Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

iskolamozit szerveznek Egerben A Heves megyei Moziüze- mi Vállalat és a városi ta­nács művelődésügyi osztálya közös tervet dolgozott ki az egri iskolamozi filmsoroza­tának bemutatására. A soro­zat célja, hogy elősegítse az iskolai anyag elsajátítását, könnyebbé tegye a kötelező irodalmi témák feldolgozá­sát. Ezért a terv alapján több alkalommal filmvetíté­seket rendeznek az egri ál­talános iskolák tanulói ré­A neretvai csata Jugoszláv—olasz—nyugatnémet film szere. A sorozat keretében a leg­kisebbeknek mesefilmeket mutatnak be, amelyek At? dersen világhírű meséit dol­gozzák fel. A felső tagoza­tos tanulók a Légy jó mind­halálig, vagy a Timur és csapata mellett már több oiyan játékfilmet is meg­nézhetnek, amelyek szoro­san kapcsolódnak az irodal­mi órák anyagaihoz. A kö­zelmúlt történelmi esemé­nyeit bemutató filmek kö­zül a legjobban használható a Puskák és galambok, vagy pedig a Felszabadulás című film. Érdekes tájakat, távo­li országokat mutat be az élővilág tananyagához Ho­moki Nagy István alkotása, a Gyöngyvirágtól lombhul­lásig és az Utolsó éden cí­mű színes film. Az isikolamozi megszerve­zésére Egerben, először az idén kerül sor, de a távla­ti tervek szerint a követke­ző tanévben a megye másik ( két városában is bemutat­ják majd ezt a hasznos so­rozatot. (—s) A mai európai művészek­nek a derékhada a háború éveiben volt fiatal. Benyo­másai és élményei a hábo­rúról olyan erősek, hogy egy egész életre szólnak azok az indítások, ame­lyek azután előbb vagy utóbb alkotásokhoz ve­zetnek. Veljko Bulajic, a film rendezője sem akart ke­vesebbet ezzel a filmmel, mint eposszerűen emléket állítani népe nagy küzdel­mének a bosnyák hegyekben, a németek, az olaszok és a csetnikek ellen — a népért és a szabadságért. Ebben a filmben a fősze­replő a küzdelem, a harc, a kegyetlen pusztítás és öldök­lés, amibe bele lehet őrülni. Mint ahogy Bosko beleőrült és még jó néhányan. Hadse­regek állnak itt szemben a néppel, s a nép nem hagyja magát. Ha a hadsereget foly­ton újabb csatára, öldöklésre szervezik, a nép is szervezi önmagát, hogy ellenálljon és megsemmisítse az ellenséget. Le kell győzni az éhséget, a sarat, az esőt, a sziklákat, a jeget, a havat, a gyötrelmet, a tífuszt és sokaknak még más sok mindent. A sebet be kell kötözni, de a fájdalmat ki szünteti meg, amikor folyton lőnek és gyakran úgy esik, hogy akit haldok­lásában búcsúztat bajtársa, s éppen kiszenved, és a követ­kező pillanatban ugyancsak az ő sorsára jut a búcsúzta­tó. És a nagy többség ezekbe a pokoli megpróbáltatásokba mégsem őrül bele. Az embe­rek megteszik a magukét, £oy óra > Alfred Hitchcoek-kal — «Egy zsaru halála*’ Szerda, 20.20: Magyarul beszélő, amerikai film. A már sorozatnak szá­mító televíziós Hitchcock- bemutatók legújabb darabja egy idősödő rendőrről szól, aki — első felesége ellenke­zése ellenére — hozzájárul ahhoz, hogy fia szintén a rendőri pályára lépjen. Ám nem sokkal ezt követően a fiút egy külvárosban a gengszterek — véletlenül — megölik. Az esetnek sok szemtanúja van, de a félsz mindnyájuk szájára lakatot tesz... Az apa hozzálát, hogy kinyomozza és főként, hogy bizonyítsa, kik gyilkol­ták meg fiát, de nem soki’a megy. Végül saját élete árán szerez bizonyítékot. Hatholdas rózsa kéri Péntek, 20.00: Tv-film a budapesti művé­szeti hetek műsorsorozatá­nak bemutatójaként. A költő Babits Mihály prózai művét — egy fiatalkori novellát dolgozott ét a tv-film ren­dezője, Ranódy László, amely a századforduló idején egy képzelt kisvárosban — Gá­doroson — játszódik. A gu- nyoros alaphangú történet a korabeli vidéki társadalmat mutatja be egv vőlegényfo­gási akció keretében. Megje­lenik ugyanis a városban egy szépreményű, fiatal kez­dő tisztviselő, Gruber Fe­renc, aki a lányos mamák ideálja lesz, s megindul a fiú utáni hajsza. Akkoriban laamar és viszonylag fiatal korban nyilvánították vén­lánnyá a hajadonokat. az ügy tehát sokaknak vált sür­gőssé. A lányos mamák két­ségbeesett eszközökhöz fo­lyamodnak. s mivel Gruber Franci meglehetősen gyáva, sunvítva hagyja magát so­dortatni, s így már-már si­kerül a befogására indított vadászakció, míg végül meg­szökik a nász elől. A cím képletesen is utal a rózsa­Kép a „Világirodalmi Maga­zin” műsorából. (A tv októ­ber 25-i, vasárnapi program­jából!) kertre — a még eladatlan lányok hervadófélben levő szirmaira — s valóságosan is szerepet kap a történetben (a nagytétényi rózsakiállításon vették fel a film néhány je­lenetét). A főszerepet Tahi Tóith László alakítja, rajta kívül még láthatjuk többek között Tolnay Klárit, Dra- hota Andreát, Páger Antalt, Kovács Károlyt. Világirodalmi Magazin Vasárnap, 20.05: #070. október 17., szombat A Világirodalmi Magazin ezúttal műsorra kerülő da­rabjait Szőlőssy Klára fordí­totta. Műsorra kerül Csehov A kóristanő, J. Sallinger Fi- cánka bácsi Connecticutban, Colier Mary. Koroveszisz Az eljárás, Mansfield Peacock úr napja és Csehov A dohány­zás ártalmasságáról című mű­vének tv-változata A főbb szerepekben Páger Antalt, Ruttkay Évát. Mádi Szabó Gábort, Avar Istvánt, So- mogyvári Rudolfot, Béres Ilonát, Szemes Marit és Dóm­ján Editet láthatjuk. ______________ A. Gfc ho l jól, hol rosszul, höl oko­san, hol korlátoltan, de min­denüket rátéve a küzdelem­re, Érzelmek és szenvedélyek kavarognak itt, ebben a sze­mélytelen forgatagban. Itt az egyes ember eltörpül, akara­tával. hitével, lelkesedésével, erejével, leleményességével egyéni célját és a közösség érdekeit közösben kell szol­gálnia. Veljko Bulajic bevallottan történelmet ír — filmen. A forgatókönyv visszaemléke­zések füzéréből született meg, a felvételek a történel­mi színhelyeken készültek. Az atmoszférát azonban nem a táj teremti meg egyedül, hanem az a látásmód, aho­gyan a rendező egy óriási eseménnyé tágítja mindazt, ami a neretvai csatához ve­zetett. Az ember és az anyag páros, együttes hadba állítá­sa. szervezése látványos élet- hűséggel — ahogyan ez az egész öldöklő folyamat, ván­dorlás és győzelem meg­születhetett — jelzi, hogy a film művészei nemcsak há­borús filmet akartak készíte­ni, hanem az elesett hősök emlékét örökítik meg. Az egyéni sorsok lírát és rövid átmeneteket jelentenek itt. Nazor, a költő különös alak­ja, Danica minduntalan fel­bukkanó bájos lánysága, No­vak derűs egyénisége, a mér­nöki csoport vezetőjének hi­degvérű arca, az olasz szá­zados, tífuszos Nikola és le­nyírt hajú szerelme, a ba­rátjáért zokogó és bosszúálló Stipe, a harcossá előreruk­koló Ziko, a parancsnok, a német és az olasz tábornok, a civilben hadat vezénylő szenátor, a csetnikek hosszú hajú parancsnoka, a német ezredes és annak segédtiszt­je — mind-mind csak arcok, felbukkanó sorsok, akik in­kább illusztrálják a harcok és a küzdelem elszántságát, mélységét, kegyetlenségét és azt, hogy ebben az időben az emberi élet minden utcasa­roknál és minden pillanat­ban azonnal befejezhetőnek látszott. A gyökér Nem kétséges, hogy a ren­dező eléri célját, reális szem­léletével és zuhogó képeivel még akkor is, ha itt-ott a szenvedések és kínlódások megmutatásában naturális megoldásokat is választ. Vi­lághírű színészek egész sora vonul fel itt, Curd Jürgens, Szergej Bondarcsuk, Sylva Koscina, Yul Brynner. Lju- bisa