Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

A ve/Hííséovábszíő taggyűlésekről jelentjük: Azonos célok, magasabb színvonalon Az Egri Megyei Bíróság pártalapszervezete is meg­hallotta szeptemberi taggyű­léséi. Meágyesi Istvánnak, a jé rtslapszerveze t l i t ká rának vitaindítója után élénk esz­mecsere alakult ki a taggyűlé­sen. Mint várható volt. ezen a taggyűlésen megfelelő hang- úiyt kapott a kongresszus: irányelvek harmadik fejeze­te: .*Az államelmélet, a szo­cialista demokrácia fejlődé­se”. A felszólalók egyetér- tően elemezték ezt a fejeze­tet,' s hangsúlyozták, jól tud­ják, hogy a demokrácia fej­lődésében, a megfelelő köz­gondolkodás kialakításában milyen nagy szerep var a bí­róságok munkájára, az igaz- sagszolgaltatásban dolgozo kommunistákra. Megelége­déssel vették tudomásul, hogy az elkövetkező időszak­ban tovább növeliszik majd a bírósági szervezetek jelen­tősége. Élénk vitát váltott ki az irányelveknek az a megfo­galmazása is, amely a nem­zeti egységről szólva kimond­ja, hogy pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tömöríti a kispolgárokat is. Természetesen csak abban az esetben, ha vállalják a kö­zös célt, a szocializmus épí­tésűt. Többen is siettek hoz­zátenni: igaz. a kispolgárság megbecsült réteg lett a mi országunkban, de ez nem je­lenti azt, hogy szemet huny­junk a kispolgári magatartás különböző megnyilvánulásai előtt. Szóba került a taggyűlésen a 44 órás munkahét is. A fel­szólalók nem tartották elég világosnak a megfogalmazást, s annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy remé­lik. a közalkalmazottaknál is bevezetik a 44 órás munka­Elclmiszerlpari nap a mezőgazdasági kiállításún A mezőgazdasági kiállítá­son csütörtökön élelmiszer- ipari napot rendeztek. Dr. bénáid Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes az élelmiszeripari vezetőknek és szakemberek­nek előadást tartott. Elmon­dotta, hogy az iparág ter­melése 20 év alatt több mint kétszeresére növekedett, 1900 óta pedig' évente 0—7 száza­lékkal több árut biztosított a bel- és a külkereskede­lemnek. Az utóbbi tíz évben 00 százalékkal nőtt a lakos­ság élelmiszer-vásárlása. Az élelmiszerexport ugyanak­kor jelentős valutát hoz az országnak: a népgazdaság összes kivitelének 22 százalé­kát élelmiszeripari termékek adják. A lakosság a személyi jö­vedelem felét élelmiszerek vásárlására fordítja. A fo­gyasztás struktúrája az el­múlt évtizedben lényegesen megváltozott. Az igények a biológiailag értékesebb élel­miszerek felé tolódtak. Ezt az igényt az ipar a válasz­ték bővítésével és a minőség javításával igyekszik kielégí­teni, tény azonban, hogy a különben kitűnő minőségű emlékek egy része mégnem mindenhol vásárolható meg, nem jut el az ország távo­labbi vidékeire. Pedig a hús­ipar háromszor annyit ter­mel, mint 1950-ben, a vá­gott baromfiból hatszor, sajt­ból 10-szer több van, mint 20 évvel ezelőtt, a tejterme­lés is megkétszereződött. A húsfogyasztás jelenleg a há­ború előttinek csaknem két­szerese és a konzervek iránt is igen nagy a kereslet. A miniszterhelyettes a nagyüzemek kiegészítő te­vékenységével kapcsolatban rámutatott; egy év alatt egy- 'harmaddal nőtt az ilyen ki­egészítő jövedelmet biztosító tevékenység. ezen belül azonban a mezőgazdasági termékfeldolgozás nem fej­lődött kellőképpen. Megem­lítette, hogy a tsz-ek élelmi­szerfeldolgozó tevékenysé­gének ösztönzésére főbb fon­tos intézkedést hoztak. hetet. Azt is hozzátették, hogy határozottabb formában kellene megfogalmazni a 44 órás munkahét bevezetésének határidejét. A Szervezett Szabályzat módosításával kapcsolatosan, főleg két