Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

\ Rjátíi^ KOSSUTH ».20 Donizetti: Don Pasquale. Készletek. 9.00 Előadás a felhőfizik árúi. 9.10 Scarlatti-szonáták. 9.40 Fúvósesztrád. 10.03 Kisiskolások műsora. 10.40 Kodály-kórusok. 11.00 Édes anyanyelvűnk. 11.05 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczenc, 13.15 Népdalok. 13.45 Riport. 11.00 Gyermekműsor. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Romantikus kórus­muzsika. 15.35 Fúvószene. 15.48 Babits: Második ének. Rádióváltozat. 17.20 Operarészletek. 18.00 Mozart-művek. 20.00 16 megye vetélkedője. 22.15 Jegyzet. 22.25 Beethoven és Bartók zenei öröksége. 22.57 Jegyzetek. 23.07 Nóták. o.io Tánczene. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 9.00 Ezeregy délelőtt. 1.1.47 Elbeszélés. 12.00 Katonadalok. 12.20 Kamarazene. 13.03 Versek. 13.18 Debussy-művek. Mindenki kedvére kettőtől — hatig 18.10 Falusi esték. 19.06 Hangverseny. 20.28 Regényismertetés. 20.58 Könnyűzene. 21.18 Népi zene. 21.40 Láttuk, hallottuk. 22.00 Monteverdi-madrigálok. 22.20 Nem a legjobb világ. 22.35 Operettrészletek. 23.15 Prokofjev; V. szimfónia. MAGYAR 8.25 Iskola-tv, 17.58 Hírek. 18.05 Az energia. (Szovjet kis­fiún.) 18.25 Dzsessz. 18.55 Esti mese. 19.05 Kislilmek. 19.25 Riportmüsor. 20.00 Tv-híradó. 20,20 Maigret felügyelő. 21.10 „Halló — konzerv'”. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 9.40 Orvosság szerelemre. (Lengyel filmvígjáték.) W.95 Filmriport a Spartak Trnava—Olimpique Mar­seille és a Slovan Bratis­lava—Koppenhága labdarú- . gó-mérkőzésekről. 18.25 Kincses sziget. V. rész. 16.55 Csehszlovákia—Finnország j égkorong-mérk. 19.00 és 22.45 Tv-híradó. 20.00 A finn televízió estje. 22.25 Dalia Kinnunen énekei. Egerben, este 1 órakor: ADASHIBA (Bemutatóberleit.) F.GR! VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és fél 6 órakor: Egy az ezerhez Színes, szovjet kalandfilm Este 8 órakor: Virágvasárnap Magyar film EGRI BRODY: (Telefon: 14-97) Délután fél 6 és fél 8 órakor. Ha.., Színes angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Feketcszakáll szelleme GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szép magyar komédia HATVANI KOSSUTH: Vágta a völgyben HEVES: Heintje FÜZESABONY: Egy no a diplomaták asztalánál PÉTÉRVA SARA: Bosszúállók újabb kalandjai Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsillnszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.1 Rendelé' '»vermeltek részére is Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41 ■zárn a' ”i rendelőben. (Telefon ff-2c) A gammaérték Mint az eddigiekben el­mondottuk,' a jelleggörbe egyenes szakasza a legfonto­sabb, mert a megvilágítási árnyalatok helyes visszaadá­sa szempontjából ez az irányadó. Ennék az egyenes szakasz­nak azonban nemcsak hosz- szúsága, hanem a vízszintes­sel alkotott hajlásszöge is fontos. Fontos pedig azért, mert a vízszintes tengelyre eső vetületének hossza ettől is függ. Minél kisebb hajlás­szöget zár be a vízszintessel, ugyanannak az egyenesda­rabnak annál hosszabb lesz ez a vetülete. Azt jelenti ez, hogy ki­sebb hajlásszög esetében lé­nyegesen nagyobb megvilá­gításbeli különbségéket tud a film árnyalathűen vissza­adni, mint nagyobb szög ese­tében. Ez pedig döntő, mert a természetben óriási, nem egy esetben milliós nagyság- rendű megvilágításbeli kü­lönbséggel állunk szemben. Éppen ezért a jelleggörbe meredeikségét az egyenes szakasz vízszintessel bezárt szögének tangensével jelle­mezzük. Vagyis, azzal a vi­szonyszámmal, amit a söté­tedéséül öpbség és az azt lét­rehozó megvilá gitáskülörrb -' ség határoz meg. Innen a gammagörbe elnevezés. Ha a gammaér téik 1 egész, akkor az egyenes szakasz a vízszintessel 45 fokos szöget zár be. Normál negatívval állunk ez esetben szemben, amelynek legsötétebb helyei nem átlátszóak, de a legsöté­tebb és legvilágosabb helyek között fokozatos átmenet ál­lapítható meg. Egynél nagyobb gammaér­ték esetén az egyenes mere- tíekebb. Vízszintessel bezárt szöge 45 foknál nagyobb. Keménynek mondjuk az ilyen negatívot, mert a leg­sötétebb helyeken koromfe­kete, a legvilágosabb része­ken pedig üvegszerűen át­látszó. Átmenetről alig, vagy egyáltalában nem beszélhe­tünk. Egynél kisebb gammaérték mellett 45 fokosnál kisebb a vízszintessel bezárt szög. A negatív lágynak minősül. . A sötét és világos részek .kö­zött kicsi a különbség. A legsötétebb részen, keresztül is olvasható az alá tett nyomtatott szöveg. A helyes tónusvisszaadás szempont j óból legkedvezőbb a lágy negatív, éppen ezért 0.7 gamma , körüli értekre hívjuk filmjeinket. Nagyí­tásnál az ilyen negatívval érhetjük el a legszebb ered­ményt. . Nem. beszélve a modem technikában sokszor alkal­mazott tónusszűkítésről, ami­kor is csak fehér-fekete tó­nusokra van szükségun Nyilvánvaló, hogy itt lega­lább 1,2 vagy. még ennél is nagyobb gammaértéíkűre kell hívnunk negatívjainikat. Körmendi Károly Zilahi István, Rózsaszent- márton: Panaszukat lapunk Pos­tánk című rovatunkban kö­zöltük, s az illetékes vála­száról szintén ebben a ro­vatban tájékoztatjuk. Saj­nos, a hatvani cseretelep bő­vítése előtt nem sok remény van az ellátás tartós javu­lására. S. Mihályné, Eger: Már korábban is közöltük tájékoztatásul, hogy a szó­ban forgó épület szanálásá­ra egyelőre nem kerül sor. Ami a ház régmúltját, épí­tésének történetét illeti, ar­ról a későbbiékben talán lesz még szó, a régi egri műemléképületek történeté­nek feldolgozása során. K. Pétemé, Gyöngyös: Kérjük, keresse fel szer­kesztőségünket személyesen és feltétlen hozza magával a panasszal kapcsolatos ira­tokat is. Ezek ismerete nél­kül, sem tanácsot nem tu­dunk adni ahhoz, hová” for­duljon, de állást sem tudunk foglalni abban, végül is ki­nek van igaza. „Aggódó édesanya” jel­igére: A bíróság több szempont­ból mérlegelte a gyermek elhelyezését válóperük so­rán. Csak azon az alapon, hogy fia betöltötte a hat esz­tendőt, apja nem kérheti a gyermekelhelyezés megvál­toztatását. Csupán ennek az indoknak az alapján a bí­róság nyilván nem hoz a ko­rábbival ellentétes ítéletet. Hozzájárul ehhez az is, hogy a bíróság csak a leg­ritkább esetben járul hozzá, hogy az addig együtt nevelt testvéreket külön válasszák. Amennyiben a körülmények pontosan megfelelnek a le­vélben foglaltaknak, úgy véljük, nem kell aggódnia. Ócsai József, Füzesabony: Kérdésére választ kérünk az illetékesektől, s mivel sok családot érint, legköze­lebbi szerkesztői üzenetünk­ben tolmácsoljuk az illetéke­sek válaszát. Munkatársaink külföldön Skandináviai úiinapló V. Viking lány — üvegládában . . . Még mindig: július 23. / Valahogy úgy érzem, nem is én megyek a látnivalók után, hanem azok vezetnek. Ugyanis alig hagytam el az Amalienborgot, a balra nyí­ló utcából meghökkentően szép templomra eseftt rálátás. Ez az úgynevezett Márvány­templom. Hatalmas tömbje fenséget, és ünnepélyességet áraszt, félkaréjban az egyház nagy vezéregyéniségeinek Christiansborg Palota alag­sorában most is láthatók. Ez a palota, illetve ami a he­lyén volt (mert már hatszor átépítették azóta) 1441-től az 1794. évi tűzvészig a király rezidenciája volt. Két óra fe­lé értem oda egy rövidebb séta után. A küisó udvar kö­zepén szökőkút ontja a vizet. Hatalmas, vasrácsos kapu nyílik az ünnepélyesen ko­moly épülettömb által három Ezzel az oroszlánnal idegesítették vízi ellenfeleiket a viking hajósok... szobraival övezve. Keskeny ajtón lehet bejutni, s oda­bent csodálkozva torpan meg az ember. Mi idehaza hozzá­szoktunk a barokk templo­mok dús díszítéseihez, sze­szélyesen szép kiépítéséhez — ez a templom azonban az egyszerűségével, és a derűjé­vel ejti bámulatba az em­bert. Semmi mesterkélt cico­ma, mely szinte provokálná az áhítatot. Hogy is lehetne fogalmazni..Olyan, mint a dánok. Házigazdám ma reggel a lelkemre kötötte, hogy a Cristiánsborgot is nézzem meg, anélkül üres marad az életem. Itt van a közelben. Megnéztem, s igazat adtam magamban Iviikkelsen úrnak. A helyén jónéhányszáz évvel ezelőtt, 1167-ben egy Abso- lon nevű dán püspök hatal­mas erődítményt épített, melynek romjai a mai oldalról körülvett belső ud­varba. Macskaköveit látva, az ember önkénytelenül el­képzeli, hogy csattognak raj­tuk a ki-beszáguldó hírvivők lovainak patái, s a boldog középkor más színpadi kellé­kei. A szőke idegenvezető lány — szerintem minden dán lány és fiú szőke — ösz- szevárva ggy csoportravaló turistát, kiosztotta a palota fehér márvány előcsarnoká­ban a posztópapucsokat, s már csoszogtunk is a királyi íogadótermek megtekintésé­re. Az építők nagyon szeret­ték a márványt. A felületes szemlélő csupán a színek mi­att hajlandó feltételezni, hogy az ajtókat is márvány­ból faragták. Hófehér lépcső­sorok vezetnek az első eme­letre, majd megnyílik egy -ajtó, s belépünk a trónte­rembe. A fehér és az arany színek jól meggondolt, mű­Több fény , a kongresszus tiszteletére A Gyöngyösi Városi Ta­nács gyorsabb ütemet szere­tett volna elérni néhány ut­ca közvilágításának felfrissí­tésében, de az ÉMASZ üzem­igazgatóságának dolgozói er­re nem tudtak vállalkozni kapacitás hiányában. A X. kongresszusra való készülődés során azonban fe­lülvizsgálták lehetőségeiket, és ekkor vállalták, hogy- to­vábbi hat utcában a már ki­töltött tervükön felül elvég­zik az utcai világítás felújí­tását. Így az Arany János, a Magyar, a Zalár, a Zöldfa és a Sas utcában, illetve • a Batthyány téren. A munká­kat az év végére befejezik. Ezzel a városi : rr’" den ez évi igényét k> az ÉMÁSZ gyöngyösi üzem igazgatósága. MINISZTORIK A pirula — 'Bevetted, édes, a piruládat? —' Be, szívem! — Akkor kezdhet­jük — mondta rem$- g(j orrcimpákkxl Petymeg Hugó az ő kedves asszonyának, született Bencsics Leopoldiának és azr asztalhoz ültek. — Mert az nagyon fontos — szuszogta teli szájjal Petymeg fíugó az ő kedves asszonyának, aki két széken ült egyszerre, hogy evés előtt beve­gye az ember a fo­gyasztó piruláit: Vi- győzni kell ám az egészségünkre! — tette hozzá és akko­rát nyelt, hogy majd megfulladt. —' Vigyázni, szí­vem, igen, vigyázni kell rá! — lihegte i .tyeldekelve született I Bencsics Leopoldia megelégedetten, hogy azért van még mire vigyáznia. Stop Mi tagadás, Sur- gulya Elek nagyon részeg volt. Olyan ré­szeg mint általában hetenkint egyszer- kétszer, maximum húr omszor-n^gy szer szokott lenni és hála az új lakótelepeknek, ily esetben a lehető legnehezebben szo­kott hazatalálni. Ám mégis, rendre végül is a hasonló épületek, tökazonos folyosók, megszólalásáig egy­forma ajtók közül, ily állapotban is meg­találja nyoszolyá já*. Kérdezték is tőle leg­utóbbi nagy részeg­sége másnapján, hogy mi a titka e csodála­tos teljesítménynek, amely a teljesen jó­zan, absztinens em­berek számára is' nap mint nap komoly feladatot jelent. — Mi sem egysze­rűbb annál hapsikáim. Addig csöngetek sor­ban az ajtókon, míg­nem felcsattan az is­mert hang ... „Te piszok,, már megint részegen jöttél haza! „Stop, Elek, — mon­dom ilyenkor ma­gamnak ■ —, haza­eveztél! Magyar nevek Ha nem is igaz, akkor is igaz törté-. nél. Magyarországon tanuló néger diák. Már tökéletes ma­gyarsággal, sót egy kis szögedies akcen­tussal is bír és a leg­tökéletesebben hang­súlyozza, a „hogy oda ne rohanjak”-ot hi­bátlanul ejtve a kra- pekot és tökéletesen értve, hogy mit je­lent a menő fej. Ki­sebb társaság, vidám terefere, mígnem va­lakinek eszébe nem jut megkérdezni af­rikai barátunkat, aki­nek olyan neve van amelyben csak W-k. nm-ek és kr-k sora­koznak méterhos­szán, — mi volt szír­it mára 'annak idején a legnehezebb a ma­gyar nyelvben. Wkrnmanmkwkrn- mburkrw határozot­tan jelentette ki: — Ezek az átkozott magyar nevek, mint a Kovács, a Nagy, vagy a Kiss... Ó, szerelem Amikor tizjóné- hány esztendővel ez­előtt megkérdezte a feleségem, hogy sze­retem-e öt, lelkesen susogtam, hogy de mennyire, tollat ra­gadtam, hogy verset írjak erről, de leg­alábbis verskötetet ragadtam és Shakes­peare szonettjeiből tartottam felolvasást szerelmen hirdeten- dőn. A minap ismét megkérdezte tőlem, hogy szeretem-e. Szó nélkül a zse­beidbe nyúltam, s odaadtam az utolsó százasomat. Még mindig én én jártam jobbtuzl (egri) vészi orgiája fogad, s a fő­helyen a vöröskárpitoz:, ú, aranyszegélyű két trónus. Innen újabb termek nyíln k. Az egyik vörösbársony kár­pitozást!, a másik falain dig hatalmas faliszőny hirdetik a hajdani klrá; k nagyobb tetteit. Ismét n k teremben embermagas ú ' padlóvázák pompás fo ii állítják meg az embert ne­hány másodperces gyönv Őr­ködésre. Egy kisebb szobában hét oldalt szépen metszett tük­rök lógnak a falon, elég magasan. Valaki megkért, 'zi az idegenvezetőtől, hogv úti­ért helyezték ilyen magas­ra ? tükröket? — Tudják — mondja a lány kedvesen — a mi ki­rályaink mindig magas ter- metűek voltak Másrészt — csillan meg nevetve a szeme — . . nem illik az alattvalóknak a királyi tük­rökbe pillantani ... Más sem kellett! Am'kor .az idegenvezető elfordulj, a látogatók szapora ugrálások­kal igyekeztek egy-cgy pil­lanatra meglesni sájat Kép­másukat a királyi tükrökben. Hogy őszinte legyek, én is ugrottam egyet... A Christiansborg Palotából egy hídon átsétálva egyene­sen a nemzeti múzeumba botlik be az ember, ahol töb­bek között a régészeti leletek gazdag gyűjteményén fá- raszthaja agyon a szemét. Van mit nézni, hiszen a dá­nok Európa „legrégibb’ né­pe: egy leírás szerint akkor vonultak be a szigetre, ami­kor onnan kivonult a jég­korszak. Hajdanában igen harciasak voltak, viking őse­ik hatalmas, vérontással egy­bekötött társasutazásokat tettek a nagyvilágban. Még a Kárpát, medencebe is elju­tottak némi csetepatéra, er­ről tanúskodik jó néhány, Magyarországon talált fegy­verük. Néhány, üvegfalú vit­rinben fatörzsből vájt, nagy­méretű koporsó látszik, ben­nük csaknem ép ruhamarad­ványokkal, csontokkal, kopo­nyával ... Az egyik a felirat tanulsága szerint egy tizen- nyolcesztendös viking lány nyughelye. Biztos szép lehe­tett, mert a koponyáról dús, feketén csillogó hajtömeg omlik a hajdani vállak he­lyére. Egy ilyen tizennyolc esztendős lány azonban csak a régészekben kelthet izgal­mat. Külön büszkesége a múze­umnak az a körülbelül ötven bronzkori kürt, amelyeket Dánia tőzegföldjein találtak. Az a nevük, hogy „lur”, és mintegy háromezer eszten­dővel ezelőtt igen népszerű hangszerek lehettek. És még ma is jól szólnak! A látoga­tó kedvéért, amikor «elme­rülve szemléli a kürtöket, egy láthatatlan hangszórón felcsendül a hangjuk — le­mezre, vagy magnóra vet­tek fel a kicsalható kürt­szót —, s úgy érzed, hogy szédületes gyorsasággal utóiért a múlt, a különös formájú kürtből áradó hanghullámokon lovagolva. Nehéz, de jó napom volt ez, csak a viking hajadon hajkoronája kísértett még sokáig. Nem tehetek róla, de azóta sem tudok meggyőző­déssel gyönyörködni a ma­napság divatos " műkontyok- ban... Kátai Gábor (Következik: Amerre Ham­let járhatott volna) 1979. Oktober 2„ pi-alcli

Next

/
Thumbnails
Contents