Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Á főszezon mérlege □ 19 millió forint bevétel — idegenforgalomból □ Hég többen jöttek volna, ha... □ Hol vannak a szakemberek ? MEGYÉNKBEN, Mátra— Eger—Nyűgét-Bükk vidékén évről évre növekszik az ide­genforgalom: egyre több kül- és belföldi turista ke­resi fel üdülőhelyeinket. Eb­ben az évben egyébként a nemzetközi és országos ide­genforgalmi prognózisok is az idegenforgalom élénkülé­sét jelezték. Külföldi ide­genforgalmunk például az év eddig eltelt időszakában igen kedvezően alakultak: Ma­gyarországra több mint 1 350 000 külföldi turista lá­togatott, 159 ezerrel több, mint az előző évben. Ez 35 százalékos növekedést jelent. Megyénk idegenforgalma is kedvezően alakult az 1970-es fő idényben. Igaz,' hogy az árvízhelyzet miatt a hazai csoportos látogatások száma lényegesen csökkent, de összességében mégis mintegy 10—15 százalékkal magasabb az idei átlag, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. , A kedvez» irányú változá­sok nem tükröződnek a szál­láshelyek gazdaságos ki­használtságánál: májustól augusztusig a szálláshelyek vendégforgalma 11,5 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint az előző év megfelelő időszakában. A vendégnapok számának alakulásánál két tendencia érvényesült: amíg a kempingekben például S0 százalékos az emelkedés, ad­dig a turistaszálláshSlyeken csak közel 20 százalékát ér­ték el a tavalyi átlagnak. ' JELENTŐSEN növekedett a külföldi, tőkés országok­ból beáramló turistaforga­lom. A nyugati turisták ta­vasztól az őszi hónapokig, szervezett csoportokban ér­keztek megyénkbe. Üticél- juk Eger és főleg a Bükk megtekintése volt, ahol hu­zamosabb időtartamra vet­ték igénybe mind az étter­mi, mind pedig a szállodai szolgáltatásokat. Ezt bizo­nyítja a vendéglátás forgal­mának az előző évihez vi­szonyított 10,5 százalékos növekedése. A legnagyobb forgalmat a Bükk boa üze­melő üzletek érték el. Az, hogy e jelentősen meg­növekedett forgalmat mind a bolti kiskereskedelem, mind a vendéglátóipar vi­szonylag zökken ómen t esen bonyolította le, elsősorban a szezon eleji sok irányú és alapos felkészülésre vezethe­tő vissza. A megyei pártbi­zottság és átfogóan értékel­ve foglalkozott a megye ide­genforgalmának helyzetével, fejlődésével. Ezenkívül a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának határozatai, a társadalmi szervezetek — közöttük elsősorban a Mát­ra—Eger Nyugat-bükki In­téző Bizottság — is számos fórumon és alkalommal fog­lalkoztak megyénk idegen- forgalmi helyzetével. A POZITÍVUMOK ellenére azonban az a tapasztalat, hogy a helyes célok és elvi állásfoglalások változatlanul hosszú idő alatt és viszony­lag sok hibával valósulnak meg. A helyesen fogalmazott vállalati szándék ellenére néhány területen a kedvező külső adottságok mellett sem sikerült lényeges hala­dást elérni, .például ez üdí­tő italok értékesítése terén. (Az ellenőrzések tapasztala­tai azt zmutatják, hogy a egységek- mintegy 30 százalé­kában csupán kétfajta üdítő ital volt kapható!) Ugyan­akkor az újszerű , ötlet és kezdeményezés még mindig kevés a vendéglátás színvo­nalának emelésére: alig van vendéglőinkben speciális ételválaszték, s gyenge a fa­latozó jellegű boltok hideg- konyhai és büféárukínálata. A vendéglátóijari egysé­gek felszereltsége sokat ja­vult: pl. korszerűsítették, il­letve felújították a hatvani Zöldfa eszpresszót. Ugyan­akkor sajnálatos, hogy a sze­zon kezdetére sem a hatvani Aranyfácán Éttermet, sem a mátraszentimrei Vidróczki