Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

Bányásznap Istenmezején... Nyugdíjasok találkozója... Tejüzem Tiszauáuán... Őszi program . . . Követendő példa . . . KOSSUTH 8,20 Arany János cs a muzsika 8.45 Zenekari muzsika 10.05 Szemelvények a koreai iro­dalomból 10.35 Kamarazene 11.30 A szabó család 13.30 Ki r._vcr ma? 12.89 Tánczeuc 13.15 Népi muzsika 13.45 válaszolunk Hallgatóinknak 14.00 Kóruspódium 14.11 Nőkről — nőknek 14.41 Az élő népdal 14.31 Verdi: Aida. Bevonulási induló 15.10 ccram: A sziklasir titka. R.-változat 18.00 Bulgária nemzeti ünnepén 17.20 Kórusok 17.40 Nóták 18.05 A műhelyben beszélik ... 18.20 Áriák 19.25 Közvetítés az NSZK—Ma­gyarország válogatott lab­darúgó-mérkőzésről 21.20 Szimfonikus zene 22.50 Könnyűzene 0.10 N. Zabaleta hárfázik PETŐFI S.05 Verbunkosok 9.00 Kiváncsiak klubja 9.50 J. Strauss — nyitány 12.00 Zenekari muzsika 12.40 Házunk tája 13.03 Operaresziel 13.40 Orvosok a mikrofonnál 11.00 Kaleidoszkóp kettőtől — ötig 17.00 Ötórai tea 18.10 Kis magyar néprajz 18.13 Nóták 18.36 Visszhang 19.06 A bolgár kultúra hete 20.25 Közgazdasági előadás 20.40 Énekeljenek a népek 21.20 A komputertelepités fel­tételeiről 21.40 Népdalcsokor 22.10 Levelek és emberek .., 22.25 Op'erettrés/.letek 23.15 Schütz- és Handel-művek MAGYAR o.oo Delta 9.25 Magyarázom a jövőnket... 2. A termelőerőkről általá­ban 9.40 Bovaryné ... II. rész 11.00 Francis — filmsorozat... 5. Az Aranyparton 17.53 Hírek 18.00 Közvetítés az úszó EB-ről 19.Oá Bulgária nemzeti ünnepén 19.25 NSZK—Magyarország lab­darúgó-mérkőzés A szünetben: Esti mese 21.20 Tv-híradó 21.40 Mit tenne Ön az én he­lyemben? 22.35 Hírek POZSONYI 19.00 és 52.no Tv-hiradó 19.5» Publicisztikai adás 20 23 Feyenoord—Eistudiante lab­darúgó világkupa-ntérk. \Ffh*t\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 3 órakor. Japán feleség Színes olasz film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Tündéri nők Színes olasz—francia film EGRI KERT: Az előadások kezdete: 7 óra­kor. Vigyázat, hekust Színes francia film EGRI BÉKE: A öregember és a gyerek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dél csillaga GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kis lovag l—II. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI KERT: Rablók között HATVANI KOSSUTH: Banditák halójában NYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: A7. elmúlt héten sorra ren­dezték meg a bányásznap) ünnepségeket. Az istenmeze- .iei bányászok ünnepéről Nagy József számolt be. A község lakóinak többsége különböző bányákba jár el. de sokan a helybeli bento- nítbányában dolgoznak. Az idei bányásznapra díszbe öl­tözött a falu. már kora reg­gel ünnepi volt a hangulat. A bányász kultúrotthonban Gräff Sándor üzemvezető tartott ünnepi beszédet. Be­szélt a bánya idei gondjai­ról, feladatáról és annak si­keres teljesítéséről. Az ün­nepi beszéd után Hajnal Ti­bornak, Ruttkai Istvánnak és Varga Józsefnek 25 éves föld alatti munkájuk jutal­maként átadta a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát. Több bányász kapta meg 10 és 15 évi mun­kája után a bronz, illetve az ezüst fokozatot. Hűségjutalomként mint­egy félmillió forintot osz­tottak ki a bányászoknak, amelyet részben készpénz­ben. részben betétkönyvben kapták meg. Az ünnepség után a jó hangulatot a bá­nyászzenekar biztosította. Molnár József parádíürdői olvasónk az ősszel most már hagyományosan megrende­zett nyugdíjastalálkozók egyikéről írt. Mint minden évben — írja — az idén Is megrendezte az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat a nyugdíjasok találkozóját. A szakszervezet részéről Pol­gár József nyitotta meg az ünnepséget és utána Kreskai János, a vállalat iazgatója üdvözölt bennünket meleg baráti szavakkal és beszá­molt a vállalat eredményes munkájáról, fejlődéséről. Utána néhány nyugdíjas ju­talmat kapott, a három het­ven éves részt vevőt pedig egy-egy üveg pezsgővel kö­szöntötték. Közös vacsora volt az ünnepség után és es­te 10 órakor ért véget a nyugdíjasok találkozója. A sütőipar nyugdíjasai köszö­nik a figyelmességet. Tiszanánáról Marsaiké Já­nos egy új tejüzem létesíté­séről számolt be. A Miskol­ci Tejipari Vállalat 1909. februárjában kezdte meg egy új tejüzem építését. Decem­ber végére készen lett az épület, majd az idén kezd­ték meg a gépi berendezé­sek, tartályok felszerelését. Remélhetőleg — írja tudósí­tónk •— év végére elkészül a község új tejüzeme. Kaiból a Fórum Ifjúsági Klub egyik tagja, Tóth Kál­mán számolt be a fiatalok programjáról. Elkészültek az őszi tervek — írja. — A fia­talok új klubvezetője, Szam- mer Ernő már bemutatko­zott, és a klubtagság öröm­mel fogadta. Most már visz- szatér az élet a régi kerék­vágásba. a kétszeres kiváló cím kötelez bennünket. Az őszí program is változatos­nak ígérkezik Az esti sza- lonnasütésektő! a politikai foglalkozásokig rendkívül széles skálájú. Vendégül lá­tunk előadóként körzeti or­vost, járásbírót, neves spor­tolót. Szerepel a program­ban fiatal újságírókkal is találkozás. Egyelőre még csak a tervek vannak kész, a megvalósulása a fiatalok­tól függ. Követendő példáról szá­molt be Gyöngyösről Tóth Lajos. A Mátraalji Szénbá­nyák Vállalata az idén meg­könnyíti a dolgozóknak a téli tüzelőanyag beszerzését. Miután a TÜZÉP-telepen elég körülményes a szén be­szerzése, úgy határozott az igazgatóság, hogy az üzemek dolgozói részére a munka­ügyi osztály gyűjti össze az igényeket és intézkedik a szén mielőbbi házhoz szál­lításáról. A vállalat terve, hogy októberben minden dolgozónak pincéjében le­gyen a téli tüzelő. Negyvenezer csirke születésnapja A Bólyi Állami Gazda­ság bári telepén egyszerre negyvenezer csirke kelt ki. Ez évben már 2,5 millió hib­ridcsirke látott napvilágot a keltetőben. Ezeknek nagy ré­sze exportra került. Képün­kön: a tízezres keltetőgépbe elhelyezik a tojásokat. (MTI foto — Sarkadv János) Gondolkozzék logikusan ... Teszt a gépkocsivezetői vizsgán Negyvennégy motoros- és ötvennégy gépkocsivezető-je­lölt vizsgázott Egerben, hogy elnyerje a „bűvös” jogosít­ványt. amelynek birtokában már önállóan is részt vehet a közúti forgalomban. Az országban elsőnek nem A meteorológus véleménye: flz évszázad egyik íegcsapadékosabii nyara az idei Az Idei nyár eltelt három hónapjábán rekordmennyisé­gű csapadék hullott. A rend­kívüli időjárás nagyon sok problémát okoz az emberek­nek és a mezőgazdaságnak egyaránt. Rendkívül megne­hezíti a betakarítást a szán­tóföldeken és késlelteti a szőlő érését. Dr. Eső Andor, a Szőlé­szeti és Borászati Kutató In­tézet eggri telepének tudo­mányos kutatója elmondta, hogy augusztusban a megye- székhelyen 164 milliméter csapadék esett. Ez a meny- nyiség megközelíti az 1913- bán mért közel kétszáz mil­limétert. Azóta az egri bor­vidéken nem mértek ilyen rekordmennyiséget. A me­teorológus véleménye szerint az idei nyár csapadékmeny- nyisége az évszázad egyik legkirívóbb eredménye. Míg júniusban 120 milliméter, jú­liusban 150 milliméter esett, addig augusztusban ez aszúm már 164 milliméterre emel­kedett. Az elmúlt három hó­napban összesen 434 milli­méter csapadék zúdult Eger­re és környékére. A szőlőkben mindenütt fel­ázott, nedves a talaj, sok a gyom, lassan haladnak a nö­vényápolási munkákkal. Sok helyen nagy a peronoszpóra- fertőzés, tehát továbbra is fontos a permetezés. Néhány helyen a Jég Is leverte a még zöld szőlőfürtöket. Alacsony a szőlő cukorfoka, aminek el­sősorban az az oka, hogy az úgynevezett vegetációs idő szak alatti optimális. 1900— 2000 óra helyett csak 1300 órára tehető az eddigi napié nyes órák száma. A továbbiakban az időjá­ráson — a napfényes órákon — múlik a szőlő további éré­se, a cukorfok növekedése és a közelgő szüret sikere. Amennyiben ismét esősre for­dul az időjárás — mondotta dr. I’só Andor — már szép tember második felében meg kell kezdeni a szüretelést, a várható szürkerothadás ve szélye miatt. Valaki csöngetett. Biztos voltam benne, hogy a fele­ségem jött meg a nyaralás­ból és vidáman, ugrálva fu­tottam az ajtóhoz. Kinyitot­tam. Egy szakállas-bajuszos alak állt előttem és felém tárta karját. Mielőtt megkérdezhettem volna tőle, hogy mit akar, már magához ölelt és csó­kolgatni kezdett. ■— Jaj, cicuskám — mond­ta kedves bariton hangon — már úgy vágyakoztam■ utá­nad. — Bocsánat — dadogtam kibontakozva karjából —mi­ről van szó, uram, egyálta­lán: ki maga, az ördög vi­gye el? — kérdeztem, és köz­ben törölgettem az arcomat a szakállas nyálától. — Te uramnak nevezel engem? — nevetett a sza­kállas. — Kérem, én egyáltalán nem ismerem önt. — Hogyhogy? En vagyok Danuska. a te édes Danus- kád! A feleségedet nem is­mered meg? Elbambultam, és azt hi­szem, csak annyit rebegtem, hogy: „Hee?” — Na, hát nem érted, én vagyok a te kincsecskéd. Lá­tod, elküdtél a Svoietokrzys- ka hegyekbe, ahol tudod, a férfiasság forrásvize van. It­tam belőle amennyit csak bírtam és egy kicsit elváltoz­tam, de te azért szeretsz en­gem. Mindig azt mondtad, szeretni fogsz, bármi is tör­ténik... Marek Antoni Wasilewski: — Bármi? — ismételtem meg. — Nem is tudom mit mondjak. Igen, legyen szíves, uram, akarom mondani: gye­re lelkem, hadd nézzelek meg közelebbről is. — Na, hallod, úgy bá­mulsz rám, mint a farkas Pi­roskám. — Mint a farkas az erdész­re. — Na, na... ne nézz már olyan fenyegetően a te Da- nuskádra. Rögtön megcsiná­lom a kedvenc borsós omlet­tedet és megvetem az ágyat. — ligen — dadogtam — valóban kedvem kerekedett a borsós omlettre. Néhány pillanat múlva már ott volt előttem az asztalon egy tányér, a tányéron va­lami, ami a leégett lábas fe­nekére emlékeztetett. — Mi ez? — kérdeztem, amikor a megszenesedett va­lami megcsikordult a fogam alatt. — Egy kicsit odaégett, ugye? De tudod, én most fér­fiasabban főzök. Egyél csak, egyél... A szén nagyon egészséges és értékes. Tudod mennyi devizát kapunk a szénért? — De hol van a borsó? — kérdeztem. — Ne légy olyan kicsinyes, mint valami vén agglegény. Menj. feküdj le, rögtön jö­vök én is, csak letussolok. — Talán inkább a nyug­ágyban alszom — javasol­tam. — Na, hallod — mondta a szakállas. — Így fogadod a feleségedet, amikor a nyara­lásból megérkezett? Érzem, hogy megcsaltál. Amikor a szakállas befész­kelte magát az ágyba, így szólt: — Tudod mit... nem sze­retném, ha nem egymáshoz illő pár lennénk. Krynicában, ha mm tévedek, van egyjur­rás, amelynek a vize a nőies ségre hat. Utazz el oda és idd tele magadat, ahogy csak bírod, talán akicor valami változás áll be nálad is és kedvesebb leszel a te Da- nusádhoz. Felugrottam és egy óra múlva már el is utaztam. Krynicában egy huszonöt li­teres deniizsont megtöltöttem azzal a .forrásvízzel és mivel nyugtalan voltam, másnap már vissza is utaztam. A feleségemet egy pasassal találtam, csak az leborotvál- Latta szakállát, bajuszát. — Ö a Franio — mondta a feleségem. — Ismerkedje­tek meg. Köszönd meg Fra­nio úrnak. — Köszönöm — mondtam udvariasan —, de még nem tudom mit köszöntem meg. — Hogyhogy? Franio úr ismét asszonyt csinált belő­lem. Hozott nekem abból a forrásvízből. Megittam, és lá­tod. hogy milyen lettem. — Nagyszerű — mondtam —. de Franio úr nagyon sá­padt. — Meri nagyon sokat fá­radozott! Köszönd meg Fra­nio úrnak. — Thank you — mondtam. — Akkor már éh megyek is — mondta Franio úr és sietett az ajtó felé. Sokáig integettem neki az ablakból a hydroterápiai cso­dáért. Megmentette a házas- ságunlzat. Fordította: buba Mihály a hagyományos módon, ha­nem tesztlapok segítségéve! folyt a vizsga. Ütvenen ad­tak számot fél óra alatt, hogy mennyire ismerik a közlekedési rend szabályait. A tesztlapok kitöltésére húsz percet kaptak a vizsgázók, tíz-tizenöt perc múlva már tudták, hogy milyen ered­ményt értek el... Az új vizsgamódszer első alkalmazásánál megjelent Kalivoda Alajos, a KPM Központi Tanintézetének ta­nulmányi osztályvezetője és Schätzt István KRESZ-tanár, több szakkönyv írója, szer­kesztője. — Mi tette szükségessé a tesztvizsgát? — Ma már nincs lehető­ség arra — válaszolta a ta­nulmányi osztály vezetője, a módszer egyik kidolgozója —, hogy mindenki saját tapasz­talata alapján legyen jó ve­zető. Olyan embert kell ad­nunk, aki jól tudja alkal­mazni a szabályokat, alkal­mas a közúti forgalomban való részvételre. 0j temati­kával dolgozunk, új kocsi­parkkal oktatunk, az okta­tás koszerüsitésével, a szá­monkérést is módosítjuk. — Mi a lényege? — Megköveteli a vizsgázó­tól, hogy logikusan gondol­kozzék és ne magolja a tud­nivalókat, kizárja a szub­jektivizmust, mindenképpen a reális eredményt mutatja. — Hogyan zajlik a vizs­ga? — A tesztláp — magya­rázza Schälzl István KRESZ- tanár — négy oldalból áll. Egyiken a táblatsmeretből. másikon az útburkolati je­lekből, harmadiknál a for­galmi rend. és végül az át­haladási elsőbbség problémá­sabb részeiből adunk fel fel­adatokat. Csak a megfelelő választ kell megjelölni. — Mindig azonos a lap? — Ezer kérdés szerepel, harminckét variációt hasz­nálunk. Ki van zárva a „puskázás”, csak a biztos tudás segíL. — Mi a célja? — Külföldi tapasztalatok alapján arra' szorítjuk a vizsgázókat, hogy különböző forgalmi helyzetekben gyor­san felismerjék; mi a teen­dő? — Mi a tapasztalat? — A tanfolyamon végző jelöltek tudása eléri a kí­vánt mércét. A kedvező eredmények láttán a negye­dik negyedévben az ország­ban mindenütt bevezetjük a tesztvizsgát. (pilisy) 1910. szeptember 9., szard*

Next

/
Thumbnails
Contents