Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

Äikonyidön, fiatalosan

EZ MÄR... ŐSZI PÓTNAPFÜRDÖ

(Király Krisztina felvétel«)

UJ s*ervezeti formák, ixélc^ebl) tni*sadalini kérdők a nosiioxgalmi munkában

Elbúcsúzott a kollegáktól. A tanév utolsó napján Azon a napon éppúgy zsiva- joglak a fergeteges kedvű nebulók, mint máskon 'Ismerősökkel találkozott, beszélgetett, bevásárolt,

akárcsak máskor.

Otthon döbbent rá: valami új ke rdőclik.

Nyugdíj!

Nehezen barátkozott a gondolattal csak a napok, az egymás után kullogok, a rendre múló idő hozta az enyhülést. Ám, ha egyedül maradt meghitt Kohárv úti lakásán, emlékek rajzották körül. Egy fénykép, egy tabló. egy díszserleg zöíd utat jelzett volt évtizedeknek. Látta a fiatal tanítónőt, valahol a szloviák határ mellett, Zemplénben, Vilvipusz- tán.

Feriéről álmodott már akkor is. Hajdan a hevesi templomban anyja énekelt kristálytiszta hangon. Benne a több feszítőereje sürgetett. Csakhogy a szűkös pénz a vágyaknak megálljt parancsolt. Ám az álmokat, vágyakat véglegesen visszaparancsolni nem lehet: vallatnak, kísértenek konokul. A két kisgyerekkel bíbelődött, s már meglepték. Ösztönösen védekezett. ..A gyerekeknek majd sikerül.” Csakhogy az álmok nem alkudtak, egyre sarkallták: ..Nem lehetsz kishitű, még előtted a pálya!”

Nehéz évek jöttek. Férjét a háború szólította el. Egyedül maradt a gyerekekkel. Negyvenöt után a semmiből kellett életet teremtenie. Megnyugodott volna, marad tanítónő.

Ám a makacs álmok mégsem hagyták...

Mosott, főzött, gyerekeit nevelte, férjét várta a fogságból. Három év múltán jött meg.

Már jobban éltek, gond- mentesebben. Arra is jutott

Ideje, hogy esténként zongorához ültön. Játszott, énekelt önfeledten.

Már nem viaskodott az álmok parancsával Döntött: háromévi nem könnyű kitartással énektanári diplomát szerzett a Miskolci Zeneművészeti Szakiskolán. Kezében a friss diplomával, túl a gondokkal fűszerezett fiatalságon, értette meg: megérte.

Új emberré lett. A fiatalság akarásával vetekvő tet- erő sarkallta. Az egri IX-es, maid az I-es számú iskolákban tevékenykedett, a zenetagozaton. Akkor még tankönyv sem volt. Vállalta az áttörés buktatóit, nehézségeit: tanított, énekelt, kórusait vezényelte.

Minden fellépésük 1 sikert szült. Országszerte ismertté lett neve. Számba venni sem ■könnyű a sok emlékplakettet, ajándéktárgyat, a díjak garmadáját.

Érdekes asszony. Ebédhez invitál, a tálalással bíbelődik. Ám arra is jut ideje, hogy alaptalanul mentegetőzzék: a szobában ugyanis iríevlendően példás a rend.

Férje győz meg: mindig

íay volt. Akkor is. amikor Miskolcra járt minden hétfőn hajnalban. Tanult egész nap. s hazajött este. Vacsorát készített, a gyerekekkel foglalkozott. felkészült a másnaoi órákra. Aztán, ha lefeküdt a család: zongorához illt, gyakorolni éjfélen tűiig.

Kodály bűvöltje, zenepedagógiájának megszállottja, továbbfejlesztője volt és marad. Hisz a zene emberformáló, léleknemesítő hatásában, az ének varázsában.

Egyszer epilepsziás gyereket vett fel a zenetagozatú első osztályba. Kollegái méltatlankodtak. ö mit sem törődött ezzel. Évek múltán kapott a szülőktől levelet: a gyerekre jó hatással volt a

zene, majdhogy meggyógyult. Azóta hisz a zene, az ének gyógyító erejében is. Tanulmányt készül írni erről. S kísérletezni még évekig, nyugdíjasként is, zeneileg képzetlen gyerekekkel.

Öröme? A munka. Az a tudat, hogy tanítványai — noha legtöbbjük zeneileg képzetlenként kezdte — mégis énekkedvelők, vagy épp előadóművészek, művésztanárok lettek. A sikeres fellépések kórusával. Az a sok aranyérem, amit országszerte — a legjobbakkal vetélkedve — szereztek. Hogy Kodály Zoltán elismerte tanítványainak zenei képzettségét, hogy városi, járási szakfelügyelőként soksok pedagógust nevelt az éneklés, a zene megszállottjává. Nem leckéztetve, nem hatalmi fölénnyel regulázva, hanem megértő, baráti szóval, valóban hasznos tanácsokkal.

Büszke fiára, aki zeneakadémiát végzett művésztanár. A törődés nehéz perceit idézi, aztán a sikerről beszél, a kettős elégedettségről: fiának produkcióját méltathatta, annak gratulálhatott.

Titkairól faggatom. Mos- kovszky Vincéné spontán válaszol:

— Azzal próbálkozni, amit magunk bírunk, s azzal törődni, amit magunk csinálunk.

Az ablakokon a kora ősz borongása kukkant be mélyszürke felhőfoltjaival. Az énektanárnő — évtizedek súlyával könnyen birkózva — mégis tervekről beszél. Egy úja bö kórust szervezni, kísérletezni, tanulmányokat írni. «U*

Majd úgy. mint eddig.

Alkony küszöbén is fiatalosan.

Pécsi István

— Az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, s az azt követően — a párt irányelveinek szellemében — kiadott kormány- határozat élénk visszhangot váltott ki a lakosság körében, szinte egész társadalmunkat cselekvésre késztette — tájékoztatták illetékes helyen az MTI munkatársát.

— A határozatban megjelölt feladatok első részének megvalósulása már a befejezéshez közeledik: csaknem mindenütt létrejöttek azok az új szervezeti formák,

dő Spanyolországát az egykori kisebb államok: Kasztília, Asturia, Aragónia, Katalánja s a többi szövetségeként képzelik el. Persze, ezeknek az elképzeléseknek egyelőre kevés a megvalósulási lehetőségük. Ezáltal valószínűségük is! Franco egy erősen koncentrált katonai, politikai és gazdasági hatalom megtestesítője, feje, s bár az utóbbi években kétségtelen mutatkoznak a spanyol közéletben a liberalizálódás jelei, csak ábrándnak tűnnek pillanatnyilag egy katalán szívvel kitervelt államszövetség körvonalai.

Sok függ e tekintetben, természetesen, Don Juan Carlos királyi hercegtől, aki a Caudillo végleges kidőlése után királyként gyakorolja majd a legfőbb hatalmat. Egyelőre nem adja tanújelét a politikai érdeklődésnek, kormányzási hajlamának, de sokan tudni vélik itt, Barcelonában, hogy a sportban, társasági életben való elme- rülés csupán szemfényvesztés a jóvágású, mindig fess trónvárományos részéről. Oroszlánkörmeit majd akkor mutatja meg, ha valóban a hatalom birtokosa lesz.

' Van egy biztató előjel e tekintetben. Don Juan Carlos de Burbone eléggé közeli kapcsolatot tart fenn Lopez Bravo külügyminiszterrel, akinek nevéhez fűződik nemcsak az újabb spanyol—amerikai szerződés megkötése, hanem a „kapunyitást Kelet felé” jelszó és program megszületése.

EBBE A PROGRAMBA,

ha minden a spanyolországi nagy többség . várakozásának megfelelően alakul majd, Picasso hazatérésével együtt belefér a szocialista országokkal létesílendő diplomáciai, kereskedelmi kapcsolat ki- szélesítése éppen úgy, mint a jelenlegi „választási” tör-1 vény megváltoztatása. Meg egy olyan új zsánerű Cortéz működése, amelybe a képviselők, törvényhozók nem egyházi és közéleti méltóságuk, címük révén ülnek be, hanem választóik, a spanyol - 'nrétegek akaratából.

Következik:

Szellemi táplálék este 10 utóik

amelyek az irányelveknek megfelelően szélesebb alapokra helyezik, a követelményeknek megfelelően

össztársadalmi üggyé avatják a nőkkel való törődést, problémáik megoldását, a női egyenjogúság gyakorlati megvalósulását. Több helyütt tapasztaltuk, hogy a szervezeti keretek megvitatása során már konkrét terveket is készítettek a feladatok megoldására. Ez egyben azt is jelenti, hogy számos helyen az első szakasz már le is zárult, s a nőbizottságok megalakulásával egyes vállalatoknál és üzemekben figyelemre méltó, jó kezdeményezések születtek. Így például az Egyesült Izzó külön pénzügyi alapot biztosított a nők bérezésének javítására, a Csepel Autógyár, a VBKM is jelentős összegeket fordított elsősorban a legalacsonyabb keresetű nők bérének emelésére. A szombathelyi erdőgazdaság bérfejlesztési lehetőségeinek felhasználásával mintegy 10—18 százalékkal emelte az ott dolgozó nők bérét, s már nincsenek hátrányos helyzetben a hasonló munkateljesítményt nyújtó férfiakkal szemben.

— A társadalmi szervezetek — a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront és a szövetkezetek mélyreható vizsgálatok alapján vitatták meg a szükséges intézkedéseket, s e szervezetek mellett is létrejöttek a nőbizottságok. A SZOT szakmai központjaiban és megyei szervezeteiben ugyancsak létrehoztak már nőbizottsá- gokat és a tervek szerint az év végéig azokban az üzemekben is megalakítják, ahol eddig nem működtek, illetve nem fejtettek ki aktív tevékenységet.

— A Hazafias Népfront

Országos Tanácsa derekasan kiveszi részét a határozat végrehajtásából: már a községi népfrontbizottságok

Az őszi népművelési időszak egyik legjelentősebb programtervezete a füzesabonyi járás valamennyi könyvtárát, művelődési házát érinti. Ez a terv a műszaki hónap rendezvényeit tartalmazza.

A műszaki hónap során Besenyőtelken a termelőszövetkezetben dolgozó gépészek, gépjárművezetők találkoznak Szász János műszaki szakíróval. Műszaki kisfilmet vetítenek a rendezvénysorozat keretében Füzesabonyban, Kápolnán, Szihalmon, Kompolton és Poroszlón. A kisfilm- esteken a műszaki fejlődés legújabb eredményeit bemutató filmeket láthatják a

mellett is — ahol erre igény mutatkozott — működnek a nőbizottságok. S

igen helyesen, a munkában a nőmozgalom legtapasztaltabb aktivistáira támaszkodnak.

Talán népgazdaságunk egyetlen ágába sem mutatható ki annyira a nők szerepe, mint a termelőszövetkezetekben.

Az országos szövetkezeti képviseleti szervek a pártós a kormányhatározat szellemében nagy körültekintéssel dolgozták ki ajánlásaikat. A helyi intézkedések végrehajtásának politikai irányítását, ellenőrzését és koordinálását mindenütt a pártszervek és pártszervezetek végzik. A nőbizottságok minden szinten a közgyűlés bizottságaként alakultak, illetve alakulnak meg és ezt a szövetkezetek alapszabályaiban rögzítik. A nőbizottság elnöke választott tagja a vezetőségnek, részt vesz a vezetőségi üléseken, ennek eredményeként több száz asszony kapcsolódott, illetve kapcsolódik be a vezetőség irányító munkájába.

Az új szervezeti felépítéssel jelentősen kiszélesül a termelőszövetkezetek demokratizmusa, a nőbizottságok fontos tanácsadó testületté lépnek elő a termelőszövetkezetekben.

— A Magyar Nők Országos Tanácsa, mint országos

testület, a párt irányításával tovább folytatja tevékenységét. Ennek megfelelően készítette el további munkaprogramját.

— A vállalati és más helyi kezdeményezéseken túl a kormányhatározat központi intézkedéseket is tervez a nők helyzetének javítására. Ennek szellemében a negyedik ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban intézkedések történnek a dolgozó nők, az anyák és a gyermekek fokozott védelmére, megbecsülésére. (MTI)

részt vevők. Hasonló a témája azoknak az ismeretterjesztő előadásoknak is, amelyeket Mezőtárkányban,

Nagyúton és Szihalmon tartanak meg. Két helyre üzemlátogatást terveznek: Kaiban az ifjúsági klub tagjai a vetőmagtisztitó helyi üzemegységébe látogatnak el, a füzesabonyiak pedig a Mátravidéki Fémműveknél néznek körül, s ismerkednek meg a gyárrészleg munkájával.

A könyvtárak kiállítással készülnek, ahol a műszaki hónap alkalmából megjelent legújabb szakkönyvek láthatók és kölcsönözhetők ki.

(—s)

MOLDVAY GYŐZŐ:

A búsképű lovag* földjén

5.

Picasso és az ő hűséges íamulusa

NÉGY-ÖT HÉT külföldön, rengeteg élménnyel gazdagítja az embert, különösen, ha — vándorló céhlegény módján! — egy-egy ország határain belül mind több tájjal akar megismerkedni. Az út végeztével aztán, midőn már emlékeit emésztgeti a vándor, ezek a benyomások különböző intenzitással ütik fel fejüket a tudat mélységeiből, s ahányszor számba vesszük őket, annyiszor változik súlyuk, jelentőségük.

