Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

/ A eiteret gyöngyösi művésze a tokiói tv-ben Közel egy fél órás műsort rögzítettek filmre nemrég a japán szakemberek Pribojsz­ki Mátyás citera játékáról, ami önmagában is érdeke^, különös eset. Kevés magyar jut képernyőre Japánban. ★ Csepelen laktak Pribojsz- kiélc, fiuk, Mátyás pedig ro­konlátogatni ment Békésbe. Ott bekeveredett egy társa­ságba, ahol valaki citerán játszott. A gyerek lélegzet­től tva figyelte a játékot. Az­tán másnap azzal állt az anyja elé, hogy vegyen neki is citerát. Az anya leintette, de a gyerek tovább erőskö- dött, majd amikor ez sem használt, sírni kezdett. így lett meg a citera. ötéves volt akkor. És ját­szott. Ami aibból állt, hogy az egyik kezébe vette húro­kat leszorító nyomót, a má­sikba a pengető lúdtollat és minden rendezettség nélkül, ahogy jött, mozgatta a két kezét. Majd önmagát taní­totta éveken át. A népzenei fesztivá­lokon mindig a legna­gyobb elismerésben volt ré­sze. Idős paraszt bácsdkák rázták melegen a kézéi, küldtek neki népdalokat, kérték, hogy abba ne hagy­ja a játékot. De Kodály Zoltán is meg­hallgatta, magához ölelte örömében. Az utóbbi időkben pedig Bozay Albin szerez a számá­ra zenét. A kisgyerek eddig jutott. ★ A citera valamikor egye-' dűl adta a talp alá valót Békésben' is azt csinálták, emlékszik vissza a több év­tizeddel korábbi élmények­re, hogy az új szoba föld­jét felszórták lőrékkel, a fia­talokat beengedték, akik egész éjjel egy citera, hang­ja mellett táncoltak, döngöl­ték a földet, taposták bélé a töreket. Ismerős kifejezés a csűrdöngölő? Innen az elne­vezés. Néki nem tetszett az, hogy a lefogóval a citera hangja monoton szólamokat ad. El­dobta a lefogót és az öt uj­ját használta csak, mint a gitárnál is sokás. Most csak azok a húrok szólaltak meg, amelyeknek á zengése össz­hangban állt egymással. Ezt a technikát még tovább fej­lesztette, tökéletesítette. Senki nem magyarázott neki soha semmit, a kottát is nehezen olvassa, mindent Sólyom—Szabó: saját maga tapasztalt és ki-' sérletezett ki. Sokáig azt sem tudta, hogy játéka rendha­gyó. Csak akkor jött rá er­re, amikor katona korában egy tanyán, egy idős bácsi citeráját kérte el néhány lentkezett azonnal a műve­lődési házban. így került a Vidróczki-együttesbe, ahol elég tartózkodva fogadták. Mit kezdjenek egy citerás- sal? De amikor megszólalt a hangszere, egyszerre meg­Megs/.ólal a citera Pribojszki Mátyás ujjai alatt, és akik a játékot hallgatják, meglepődve figyelnek oda. (Foto: Dózsa Balázs) percre, és akikor az öreg ámuldozni kezdett: mi ez? Hát így is lehet a citerán játszani? ★ Pribojszki Mátyás a csa­ládi hagyomány szerint egy 1848-as lengyel szabadsághős leszármazottja. Mindig vá­rosban élt, munkások között, és nem a hegedűt vagy a trombitát, hanem a citerát fogta kézbe. Erről azt mond­ta, hogy végső soron min­denki az ősi paraszti sorból , származik valamilyen úton- módon, csak legfeljebb ké­sőbb elfeledkezik erről. Ügy látszik, ez a régi kötődés elevenedett meg nála, az ö esetében. Tiszapalkonyáról került a Gagarin Erőműhöz, és je­változott a légkör körülötte. * Gyöngyösön lakik, de szí­vesen vállalkozik arra, hogy különböző meghívásoknak eleget tegyen. Szeretné bebizonyítani, hogy a citera szép muzsi­kálásra is alkalmas, mint ahogy — ne vegyék sze­rénytelenségnek a hasonla­tot: kérte — Rácz Aladár tette ezt a cimbalommal. ★ Megszállott ember Pri- bojszki Mátyás? Az, mint mindenki, aki töretlenül megy a célja félé. Ezt nem is lehet másként csinálni. De egy biztos: amit csi­nál, az művészet, ha nincs is mögötte iskolai oklevél. Népművész. (G. Molnár F.) 13. Le kellene őket tartóztatni — gondolta a hadnagy ... De aztán elhessegette a ■ badar gondolatot, hiszen még arra sincs módja, hogy kivegye a zsebében lapuló igazolványát. A kis fényképezőgép egyelő­re ott lapult a zsebében, s bár nem tudta, mit tartal­maznak a filmkockák, de ösz­töne megsúgta, hogy nagyon nagy fogást csinált... A négy támadó szótlanul ült a kocsi­ban. s szótlanok voltak az amerikai tengerészet elhárító tisztjei is, utóbbiak szótlan­ságát sok minden egyéb mel­lett azzal is lehet magyaráz­ni, hogy attól tartottak: nagy botrányba keverik a ha­ditengerészetet, ha kiderül, amit csináltak. Az alig egy évvel előbb született védel­mi törvény ugyanis csak megerősítette azokat a ko­rábbi rendelkezéseket, mi­szerint a különböző fegyver­nemek — így a haditengeré­1*7«. Oktober 3., péntek szét is — hírszerzői és elhá­rító szerveinek szigorúan ti­los amerikai földön ..tevé­kenykedniük” ... Csak kivé­teles esetben tehették ezt meg, akkor is az FBI-tól kel­lett engedélyt kérniük min­den egyes akcióhoz. Viszont az ONI —, de épp így a lé­gierők, vagy a szárazföldi haderők hírszerzése és elhá­rítása is — jobban szeretett a faját szakállára dolgozni, hiszen lehetetlen kívánság­nak tűnt minden lépésükről számot adni az FBI-nak. A rivalizálás már egy évtize­de tartott, s nem hagyott' alább a második világhábo­rú kitörésekor sem ... (Sót, még akkor sem. amikor már az Egyesült Államok is be­lépett a háborúba). Egy nagy, három emeletes, szürke épülettömb -előtt állt meg a fekete Chevrolet. Stanley megrökönyödve lát­ta, hogy az FBI Los Ange- les-i kirendeltségére hozták őket... — Hál az FBI köpött a le- ■ esbe? — mondta most már angosan. De még mindig nem árulta el, hogy tulajdon­képpen ki ő, bár most már sejtette, nogy az FBi ember Zeneiskola nyílt Füzesabonyban (Császár sIstván tudósí­tónktól): Több éves vágyuk vált valóra Füzesabony és a kör­nyező községek diákjainak, mivel október elsejétől kezd­ve Füzesabonyban megnyílt a zeneiskola. Az elmúlt években egy zeneoktatói munkaközösség látta el né­hány zeneileg tehetséges gyermek továbbképzését, de a jelentkező igények szüksé­gessé tették az új intézmény létrehozását. A zeneiskola a járási ta­nács régi épületében kapott helyet a szükséges átalakítás, korszerűsítés után. Az át­épített épületben hét helyi­ség, ezek között kamarate­rem. szolfézs-, zongora- és hegedűterem all a zenét ta­nuló fiatalok rendelkezésére. Gáspár Mária zenetanár, az új intézmény vezetője el­mondta, hogy a felvételi vizsgák sikerrel jártak; Fü­zesabonyból és a szomszédos községekből 100 tanulót vet­tek fel. Az oktatás és képzés az iskolák tanítási rendjéhez igazodva négy főhivatású ze­netanár irányításával folyik: előkészítő- szakon, zongora, : vonós és fúvós hangszereken. Bemutatjuk Péva Ibolyát Különben nem is kell be­mutatni Ismeri öt jól a szín­házlátogató közönség, hiszen három évig játszóit az egri színházban. S nem is akár-' milyen szerepeket! Emlékez­zünk csak a Csapdára, az Ahogy tetszikre, A kaktusz virágára, vagy a 33 névtelen levél Iksz Zsuzsijára. Mind ragyogó Szerepek, s nagysze­rű bizonyítási lehetőség egy kezdő művész számára. Aztán mégis elment. Kecske­métre szerződött. Egy évad után most visszajött. Még­hozzá boldog örömmel. — Miért ment el? Gondolkodik, majd zavart mosollyal válaszol: — Nehéz ezt megmagya­rázni A színész szeret egy kicsit vándorolni. Aztán a szerződés is lejár, s ilyenkor azt hiszi az ember, hogy másütt jobb lesz. Hívtak Kecskemétre, sok szerepet ígértek, s én mentem. Na­gyon sokat dolgoztam, hét darabban játszottam. 280 fel­lépésem volt. Játszottam ^VcWezityo Párbeszéd a cellában: ^ — Uram, azért csak más volt a feísza-('.l badulás előtt... De mennyire más! ' — Mi az, maga politikás? — Miért lennék? — Hát most mondta, hogy mennyire más volt a felszabadulas előtt. A kapitalizmús idején, ugye? A Horthy-korszikban ugye? — Félreértett, uram, teljesen félreértett. Én nem azért mondtam, hogy mennyire más volt a felszabadulás előtt, mert én vissza­sírom Horthyt. Én csak azokat az időket sí­rom trissza uram, azokat a felszabadulás előt­ti időket, amikor a társadalom nem vette még kézbe a termelőeszközöket... Uram, mondja, hát volt 1945 előtt olyan bűntett, hogy a társadalmi tulajdon terhére el köve­teit sikkasztás? Na látja! Csak más volt azért a felszabadulás előtte, (~ó) rei nagyon is pontosan tud­ják, kiket „csomagoltak be” a japán konzulátus előtt. Odabent gyorsan túlestek a formaságokon, s az FBI em­berei nem is titkolták örö­müket a jó kis fricska miatt, amit ezúttal az ONI kapott. Mert miközben átkutatták Stanley zsebeit — elkobozták tőlük a kis fényképezőgépet, a sifregép jelszámrendszeré­ről szóló feljegyzéseket, sőt még igazolványaikat is — már javában folyt a telefon- beszélgetés a Los Angeles-i kirendeltség vezetője és Ed­gar Hoower, az FBI nagyha­talmú szövetségi főnöke kö­zött. A jelentés lényege ez volt: az ONI, amerikai érde­kedet veszélyeztetve, magán­akciót kezdeményezett, s nemcsak a diplomáciai stá­tust sértette meg, hanem ke­resztezte az FBI terveit is. Hogy mik voltak ezek a ter­vek. Stanleyék persze nem tudhatták, legalábbis akkor nem, csak 1945 után... (Semmiképpen sem megsérte­ni Japánt, sürögjenek-forog- janak az USA-ban, ahogy tudnak, nem az a fontos, hogy mit tudnak meg az amerikai fioíiárói, vájt? a katonai erőkről, hanem az, hogy Cordell Hull, akkori külügyminiszter rábírja a to­kiói kormányt: nekik a Szov­jetuniót kell megtámadniuk Távol-Keleten, az USA és Japán semmiképpen sem há­borúskodhatnak egymással, mert ez fontos érdekeiket sértené). Nos, miközben Washing­ton és Los Angeles között jó fél órán át folyt a telefon - beszélgetés a különleges vo­nalon, Stanley hadnagy és két társa tapasztalhatta, ho­gyan alázza meg őket az FBI, nemcsak mint amerikai tiszteket, hanem mint embe­reket is. Mindhármukat anya­szült meztelenre vetkőztet- ték, s valamennyi testrészü­ket áttapogatták, átkutatták, „nem rejtettek-e el valami olyasmit, amit az FBI elől el akarnak titkolni”. Hiába tiltakozott Stanley, hiába követelte, hogy hívják fel az ONI parancsnokságát, a szövetségi nyomozóiroda ügynökei csak nevettek raj­tuk. Pedig, ha tudták volna, hogy mi rejtőzik a filmre vett japán szövegben — ta­lán egyikük sem lett volna ilyen vidám. Mert bizonyos, hogy ennek ismeretében az FBI emberei kissé meg-meg- hökkentek volna: hát már ennyire beépültek a japá­nok? Stanleyék viszont örül­hettek volna, hogy időben megtudják azt, ami hétpe­csétes titok volt közöttük, s amiről a japánok mégis tu­domást szereztek. Mert ez esetben lett volna még idő bizonyos átcsoportosításokra, hadászati-felvonulási tervek megváltoztatására ... 