Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

A pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ^szövetkezeteiben megha­ladja a 60. évet, nincs elég gép, kémiai anyag arra, hogy ezt a kiesést pótolhassák. A pártórtekezlet más küldöttei is foglalkoztak ezzel a témá­val és szinte egyöntetűen alakult ki a vélemény: ke­resni kell a szövetkezetek egyesülésének, társulásának módjait, sőt, ha ez lehetsé­ges, a szomszédos községe­ket is vonják be, ahol még több munkaerő található és az ésszerűség határain belül fejleszteni kell a melléik-, üzemági tevékenységet is. Nagy figyelemmel kísértő a pártértekezlet a nevelési kérdések vitáját. A határo­zatban ez úgy került megfo­galmazásra, hogy a tudo­mány és a technika rohamos fejlődése, a tömegek növek­vő művelődési igénye, a tár­sadalmi fejlődésnek maga­sabb színvonala szükségsze­rűen megköveteli az értelmi­ség társadalmi szerepét. Mongyi Ferenc azokat a ká­ros tendenciákat, módszerbe­li tévedéseket ostorozta, amelyek negatívan hatnak a tanulóifjúság neveléséire. Mint mondotta, a nevelési paragrafusok mechanikus betartása helyett az egészsé­ges, hasznos gyakorlatot kell alkalmazni, s elítélte azt -a tényközlő, politikamentes ta­nítási formát, amely egyné­hány nevelőnél még féllel­hető. A város jövőjének alakítá­sánál jelentős szerepet kap­tak azok a felszólalások, amelyek a szociális, kulturá­lis helyzet javítását sürget­ték. Különösen a nők mun­ka- és szociális helyzetét kell javítani, legalább is ez érző­dött ki a felszólalásokból. Domán László, az Egri Do­hánygyár igazgatója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az emberközpontú vezetés fontosságát, azt, hogy a dol­gozó nőket munkahelyen, társadalmi tevékenységben és a családban egyaránt se­gíteni kell, pontosabban időt kell biztosítani művelődésük­re, szórakozásukra. Javasol­ta, hogy a kétgyermekes csa­ládanyáknál, amint lehetsé­ges, vezessék be a heti 40 órás munkaidőt. A fiatalok gondjai, prob­lémái hasonlóan többször szerepeltek a vitában. Kal­már Péter művezető azt ja­vasolta, hogy alakuljon vég­re Egerben ifjúmunkás klub és kapja meg a szükséges anyagi, erkölcsi segítséget. Nagy Katalin, a városi KISZ-bizottság titkára szin­tén a város kommunistáinak segítségét kérte, hogy meg­valósulhassanak azok a ter­vek, amelyek biztosítják a város fiatalságának kultu­ráltabb szórakozási és spor­tolási igényeit. Nem volt a városnak olyan rétege, csoportja, amelynek eredményei, gondjai ne sze­repeltek volna az egész na­pos tanácskozás napirend­jén. Különösen nagy figyel­met fordítottak a megye- székhely jövőjének megala­pozására, az ezzel kapcsola­tos tervek vitatására. Oláh György, a megyei pártbizott­ság első titkára — miközben elismerését fejezte ki a vá­rosi pártbizottságnak az el­múlt négyévi munkájáért — hangsúlyozta, hogy Eger jö­vőjéről beszélve és tervez­ve, feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a megye- székhely fejlődése nemcsak a félszázezer egrire lesz ha­tással, hanem a környékbeli községek lakóira, sőt, az egész megyére. Ezért sokkal bátrabban kell kezdeményez­ni, a város fejlődését lehető­ségeinkhez képest gyorsíta­ni. Lénával Vilmos, a városi tanács vb-elnöke szintén e kérdéssel foglalkozott, vá­zolva a megyeszékhely fejlő­dését, hangsúlyozva azt a fe­lelősséget, amelyet vállalni kell, hogy ne csak a jelen- nekj hanem a jövőnek is építsük e várost. Az egész napos pártérte kéziét nemcsak az elmúlt négy év munkáját értékelte, de valóban elfogadható irányt adott a megyeszék­hely fejlődésének, s erre egyöntetűen adták szavaza­tukat a város kommunistái. E célok megvalósítására újjáválasztották a városi pártbizottságot, s az elkép­zelések, tervek, javaslatok továbbításával megbízták a megyei pártértekezlet kül­dötteit. Az egri városi pártbizott­ság még aznap megtartotta első ülését és a végrehajtó bizottság tagjaivá a követ­kezőket választották meg: Pelyhe Szilárd, Trezsenyik Sándor, Nagy Katalin, Szűcs Józsefné, Kócza Imre, dr. Lendvai Vilmos, Schmidt Rezső, Molnár János, Mé­száros Gábor, dr. Pelle Béla, Orosz Illés. A pártbizottság első titkárának Pelyhe Szi- lárdot választották meg, tit­kár: Trezsenyik Sándor. K. E. gyös kommunistáinak kül­döttei nem másoknak címez­ték csupán ezeket a sürgető elhatározásokat, hanem ön­maguknak is. Nemcsak az országos méreteket nézték, hanem saját házuk .tájárói sem feledkeztek meg. Büsz­kén hivatkoztak az elért eredményekre, akár a gazda­sági életre, akár a kulturális életre vonatkoztak azok, az emberi helyes vonások nö­vekedését is felemlegették, de a hiányosságokat sem akarták szépíteni. Gyöngyös ugyan egy na­gyon erőseljesen fejlődő vá­ros, de magában hordja a felszabadulás előtti múlt minden nehézségét is, és e/ az ellentmondás sok smbe. számára érthetetlen. Ebbe a helyzetben kell a lakos­sággal szót érteni, az embe reket jobban tájékoztatni << város ügyeiről és gondjairól hogy mindenki a saját fel adatának és gondjának is érezze azt, ami a városra vonatkozik. A küldöttértekezlet hasz­nos és eredményes munkát végzett. Egy sor kérdésben fogalmazott meg feladato­kat a következő négy évre, amiknek vegrer.ajtasár» megválasztotta a negyvenö: tagú pártbizottságát titkára ismét Vadász Juz: s! ett. A megye: pártértcioz • icten huszonnégy tagú kei •iöttség képviseli maja s gyöngyös pártszervezet A tagságát. A végrehajt» • uizoüsug tagjai ettek: Bonn Vince. Dobos Ferenc, dr. Hulló Bé la, Káaár Béla, Klippel n Jó­zsef. Krasznai Jánosné. La­kács Benedek, Papp ' La jos. Protovin Jenő, Vadász Jó­zsef- és Visontai László. (gmf) Felelősségteljes tanácskozás volt Járási küldöttértekezlet Hevesen Íz élet minden területén felelősséggel tevékenykednek a kommunisták Megvalósították a gyöngyösi városi pártbizottságot és annak végrehajtó bizottságát Gyöngyös kommunistáinak közel százötven tagú kül­döttsége tárgyalt vasárnap, egész napon át a X. kong­resszus irányelveiről, a szer­vezeti szabályzat módosítá­sát célzó tervezetről, de tár­gyalt a várost közvetlenül érintő ügyekről is. Tanácsko­zásukon részt vett Szurdi István, a Központi Bizottság tagja, belkereskedelmi mi­niszter, Gyöngyös ország- gyűlési képviselője, dr. La­kos Sándor, a Központi Bi­zottság Társadalomtudomá­nyi Intézetének igazgatója, aki a vitában is felszólalt, valamint dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titká­ra. A tanácskozást dr. Holló Béla vezette. A városi párt- bizottság beszámolóját Va­dász József terjesztette elő, míg a kongresszusi irány­elvek és a szervezeti sza­bályzat ■ módosítását javasló terveztet Kádár Béla ismer­tette, hozzáfűzve a témákhoz a városi pártbizottság állás­foglalását is. Ha az egész napos munka­ülést egyetlen mondatban kellene besűríteni, akkor csak azt lehetne megfogal­mazni, hogy a sokoldalú, alapos és a valósághoz hűen ragaszkodó vélemények lé­nyegében az életet magát tükrözték. Azt az életet, ami­nek alakulásáért, jobbá és szebbé tételéért nemcsak fe­lelősséget vállalnak a kom­munisták, hanem erőfeszíté­seiket sem kímélik ezeknek u céloknak a mielőbbi meg­valósításáért. Azt is jól tudják, hogy eközben olykor váratlanul, olykor előre ki­számíthatóan ütköznek aka­dályokba, amiknek leküz­désében maguk mellett ér­zik a pártonkívüli, becsüle­tes emberek tömegeit is. Hangsúlyozták, hogy az életet szebbé, jobbá nem- a megtermelt és meg­szerzett javak mennyisége teszi. Erre is szükség van, hiszen mindenkinek elvitat­hatatlan joga boldognak len­ni, a technika forradalmá­ban a technika áldását él­vezni, de legalább ennyire fontos az erkölcsi megbecsü­lés is. Egy jó szó, egy bará­ti és elismerő kézfogás. így fogalmaztak többen is a vi­tában. Ez még pénzbe sem kerül. Mégis olykor fukar módon, sáfárkodunk ezekkel az eszközökkel. Ennél a pontnál figyel­meztetett dr. Lakos Sán­dor arra, hogy a technikai eszközök igénybevételével ugyan könnyebbé vált a tö­megekkel való kapcsolat megteremtése, de nem lehet emiatt elhanyagolni az egyénnel való érintkezést. Az agitáció, a meggyőzés legfőbb eszköze az egyénnel folytatott tárgyalás, amit a vezetők sem nélkülözhet­nek. Erre időt kell találniuk, hiszen ezt sürgetik a beosz­tottak. A közülük származó vezetőt maguk között akar­ják érezni, úgy is, hogy szemtől szemben találkoznak vele a munkahelyükön, és ilyenkor kiönthetik a szívü­ket előtte, ha akarják. Hogy mennyire sikerül az emberi élet szépségét meg­valósítani, az főként mun­kánk függvénye, mutattak rá a küldöttek. Lehet emle­getni, hogy mi hiányzik még ehhez a városban, a gyár­ban, a termelőszövetkezet­ben, az iskolákban és más­hol, de ha csak a tenyerün­ket nyújtjuk a forintokért, akkor hoppon is maradha­tunk. A több forintot csak több és gazdaságosabb ter­meléssel lehet előteremteni. A munkával biztosított _ fo­rintokat pedig senkinek sincs joga felelőtlenül kezelni, mert a köz vagyona a közös­ségé. Aki megfeledkezik er­ről, azt vonják szigorúbban felelősségre, mint tették eddig. Ezt sürgette a küldöttérte­kezlet. Ezzel összefüggésben szót emelt azok ellen is, akik munka nélkül, ügyeske­déssel, harácsolással jutnak olyan nagy összegekhez, hogy életmódjuk már ellenszenvet kelt. Őket is meg kell fé­kezni, mondta ki a vita so­rán az értekezlet. A felelősség és a tenm- akarás, a jobbításra való készség minden felszólaló szavaiból kicsendült. A kong­resszusi irányelvekkel kap­csolatos közös állásfoglalás is ezt fejezte ki. De Gyön­Vasarnap, a hevesi párt­székház nagytanácstermé­ben tartották meg járási pártértekezletüket a hevesi járás kommunistáinak kül­döttei, A pártértekezleten az alapszervezetek és pártbi­zottságok 128 küldötte, vala­mint a meghívott vendégek vettek részt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Tamás László, a megyei pártbizott­ság titkára is. A tanácskozás részvevőit Habéra László, a pártérte­kezlet elnöke köszöntötte, majd Sramkó László, a he­vesi járási pártbizottság el­ső titkára mondott vitaindí­tót, illetve kiegészítést a kül­dötteknek eljuttatott írásbeli beszámolóhoz. A küldöttértekezlet első na­pirendi pontként megvitatta a pártbizottság beszámolóját a járási bizottság és a járás kommunistáinak négyesz­tendős munkájáról, valamint az irányelvek és a szervezeti szabályzattervezet vitájának tapasztalatairól. A vita során 15 küldött szólalt fel, ipon- dott véleményt az elmúlt időszak munkájáról, ered­ményeiről, gondjairól, s többségük hasznos s meg­szívlelendő javaslatot tett az elkövetkező időszak célkitű­zéseinek zavartalan megvaló­sítására. A megyei párt-vég­rehajtóbizottság üdvözletéi dr. Tamás László, tolmácsol­ta. majd felhívta a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. A vita tapasztalatait Sram­kó László összegezte, majd sor került a következő napi­rendi pontra: megválasztot­ták a járási pártbizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A járási pártbizottság első ülésén megválasztotta a tit­károkat, valamint a végre­hajtó bizottság tagjait. A já­rási pártbizottság első titká­rának ismét Sramkó Lászlót választották. A pártbizottság titkára Nedeleczki Pál lett A végrehajtó bizottság tag­jai: Fehér Veronika, Gulyád Sándor, Habéra László, He- vér Lajos, Misi Vilmos, Nagy János, Nedeleczki Pál, Sram kő László, Szabó Béla. Sztankovics Béla és Tóth István János. Alapos körültekintés jel­lemezte a hevesi járási párt­értekezlet előkészítését. Őszinte és felelősségteljes volt maga a tanácskozás. Az elmúlt négy esztendő mun­káját, gazdag tapasztalatait 42 oldalas beszámoló elemez­te, helyenként tudományos igénnyel. Hat gépelt oldal rögzítette a további felada­tokra tett javaslatokat, tíz sűrű oldal a X. kongresszus irányelveinek, valamint a szervezeti szabályzatterve­zet megvitatásának összege­zésével foglalkozott. Mindezt jól kiegészítette egy statiszti­kai adatgyűjtemény, és egy közel egyórás vitaindító elő­adás. És ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy a járási pártértekezlet küldöt­tei magukkal hozták a ta­nácskozásra az alapszenv! taggyűlések széles körű ta­pasztalatait, az. ott elhang­zott véleményeket, világossá válik, milyen gazdag és sok­oldalú volt a hevesi járás kommunistáinak tanácskozá­sa. Mit és mennyit lehet visz- szaadni néhány sorban eb­ből az egész napos tanácsko­zásból? Az egészet aligha, a vázlatos áttekintés pedig csak részigazságokat jelölne. Maradnak hát az impresz- sziók, amelyek mindig fogé­konyak az új iránt, s ame­lyekből könnyebben kikere­kedhet e fontos tanácskozás arculata. Iparosítás. A mezőgazdasá gi jellegű járás pártértekez- letén sok szó esett az iparo­sításról: ,,A jurás Társadalmi viszo­nyainak értékelésében egyre nagyobb szerepet kap az ipa­ri munkásság. A Tisza II belépésével, a hevesi gépja vító állomás korszerűsítésé vei a munkásság számszerű növekedése meggyorsult, ősz- szetétele egyre kedvezőbben alakul. A munkásság megje­lenése, tevékenységének sok rétüsége, politikai arculata, állásfoglalása erősíti lakossá­gunk körében a kedvező tendenciákat, hatásokat. Jól érzékelhető ez Kiskörén és a környező falvakban, ahol az impozáns látványt nyújtó vízlépcső épül és gyorsan alakítja át a vidék korábbi képét: És az egyik felszólaló mái fogalmazta is a sürgető igényt: itt az ideje, hogy szakmunkástanuló-képző is­kola épüljön Hevesen. Egy másik hozzászóló sietett hoz­zátenni: az ipar fejlődése nyomán előrelép a mezőgaz­daság is. Közgondolkodás. Ez a kö­vetkező címszó, ami a jegy­zetpapírra került. A beszá­moló és több hozzászóló egyaránt hangsúlyozta, mi­lyen sokat fejlődött, a járás lakosságának tudata. De szó­vá tették a hiányosságokat is. Elmondották többek kö­zött, hogy a lakosság erköl­csi fejlődését lassúnak ítélik Igaz, — mondották — a po­zitív jelenségek dominálnak. de nem kevés még az indivi­dualista szemlélet, az anya giasság, a kapzsiság, a kar­rierizmus. Nagy nehézséget okoz, hogy az anyagi érde­keltség és az erkölcsi Ösztön­zés elvének dinamikus alkal­mazása helyenként csorbát szenved. Sürgető bírálat. Sok szó esett gondokról, tervekről is. Természetesen nem marad­tak hangsúly nélkül az ered­mények sem. S hogy többen a problémákra figyeltek, ez is bizonyítja, mennyire fon­tos a kommunisták számára a jövő, az új ■ tervek, a újabb eredmények. Épp eze­kért az újabb sikerekért hangzottak el a sürgető bírá­latok. Égj’ figyelemre méltó vé­lemény : „A küldötteket nyugtala­nítja. hogy a hátrányos hely­zetben levő fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalko­zás nem felel meg a köve­telményeknek.” De lehetne tovább is sorol­ni a felelősségteljes megjegy­zéseket. amelyeket gyakran így kezdtek a felszólalók: el­lenőrizni kell..., felül kell vizsgálni, nem szabad enged ni..., a megye adjon na­gyobb segítséget..., a fejlő ­dés megköveteli... stb. És érveket érvekre rakva szól­lak a járás kommunistái négy esztendő eredményei­ről, a párt helyes politikájá­ról, amelyet támogatnak a hevesi járásban is. Végső soron ez csendült 1« az egész napos tanácskozás­ból. És még valami: a hevesi járás kommunistái is áz ed­digi politika folytatását vár­ják a kongresszustól. Csak azt teszik hozzá, hogy mind­ezt következetesebben és ma­gasabb szinten, (murkusz) A boy esi pgrtfrXrffezlet 'ví,i. (Foto: Kiss Béla) 1870. október í?0„ ked#

Next

/
Thumbnails
Contents