Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Ott volt az Apollo 13. startjánál

Beszélgetés Szüle Dénessel

A nagyterem zsúfolásig telt. Pótszékeket kellett hózni. Az előadó amerikai élményeit idézi. A centrumban egy mindenki számára emlékezetes nap: 1970. április 13., az Apollo 13. startjának .dőpontja. Szüle Dénes gépészmérnök ott volt Cap Kennedyben.

Osztatlan sikerű előadása után beszélgettünk vele, útjáról. munkájáról, élményeiről.

— Hogyan jutott ki épp arra az időpontra Amerikába?

— Rokonaim élnek ott. Nagybátyám, dr. Szüle István, a Magyar Tudományos Akadémia örökös tagja hívott meg. Az időpontot én rögzítettem, épp az Apollo 13. startja miatt.

— Az űrhajózás iránti érdeklődés csak hobby az ön számára?

— Nem egészen. Gyerekkorom óta vonzott az asztronautika. Évek óta tartok szakelőadásokat a rakétatudományról, s jórészt emiatt lettem az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa is.

— Milyen élményt adott a személyes je' n- lét?

— Sok újat a turistának, s még több érdekességet a szakembernek. Rendkívüli dolog milliós tömeget látni, érezni a start előtti, feszültségteljes csendet. S közben ügyelni arra, hogy a start pillanatait lencsevégre kapjam, hogy kövessem a rakétát villámgyors útján. Ezt az élményt televíziós közvetítés sosem adhatja meg. Márcsak a méretek miatt sem. Néhány példát erre. Rakjuk az Országház tetejére a Mátyás-templomot, így kapjuk meg az Apollo 13. magasságát. És a káprázatos fény- és hangjelenség. A monstrumot 178 millió lóerő röpítette az űrbe. A kilövőhelytől öt kilométer távolságban élőlény nem tartózkodhatott. Még épületeket sem lehet ebben a körzetben emelni.

— Mit látott Cap Kennedyben a szakember?

— Ilyen szempontból a második nap jelentett sokat. Végigbarangoltuk a rakétavárost. A méretek lenyűgözőéit. A kifli alakú területen fekvő létesítmény úthálózata négyszáz kilométer hosz- szú. A látogatót időrendi sorrendben elhelyezett rakéták fogadják, megtekintheti a viszatért Gemini típusú űrhajókat. Bármerre jár, mindenütt a szakember igényeit is kielégítő prospektusok tömege. Egyszóval az

kai eszközöket, hogy a filmtekercseket minél gyorsabban előhívhassák, s ezekről megfelelő minőségű és meny- nyiségű fotómásolatot készíthessenek. Sőt úgy döntött, hogy diplomata-útlevéllel egy fotospecialistát is küld Ankarába, az viszi majd magával a modern laboratóriumi felszereléseket.

— Gondoskodtam róla, hogy mától kezdve hetenként kétszer különleges futárgép közlekedjék Berlin és Ankara között — közölte ügynökével, aztán útjára bocsátotta.

Az SD főnöke pedig Himmlerhez sietett. Táskájában ott rejtőztek a megfejtett anyagok, s a jó másfél órás beszélgetésről elégedetten távozott. Himmlernek nem volt nehéz meggyőznie Hitlert, hogy az anyagokat kitűnően tudják használni, mégpedig úgy, hogy még több erőt összpontosítsanak a keleti frontra. Különben is ez volt Hitler vesszőparipája, s most, hogy értesült az amerikaiak halogató szándékáról, terveit, elgondolásait megalapozottnak látta.

Cicero ettől kezdve rendszeresen szállította a filmtekercseket, amelyekért az SD minden alkalommal 15 ezer angol fontot fizetett. Hihetetlenül nagy összeget, lassan már több százezer fontot tett ki az újabb és újabb ügynöki bér, de Berlinben úgy vélték, hogy feltétlenül megéri, mert — bár erről az inn nem tudott — , a negyedik filmtekercs átvitelétől kezdve már csak a NémetországHO fPfffTP 11 trrrcrrrnrrn ^ Magyar Radio népszerű Jó reggelt, vasárw ,cyyc,b V UOUiiiUp nap című műsora ezúttal Egerből, az Unicornis halijából jelentkezett. Sedianszky János népszerű műsorában többek között megszólalt a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, dr. Komáry Endre is. A rádió hallgatói ismertetést hallhattak Heves megye kirándulóhelyeiről, autóútjairól, nevezetességeiről. Képünk: az Unicornis halijában készült, műsor közben.

(Foto: Kiss Béla)

Újabb értékes Gárdonyi-adutok

7.

— ' ' Mindem > re

a hú • - • ...ilot- megérte, s

ennek itud.ísa mindenképpen indokolt volt. Már csak azért is. mert ha nem valódiak az okmányok, ha provokációval állunk szemközt, akkor is értékes információkhoz julőttünk ... Szerintem ebben az esetben meg tudják állapítani az angol vagy valamelyik másik szolgálat félrevezet'’ manó- ónak rrv

Szereit, eseti . .-ólját is. D, az általános po . kai hely/je'- feép alátámasztja ezeknek az

okmányoknak a tartalmát — mondta Schellenberg, aztán a továbbiakban olyan értelmű utasítást adott ügynökének, hogy. az a figyelmét ne csak az anyagok értékelésére fordítsa, hanem gondoljon az információk felhasználásának a lehetőségeire is.

— Cicero különben elmondta, hogy gyűlöli az angolokat ... — folytatta Moj- zisch. — Legutolsó találkozásunkkor beszélt erről, b; itt ellentmondást figyelt:, meg nála.. Amikor mr kérdeztem tőle, hogy mi az

oka az angolok iránti gyűlöletének, először arról beszélt, hogy apja az első világháború idején Isztambulban élt, és különböző kellemetlenségei voltak az angolokkal. Azt mondta, hogy itt is halt meg. Amikor másról beszélgettünk, s valahogy szóba került Európa, valami olyasmit említett, bár elharapta a mondatot, hogy apja Albániában halt meg ...

— Vigyázni kell rá — s. gezte le az SD főnöke, majc Mojzisch rendelkezésére bo csátotta a különböző techniérdeklődő teljes, hézagmentes betekintést nyerhet az űrhajózás történetébe, érzékelheti a fejlődés mozzanatait. Jártam a monstre szerelőcsarnokban, ahol a rakétákat állítják össze. A

nyolc nőid alapterületű épületkolosszusban sosincs pihenő. Űjabb rakétákat készíteképzelhettem. Ahogy a méreteket érzékeltem, úgy fogtam fel az űrhajózás valóságát. Az Apollo 13. összsúlya 2820 tonna colt. Dollárban kifejezett értéke horribilis: 383 milliót fordítottak létrehozatalára. A rakéta összsúlya aranyban sokkal kevesebbe kerül. Vágy még egy

Az első egri városi közkönyvtár

alapítása

határozattáf felállítani rendelt nyilvános városi Könyv- tár alapjához az első köveket t a legnagyobb magyar írónál: gyermekei adták, s hogy azok között helyet foglalnak azok a munkák is, melyeknek egyikében a legnagyobb magyar író ennek sokat szenvedett városnak az apotheózisát oly szépen és oly felemelően örökítette meg." (Itt az Egri csillagok ajándékköteteire történik utalás.)

1921. november 30-án a képviselőtestület, — hiszen az adminisztráció akkor is csigalassúsággal haladt-hala- dozott, — végre jóváhagyta a városi tanács által bemutatott ajándékozási szerződést, amellyel lezárult a Gárdonyi-fivérek nemes célú akciója.

Azt mondottuk, hogy lezárult. Igen. Sajnos az akkori szűk látókörű városvezetés fittyet hányt a képviselőtestület érvényes határozatára és egyszerűen nem hajtotta azt végre: s nem állították fel a városi közkönyvtárat. Helyette az értékes Gárdonyi-adományból a városi tisztviselők szűk körének igényét szolgáló könyvtár létesült, amelyet évi 600—1000 pengővel fejlesztettek tovább. Ez az évi fejlesztési alap is azonban lassan-las- san elapadt, és 1941-tól már csak — szég/en kimondani is! — évi 300 pengőre futotta..:

Így vetélt el a kétségtelenül Gárdonyi Géza sugalmazta értékes kezdeményezés, de mindenképpen csíráját alkotta a csak felszabadulás után megvalósult első nyilvános városi könyvtár alapjának.

Ez a napfényre került újabb adat is fényes bizonyítéka, Gárdonyi Géza lapunk hasábjain már Ismertetett más egri könyvtáralapítása mellett is annak a ténynek, hogy az „egri remeté”- nek nevezgetett író mennyire ismerte az emberek vágyát, nemes törekvését a szép, a jó, a tudás irányában, s hogy a nagy író a KÖNYV- et valóban fegyvernek tartotta a legnagyobb rossz: a

BUTASÁG elleni harcban ...

Sugár István

SZABÓ LÁSZLÓ — SÓLYOM JÓZSEF:

ban hamisított angol fontok vándoroltak Cicero kezébe. Az SD Berlinben székelő urai ugyanis kisütötték, hogy ilyen mérhetetlenül nagy összeggel Cicero már úgysem gazdálkodhat szabadon, tehát semmiképpen sem használhatja a közönséges pénzforgalomban, de még bankba sem teheti annak veszélye nélkül, hogy nyomba fel ne hívja magára a figyelmet. Ha egyáltalán élvezi „munkája gyümölcsét”, s itt-ott be is váltja a fontot, azt minden valószínűség szerint az eleinte kapott összegekből teszi. Márpedig ez az 50 ezer font, majdnem 150 ezer dollár — valódi! Minden feltételezés arra mutatott, hogy Cicero az esetenként átvett 15—15 ezer fontot valami titkos helyen elrejti, arra számítva, hogy a háború után majd előveszi.

A titkos laboratóriumok, pénzhamisító műhelyek —- elsősorban a sachsenhauseni koncentrációs táborban — persze bőven ontották a hamis fontot. Igaz, Schellenberg lassan még azt az ötvenezer valódi fontot is sajnálta, amit az első négy tekercs filmért fizettek a töröknek, ezért Mojzischt utasította, hogy szervezzen meg egy- akciót arra az esetre, ha már nem veszik igénybe Cicero szolgálatait. Puhatolja ki, hová rejti a pénzt és készítse fel embereit az ötvenezer font visszaszerzésére.

(Folytatjuk)

hatatlanul jeles kezdeményezésért. „Kimondja egyszersmind a képviselőtestület, hogy a magyar kultúra fejlesztése érdekében, egy városi nyilvános könyvtárat állít fel: annak első alapjául a Gárdonyi Sándor és dr. Gárdonyi József urak által felajánlott 200 kötetből álló adományát helyezi el, s utasítja a tanácsot, hogy a város anyagi erejéhez és lehetőségéhez mérten fejlesztendő városi könyvtár kiadásának fedezésére az elkövetkezendő évek költségvetésében, a jelen körülmények figyelembevételével meghatározandó összeget állapítson meg..

Az indoklásban kimondotta a város csúcstestülete, hogy „végtelen örömére szolgál a képviselőtestületnek az a körülmény, hogy a jelen

nek elő űrútjukra. Láttam a rakétavontató ijesztő méretű alkotmányt. Alatta kényelmesen elfér bármilyen magasságú autóbusz. A bizonytalankodó látogató könnyen kiegészítheti hiányos ismereteit, csak be kell telepednie valamelyik nonstop vetítőhelyiségbe, s megismerkedhet az űrhajózás szakmai kérdéseivel, érdekességeivel, Az egésznapos barangolás során mindazt élőben láthattam, amit szakkönyvek útmutatásai alapján csak elösszehasonlító adatot. Nol- forkban átutaztam egy 52 kilométer hosszú, tengeren átívelő hídon. A három év alatt elkészült létesítmény csak 200 millió dollárba került. Mégis megéri ez a rendkívüli anyagi áldozat, mert az ember betekint a világűr rejtelmeibe. A költséges és sosem veszélytelen utak

— akárcsak az Apollo 13-é

— tudományos szempontból felbecsülhetetlen értéket jelentenek az emberiség számára.

Pécsi István

Városunk egyik kulturális büszkesége az elbájoló szépségű hajdani püspöki palotában működő gazdagon felszerelt városi közkönyvtár. De vajon mikor s milyen körülmények között alapították Eger városában az első közkönyvtárat?

A hosszú ideig ismeretlen „kulturális rejtély”-t végre megoldotta egy értékes levéltári forrás. Eszerint 1921. kora tavaszán a két Gárdonyifiú, Sándor és József kétségtelenül édesapjuk egyre duzzadó könyvállományából, 200 kötetnek a város részére való adományozásával, megvetették alapját az első városi közkönyvtárnak.

A városi képviselőtestületi közgyűlés 1921. április 30-án foglalkozott a kérdéssel és köszönetét fejezte ki a vitat-