Így kell most visszakanyarodnom útijegyzeteimben Lorca szűkebb hazája, Gi-a- nada környékéről a katalán fővároshoz, amely egy másik tündöklő szellemmel gazdagította századunkat. Akik számon tartják az életrajzi adatokat, nyilván rögtön kapcsolnak. Sejtik, hogy a katalán származású, de Franciaországban élő, immár a S0. évéhez közelgő mester, Pablo Picasso nevelkedett Barcelonában, olyan szálakkal kötődve a kétmilliós metropolishoz, melyek életének alkonyán is beleszólnak tetteibe. Bizonyság erre legutóbbi döntése, amellyel e városra testálta 800 ifjúkori művét.

Ezek a rajzok, vázlatok, festményeik évtizedek óta Barcelonában vannak, a mester unokahúgánál. Megtekintésükre, sajnos nem volt módunk, hiszen a város most foglalkozik csupán a gondolattal, hogy kiállításuk végett újabb Picasso-múzeu- mot létesítsen, s így tegye hozzáférhetővé a művész munkásságának első periódusából származó hatalmas anyagot.

Idei csodálatos spanyol vakációnk mégis megadta, hogy találkozzunk a mesterrel. Szembenézzünk Picassóval, kinek munkássága, befejezettnek tűnő életműve összegezése tulajdonképpen az egész XX. század képzőművészetének. Szinte az egész századot átívelő életébe zsúfolódik minden eszmei, esztétikai törekvés, amely küHmO. szeptember 9., s*erda

lönben egy-egy oly különálló csúcsot jelent számunkra, mint Braque, Chagall, Klee, Matisse s ki tudná felsorolni, még kinek a munkássága. Picasso közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban állt velük, művészetükkel, s hatott rájuk, vagy visszahatottak azok reá, s formálták, előrevitték életművét.

AZ IDŐS mester távol tartja magát a mai Spanyol- országtól, bár az keresi véle a pái'beszéd, a megértés lehetőségét. Keresi, annak ellenére, hogy a New Yorkban őrzött Guernica, majd a művész „Franco álma és hazugságai” című rajzsorozata végső soron megrázó, nyílt szavú szembeszegülés mindazzal, ami a polgárháború óta végbement a félszigeten.

Most. ezen a forró nyáron, Barcelonában, mégis találkozhattunk vele. Nem fizikai értelemben. Hanem művei által, melyek valódibb kifejezői egy alkotó egyéniségének a személyes jelenvalóságnál. A Barrio Coticében, Barcelona óvárosában áll az a XIV. századi palota, a Pa- lacio Águiler, amelynek földszinti s emeleti termei Pi- cossót elénk tárták. Oly gazdagsággal pedig, amit semmiféle kiadvány, lexikon, korábban látott reprodukciós kötet nem tudott megsejtet- tetni velünk.

Kinek köszönheti Spanyol- ország ezt az egyedüli teljességű, s egyetlen Picasso-mú- zeumot?

A barátságnak, az emberi ragaszkodásnak!

Hosszú évtizedeken át, kora ifjúságától Pi«»« barátja, később titkára és mindenese volt Jaime Sabartés. Egy másik katalán, akit megejtett a színek, formák világa, akit lekötelezett Picasso meleg szíve, akit tüzes ellenállóvá tett a művész kemény embersége.

Picasso több száz művet ajándékozott és ajánlott, dedikált franciául vagy spanyolul hűséges famulusának hat évtized alatt. S e famu- ius, ki éppen úgy szerette a távolban is hazáját, mint nagy pártfogója: halála után minden személyes tulajdonát a spanyol népre hagyta. Főleg ezek a vázlatok, rajzok, festmények, dokumentatív jellegű műtárgyak alkotják a barcelonai Picasso-múzeu- mot, modernségükben is feledhetetlen összhangot képezve a gótikus palota vonalaival.

SABARTÉS a hagyományozással megtagadta volna szeretve tisztelt nagy barátját? Annak politikai elveit?

— Nem. Erről nem lehet szó! Ezerszer inkább talán egy másik oldalról közelítette meg a picassói elvhűséget. Azt a várost, azt a népet gazdagította az örökül hagyott jussal, amely legkeményebb, legszívósabb ellenfele a mai spanyol hatalomnak — mondja kalauzunk, Miguel Alonso.

Gazdag múltú, gazdag kultúrájú nép a katalán, s büszke örökhagyóira. Sajátos művészete, nyelve a tartományt ma is erős vonalakkal elhatárolja a többi tájtól. Sőt: olyanféle szeparatív törekvések, gondolatok szálláshelye, meietói^ya, melyek a jővénMire készülnek a füzesabonyi járás népművelői ?