Samardzic, Hardy Krü­ger, Franco Nero, Orson Welles, de ők csak jelzése­ket adnak, egyéniségük va­rázsát vetik be a küzdelem­be, érzékeltetve azt, hogy az apró emberek szenvedései mögött kik és milyen szán­dékokat képviselnek egyik vagy másik oldalon. Tomislav Pinter képei le­nyűgöző látványt nyújtanak a nézőnek. Vjacseszlav Ov- csinnyikov zenéje a jól hangzó kórusokkal együtt fontos eleme ennek az alko­tásnak. E kétrészes film — hosz- szúsága ellenére — mindvé­gig lankadatlan érdeklődést vált ki a közönségből, egé­szen a poétikus záróképig. S ez illik is egy eposszerű filmhez. (farkas) Íj üdülobá/ak a Balaton partján A Balaton partján folyta­tódnak a nagyarányú üdülő­építkezések. A leglátványo­sabb építkezések Hévízen és Balatonfüreden kezdődtek Hévíz központjában a SZOT épít üdülőszállót, amelyben egyszerre 412 vendéget he­lyezhetnek el. Megkezdték a 300 személyes bányászüdü­lő építését is, amelynek szálló része 8 emeletes lesz. Később újabb 200 személyes üdülőházat emelnek a gyógyhely centrumában. Ki­jelölték több nagy társas­üdülő helyét is. Balatonfüred több nagy üdülőépülettel; gazdagodik. Egy 130 lakóegységből álló társas nyaraló építése befe­jeződött. Az arácsi strand közelében az OKISZ lebon­totta faházait és helyükbe 80 személyes üdülőt épít. Váratlanul, hirtelen toppan elém. Amikor megpii latom, egy másodpercre elém villan egy kép, de amilye gyorsan jött, úgy el is tűnik az emlékezetemből. — Nem ismersz meg, pajtás? Állok és nézek. Kerek arc, markáns vonásokkal, mé lyen ülő fekete szem, őszülő halánték. — Együtt karikáztunk. szedtünk gerlefészket és esi náltünk bakszekeret.. . Az előbbi kép újra megjelenik. Egy kerekfejű, jC pofa kisgyerek, aki még első elemista korában is „tűk’ nak mondta a tyúkot. — Te vagy az, Jancsi? Este beszélgetünk. Órákba telik, amíg visszaperget lük az elmúlt évtizedek fonalát. A gyerekkori emléke olyan elevenen tódulnak elő, mintha filmen pergetné l azokat valaki. — Hol és mit dolgozol? — Igazgató vagyok. — Ez szép. Legyint és elkomolyodik. — Szép, de nehéz, Tudod, valahogy nem megy. Nerr félre ne értsd. Nem a termeléssel van baj. Fent tisztel nek, becsülnek, tekintélyem van. Azt sem mondhaton hogy a gyárban nem ugyanígy. Rácsodálkozom. — Szóval, tartanak, félnek tőlem az emberek. Pedi, hidd el, nem fukarkodom a pénzzel. Amit ki lehet ősz tani, hadd menjen. Nagyokat kortyolgatunk a jó borból. — Töltsd tele! Fenékig issza, idegesen cigarettára gyújt. — Ide figyelj! Engem nem szeretnek az embere': Közvetlen környezetem elismer, de az igazgatónak kijárt reverendán túl nincs semmi. — És te? Nincs közöttük barátod? Bizalmas em bér éld? Kezében megáll az üres pohár. Rám néz. merevet — És ott nem bízom senkiben.. . Érted? Senkiber Nekem már ez a csodabogár egyszer alaposan megégett a számat. Csend van. — Akkor őszinte sem vagy? — Egy határon belül. Azon innen félek tőlük. — Nem is közelednek hozzád? — Próbáltak néhányan. Nem bíztam bennük, ezer csiga módjára visszahúzódtak. Tulajdonképpen egyedit vagyok... Próbáld meg másképpen. Néha beszélgess velük. Dt őszintén. Gondjukról, bajukról is. — Szóval, bratyizzak? A gyár az komoly dolog, paj­tás, nem kisdedóvó. Nézzük egymást. Keresem a régi Jancsit, aki vala­mikor fűzfából olyan bakszekeret csinált, hogy még c tanító úr is megcsodálta. — Gyökeret kell eresztened, Jankó. Velük örülni ét búsulni, ha úgy hozza az élet. Tisztelni, szeretni őket sose hazudj nekik. Ha dühös vagy, higgyék el, hog\ tényleg haragszol. Ha dicsérsz, készpénznek vegyék c szavad. Jánusznak két arca volt. Neked csak egy legyen Az, amelyikkel születtél... Éjfélre jár. Megisszuk a János-poharat elalvás előtt Hajnal felé zörgésre ébredek. A szomszéd szobában é a villany. — Hát te! Nem alszol? Megörül, hogy rányítok. Hirtelen felül az ágyban. _ Te! Mit gondolsz? Ha most nekifognék, tudné csi nálni bakszekeret?? Szalay István SZABÓ LÁSZLÓ-SÓLYOM JÓZSEF: 5. Ahogy azonban elnézte az ülésen kényelmesen hátra­dőlő törököt, az a benyomás alakult ki benne, hogy nem fog csalódni; Cicero tény­leg használható anyagot ad majd át. tokópiák? — kérdezte hir­telen Mojzich. — Az ajánlatot a követ­kezőképpen fogadjuk el... Most átadok ötezer fontot, amely biztosíték lehet arra. hogy a hátralevő 15 ezret is megkapja. A fotókópiákra ezúttal nem tartok igényt, holnap este ugyanebben az időben találkozunk a bel­városi Allah-mecsetnél, s akkor én átadom a hátrale­vő 15 ezer fontot, ön pedig átadja nekem a fotókópiá­kat. Rendben? — Ennyire naivnak néz engem? — Ön ne tartson annyira naívnák bennünket, hogy most erőszakital elvesszük öntől, s ezzel elvágjuk an­nak a lehetőségét, hogy a jövőben is kapjunk anya­gokat ... — felelte nevetve Mojzisch. Másnap délben az anka­rai német nagykövetség távírószobájában már fejtet­ték a Berlinből érkezett vá­laszt, amelyben utasították Mojzischt, hogy vegye át az anyagot, s kezdje meg a konkrét tárgyalásokat a to­vábbiakról... videsen ott feküdt előtte, e hívottan s megállapítha hogy az egyik sifrírozott másik pedig nyílt szőve tartalmaz. De már ez a n; szövegű anyag is elegei volt annak eldöntésére, h a húszezer fontot bősége megérte. A szöveg az an külügyminisztérium és az karai angol nagykövetség zött folytatott, szigorúan kos levelezést tartalmazta, egyik a nagykövet kézírá val írt feljegyzés volt Anj és Törökország, valarr Anglia és a Szovjetunió zötti politikai fejlemények A másik egy lista azokról anyagokról, amelyeket a 1 csönbérleti szerződés alap az USA szállított a Szov; unióinak az 1942—1941 években; a harmadik egy lentésvázlat, amelyet az goi külügyminisztérium szítéit nagykövetei szám az 1943 októberében, Mos vában megtartott külügy: niszteri konferenciáról. E az anyagok még egy lat számára is döntő jelenti gűeknek tűnhettek, hát r egy olyan ravasz kémr mint Mojzisch. — Igen! . — MafiaaS, yaaaafa 3 ÍSi Az inas kiszállt, a náci ügynök pedig nagy kerülők­kel a német nagykövetségre robogott. Megkereste Jen- ket, s néhány óra múlva már Berlinben volt az újabb rejtjelezett távirat, Cicero személy leírásával, Mojzisch benyomásaival és javaslatai­val. A távirat így fejeződött be: „Javaslom, vegyük át az anyagot, s a további ösz- s^gebet kérem.. _____ K éső este volt, amikor a mecset fala mellől elvált egy sötét alak. Mojzisch gépko­csija lefékezett. A náci ügy­nök felismerte Cicerót, aki gyorsan körülnézett, s ami­kor tapasztalta,, hogy csen­des a környék, hirtelen moz­dulattal átnyújtotta Moj- zischnak a két filmtekercset, majd kinyújtotta a másik ke­zét. Mojzisch ott szorongatta a nagy köteg ötfontost, s Ci­cero kezébe nyomta. A náci ügynök visszaug- rott kocsijába, aztán hazaro- bogott. A két filmtekercs rö­A futárrepülőgép, am már napok óta az ankc repülőtéren várakozott, m nap reggel útban volt Bei felé, a fotómásolatok együtt. Amikor Schellenberg k hez kapta, nyomban öss hívatta legszűkebb vezér rát, s nekik is átadta a fc kópiákat tanulmány ozá Ez a szűkkörű tanácske fontosnak ítélte az anya így Schellenberg elhatái ta: az okmányokat azon és személyesen Himmlerr sőt a führernek is bemuta Hogy milyen hátsó gondc tai lehettek ezzel, azt r tudni. mindenesetre rt már Riobentropot ki is k csolták az ügyből. (Folytatóul

Next

/
Thumbnails
Contents