pontot vitattak a felszólalók. Egyikük egyetér­tett a korhatár leszállításá­val, a többség azonban elle­nezte. Érvelésükben ezek a felszólalók arra hivatkoztak, igaz ugyan, sokat fejlődött a mai fiatalság, de nem sza­bad megfeledkezni arról sem. hogy nagymértékben növe­kedtek a társadalmi felada­tok is. Véleményük szerint szükség van arra az életta­pasztalatra, amelyet a 21 év jelent. A továbbiakban a tagdíjfizetésről szóló részt vitatták a felszólalók. Vita után a taggyűlés ki­sebb módosításokkal meg­elégedéssel fogadta az irány­elveket és a Szervezeti Sza­bályzat módosításának ja­vaslatát. Az irányelvekről többek között megállapítot­ták, hogy „gazdag tárháza ez a tennivalóknak, az eddigiek­nek megfelelően azonos cé­lokat tartalmaz, de magasabb színvonalon'’. A taggyűlés ezután hatá­rozatot hozott arról, hogy a következő módosításokat ja­vasolják: 1. A párt XI. kongresszu­sáig a népgazdaság vala­mennyi ágában és terüle­tén be kell fejezni a 44 órás munkahétre való áttérést, 2. A párt tagja csak az le­het, aki 21. életévét betöltöt­te. 3. A tagdíjfizetésnek nem­csak az alsó határát, lianem a felsőt — a hatezer foiinton felülit is — differenciálni kell. A taggyűlés második ré­szében titkos szavazással megválasztották az alapszer­vezet titkárát, a vezetőség tagjait, valamint a küldötte­ket. Titkárnak ismét Med- gyesi Ivánt választották. — m — LÉGIFELVÉTEL AZ ÉPÜLŐ GAGAKIN HŐERŐMŰRŐL (MTI foto — Manek Antal) A fiatal agrárértelmiség szerepe Manapság mezőgazdasági körökben gyakran beszélnek arról, hogy a legolcsóbb be­fektetés a jó szakember. An­nál is inkább így van ez, mi­vel a .mezőgazdasági terme­lés színvonala egyre nagyobb mértékben növekszik. Szö­vetkezeteink döntő többsége felismerte, hogy nagyüzemet vezetni és megfelelő színvo­nalon gazdálkodni csali jól képzett szakemberekkel le­het. Sajnos azonban, még nem mindenhol vélekednek így. Ezt igazolta az az érde­kes tanácskozás is, amelyet a közelmúltban rendeztek Egerben, fiatal agrárértelmi­ségiek részvételével. Mert az igaz, hogy megyénk terme­lőszövetkezeteiben, állami ■gazdaságaiban és gépjavító állomásain jelenleg közel 400 egyetemet és felsőfokú tech­nikumot végzett szakember és mintegy 350 mezőgazda- sági szakközépiskolát végzett fiatal dolgozik, s az is, hogy ezek a számok .már sokkal kecsegtetőbbek, mint az el­múlt tíz év adatai, amikor mindössze 84 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozott nagyüzemeinkben. A javulás ellenére azonban még ma is megyénk 35 ter­melőszövetkezetében felsőfo­kú, 13 gazdaságában pedig még középfokú végzettséggel rendelkező vezető sincs. Hogy miért? Mert még mindig vannak olyan közös gazda­sagok, ahol azt tartják, hogy Á falusi ifjúság helyzetéről tárgyaltak a szocialista országok ifjúsági vezetői Hét európai szocialista or­szág — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Len­gyelország, Bulgária, Romá­nia és Magyarország — ifjú­sági szövetségeinek kb tit­kárai találkoztak csütörtö­kön a Hotel Ifjúságban, ahol országaik falusi fiataljainak helyzetéről tájékoztatták egy­mást. A tanácskozás lánc­szeme annak a megbeszéles- sorozatnak, amely Moszkvá­ban ez év júniuásban kezdő­dött az iparban dolgozó ifjú­ság élet- és munkakörülmé­nyeinek megvitatásával. A magyar falusi fiatalok helyzetéről dr. Fekete József, a KISZ kb osztályvezetője a többi között elmondta: válto­zatlanul nagy gondot kell fordítani a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra, lehetővé kell tenni szá­mukra a művelődést, a to­vábbtanulást, a róluk való gondoskodás eredményeként a fiatalok közül sokan visz- szatériiek