Csárda, sem pedig az egri Mecset Étterem minimális felújítási munkálatait sem végezték el. ÖRVENDETES, hogy a reklám és propaganda szín­vonalának emelésére is tör­tént néhány jó kezdemé­nyezés: a Heves megyei Ven- díglátóipari Vállalat például több, az üzleteit bemutató reklámanyag kiadására vál­lalkozott. Hasonló törekvé­sek tapasztalhatók a gyön­gyösi ég az egri ÁFÉSZ-ek egységeinél is. Emellett több vállalat és szövetkezet a szezon megkezdése előtt szolgáltatási ajánlataival is megkereste az ország külön­böző idegenforgalmi szerveit. Ugyanakkor a szervezett piackutatás még nélkülözi a tudománvos elemzéseket: a lebonyolító társszerveik kö­zött is igen lassú az infor­mációcsere, bürokratikus el­járásokkal folyik a nagy idegenforgalmi szezon ide­jén a szálláshelyeik, étkezé­sek átadeása. Ez visszavezet­hető arra is, hogy megyénk­ben igen kevés az idegen- forgalmi szakember. Mindent összevetve — ezt állapították meg megyénk idegenforgalmának vezető szakembere: is — az ez év­ben lezajlott főszezonra lé­nyegesen alaposabban ké­szültek fel az idegenforgal­mat lebonyolító szerveink, mint az előző években. Ezt bizonyítja, hogy utazási iro­dáink bevétele elérte a 10 millió forintot a főszezonban, s ez rekordnak számít. A statisztika szerint május 1- től augusztus 31-ig közel 73 ezer turista kereste fel me­gyénk szállodáit, turista- és] kempingszállásait. Az igaz- í Sághoz azonban az is hozzá­tartozik, hogy még többen jöttek volna, ha elegendő szálláshelyet biztosítanak vendéglátóijari szerveink. Ugyanis csupán a Heves me- gvei Idegenforgalmi Hivatal több mint 25 ezer turistát utasított el Egerben szállás­hiány miatt... AZ IDEI tapasztalatokat egyébként több érintett vál­lalat1, szövetkezet és szerv vezetőjének bevonásával, rö­videsen megvitatják, hogy azokat a jövőben hasznosíta­ni lehessen. Faludi Sándoi SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF: «. Azt viszont Seb ellen bér g sem tudhatta, hogy a futárrepülőgép pilótája von Papentől kapott egy Ribbentropnak szóló le­velet, amely összefoglalta a Mojzisch által szerzett nyílt szövegű okmányok tartalmát. Mojzisch ugyanis megmutat­ta Papennek a zsákmányt. Sehellenberg a tanácskozás után magához rendelte Thie­le tábornokot, a rádióbizton­sági desifrírozó osztály főnökét, hogy a rejtjeles szö­vegű fotókópiákat fejtsék meg az angol diplomáciai sifre segítségével. SJ7«, aktótrar 11, És Thlele tábornok utasí­tására a náci Németország négy legkitűnőbb desifrírozó szakembere — köztük két matematikaprofesszor — he­teken át dolgozott a kulcs megfejtésén. Ezt valamelyest elősegítette az ankarai an­gol nagykövet saját kezű jegyzetelése az okmányok margóján, amelyek ily mó­don nem kevés adatot adtak a kulcs megállapításához. Amikor mindezzel elkészül­tek, a szöveget az SD főnö­kének asztalára tett %. Sehellenberg majdnem tánc­ra perdült az örömtől: eb­ből az anyagból tudta meg bizonyosan, hogy az ameri­kaiaknak és az angoloknak nincs nagy kedvük a máso­dik front megnyitásához ... Miközben Schellenbergék akciója lajlott, Ribbentrop dühösen próbálta elérni, hogy az SD neki is mutas­sa meg az eredeti kópiát. Amikor azonban ezt megta­gadták tőle, mégpedig azzal az átlátszó ürüggyel, hogy a munkát még nem fejezték be, külügyminiszteri tekin­télyével egyszerűen Berlin­be rendelte Mojzischt. S bár az ankarai rezidens Schel­lenberg embere volt, nem mert ellentmondani Rib- bentrop saját kezűleg jegyzett, s von Papenhez in­tézett, rejtjeizett táviratá­nak, ezért repülőgépre ült. s némi kerülővel Berlinbe utazott. Persze, Schellen­berg roppant dühös lett, amikor ezt megtudta, s nyomban felkereste Himm- lert, akinek beszámolt arról, hogy vele meg seta tár­A Szvesnyikov-kórus A szovjet kultúra napjai­nak operaházi megnyitója után a Szvesnvikov-kórus még három alkalommal ad koncertet a Zeneakadémián, ezenkívül Kecskeméten, Szolnokon és Zalaegerszegen is bemutatkozik. Az állami orosz kórust a Nagy Honvédő Háború ne­héz éveiben hozták létre, az­zal a céllal, hogy terjessze az elfelejtett orosz népdalo­kat és kórusműveket. Az 1943. nyarán megrendezett első, nagy sikerű hangver­seny azokban az 'emlékeze­tes napokban igen jelentős eseménynek számított. A műsor akkor kizárólag nép­dalokból állt, azóta viszont az együttes repertoárja a hazai és a külföldi, régi és modern muzsika remekei­nek egész sorával bővült. A többi közölt Glinka .,Bcl- csődala”, „Velencei éje”, Rimszkij-Korszakov hős- mondai dala, a „Tatárrab­ság”, Csajkovszkij lírai kó­rusai, valamint Rachmani­nov „Vigíliája” szerepel­nek a kórus műsorán. gyalták Mojzisch hazaren delését, hanem egyszerűen intézkedtek. De már tú! sokat nem lehetett tenni mindössze annyit, hogy amikor Mojzisch megérke­zett a berlini repülőtérre Sehellenberg személyesen várta, s így a náci külügy­miniszter mégis kapott egy orrt: az ankarai ügynök elő­ször az SD főnökének szá­molt be. Sehellenberg ezzel az egész akcióval szemmel lát­hatóan jó pontot akart sze­rezni Hitlernél. így aztán különösen örült annak, amit Mojzisch mondott a másna­pi, Ribbentropnál tett lá­togatásáról. — És? Mit mondott Rib- bentrop? — faggatta eről­tetett nyugalommal Schel­lenberg az ügynököt. — Mérsékelt álláspontot foglalt el az anyag tartal­mát illetően, bár egyszer azt mondta, hogy jó néhány vo­natkozása rendkívül értékes. Azt a fényt, hogy a nyugati frontot nem akarjak az ame­rikaiak megnyitni, illetve ki­szélesíteni, félreértésnél;, pontosabban félrevezetésnek tartotta. Felhívta a figyelmét arra, hogy az anyagok to­vábbi fokozott ellenőrzésére van szükség. Sehellenberg nem közölte gondolatait ügynökével, de későbbi magatartása és az akcióval kapcsolatos tettei igazolták, hogy becsvágyát, hiúságát akarta kielégíteni, amikor minden részletadatra kíváncsian felkészült a Hit­lernél teendő látogatásba. Mojzischt arról faggatta, hogy szerinte mi indíthatta Cicerót az anyag átadására? — A pénz — felelte Moj- zisch. — ön szerint pz anya­gok valódiak? Mert ez dönt él mindent, Herr Brigaden­führer. A népi jelleg, amely első­sorban az orosz népdalok­ban és az orosz klassziku­sok műveiben jut kifejezés­re, még erőteljesebben ér­vényesült a jelenkori szov­jet zeneszerzők műveinek tolmácsolásában, például Sosztakcvics „Tíz éposz capella kórusra”, „ Hősköl- temír.y az erdőkről”, vagy Levitán „Hirosima nem is­métlődhet meg soha” cí­mű oratóriumában. Bár a kórus elsősorban orosz zenét tolmácsol, előa­dásain gyakran szerepelnek a nyugati klasszikusok is, különösen Bach 'művei. Beethoven, Händel, Mozart, Verdi, Schumann, Brahms és Bruckner alkotásai to­vább gazdagították a vál­tozatos műsort, akárcsak a reneszánsz kori mesterek, — Palestrina, Lasso, Lot ti, Jo- rnelli — kórusművei. Az együttes igen népsze­rű a Szovjetunió határain túl is. 1915 óta 12 ország — Svédország, Norvégia, Finnország. Japán, az NDK, Lengyelország. Magyarország, Románia Belgium, Itália, Csehszlovákia és Bulgária — 157 városában vendégsze­repeit. A Szovjetunió állami akadémiai orosz kórusának szervezője és állandó mű­vészeti vezetője, a kétszeres Lenin-dijas, Állami- és Glmka-díjas Alexandr Szvesnyikov, a Szovjetunió népművésze, a Moszkvai Zenejionzervatórium rekto­ra és professzora. Többször kapott magas kormányki- tuntetást külföldön, az An­gol Királyi Akadémia pedig tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta. A mindennapos gyakorlat, minden dalnak, műnek mély lélektani és művészi feltá­rása, a pontos intonáció tör­vénye, a zengés szépsége, a szoborszerűen csiszolt, domborított szó — ezek Alexandr Szvesnyikov alapvető művészpedagógiai elvei. A „Mssse.gsro” című olasz lap találóan így jel­lemezte karnagyi tulajdonsá­gait: — „Kétségtelenül első osztá­lyú karmester. Dinamikus, fukar gesztusai hol •> vihart, s hatalrpas hullámokat ver­nek, hof a legfinomabb dal­lamok szálát, fonják”. Szvesnyikov szenvedélyes propagandistája és szervezője a gyermekkórusoknak. A fia­tal művészek százait nevel­te: közülük többen ma már neves zeneszerzők, mint például Rogyion Scsedrin, vagy Alexander Jurlov. Jubileum az egri zeneiskolában Az Egri Állami Zeneiskola fuvola-tanszakát ezelőtt tíz esztendővel nyitották meg, az akkor friss diplomával rendelkező Asztalos Lóránd, tanár vezetésével. A kitűnő zenepedagógus azóta is lankadatlan szorgalommal és nem kis eredménnyel tevékenykedik. Ezt a jubileumi alkal­mat használta fel a zeneiskola kollektívája, hogy egy­részt ünnepelje a tanári kar egyik'rokonszenves egyéni­ségét, másrészt új formát és ezzel új tartalmat is adjon a növendékhangversenyeknek. Meghívták a péntek esti hangversenyre a fuvola-tanszak már végzett növendékeit, akik már magasabb szinten készülnék a művészi pályára. Így aztán vaióban sikerűit ezzel az ötlettel ismét felkel­teni a közönség érdeklődését, — telt ház volt a hang­versenyen — másrészt a növendékek közlebbről láthat­ják, felmérhetik azt a lehetőséget és szintet, amellyel a művészpálya kapuján- kopogtatni lehet. A hangverseny mindenképpen sikeres és tanulságos volt azon túl is, hogy az iskola igazgatója, Szepesi György meleg szavakkal méltatta Asztalos Lóránd érdemeit, aki az egri zenei élet szorgalmas munkása. A fuvola-tanszak jelenlegi növen­dékei közül tizenketten léptek dobogóira, hogy bizonyít­sák az ünneplés jogosságát. Szabó Miklós. Hilovszky Ju­dit, Soinody Judit és Kiss Katalin fejlődőképes játéka mellett Lovász Gabriella, Lesó Brigitta és Engedi Gyula bizonyította, hogy a tanszak lelkiismeretes és átgondolt nevelői munkát folytat. A műsor második felében Hibay Eva, a budapesti zeneművészeti szakiskola hallgatója Pulenc Szonátáját adta elő. A bonyolult lelki folyamatokat, az érzelmi hul­lámzásokat és a finom líra változó hangulatait jól érzé­keltet.e a fiatal fuvolás. És hogy ebből a látszólag igény­telen hangszerből mennyi játékosságot és elevenséget le­het kicsalni, arra bizonyíték egy másik ,szonáta, amelyet Tamás Zsuzsa főiskolai hallgató Játszott. A görög pász­torok világát visszaálmodó zenei fantázia tündérmesének festi az egykori árkádiai pásztorok boldogságát, a pá'zto- rokét, akik a hellén ég alatt a már moidnem testíelen, csak hangokban megfogható szépséget látták, barották, éltek. Figyelemre méltó teljesítményt hallottunk Gallo- vics Saroltától is. Hepke Péter zongoraművész látta "el a kíséretet, míg a növendékek kísérője Halmay Katalin volt. A vég­zett egri növendékek nevében Vass Mária szakiskolás kö­szöntött« volt tanárát. _________________(fariuut ( Folytatjuk) Alexandr Szvesnyikov, a Szovjetunió népművésze, fiatal tanítványainak körében, (APN foto)

Next

/
Thumbnails
Contents