve azt, meghatározta a további tennivalókat, a kongresszusi ünnepi dekádok vállalásainak teljesítésére. Kérte a szocialista brigádokat, hogy a jövőben is segítsék munkájukkal a vállalat előtt álló feladatok végrehajtását. Sok problémát okoz a gyárban a megnövekedett munkaerő-vándorlás, sajnos 20—25 éve ott dolgozó emberek is elmentek a gyárból. A pártvezetőség e tapasztalat alapján azzal a kérdéssel is foglalkozik, mit tehetnek a törzsgárda nagyobb elismerése érdekében. Szűcs Ferenc Besenyőtelekről A Lenin Termelőszövetkezet állattenyésztői a jó gazda gondosságával készülnek a télre, a több ezer darabot számláló jószágállomány át- teleltetésére. 1100 sertés, 700 szarvasmarha, 1600 juh takarmányának megteremtéséről kell gondoskodni. Az istálló környékén 80 vagon szálas takarmányt tárolnak, több mint 500 hold lucerna és vöröshere termését. A lucernatáblán négyszer sikerült kaszálni. A rossz időjárás ellenére is biztosítva van az abraktakarmány. Áttértek a tápok etetésére, a takarmánykeverő üzem ezt korlátlan mennyiségben szállítja. Sikeresek voltak a másodvetések, a szövetkezet silózó brigádja napraforgós csalamádéból, répafejből és cirokból most készíti a silót. A cukorgyár 100 vagon nyers répaszeletet szállít. A közös állomány mellett a háztáji állomány részére is biztosították a téli takarmányt, a tehéntartó szövetkezeti tagok lucernatáblákon, árokparton és a réten részes kaszálásra kaptak területet. Császár István Hevesről Különleges vendégfogadás színhelye volt a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A szövetkezet vezetőségének és nőbizottságának meghívására a hevesi szociális otthon lakói látogattak el, azok, akik besegítenek hulladékanyag- wgdalással a szövetkezeti szőnyegszövők munkájába. A szövetkezeti dolgozók nevében Balázs Sándorné köszöntötte az idős vendégeket, az öregek nevében Szabó Imre bácsi beszélt. A vendéglátás az üzemegységek megtekintése után ért véget. Délelőtt az öregeket látták vendégül, délután a szövetkezethez tartozó legifjabbak látogattak el: 30 olyan kismama hozta el megmutatni babáját, akik a gyermekgondozási segélyben részesülve, mint a szövetkezet fizetés nélküli szabadságon levő dolgozói nevelik gyermekeiket Őket Varga Kálmánná, a szövetkezeti nöbizottság elnöke köszöntötte és ajándékokkal kedveskedtek a gyerekeknek. A találkozó célja; az édesanyák érezzék változatlanul, hogy a szövetkezethez tartoznak, s hogy megismerkedjenek új munkatársaikkal. Tóth Mária Gyöngyösről A lakosság jobb ellátásához szükség van a kisiparosokra is, akik a vállalatok és üzemek mellett kielégítik a lakossági igényeket, javítás, karbantartás, építési és egyéb munkákkal. A kisiparosok Gyöngyösön is a KI- OSZ-hoz tartoznak. Érdek- védelmi szervezetük gondoskodik a tagok üdültetéséről, segítik a rászorulókat, és inModern szülő (Ahogy némely lány elképzeli) — Apu, figyuzz idei Szeretnék komolyan dumcsizni veled. — Figyellek. Beszélj, kislányom ... — Férjhez akarok menni ... — Semmi akadálya. Tizenhat éves vagy, igaz, hogy még tanulsz, szakmád nincs, de ez nem számít. Menj. — Meg sem kérdezed, hogy kihez? — Gyermekem, ne légy csacsi. Én bízom benned. Jó anyád úgyszintén. Modern szülők vagyunk, minket nem érdekel, mikor, hogyan és kihez megy férjhez a mi aranyos, édes kislányunk, életünk bogara, szemefé- nye... — Tényleg nem vagytok kíváncsiak? — Hát, ha nagyon akarod, megmondhatod. Nos? — Az Illéshez... — Van ízlésed. Csakhogy az Illés már komoly családatya. Két gyermeke van. Ez nem zavar téged? — Ja, ezt nem írta... — Azt hiszem, jobb, ha dobod az Illést... Ne bolygasd fel a családi életét. Ez nem méltó hozzád, Zsófikám. Én nem így neveltelek téged ... Válassz más férjet. — Jó. Legyen a Tivadar. — Legyen. Ki az a Tivadar? — Egy huligán. De isteni pofa. Ragyogóan táncol... — Ezenkívül mit csinál? Strapái ja magát valahol? — Szegénykét, a múlt héten rúgták ki egy gyárból. — Miért rúgták ki szegénykét? — Mert gyúlékony anyag mellett cigarettázott. Kicsit felgyújtotta a gyárat, de nem nagyon... Ezért rúgták ki. Mondd apa, van igazság a földön? — Nincs, Zsófikám. Tényleg nincs igazság a földön. — Jaj, most jut eszembe, hogy a Tivadar le van csukva... öt azt hiszem. • mégsem várom meg. Férjhez megyek Lórihoz. Csuda klassz srác a Lóri, sok nője van, de csak engem szeret. — A Lón kicsoda, micsoda? — Hippy ... — Szóval, büldös neki a munka. Miből él? — Szerelemből. Jaj, a múltkor azt mondta, hogy tézik ügyes-bajnos dolgaikat. Az igények jobb kielégítése érdekében lehetőség van arra, hogy több kisipari engedélyt adjanak ki a tanácsok. Gyöngyösön 268 kisiparos dolgozik. Számuk több is lehetne, hiszen alig győzik a lakossági igényeket kielégíteni. Többségük jogosan érdemelte ki a lakosság bizalmát. A gyöngyösi járásban 560 tagot számlál a KI- OSZ-szervezet, hét tagú vezetőség irányítja szervezeti életüket — társadalmi munkában. A Gyöngyösön működő KlOSZ-szervezet betölti hivatását, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövetkezendő években minél több szakembert neveljenek a kisiparosok is. Tóth Lajos C»' Z; '■& •; * 1/4 #v> ;IwtH S.» Kétfejű borjú jött a világra az I f'Jía Wi f«« NSZK-beli Berumerfehn községben. Az egyhetes állatot gazdája két cumisüvegből táplálja. (Telefoto — AP — MTI — KS) Amíg a gyógyszer eljut odáig Ide jön fájdalmaival a környék. Egy asszony vérnyomáscsökkentő gyógyszert vásárol: sápadt férfi makacs főfájása ellen kér és kap valamit; bőrgyúlladást gyógyító kenőcsöt vált ki a szomszéd házból való tanító bácsi; nehézkes szuszogással adja át egy nyugdíjas asz- szony a receptet — tüdőtá- gulata van... Legalább 1500 —2000 féle készítmény várja ebben a gyógyszertárban a betegsége ellen küzdő embert. Találomra kérdem a patikust: hányféle idegcsillapítójuk van. Tizenkettőig számlálom a fölsorolást. Vevő érkezése vágja kettőbe a sort. Aztán a fájdalomcsillapítók után tudakozódom. E panaszok közvetlen és közvetett megszüntetésére, tizenhét orvosságot említ... Fejlődött valamicskét a gyógyszergyártás, amióta az ókori Plinius a fogfájás csillapítására veszett kutya hamvának olajjal kevert ele- gyét ajánlotta. Hogy ez így van, abban a magyar gyógyszergyártásnak is jelentős a része. Ahogy Svájcban az óragyártás, Kubában a cukorfeldolgozás, vagy Chilében a műtrágyakészítés — úgy nálunk is nemzeti iparnak tekinthető a gyógyszergyártás. Hazánk a világ tíz legnagyobb gyógyszerexportőre között van. A magyar kutatók munkája nyomán olyan újdonságok jutottak el a földkerekség minden számottevő országának patikáiba, mint a Trio- xazin, a Frenolon vagy a Li- bexín. A termelésének több mint a felét exportáló magyar en nagyon jó vagyok nála. — Elhiszem. De ha ez a pasas „szerelemből” él, akkor téged ki tart el? — Majd le. — És a Lórit? — öt is... Elvégre az apósa leszel. Kötelességed ... Különben ne izgasd magad, naponta alig iszik meg fél liter konyakot. — Tudod mit? Tartsa el öt a mamája. En inkább ruházom ... v Zoltai András gyógyszeriparban különlegesen megbecsült, fontos helyet foglal el a csaknem 6000 dolgozóval működő Chinoin. Ebben — az idén 60 esztendős — gyárban kerestem választ a kérdésre: milyen utat jár be az ötlet a fogantatástól a gyártásig. Volt egy magyar író — Kóbor Tamás — akinek egyetlen könyvét sem emlegetik már napjainkban. Időtállónak egyetlen fölröppenő ötletszílánkja bizonyult. Az addig Alka Vegyészeti Gyár néven működő üzemnek ő találta ki 1913-ban Chinoin fantázia nevét. Hogy a Chinoinban tevékenykedő kutatók teremtő képzelete mit adott a betegségektől kínzott embernek, azt néhány készítményünk neve is érzékelteti. A Chino- inből került ki például az Ultraseptyl, a Neomagnol, a Troparin és a Novarin. Dr. Szentmiklósi Péterrel, a Chinoin orvostudományi főosztályának vezetőjével beszélgettünk a gyógyszer sorsának az ötlettől a gyártásig terjedő szakaszáról. — Mi alakítja ki a gyogy- szervegyészek kutatási programját? — kérdem. Széttárja karját. — Mi alakíthatná? Az igények, az. élet. — Közelebbről? — A rákos megbetegedések nagy száma szinte erkölcsi paranccsá tette az emberiség számára, hogy keresse az orvoslás eszközeit. Ezenkívül azok a megbetegedések, melyek a lakosság széles körét érintik és hatékonyabb gyógyszert igényelnek az eddig használatosaknál, szintén meghatározzák a programot. — Ezek minden esetben új gyógyszer előállítására irányuló kutatást jelentenek? — Korántsem. Munkánk jelentős hányada úgynevezett reprodukciós kutatás. Ez másutt felfedezett jelentős készítmények szabadalomképes önálló előállítását jelenti. Mind közegészségügyi, mind népgazdasági szempontból fontos munka ez, hiszen egy- egy új gyógyszer kutatási és kifejlesztési költsége Nyugaton mintegy ötmillió dollár. És ennek megfelelően borsosak a licencdíjak is. Bár meg kell mondjam, a szabadalmak megvásárlása sok esetben kevésbé költséges, mint a reprodukálás, az időnyerés fontosságáról nem is szólva. — Miért oly nagyok a kutatási költségek? És nálunk is ilyen tetemesek? — A kérdés második részére válaszolok előbb. Nálunk is költséges dolog ez. És a továbbiakból kitűnik, hogy miért. A gyógyszerku- tatás rendkívül összetett és munkaigényes feladat. Az ú.j gyógyszerek fölfedezésén nem magányos kutatók, hanem kutatócsoportok dolgoznak. E munka során a nemzetközi stacisztikák szerint' általában három-ötezer elő-, állított új vegyületből egy., válik végül is gyógyszerré.! Maga az átfutási idő is hosz-i szú, öt-hét esztendő. fii — Akkor valóban drága munka. — Jelentősek a vele járó költségek. Hogy csak egyetlen példát mondjak, csupán az USA 1968-ban ötszázmillió dollárt költött gyógyszerkutatásra. — Milyen szakaszai vannak a kutatásnak? — Az első stádium a kémiai kutató munka. Ennek során új kémiai szerkezeteket állítanak elő. Mint említettem, rengeteg kísérlet szükséges ahhoz, hogy egy használható új vegyületet hozzunk létre. Ezt kíséri és követi. a farmakológusok munkája, ök állatkísérletekkel hatástani vizsgálatokat végeznek. Megismerik a szer fő- és mellékhatását, mert hogy mást ne mondjak, egy eddig ismeretlen vegyületnek lehet magzatkárosító vagy éppen rákkeltő hatása is. Ezek a vizsgálatsorok végül is kiszűrik a készítmény fő- hatását. Ha itt minden sikerült, biztonsági vizsgálatokat végeznek annak földerítése érdekében, hogy az új gyógyszer huzamosabb használata nem rejt-e magaban veszélyeket. — Ezt hány emberen végzik? Mosolyog: — Még mindig csak állatkísérleteknél tartunk. Ha ezek végül is eredményesek, akkor dönt az Egészségügyi Tudományos Tanácsi hogy engedélyezi-e az új gyógyszernek emberen való kipróbálását. Ez utóbbi előbb kis csoportokon, majd tömeges használat formájában történik meg. — Akkor már bevezetett gyógyszernek tekinthetjük? Legyint. — Dehogy. Megállapítják még a standard minőségét. Az üzemi vegyészek kidolgozzák a nagyüzemi gyártás technológiáját, a gyógyszerészek a végleges gyógyszerformát s az egészre a forga- lombahozatali engedély üti rá a pecsétet. Most már értem az öt-hét esztendős átfutási időt. És azt is megértem, hogy e roppant költséges munka is kifizetődik. Hiszen, mint dr. Szentmiklósi elmondja, egyedül a No-Spa nevű magyar görcsoldó készítmény a belföldi igények ellátása mellett exportból 1970 végéig mintegy 250 millió forint bevételt jelent népgazdaságunknak. Ily módon végül is kifizetődik a gyógyszerkutatók szellemi erőfeszítése. Ezeknek az erőfeszítéseknek részese dr. Szentmiklósi Péter is, aki állami díját dr. Mészáros Zoltán kutató társaként a No-Spa kidolgozásában való részvételéért kapta. Hippokratész szerint ,.A fájdalom csillapítása isteni cselekedet’’. Jó, hogy napjainkban ez ilyenfajta emberi megbecsüléssel jár. Bajor Nagy Ernő 1970. október 2X„ csütörtök