1941 novemberét írták ugyanis... Ám a filmtekercsre vett szö­veg egyik pillanatról a má­sikra megsemmisült — nem csupán a rivalizálás miatt, hanem v egyszerűen emberi butaságból. Mert annyira azért kíváncsiak' lehettek volna az FBI ügynökei, hogy legalább saját maguk számá­ra hasznosítsák, amit Stan­leyék megszereztek a japán konzulátuson. De Edgar Hoo­wer szigorú utasítást adott, hogy a filmre vett anyagot meg kell semmisíteni, még­pedig úgy, hogy a telefonbe­szélgetés után nyomban ki kell venni a filmet a gépből egy világos szobában ... A filmet megsemmisítették. Csak amikor már megtör­tént a katasztrófa, Pearl Harbourt izzé-porrá bombáz­ták a japánok, akkor derült ki, hogy minderről az ame­rikaiak jóval előbb tudhat­tak volna, ha előhívják a fil­met és lefordítják a japán szöveget. Ugyanis 1942 nya­rán az Egyesült Államokban elfogtak egy japán ügynököt, akiről kiderült, hogy a hadba lépésig a konzulátuson dol­gozott, majd ezt követően nevet változtatott, illegalitás­ba ment, és elköltözött egy tengerparti japán halászkoló­niára. Ez az ügynök elmond­ta, hogy- a Los Angeles-i konzulátus siíreszobájában, a falba épített kis páncélszek­rényben már 1941 szeptembe­re óta őrizték az Egyesült Államok tengeri felvonulási tervét, összevonási rendsze­rét, azt a tervezetet, amely az 1941. november 25. és 30. közötti Pearl Harbour-i ösz- szevonási műveletet tartal­mazta. _ iyolyUUjuk) többek között a Péntek Ré- ziben, a Liliomfiban és a Csárdáskirálynőben. — Az előbb azt kérdez­tem, miéit ment el. Illik megkérdenem azt is, miért jött visszi? — Öszehasonlítottam a két színhizat, és visszavágv- tam. Még honvágyam is volt. Ezt komlyan mondom. Hi­ányzott miskolci meg az egri szírliáz, a közönség, a sok levél amit kaptam. Hi­ányoztak a kollégák, akik oly kedes segíteni akarás­sal egyezették művészi pá­lyámat. íem lehet mindezt pontosan megfogalmazni, de most bldog vagyok, hogy visszajöttem, itt jobb a légkör, sjóbban lehet tanul­ni is. Vn stúdió,- ahol gya- korolhatik a mozgástechni­kát, a tacot, a hangképzést. Mondok;gy példát: amikor az Adásibát próbálni kezd­tük, betiltatták a szereplők­nek az ntim megvilágítás­ban cíjű lengyel filmet, mert sttisban hasonló Sza- konyi knédiájához. Egy fia­tal szírsz számára nagyon fontosaVezek a tanulási le­hetőségi. A maisti premieren Péva Ibolya mét az egri közön­ség elé ép. Szakonyi komé­diájába Sacit játssza. — Mimond a szerepről? — Sa aranyos kis terem­tés. Miló ilyen asszony van a világi, még a családom­ban is iláltamr modellt. Sa- ci butska, felületes, tele van fes energiával, de a divaton a tévén és termé­szetese» pénzen kívül sem­mi senérdekli. Jó szerep, nekem agyon tetszik, de ra­gyogó : egész darab. Remhetően a ma esti premie közönségének is ez lesz a Reménye ... (márkusz) Mellen t a Bke és Szoalizmus jubéumi száma Novtberben lesz Fried­rich Reis születésének 150. évforeója. A Béke és Szo- cializrs szeptemberi száma csakm teljes egészében Engeléletével és munkás- ságávi foglalkozik. Vezető helyet Leninnek Engeteről írt ciHt közli, amely alap­vető íntőségű Engels for- radalt munkásságának megéce szempontjából. „Friech Engels és a kom- munis mozgalom” címmel rövidé közli a folyóirat a prága szerkesztőség által rendet nemzetközi elmé­leti rnferencia anyagát. Magy részről Gedő András filözó és Vészi Béla, az MSZí Politikai Főiskolájá­nak itorhelyettese szólalt fel artekezleten. A folyó­irat tíbbá közzé teszi az SZKKB mellett működő Marxius—Leninizmus In­tézett készülő Engels-élet- rajz idített változatát és más, közelgő jubileummal foglaló anyagokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents