Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
Szüret Andorne ktáfyán ndornaktálya fölött, a tá; dombokon, ameddig v a szem-ellát, mindenütt sí szőlőtáblák nyújtóz- . Szép új telepítésű sző- ezek, a helyi Búzakalász büszkeségei. Kiváló borok teremnek itt: leányka, zrizling, muskát-otíonel, nini, mézes fehér és még 'Ihatnánk tovább, az — Ha reggel 230 holdon kezdtük meg a szüretelést — mondja a piros arcú brigádvezető, Kövi János — Közel 120-an szedik a szőlőt, persze az asszonyok többségben vannak. Nagy részük már valóságos „törzstagnak” számít, hiszen a szövetkezet megalakulása óta évről évre vágják le a fürtöket. Szoríogadja a látogatót. Oldalát a korszerű építészetnek megfelelően üvegfalak bélelik. Benn a tágas csarnokban automata présgépek mormolnak. A szőlőfeldolgozó üzemhez érkeztünk. Az épület előtt éppen két gépkocsi áll. ső János pincemester a* első leánykaszállítmány mustfokát ellenőrzi. (Foto: Kiss Béla) bői készülő tüzes, zama- borokat A nyílegyenes isorokban babosfejken- asszonyok, lányok, put- ozó férfiak szüretelnek, ilu apraja-nagyja a szóén van ezekben a napok- Itt várja őket a nagy ka. Valóságos káprázat, s, vígságos ünnep a szü- iz itt lakók életében. bérkocsik érkeznek a ík széléhez. A kocsik ra- terében nagyméretű vas- ikat helyeztek el. A so- í létrákat helyeznek a ik mellé és máris érke- az első puttonyos, aki natok alatt megszabadul terhétöL galmasak ezek az asszonyok, szapora munkát végeznek. — Milyen a termés? — A 45 mázsás átlagot eléri, ami igen jónak mondható az idén. Bizony sok volt az eső és viszonylag kevés a napfény, ami pedig nagyon fontos a bogyók éréséhez. De azért mindent elkövettünk a jó termés érdekében. Tizenötször permeteztünk és poroztunk, ha kellett, repülőgéppel is, s így sikerült teljesen megóvni a peronoszpórátóL A szőlőtábláktól nem mesz- sze emeletes vasbeton épület szőlővel megpakolva. A vaskádakat gyorsan megbillentik és a feldolgozó gépsor „garatnyílásába” kerül a rakomány. — Ez az első nagy adag. melyet itt ma a gépsor feldolgoz — mondja Kecső János pincemester. — A közelmúltban lett kész ez az új borfeldolgozó kombinát. A Mezőgazdasági Géptervező Intézet munkatársai tervezték. Érdekessége, hogy magyar, úgynevezett „Sidemost- licenc” alapján készült. A mai korszerű szőlőfeldolgozás legmodernebb technológiáját foglalja magában. Teljesen balesetmentes, s az. egész rendszert elektromos vezérlőpultról egy ember irányítja. A gépsor naponta mintegy tíz vagon szőlőt dolgoz feL A pincemester közben az első kipréselt leánykából mustmintát vesz. Egy hosz- szű nyakú mérőhengerbe ön- ' ti a zavaros, homokszínű folyadékot és óvatosan belehelyezi a mustfokolót. — Tizennyolc maligánfo- kos — állapítja meg, a függőlegesen lebegő skáláról, A friss must aztán hosszú gumicsövön a borfeldolgozó üzemmel szemközti új pincében elhelyezett erjesztő hordókba kerül. Ott érlelődik majd borrá. Időközben újabb szőlőszál- lítmányok érkeznek a feldolgozóba. Az automata gépsor tartályába összegyűlik a szemekből kipréselt édes ízű must. S mire leszáll a sötét, szürkén derengő októberi este, az első hordó megtelik idei terméssel. Mentusz Károly Ifsinót bizalmat kapott Negyedszázadon át az élvonalban isikéi Lászlót, a vlsontai >ez Külfejtéses Bányató kommunistái ismét a svezetőség titkárává vá- ;ották. Egy olyan ember >tt négy évre bizalmat, végigjárta már a bányá- minden útját, de mint munkás, mint kommu- i is immár negyedszáza- iz élvonalban küzd. lig haladta túl az ötve- Arca barna, mintha a > évtizedes bányászsors e volna tele szénpor- .. Ismeretségünk régi, t nem is évekkel, ha- l évtizedekkel mérhető. í úgy szólítják fiatalok, ;ek egyaránt... Laci bá- És ez már magában te- élyes rangot jelent a yászok körében. pártiroda csendjében :élgettünk. Válasz előtt :zan gondolkodik, mert 'a mindig megfontolt... ■ Hogy miként kezdtük itt ak idején, a 60-as évek én" Kezdetleges barakk- , új emberekkel! De ■mteni, alkotni kellett, 'erősíteni azt, ami volt, elképzelni a jövőt. Egy- /ai alapot vetni a beru- ásra váró milliárdoknak. n herdálni, hanem jó sá- módjára beosztva gaz- íodni. Szanálás platt álüzemektől telepítettek embereket, esetenként í i- a legjavát. A munka .lett tanítónak, nevelő- ; kellett lennünk, hogy idén,ki egy cél felé hajon. Aztán ahogy fejlő- t az üzem, úgy változtak az emberek. Most annyi gondokkal teli év után dicsekvés nélkül mondhatom, hogy munkánk eredményes volt, és a cél szinte kéz- nyújtásnyira van előttünk. A 4 milliárd 88 millió forintból eddig 2 .milliárd 500 millió forintot ruháztunk be. A bányászati teljes beruházással pedig 1974. első félévében készen leszünk ... Az elmúlt hetekben lezajlott taggyűlések bizonyították. hogy eredményesen dolgoztunk. Ezt a javító és karbantartó üzem, valamint a bányavíztelenítő üzem példái bizonyítják, amelyek elnverték a szocialista üzemrész címet. Az ilyen cím mcgött pedig magas fokú politikai és gazdasági munkának kell lennie. No, azt is fneg kell azonban említeni, hogy az egyes üzemek egymáshoz való viszonya még hegy kívánnivalót. Néha, az önfelértékelés hibájába esnek. Ilyenkor figyelmeztetjük az elvtársakat. .. — A pártszerveret életében milyen változást üdvözölne Kívesemi. — Bővebben kell erről beszélni. A Thorez Kűlfej- téses Bányaüzem alapszervezeteibe tömörült kommunisták létszáma eléri a 270 főt. Az üzemnél 50 mérnök és 160 teenikus dolgozik. Káderpolitikai szempontból 40—45 főre tehető azon vezetőknek a száma, akik a csúcsvezetőség hatáskörébe tartoznak. Nagy tehát a gondunk és a felelősségünk. — A csúcsvezetőség kíván-e változtatni munkamódszerén? — Alapvetően nem ... De finomítani szükséges. A csúcsvezetőség, öszetétele javult a régihez viszonyítva, mert minden üzemet képvisel valaki. A munkater- vünkban pedig azonos súly- lyal szerepelnek a politikai és gazdasági kérdések. Beszámoltatjuk a gazdasági vezetőket és félévenként napirendre tűzzük az üzemek gazdasági és politikai munkáját. No persze, ha szükségesnek látjuk, gyakrabban is. — Az egyik alapszervezet iguetőségválasztó tagggűléModcrn nővérszálló a A legfontosabb vonása ennek az új épületnek, hogy összesen százhúsz személy részére nyújt kényelmes, korszerű és kellemes elhelyezést. A Kékesi Állami Gyógyintézet egészségügyi dolgozóinak épül. A munkálatokat a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat végzi A legújabb tervek szerint az év végére költözhetnek be a lakók az épületbe. Furcsa és szokatlan látvány, hogy két darú karcsú gémje is a fák- koronája fölé emelkedik. Ritkán fordul elő ilyen a Kékesen. A hely egyben az építkezés sajátos és nehéz körülményeit is megjelöli. Gyöngyös ide húsz kilométer. Az út sem valami könnyű az utolsó szakaszon, Mátraházától. Minden téglát, minden köbméter homokot teherautókkal kellett felszállítani ide. Még a munkások egy részét is. Mert nem mindegyiküknek jutott hely az ideiglenes munkásszálláson. Sokan pedig nem is akartak itt maradni, hiszen a heív lábánál elterülő községekben laknak. Naponta járnak haza a válalat autóbuszával. Hajlamos az ember, hogy ezen a helyen valamiféle expedíciós feladatról szóljon. Mert itt. az erdő mélyén, az isten háta mögött még a mindennapi munka is má- sabb. Pedig semmiféle áldozatot nem kell hoznia egyetlen építőipari munkásnak sem, aki a Kékesen dolgozik. Mindenért megfizetik őket. Egészen más a helyzetük viszont a gyógyintézet dolgozóinak. Január 1-től december 31-ig élnek „elzárva” a világtól. Még akkor is, ha van mozijuk, ha könyvtár áll a rendelkezésükre, ha autóbuszjárat segítségével mehetnek Mátraházára, Gályára, Párádra vagy Gyöngyösre. De utazniuk kell, ha „emberek közé” akarnak érni. És ez költség is egyben. Olyan költség, ami csak az itteni életkörülmények tartozéka. És akkor még legtöbbjüknek megfelelő lakás sem jutott. Csak a vezető beosztású dolgozóknak járt külön szoba, a beosztott orvosok és főként a nővérek többedma- gukkal kaptak egy helyiséget. Még az otthon légköre sem alakulhatott ki körülöttük. Nehéz volt a dolgozókat itt sokáig megtartani. Aki tehette, elment innen, amikor csak lehetett. Ezért van jelentősége, ma még alig felmérhető jelentősége az új nővérszállónak Kékesen Faragott kő külső falak, az épület tagozódása adja a homlokzat ritmusát. . Az egyik szárny az orvosoké lesz, a középső rész a klub- helyiség, a kultúrteremmel, a harmadik traktus pedig a nővéreké. Minden szoba kétszemélyes, valamennyihez tartozik egy fürdőszoba, előtér, beépített bútorok, valamint egy loggia. A nővérek kényelmét szolgálják majd a több főzőhelyiség, a vasalószobák. a szárítók. A komfort tehát teljes lesz, de anélkül, hogy a kiszolgáló helyiségek kellemetlen szomszédságot kényszerítenének bárkire. Ezeket jól elválasztották a lakószobáktól. Öröm lesz itt lakni, mondhatnánk. Ez a kényelem bizonyára vonzani fogja a Kékesre az egészségügyieket. Ügy gondolom, semmi kivételezésről nincs itt szó. Végre emberi körülmények közé kerülnek a gyógyintézet dolgozói. Csak ennyi az egész. Mert romantikus lehet „madártávlatból” azt mondani: az ország legmagasabb helyén élnek De mennyivel másabb ugyanezt a saját bőKékesen rén tapasztalni valakinek éveken át. igaz. sajnálkozni sem kell rajtuk. A munkahely vezetője Bő- di Imre. Már néhány előd után jutott ő a Kékesre. Rendet kellett csinálni,1 mert a távoli munkahely alkalmat adott a fegyelmezetlenkedésre. Amióta ő itt van, azóta 3 munkások közül néhány helyet változtatott. Pedig nem keli itt megszakadni senkinek, mondja a művezető. Csak dolgozzon úgy, hogy megérdemelje a bérét. Néhány hete» lemaradásban vannak az építői:. De az év végi átadást nagyon szorgalmazzák. Nem is lenne ennek semmi akadálya, ha még néhány embert kaphatna a meglévőkhöz Bódi Imre. Így mondja. A vakológéphez is kellenének munkások, de a nem szakfeladatok elvégzéséhez is kisegítő létszám. Dicséri a kubikos Csató-brigádot, amelynek tagjai ott segítenek, ahol tudnak. A Bozóki-brigád végezte el a cserkövekkel való falazást eddig is, a kazánkéményt is ilyen módon építi most fel. A Gyánti-bri- gádból Kiss László munkacsapata az ácsmunkák gazdája, míg a belső vakolást a Chikány-brigád csinálja. Az épület körülbelül tizennyolcmillióba kerül, bár az eredeti összeg ettől valamivel alacsonyabb volt, Kékesen zordonabb az időjárás, mint máshol. Ezért a hátra lévő néhány hét minden napját ki kell használni, hogy december utolsó napján együtt ünnepelhessenek az építők a gyógyintézet dolgozóival — a várva várt nővérszálló átadásakor. G. Molnár Ferenc Apa összhang II gyár tavára, a kézség hasznára NEM NEHÉZ ELKÉPZELNI, lemérni, hogy mit jelent Síroknak a Mátravidéki Fémművek, Selypnek a cukor, Bélapátfalvának a cement, Apenak a Qualität. A ..nyereség” kétszeresen is értékes, kétszeresein is kamatozik: munkát, munkalehetőséget biztosítanak a helybelieknek, másrészt az sén hangzott el, hogy a i gazdasági vezetők nem mindig reagáltak a vezetőség írásban benyújtott javaslataira. Előfordult ilyesmi a csúcsvezetőséggel szemben is? — Nem..de néha figyelmeztetni kellett. — Felvetődött, hogy javult a párttagság politikai színvonala és öntudata. Lehetne néhány adatot ezzel kapcsolatban? — Szívesen beszélek erről, mert amíg 1968-ban hét fő járt esti egyetemre, ma már tizenhatan elvégezték, és tizenhármán jelenleg folytatják tanulmányaikat. A középiskolát 1963-ban nyolc fő végezte el, ma ez a szám 66 főre emelkedett. Az elkövetkező években sem lesz síma az út. Több súlyponti kérdés megoldásánál kell segítkezni a visontai kommunistáknak. A beruházás befejezése, áttérés a termelő munkára, pótolni a szakképzett káderek hiányát, gyorsítani a szociális beruházásokat, modernebb gazdasági ösztönzőik kidolgozása. A modern nagygépek mellett még ma is gyakori munka- szerszám a lapát. Ez fékezi a haladást. A jövő egyik feladata tehát ezt megszüntetni. Nem számíthatunk pihenésre. De nem is akarunk a babérokon nyugodni. A • feladatunk olyan lelkesítő és szép, hogy magával ragadja az embert... Laczik Jáno« említett üzemeik, vállalatok igencsak besegítenek az említett települések út-, vízhálózatának, szociális, kulturális, egészségügyi helyzetének javításához, fejlesztéséhez. Jó példa erre az apei Quálitál, s a község vezetőinek, lakóinak egyre gyümölcsözőbb kapcsolata. Az összhang sosem volt rossz a gyár, s a község között, de az utóbbi években különösen eredményes az összefogás. A TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA a közelmúltban tűzte napirendre a gyár munkáját, eredményét, gondjait. A község vezetői nem kis örömmel, büszkeséggel hallgatták a gyár vezetőinek a számadását. Amelyben többek között szó esett a termelésről, a gyár fejlesztéséről, a törzsgárda megbecsüléséről, a tanulásról, a művelődésről, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáról. az üzemegészségügyről. A változások számokkal, tényekkel mérhetők: a gyár az utóbbi években jelentősen megfiatalodott: korszerű gépek segítik a termelést, egyre bővül hazai, külföldi piaca, egyre jobb körülmények között folyik a termelés az üzemekben. Az esvkori pinceöltözők, a zsúfolt étterem ma már csak rossz emlék Apcon. S hogv mindezekre miért olyan büszkék a község vezetői is? Először is: mert mindez Apcon törtértt. Másodszor pedig: igaz ugyan, hogy sok „idegen”, beiárő is dolgozik a gyárban, de a Qualitálhan történt változások elsősorban mégiscsak a községben, Apcon éreztetik hatásukat. ísv hát ami a gyárban történt, a faluban is mérhető. AZ APCIAK JÓL TUDJÁK: a gvár évek óta segíti a községet, de az is igaz, hogy a község sem hálátlan, a község sem szűkmarkú a gyárral szembein. A gyár munkáját három évvel ezelőtt tárgyalta utoljára a községi tanács végrehajtó bizottsága. Ezen az ülésen a gyár vezetői egy ABC-áru- ház megépítéséhez, a vízhálózat kiépítéséhez, és az egészségügyi helyzet megjavításához kértek segítséget a községtől. A község teljesítette ígéreteit: már megépült az új ABC-áruház, a vízvezetékhálózat, jó az orvosi, az egészségügyi ellátás is a községben, a gyárban. Mindezekhez jelentős segítséget adott a község. Ezen kívül az 50 férőhelyes óvodában 36, a 40 személyes iskolai napközi otthonban 27, a 20 férőhelyes bölcsődében nem kevesebb, mint 12 Qualitálban dolgozó család gyermeke kapott helyet. Az iskolai napközi otthonba pedig a gyár adott hűtőszekrényt, jelentős összeget, a anyagot a községi művelődési otthon felújításához, a sportpálya korszerűsítéséh®, legutóbb pedig a szakmunkásképzés javítása érdekében nyúlt „zsebébe” a gyár. ÉS SOROLHATNÁNK MÉG a közös összefogás eredményeit, amelyek mind azt bizonyítják: a gyár és a község lehetőségéhez mérten mindent elkövet a gyárért, a községért. A gyár javára, a község hasznára. E példamutató összefogást egy egyre korszerűbb gyár, és a megye egyik legdinamikusabban fejlődő községe kamatoztatja. k. j. 1970. október 17»
