Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
Járdásítás A Metro Battyhányi és Széna tér közötti szakaszánál 1 hónapos munkaidő-kiesést okozott, hogy a szállítóeszközöket a nyáron, a nagy szabolcsi árvízhez vezényelték. A párt X kongresszusára a tízes munkahely 8 szocialista brigádja vállalta, hogy az év végéig lemaradásukat behozzák, ami 4 millió forint értékű többlettermelést jelent, így határidőre elkészül a Battyhányi és a Széna tér közötti mindkét vonal- alagút. Képünkön: a Vágó szocialista brigád tagjai a szellőző- berendezés alagútjánál kitermelt földet szállítják el. (MTI-foto — Kovács Sándor) Hasznos megoldások Mezfíszemeréo ,f Kétségbeejtő szó. Rettene- . tes. Gyártották pedig valamely dohos lelkű irodában az ásít fásítás analógiájára mine, n bizonnyal és először ú'ív röpke beszámolóban, aztán egy jelentésben, majd egy nagygyűlésen szerepelt, s a kezdeti szemér- metes szörnyszülött szó elterpeszkedett a falugyarapítás, -szépítés szókincs felett, mint valami fekete szárnyú nagy madár. Egyszóval rettentően csúnya egy szó. És nem is érti a városon nőtt ember, mit kell egyáltalán annyira oda! enni ezzel a „járdásítással”, azazhogy a járdaépítéssel. A járdán — ez is „gyártott” szó bizony, csakhogy már megszoktuk a neológok tevékenysége óta — jár az ember és nem lelkesedik, illetőleg ma már nem lelkesedik. És kétségkívül a városi ember számára keveset mond az, ha egy falu azzal büszkélkedik, hogy ötszáz, vagy ezer méter járdát épített. Pedig itt nemcsak a tiszta cipőről van szó! A járda az kultúra, emberi tartás, olyan körülmény, amely — nevetségesnek hathat, pedig nem az — azt megszabhatja, marad-e fiatal a községben, jön-e oda agronómus, orvos, mérnök, vagy tanár szívesen, avagy egyáltalán nem. A tavasztól őszig mindent elnyelő sár nemcsak a házak tövét vonta be vigasztalan szürke-fekete latyakkal, de ilyen színre mázolta az egész életet, az emberi kedvet, jellemet, igényt, jóra történő akaratot Nem, arról nincs sző, hogy a társadalom osztálymozgását elaologiasítsam, hogy az emberi rációt, a politikumot és az esztétikumot, a humánumot és főképpen a gazdaságot, mint alapot, alárendeljem száz, vagy akár tízezer méter járdának. De hiszem és vallom, hogy a járdát óhajtó és teremtő igény, a megépített néha mégoly keskeny, vagy rövidke járdán indult el a továbbtelje- sedés felé. — Hová menjek? Minek menjek? Az embernek borotválkozni sincs kedve! A kocsmába szőrösen, sárosán is elmehetek — mondta I** alapszervezet '■'J párttitkára Apcoh. Alkatához illő munkája van nap nap után, igazán válogathat a feladatok között. Elfoglaltságot ad neki a három üzem termelése, a szervezettség javítása, a technológiai fegyelem betartatása, a művezetők, a szakmunkások és a segédmunka-' sok nevelése. • Iparkodik mind nagyobb érdeklődést kelteni a yállalati • tervek iránt, elsősorban a meggyőzés eszközével nevelni a környezetében dolgozókat, tanfolyamokról, továbbképzésekről gondóskodik, a műszaki könyvtár kiegészítését szeretné. S egy idő óta már nemcsak mint főművezető, hanem — mint a legújabb és legnagyobb, IV. számú pártalapszervezet titkára is. Mivelhogy a pár héttel ezelőtt tartóit, választások- során neki szavaztak bizalmat az üzemi kommunisták... NYOLC ESZTENDEJE tagja a pártnak, viszonylag rövid idő alatt — s főként fiatalon — emelték a megtisztelő funkcióba. Érthető, ha most már kétszeresen is teljesíteni akar. „Jó termelési eredményeket akarok, s azt szeretném, ha alapszeryeze- tem kommunistáit munkájuk, emberi értékeik alapján a gyárban, a gyárkapun túl is messziről felismernék” ... S minderre nem sajnálja sem az energiáját, sem az idejét. Pedig két kedves, pi ci fia várja műszakjai után odahaza — s időbe telik, fá- adságot jelent már az is, hogy hatvani lakásáról jár \pcra dolgo- ' i . (gyóni) Munkaverseny a föld alatt Dobó Géza,, ü metóézehíe- rei Dózsa. Termelőszöóetkü-v zet elnöke, kísérletező kedvű ember. Azt tartják róla, hogy ha két vascsövet meg lát a major udvarán, rögtön azon gondolkozik, hogy mit lehetne belőle csinálni, miként lehetne hasznosítani őket. A szövetkezet műszaki szakembereinek segítségével nem egy ötletéből lett már így a közös gazdaságnak hasznot hozó, vagy munkát könnyítő gépezet. Alig néhány héttel ezelőtt például, rendkívül nagy gondot akozott a nedves gabona tárolása, szárítása. Hely sem volt már, néhány vagon terményt csak az udvaron tudtak elhelyezni, fólia alatt, másrészt mindenki tartott tőle, hogy a nagy nedvességtartalom következtében befülled a gabona. Az elnöknek nehéz napjai voltak. Töprengett, gondolkozott, hogy miképpen lehetne megmenteni az értékeket. Aztán rájött a megoldásra. A magtárban is, a fóliasátor alatt is azt tették, hogy a gabona alatt végigvezették egy körülbelül húsz centiméter átmérőjű perforált csövet és a terményfel- fúvó ventillátorával levegőt fúvattak bele. A kísérlet ragyogóan sikerült. Ez azonban csupán ideiglenes megoldás volt. mert az elnök elképzelései alapján jövőre már véglegesen megoldódnak a szövetkezei; tárolási, szárítási gondjai. A nyár folyamán Dobó Géza ugyanis Dániában es Svédországban járt, s „ellopott” egy hasznos, és olcsó megoldást. Ezt a megoldást modernizálta, kibővítette, s minden remény megvan arra, hogy a jövő évben' elkészül a közös gazdaságban egy százvagonos gabonatároló, szárítóval és tisztítóval. A megoldás rendkívül értékes. Fedett szín alatt he- . yezkedik el tíz, egyenként tízvagonos siló. A silók ötször ötméteres hengerek. Nem betonból készülnek, hanem jóval olcsóbb anyagokból. A hengerek külső része drótból álló rácsozat, ezen belül kerítésdrót, majd legbejül vtóukvászoui helyezkedik el: Középen függőleges irähyöan,“ perforált’ cső ?u3~ zódik, amely lehetővé teszi a szárítást. r ■ r A gabona' először szállító1 .szalagon — kézi erő nélkül .— felfut az újszerű tiszti tóberendezésbe. * Azért .újszerű, mert a-.' tisztítás rosta 'nélkül, csak levegővel történik. majd tisztítás után- szintén szállítószalagon eljut a silókba. A nedvességtartalom itt nem okoz nehézséget, mert egyrészt mái- a tisztításkor is szárad a termény, másrészt a silókban elhelyezett perforált cső lehetővé teszi a további szárítást. A számítások szerint napi tizenöt vagon gabona; lehet ezzel a rendszerrel tisztítani és tárolni. Fizikai'’ munkára nincs szükség, a termény futószalagon jut el u silókig. S ami talán a legfontosabb: előzetes számítások szerint a szín és az- alatta elhelyezkedő tároló költ-, sége, minden felszereléssel együtt, nem haladja meg a háromszázezer forintot. Aligha kell hangsúlyozni, hogy ez a rendszer többszörösen olcsóbb, mintha a tároló vasbetonból készülne. Dobó Géza tarsolyában vannak még ehhez hasonló ötletek, ugyancsak ,i dániai út ■ során azt a módszert is tanulmányozta és le is rajzolta, miként lehet egy embernek ellátnia egy nyolcszáz. férőhelyes sertéstelep minden munkáját. A legjobban azonban az ragadta meg — ami egyébként rá is jellemző —, hogy a dán és a svéd farmerek nem csupán a legkorszerűbb gépekben latnait fantáziát, hanem önmaguk is töprengnek az olcsó, egyszerű és rendkívül hasznos megoldásokon. Remélhető, hogy ez az elnöki „hobby” a továbbiakban sem lankad, s jó néhány ötlet hoz még hasznot a közös gazdaságnak. (kaposi) 197«. október csütörtök A fejlődő Boldog* Az utóbbi néhány év a rohamosan meginduló fejlődés időszaka volt a több mint háromezer lakosú Boldogon. Íme a fejlődés héhány bizonyítéka: a lakosság régi vágya teljesült a közelmúltban, amikor az építők keze nyomán elkészült a modem külsejű, hangulatosan berendezett művelődési ház és könyvtár; a pislákoló égők helyett erős fényű világító- testek teszik fényessé esténként az utcákat; felújított orvosi rendelőben kezelik a betegeket; újjávarázsolt épületben intézik a boldog iái: ügyes-bajos dolgait- a tanács dolgozói... Medveczki Sándor vb-tit- kár azonban már a következő öt év terveiben lapozgat: — Hadd kezdjem az egészségügyi ellátással. Van orvosunk, de mi fogorvost is akarunk, ezért egy fogászati rendelő, gyógyszerszoba és egy várakozóhelyiség felépítését tervezzük... — Hogy fejlődik majd a lakosság kommunális ellátása? — Az egyik legfontosabbnak a vízellátást tartjuk. A község ugyanis tele van kevés vízhozamú, egészségtelen vizű kutakkal. A vízmű és a vezetékhálózat megépítése megoldja majd ezt a problémát. A tervek szerint .1971-ben megkezdődnek az előkészítő munkálatok, s ezzel egy időben a vízműtársulat szervezését is elkezdjük. A következő öt év alatt természetesen nemcsak ebből áll a község fejlesztése. A belterületen levő úthálózatból két és fél kilométert újítunk fel; közel hat kilométer hosszan járdát építünk. Erre jóformán minden utcában szükség van, mert a régebben épített járda már tönkrement és keskeny is. Az egyik árvíz során fel kellett robbantani a Zagyvát átszelő hidat, s most egy meglehetősen rozoga, életveszélyes fahíd helyettesíti. — Milyen elképzeléseik vannak a kereskedelmi hálózat fejlesztését illetően? — A hatvani ÁFÉSZ eddig csak egy bővítést jelentett be: az 1. számú boltot fogják átalakítani ÁBC-áru- házzá. De ha már itt tartunk, elmon.dha.tom: van itt a Hatvani Sütőipari Vállalatnak egy kis péküzeme, amelyik igen kedvelt a lakosság körében, mert finom kenyeret sütnek. Jó Jemte, ha ezt bővíteni tudnak, mert egyszerűen képtelen kielégíteni az igényeket. — Mekkora összeget fordítanak az öt év alatt a község fejlesztésére? — Körülbelül 10—12 milliót, ami mellett még 750 000 forint értékű társadalmi munkára is szükség lesz. (szilvás) HARMINCKÉT ÉVES fiatalember, Miskolcon tanulta, s Tatabányán, Sátoraljaújhelyen gyakorolta a szakmáját. Apcra is Zemplénből került. S őszintén megvallja egyesegyedül a felkínált lakás miatt kötött ki a Quali tál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál. A művezetői beosztás nem csábította különösebben mert — mint kohásztechnikus — hasonló munkakörben dolgozott előbbi helyén, az ELZETT Fémlemezipari Művek gyáregységében is. Ha nem lett volna lakásgondja, ma is szülei városában, gyermekkorának, első iskoláinak színhelyén marad, mert nem szereti a vándorlást, a „csavargást”. Eddigi „kalandozásaira” mindig csak a szükség kényszerítette. Kicsit szorongott is az ap- ci üzemben. Attól tartott, hogy nehezen, vagy egyáltaszakmában, egy nemrég alakult vállalat új profiljában... Szerencséjére sikerült megnyernie elöljáróit is. Viszonylag hamarosan megbízott üzemvezetői, majd üzemvezetői munkakörrel cserélte fel művezetői állását. Természetesen örült a rangosabb, érdekesebb pozíciónak, a felelősségteljesebb. beosztás növelte az önbizalmát. Volt kedve, akarata az új feladatokhoz, szívesen végezte a dolgát... Azonban — mind kiderült — a legjobb igyekezete is kevésnek bizonyult munkája tökéletes teljesítéséhez. Hiányzott még az oly szükséges rutin, a nagyobb gyakorlat. Sajnos, utólag okos az ember. Utólag már ő is rájött: annak idején még nem lett volna szabad elvállalnia az üzemvezető posztját... NEM IS VETTE SÉRTÉSNEK. amikor átsorolták főművezetőnek. Sőt, inkább örült, meg is nyugodott! Az új feladatot testhezállónak találta, s szívvel, szeretettel végzi azóta is. A vállalat, az ajjei gyár súlyponti területe az irányítása alá tartozó kokilla- üzem, vegyeskohászati üzem és présöntöde: 110 emberével közel három és fél ezer tonnányi termék előállítását kell szavatolnia ebben az évben is. Olasz, svájci és német megrendelésre dolgoznak, s a hazai piacon sem ió iák gyártmányaikat akár- & ek! Zay István főművezető így most meggyőződéssel mond- aníja. Imgy .tejlelte a helyét évekkel ezelőtt egy fiatal agronómus, aki hófehér gallérral és gallér iránti igénnyel érkezett és aligha emlékezett rá, mikor mosta ki utoljára ingét, gatyáját. Persze: az emberi tartáson sok múlik. Az ilyen típus könnyen törik, növeszt bőrön és szellemen hetes, sőt hónapos szakállt ... De igazságát vitatni, aligha lett volna helyes. Süppedő mocsok, sár, gumicsizma. Ki öltözik a gumicsizmához? Lány és legény, asszony és férfi, mit vehet fel a gumicsizmához magára? Ősztől tavaszig begyűrt nadrág, Kék, vagy rémpiros melegítő, korcos rongyok, pufajka, ahhoz meg aztán igazán felesleges a szemkihúzás, vagy a borotvált arc. S így, kinek van kedve, ha lenne is, bemenni egy rendes, szép presszóba, — például. A tiszta kultúrházba. Vagy akár csak a szomszédba, a televízió elé ülve csevegni erről-arról? Senkinek, vagy alig valakinek. A járda, amin el lehet menni tiszta cipőben, a cipő, amihez fel lehet öltözni, a felöltözés, amihez valamiféle igényes tartás, testi, de szellemi is kelletik, — nem, semmiképpen sem varázspálca. De katalizátor az mindenképpen lehet. A járda szerény, szürke, s a láb alatt van. A sártól véd. Nincs modern járda, nincs barokk járda, nincs szürrealista, vagy szocialista realista járda. Cementlapok vannak, esetleg terméskövek vannak, s ebből járda készül. A járdásítás programja keretében. Teljesen nevetséges, hogy milliárdos beruházások, a házgyárak, az Opel Rekordok, a maxi és midi vitája idején, s akkor, amikor a magyar filmgyártással is annyi gond van, hogy akkor a járdáról, egy vacak cementlapból készült, tán egy, vagy másfél méter széles járdáról szocialista vívmányként cikkezzünk, beszélünk. Járda meg a szellemi igény? A járda meg a falun élő ember színe-szíve változása... Nevetséges szamárság. A járda az járda. Tegye bele a jelentésébe a községi tanács, ha annyira oda van érte. Nem igaz? Nem! Gyurkő Géza Ián nem is fogadják majd be maguk közé a régebbi emberek. Lépten-nyomon bosszúságot okoznak neki, előbb- utóbb nyíltan is „kikezdik”, NEM, KORÁNTSEM ijedős iajta, de — elárulja ezt is — darabig bizonytalanko- iott. Aztán, jobb belátásra térvén, hirtelen fordulattal' álláspontot változtatott. Ügy iparkodott, úgy dolgozott, viselkedett állandóan, hogy bizalmat, s egyszersmind bizonyos tekintélyt teremtsen maga körül. Röviden: elfogadtassa idegenként is a személyét. Jóleső érzéssel vegyes csodálkozással ismerte fel, hogy Apcon még úgyszólván a kezdet kezdetén is csupán- képzelődött. Az üzemi kollektívában jó szaktársak’' talált, s tudott velük halad ni. No persze, már ahogy; \ haladni lehet egy — a kör nyéken — addig ismeretié»! Forintokat hozó elnöki „hobby"