városukba, falu­jukba, s az ottani termelő­szövetkezetben helyezkednek el. 1969-ben a tsz-tagoknak ikörülbelii! egyharmada 26 évesnél fiatalabb volt. Az or­szág termelőszövetkezeteiben foglalkoztatott ifjúság csak­nem 45 százaléka leány, il­letve asszony. (MTI) Á kommunisták kongresszusa a dolgozó nép kongresszusa A PART KONGRESSZU­SAIT hazánkban mar régen nem tekintik az emberek a párttagok belügyének. A szocializmus építésének programja — nemzeti prog-, ram, meghatározó jelentősé­gű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő len­ne ahhoz, hogy a párttagok és pártonkivüliek egyaránt megkülönböztetett figyelem­mel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb esemé­nyének előkészületei felé. Am ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a mun­kásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait valósítja meg, s ezzel szolgálja az egész társada­lom érdekeit, maga sem te­kinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdsá­gából, politikai hajlékony­ságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politiká­júról, s közreműködését e politika kialakításában, megvalósításában. Pártunk­nak ezt a szándékát világo­san tükrözik a közelgő kongresszus irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehető­séget nyújt minden dolgozó osztálynak es rétegnek, munkásnak, parasztnak, ér­telmiséginek és kispolgár­nak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradoz­zon népe m önmaga javára. E politika egyetlen feltéte­lét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Ma­gyarország felépítését. AZ MSZMP X. KONG­RESSZUSÁN megtárgyalan­dó kérdések jelentős része természetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideoló­giára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes fi­gyelem nyilvánul meg or­szágszerte. Ezekben a hetek­ben kommunisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon pártonkívüli munkatársaik, barátaik melegen érdeklőd­lek: jól sikerült-e a taggyű­lés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kíváncsiskodá- sa volt, hanem olyan őszin­te érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthe- tőnnek tartunk. Természe­tesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha vi­szont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolódzás, s a nyilvánvaló púrtbelügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszé­det!) dolgozó társaikkal, ba­rátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokrati­kus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gya­korlására. ..,. ........ NÉPI, NEMZETI MÉRE­TŰ eszmecsere folyik min­den lényeges kérdésről nap­jainkban épp a párt kong­resszusi irányelvei alapján. S ennek az egyre inkább ki­bontakozó véleménycserének tartaléka és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztály­harcban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Köz­véleményünk megnyugvással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan en­nek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egysé­gen alapuló politikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. MI ENNEK A NEMZETI EGYSÉGNEK A LÉNYEGE? A párt minden pártonkívülit megbecsül, aki a maga he- lyén derekasan dolgozik, mert ez a haza javát, a szo­cializmus céljait szolgálja. A pártonkivüliek azt is lát­ják: a magunk által alakí­tott, körülményeinket figye­lembe vevő, állandóan fejlő­dő társadalmi viszonyok kö­zött dolgozunk, s ennek kö­vetkeztében az államélet, a szocialista demokrácia ki­bontakoztatása milliók sza­mára teszi lehetővé a közál­lapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról történő sza­bad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondo­latokat segít megérteni. Sq- kan vagy unit még elégedet­lenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszás­ság miatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalom­ban élünk és, hős; sn a* H­menet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapo­ta a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb üte­mét teszi lehetővé. Érzékel­jük az ellentmondásokat: azokat is amelyek törvény- szerűek, azokat is, amelyek­nek gyorsabb-lassúbb felol­dása rajtunk múlik. Elítél­jük a gyakran lábrakapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiasságot, de elgondol­kodva önmagunkban is tet­ten érjük a fejlődést ugyan­csak gátló egyenlősdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a ..fent hozott” jó ha­tározatok. hogyan torzulnak el „idelent”. de kritikusan a határozatokat is, hogy csaliugyan jók-e. S egyre gyakrabban keressük saját felelősségünket a torzulá­sokban, vagy megalkuvá­sunkban, mely teret nyithat a torzítólcnak. A jóra, a szó legátfogóbb értelmében jóra mozgósító irányelvek talajából buzog­nak fel a gondolatok. S a gondolotokat érlelő eszme­cserek forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A MAGYAR SZOCIALIS­TA MUNKÁSPÁRT készül a kongresszusára. ‘Meggyőző­désünk, hogy az irányelvek keltette érdeklődés és figye­lem jó alapot ad a X. párt- kongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további épí­tése érdekében végzett mun­kát számba véve, a felada­tokat megjelölve, megfelel­jen a magyar társadalom várakozásának. k 2. jó a régi is. jó u tíz évvel ezelőtt alkalmazott termelési módszer, nincs szükség az újra, a korszerűbbre, a ha­ladóra. Pedig tévés ez a szemlélet, mert most követ­kezik mezőgazdaságunk fej­lődésének úgynevezett inten­zív szakasza, amely vala­mennyiünk számára komoly feladatot jelent, de különö­sen nagy feladatokat ró az üzemekre. A fejlett techni­kai eszközöli, gépek, az újabb kémiai anyagok alkalmazása pedig csalt sokoldalúan kép­zett szakemberekkel, lehetsé­ges. A mezőgazdaság továb­bi fejlesztése, a termelékeny­ség fokozása csak így érhe­tő el. így lehet eljutni ahhoz a célkitűzéshez, hogy a me­zőgazdasági termelés színvo­nala mindinkább megközelít­se az ipar termelését. A meggyorsult fejlődés kö­vetkeztében tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma és az ipar egyik fő fo­gyasztója mindinkább a me­zőgazdaság lesz, ugyanakkor a mező gazdasági termékek nagy részét is ipars zenien dolgozzák fel. A nagyüze­meink előtt álló feladatok te­hát .nem kis jelentőségűek. Nem mindegy, hogy Iák irá­nyítják. vezetik a munkát. Fontos, hogy megyénk közös gazdasagaiban a mégy min­dig régi szemléletet valló idő­sebb szakemberek is megért­sék. hogy a mezőgazdaságunk előtt álló feladatokat csakaz újabb, a gyakorlatban is be­vált jobb módszerek beveze­tésével s alkalmazásával ér­hetjük el. Ennek megvalósí­tásához viszont nélkülözhe­tetlen szükség van a fiatal agrárértelmiségiekre. Ezt bi­zonyítják a tanácskozáson elhangzott adatok .is — min­dennél fényesebben. (mentusz) Miből építkezzünk ? Az Építésügyi Tájékoztatá­si Központ ..Építésügy a la­kosság szolgálatában” című sorozatában a napokban je­lent meg a „Miből építkez­zünk?’’ című könyv, amely hasznos tanácsokat ad az építtetőknek az építési anya­gokról, a minőségi követel­ményekről, ismerteti a szállí­tással, az anyagátvétellel, az anyagvizsgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. 1970. szeptember 11., péüísi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents