Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
A pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ^szövetkezeteiben meghaladja a 60. évet, nincs elég gép, kémiai anyag arra, hogy ezt a kiesést pótolhassák. A pártórtekezlet más küldöttei is foglalkoztak ezzel a témával és szinte egyöntetűen alakult ki a vélemény: keresni kell a szövetkezetek egyesülésének, társulásának módjait, sőt, ha ez lehetséges, a szomszédos községeket is vonják be, ahol még több munkaerő található és az ésszerűség határain belül fejleszteni kell a melléik-, üzemági tevékenységet is. Nagy figyelemmel kísértő a pártértekezlet a nevelési kérdések vitáját. A határozatban ez úgy került megfogalmazásra, hogy a tudomány és a technika rohamos fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye, a társadalmi fejlődésnek magasabb színvonala szükségszerűen megköveteli az értelmiség társadalmi szerepét. Mongyi Ferenc azokat a káros tendenciákat, módszerbeli tévedéseket ostorozta, amelyek negatívan hatnak a tanulóifjúság neveléséire. Mint mondotta, a nevelési paragrafusok mechanikus betartása helyett az egészséges, hasznos gyakorlatot kell alkalmazni, s elítélte azt -a tényközlő, politikamentes tanítási formát, amely egynéhány nevelőnél még féllelhető. A város jövőjének alakításánál jelentős szerepet kaptak azok a felszólalások, amelyek a szociális, kulturális helyzet javítását sürgették. Különösen a nők munka- és szociális helyzetét kell javítani, legalább is ez érződött ki a felszólalásokból. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az emberközpontú vezetés fontosságát, azt, hogy a dolgozó nőket munkahelyen, társadalmi tevékenységben és a családban egyaránt segíteni kell, pontosabban időt kell biztosítani művelődésükre, szórakozásukra. Javasolta, hogy a kétgyermekes családanyáknál, amint lehetséges, vezessék be a heti 40 órás munkaidőt. A fiatalok gondjai, problémái hasonlóan többször szerepeltek a vitában. Kalmár Péter művezető azt javasolta, hogy alakuljon végre Egerben ifjúmunkás klub és kapja meg a szükséges anyagi, erkölcsi segítséget. Nagy Katalin, a városi KISZ-bizottság titkára szintén a város kommunistáinak segítségét kérte, hogy megvalósulhassanak azok a tervek, amelyek biztosítják a város fiatalságának kulturáltabb szórakozási és sportolási igényeit. Nem volt a városnak olyan rétege, csoportja, amelynek eredményei, gondjai ne szerepeltek volna az egész napos tanácskozás napirendjén. Különösen nagy figyelmet fordítottak a megye- székhely jövőjének megalapozására, az ezzel kapcsolatos tervek vitatására. Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára — miközben elismerését fejezte ki a városi pártbizottságnak az elmúlt négyévi munkájáért — hangsúlyozta, hogy Eger jövőjéről beszélve és tervezve, feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a megye- székhely fejlődése nemcsak a félszázezer egrire lesz hatással, hanem a környékbeli községek lakóira, sőt, az egész megyére. Ezért sokkal bátrabban kell kezdeményezni, a város fejlődését lehetőségeinkhez képest gyorsítani. Lénával Vilmos, a városi tanács vb-elnöke szintén e kérdéssel foglalkozott, vázolva a megyeszékhely fejlődését, hangsúlyozva azt a felelősséget, amelyet vállalni kell, hogy ne csak a jelen- nekj hanem a jövőnek is építsük e várost. Az egész napos pártérte kéziét nemcsak az elmúlt négy év munkáját értékelte, de valóban elfogadható irányt adott a megyeszékhely fejlődésének, s erre egyöntetűen adták szavazatukat a város kommunistái. E célok megvalósítására újjáválasztották a városi pártbizottságot, s az elképzelések, tervek, javaslatok továbbításával megbízták a megyei pártértekezlet küldötteit. Az egri városi pártbizottság még aznap megtartotta első ülését és a végrehajtó bizottság tagjaivá a következőket választották meg: Pelyhe Szilárd, Trezsenyik Sándor, Nagy Katalin, Szűcs Józsefné, Kócza Imre, dr. Lendvai Vilmos, Schmidt Rezső, Molnár János, Mészáros Gábor, dr. Pelle Béla, Orosz Illés. A pártbizottság első titkárának Pelyhe Szi- lárdot választották meg, titkár: Trezsenyik Sándor. K. E. gyös kommunistáinak küldöttei nem másoknak címezték csupán ezeket a sürgető elhatározásokat, hanem önmaguknak is. Nemcsak az országos méreteket nézték, hanem saját házuk .tájárói sem feledkeztek meg. Büszkén hivatkoztak az elért eredményekre, akár a gazdasági életre, akár a kulturális életre vonatkoztak azok, az emberi helyes vonások növekedését is felemlegették, de a hiányosságokat sem akarták szépíteni. Gyöngyös ugyan egy nagyon erőseljesen fejlődő város, de magában hordja a felszabadulás előtti múlt minden nehézségét is, és e/ az ellentmondás sok smbe. számára érthetetlen. Ebbe a helyzetben kell a lakossággal szót érteni, az embe reket jobban tájékoztatni << város ügyeiről és gondjairól hogy mindenki a saját fel adatának és gondjának is érezze azt, ami a városra vonatkozik. A küldöttértekezlet hasznos és eredményes munkát végzett. Egy sor kérdésben fogalmazott meg feladatokat a következő négy évre, amiknek vegrer.ajtasár» megválasztotta a negyvenö: tagú pártbizottságát titkára ismét Vadász Juz: s! ett. A megye: pártértcioz • icten huszonnégy tagú kei •iöttség képviseli maja s gyöngyös pártszervezet A tagságát. A végrehajt» • uizoüsug tagjai ettek: Bonn Vince. Dobos Ferenc, dr. Hulló Bé la, Káaár Béla, Klippel n József. Krasznai Jánosné. Lakács Benedek, Papp ' La jos. Protovin Jenő, Vadász József- és Visontai László. (gmf) Felelősségteljes tanácskozás volt Járási küldöttértekezlet Hevesen Íz élet minden területén felelősséggel tevékenykednek a kommunisták Megvalósították a gyöngyösi városi pártbizottságot és annak végrehajtó bizottságát Gyöngyös kommunistáinak közel százötven tagú küldöttsége tárgyalt vasárnap, egész napon át a X. kongresszus irányelveiről, a szervezeti szabályzat módosítását célzó tervezetről, de tárgyalt a várost közvetlenül érintő ügyekről is. Tanácskozásukon részt vett Szurdi István, a Központi Bizottság tagja, belkereskedelmi miniszter, Gyöngyös ország- gyűlési képviselője, dr. Lakos Sándor, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, aki a vitában is felszólalt, valamint dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozást dr. Holló Béla vezette. A városi párt- bizottság beszámolóját Vadász József terjesztette elő, míg a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat ■ módosítását javasló terveztet Kádár Béla ismertette, hozzáfűzve a témákhoz a városi pártbizottság állásfoglalását is. Ha az egész napos munkaülést egyetlen mondatban kellene besűríteni, akkor csak azt lehetne megfogalmazni, hogy a sokoldalú, alapos és a valósághoz hűen ragaszkodó vélemények lényegében az életet magát tükrözték. Azt az életet, aminek alakulásáért, jobbá és szebbé tételéért nemcsak felelősséget vállalnak a kommunisták, hanem erőfeszítéseiket sem kímélik ezeknek u céloknak a mielőbbi megvalósításáért. Azt is jól tudják, hogy eközben olykor váratlanul, olykor előre kiszámíthatóan ütköznek akadályokba, amiknek leküzdésében maguk mellett érzik a pártonkívüli, becsületes emberek tömegeit is. Hangsúlyozták, hogy az életet szebbé, jobbá nem- a megtermelt és megszerzett javak mennyisége teszi. Erre is szükség van, hiszen mindenkinek elvitathatatlan joga boldognak lenni, a technika forradalmában a technika áldását élvezni, de legalább ennyire fontos az erkölcsi megbecsülés is. Egy jó szó, egy baráti és elismerő kézfogás. így fogalmaztak többen is a vitában. Ez még pénzbe sem kerül. Mégis olykor fukar módon, sáfárkodunk ezekkel az eszközökkel. Ennél a pontnál figyelmeztetett dr. Lakos Sándor arra, hogy a technikai eszközök igénybevételével ugyan könnyebbé vált a tömegekkel való kapcsolat megteremtése, de nem lehet emiatt elhanyagolni az egyénnel való érintkezést. Az agitáció, a meggyőzés legfőbb eszköze az egyénnel folytatott tárgyalás, amit a vezetők sem nélkülözhetnek. Erre időt kell találniuk, hiszen ezt sürgetik a beosztottak. A közülük származó vezetőt maguk között akarják érezni, úgy is, hogy szemtől szemben találkoznak vele a munkahelyükön, és ilyenkor kiönthetik a szívüket előtte, ha akarják. Hogy mennyire sikerül az emberi élet szépségét megvalósítani, az főként munkánk függvénye, mutattak rá a küldöttek. Lehet emlegetni, hogy mi hiányzik még ehhez a városban, a gyárban, a termelőszövetkezetben, az iskolákban és máshol, de ha csak a tenyerünket nyújtjuk a forintokért, akkor hoppon is maradhatunk. A több forintot csak több és gazdaságosabb termeléssel lehet előteremteni. A munkával biztosított _ forintokat pedig senkinek sincs joga felelőtlenül kezelni, mert a köz vagyona a közösségé. Aki megfeledkezik erről, azt vonják szigorúbban felelősségre, mint tették eddig. Ezt sürgette a küldöttértekezlet. Ezzel összefüggésben szót emelt azok ellen is, akik munka nélkül, ügyeskedéssel, harácsolással jutnak olyan nagy összegekhez, hogy életmódjuk már ellenszenvet kelt. Őket is meg kell fékezni, mondta ki a vita során az értekezlet. A felelősség és a tenm- akarás, a jobbításra való készség minden felszólaló szavaiból kicsendült. A kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos közös állásfoglalás is ezt fejezte ki. De GyönVasarnap, a hevesi pártszékház nagytanácstermében tartották meg járási pártértekezletüket a hevesi járás kommunistáinak küldöttei, A pártértekezleten az alapszervezetek és pártbizottságok 128 küldötte, valamint a meghívott vendégek vettek részt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára is. A tanácskozás részvevőit Habéra László, a pártértekezlet elnöke köszöntötte, majd Sramkó László, a hevesi járási pártbizottság első titkára mondott vitaindítót, illetve kiegészítést a küldötteknek eljuttatott írásbeli beszámolóhoz. A küldöttértekezlet első napirendi pontként megvitatta a pártbizottság beszámolóját a járási bizottság és a járás kommunistáinak négyesztendős munkájáról, valamint az irányelvek és a szervezeti szabályzattervezet vitájának tapasztalatairól. A vita során 15 küldött szólalt fel, ipon- dott véleményt az elmúlt időszak munkájáról, eredményeiről, gondjairól, s többségük hasznos s megszívlelendő javaslatot tett az elkövetkező időszak célkitűzéseinek zavartalan megvalósítására. A megyei párt-végrehajtóbizottság üdvözletéi dr. Tamás László, tolmácsolta. majd felhívta a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. A vita tapasztalatait Sramkó László összegezte, majd sor került a következő napirendi pontra: megválasztották a járási pártbizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A járási pártbizottság első ülésén megválasztotta a titkárokat, valamint a végrehajtó bizottság tagjait. A járási pártbizottság első titkárának ismét Sramkó Lászlót választották. A pártbizottság titkára Nedeleczki Pál lett A végrehajtó bizottság tagjai: Fehér Veronika, Gulyád Sándor, Habéra László, He- vér Lajos, Misi Vilmos, Nagy János, Nedeleczki Pál, Sram kő László, Szabó Béla. Sztankovics Béla és Tóth István János. Alapos körültekintés jellemezte a hevesi járási pártértekezlet előkészítését. Őszinte és felelősségteljes volt maga a tanácskozás. Az elmúlt négy esztendő munkáját, gazdag tapasztalatait 42 oldalas beszámoló elemezte, helyenként tudományos igénnyel. Hat gépelt oldal rögzítette a további feladatokra tett javaslatokat, tíz sűrű oldal a X. kongresszus irányelveinek, valamint a szervezeti szabályzattervezet megvitatásának összegezésével foglalkozott. Mindezt jól kiegészítette egy statisztikai adatgyűjtemény, és egy közel egyórás vitaindító előadás. És ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy a járási pártértekezlet küldöttei magukkal hozták a tanácskozásra az alapszenv! taggyűlések széles körű tapasztalatait, az. ott elhangzott véleményeket, világossá válik, milyen gazdag és sokoldalú volt a hevesi járás kommunistáinak tanácskozása. Mit és mennyit lehet visz- szaadni néhány sorban ebből az egész napos tanácskozásból? Az egészet aligha, a vázlatos áttekintés pedig csak részigazságokat jelölne. Maradnak hát az impresz- sziók, amelyek mindig fogékonyak az új iránt, s amelyekből könnyebben kikerekedhet e fontos tanácskozás arculata. Iparosítás. A mezőgazdasá gi jellegű járás pártértekez- letén sok szó esett az iparosításról: ,,A jurás Társadalmi viszonyainak értékelésében egyre nagyobb szerepet kap az ipari munkásság. A Tisza II belépésével, a hevesi gépja vító állomás korszerűsítésé vei a munkásság számszerű növekedése meggyorsult, ősz- szetétele egyre kedvezőbben alakul. A munkásság megjelenése, tevékenységének sok rétüsége, politikai arculata, állásfoglalása erősíti lakosságunk körében a kedvező tendenciákat, hatásokat. Jól érzékelhető ez Kiskörén és a környező falvakban, ahol az impozáns látványt nyújtó vízlépcső épül és gyorsan alakítja át a vidék korábbi képét: És az egyik felszólaló mái fogalmazta is a sürgető igényt: itt az ideje, hogy szakmunkástanuló-képző iskola épüljön Hevesen. Egy másik hozzászóló sietett hozzátenni: az ipar fejlődése nyomán előrelép a mezőgazdaság is. Közgondolkodás. Ez a következő címszó, ami a jegyzetpapírra került. A beszámoló és több hozzászóló egyaránt hangsúlyozta, milyen sokat fejlődött, a járás lakosságának tudata. De szóvá tették a hiányosságokat is. Elmondották többek között, hogy a lakosság erkölcsi fejlődését lassúnak ítélik Igaz, — mondották — a pozitív jelenségek dominálnak. de nem kevés még az individualista szemlélet, az anya giasság, a kapzsiság, a karrierizmus. Nagy nehézséget okoz, hogy az anyagi érdekeltség és az erkölcsi Ösztönzés elvének dinamikus alkalmazása helyenként csorbát szenved. Sürgető bírálat. Sok szó esett gondokról, tervekről is. Természetesen nem maradtak hangsúly nélkül az eredmények sem. S hogy többen a problémákra figyeltek, ez is bizonyítja, mennyire fontos a kommunisták számára a jövő, az új ■ tervek, a újabb eredmények. Épp ezekért az újabb sikerekért hangzottak el a sürgető bírálatok. Égj’ figyelemre méltó vélemény : „A küldötteket nyugtalanítja. hogy a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás nem felel meg a követelményeknek.” De lehetne tovább is sorolni a felelősségteljes megjegyzéseket. amelyeket gyakran így kezdtek a felszólalók: ellenőrizni kell..., felül kell vizsgálni, nem szabad enged ni..., a megye adjon nagyobb segítséget..., a fejlő dés megköveteli... stb. És érveket érvekre rakva szóllak a járás kommunistái négy esztendő eredményeiről, a párt helyes politikájáról, amelyet támogatnak a hevesi járásban is. Végső soron ez csendült 1« az egész napos tanácskozásból. És még valami: a hevesi járás kommunistái is áz eddigi politika folytatását várják a kongresszustól. Csak azt teszik hozzá, hogy mindezt következetesebben és magasabb szinten, (murkusz) A boy esi pgrtfrXrffezlet 'ví,i. (Foto: Kiss Béla) 1870. október í?0„ ked#
