Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-08 / 210. szám
9 nehéz körülmények ellenére is egyre jobb eredményeket érnek el az egri járás termelőszövetkezetei A vesetőnőg választó taggyűlésekről jelentjük A szervezeti szabályzatról, és a szakma elismeréséről Az egri járás közös gazdaságainak jelentős része az úgynevezett gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek közé tartozik. Ennek ellenére az elmúlt időszakban ezek a gazdaságok is jelentős fejlődésről adhatnak számot. Kovács Bertalannal, az Egri Járási Tanács vb-elnökhelyet- tesével arról beszélgettünk: milyen eredményeket értekei a járás szövetkezetei s milyenek a további perspektíváin — Járásunk két tájegységet képez, az északit, valamint az Eger és környéki, déli tájegységet. Ebből adódik, hogy a gazdaságok között van hegyvidéki és alföldi jellegű szövetkezet is, amelyek más-más sajátossággal, adottságokkal bírnak. Északon a földrajzi, éghajlati és közgazdasági viszonyok kedvezőtlenebbek. Az itt levő szövetkezetekben magasabbak a termelési költségek, nehezebben lehet a gépeket kihasználni és jelentős az eróziós kár. Az északi tájegység profilját főképpen a növénytermelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és gyümölcstermelés képezi, a déli részen a növénytermelésen és állattenyésztésen kívül számottevő a kétezer hold új telepítésű, nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőterület is. A járásban jelenleg több mint százezer holdon harminc termelőszövetkezet gazdálkodik. Az utóbbi két évben 15 kisebb tsz négy nagy közös gazdaságban egyesült. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a koncentráltabb gazdaságok nagyobb eredményekre ' képesek. Az elmúlt két év sikerei közé tehát ezt is elkönyvelhetjük. — Milyen gazdiasági fejlődés mutatkozott meg a szövetkezetekben? — Az elmúlt esztendőben — 1963-hoz viszonyítva — a halmozott termelési érték 20 százalékkal, a tiszta árbevétel 24 százalékkal, a szövetkezetek fejlesztési alapja 46 százalékkal emelkedett. Mindezek mellett jelentős eredmény, hogy a tsz-tagok személyes jövedelme is növekedett. Tavaly a közös gazdaságod! az egyik legeredme- nyesebb évet zárták. A kenyérgabona-terület döntő részén intenzív búzát termeltek a szövetkezetek, növekedett a szarvasmai'ha-, ezen belül a tehénállomány, a sertéstenyésztésnél pedig az anyakoca és hízósertések számának csökkenése megállt, sőt lassú növekedés vette kezdetét. Az árutermelésben is mérsékelt növekedés tapasztalható. Sajnos, az idén a kedvezőtlen időjárás miatt már nem alakul ilyen jól a helyzet. — Az új gazdaságirányítási rendszer miként segítette a fejlődést? — Az elmúlt két év máris bebizonyította a gazdaságirányítás új formájának eredményességét. Érezteti hatását a többcsatornás értékesítési rendszer, mindemellett a vállalatszerű gazdálkodás, a nagyobb önállóság, a szélesebb piaci lehetőségek pozitívan hatnak a termelésre. Ezt bizonyítja, hogy tavaly, az 1963-as évhez viszonyítva a járás szövetkezeteinek halmozott termelési értéke 387 millió forintról 469 millióra növekedett. Jelentősen emelkedett az árbevétel is, noha a kereskedelmi árrés még mindig magas s a haszon inkább a kereskedelemben csapódik le. Meg kell említeni, hogy a gazdaságirányítási rendszer nagyobb felelősséget támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben. Tapasztalatunk az, hogy ha a vezetők nem készülnek fel kellően, akkor ez súlyos hátránnyal jár. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már korábban megszilárdultak, jobban tudnak élni a lehetőségekkel s jobban alkalmazkodnak az új helyzethez. Járásunkban azonban 19 kedvezőtlen adottságú szövetkezet van, s ezekben a gazdaságokban az országos helyzethez igazított szabályozók nem mindig fejtik Iá a kellő' hatást. — Milyen szerepe van a gazdaságokban a melléküzemágaknak? — A melléküzemágak fontos szerepet töltenek be a szövetkezetek életében, különösen a termőhelyileg gyenge termelőszövetkezetekben, amelyekben a gazdálkodás jelentős kiegészítői. Járásunk közös gazdaságai jelenleg 193 ipari és 18 élelmiszeripari jellegű melléktevékenységet folytatnak. A melléküzemek 1967-ben a halmozott termelési érték 27 százalékát, egy évvel később már harminc, amíg tavaly már 33 százalékát adták. A jövedelmezőség mellett ez a tevékenység azért is hasznos, mert elősegíti a lakossági igények kielégítését. Meg kell említeni, hogy a jövőben növelni szükséges az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység arányát, s továbbra is elsődleges cél, hogy a fő figyelmet a .mező- gazdasági termelésre helyezzél! a gazdaságok. — Milyen tényezők gátolják a járás szövetkezeteinek fejlődését? — Őszintén meg kell mondani, hogy a gazdaságok átlagtermései — kivéve néhány növényféleséget — a megyei átlag alatt vannak. Legfontosabb feladatunk az, hogy mind a kalászos, a kapás, mind pedig az ipari növények vonatkozásában növelni szükséges az egységnyi területre jutó átlagterméseket. Tervszerű munkával, jó agrotechnikai eljárásokkal. A gazdaságosság mellett nagyon fontos feladat a termelés, a termelékenység fokozása is. Lényeges az is, hogy a ,ter~ melésszerkezet arányainak mindinkább igazodnia kell a népgazdasági követelményekhez, nem utolsósorban a piaci igényekhez. A szövetkezeteknek egyre rugalmasabban szükséges a mai élet követelményeihez alkalmazkodniuk. — Problémaként lehet említeni, hogy az északi termelőszövetkezetekben továbbra is nehézséget jelent a meredek lejtési fokú szántóterületeknek a termelésbe való beillesztése. Véleményem szerint a legfontosabb kérdés itt a termelési költségek és az eróziós károk csökkentése. Gondot okoz továbbá az is, hogy a járás szövetkezeteiben levő mintegy 450 erőgép fele öt évnél régebbi, harminc százaléka pedig olyan idős, hogy felújítani mérnem gazdaságos. Nehézségként jelentkezik, hogy a tsz-tagság egyre öregebb s a kiesett élőmunkát a járás északi részén nehéz gépekkel pótolni. Az objektív tényezők mellett meg kell említenem, hogy egy-két esetben szubjektív tényezők is nehezítik a fejlődést. — Tálán egy példát. — Szeretném hangsúlyozni: járásunk szövetkezeteiben egyáltalán nem anondható általánosnak, hogy személyeskedés, intrika rontja a légkört. Mégis ezt kell megemlítenem a noszvaji termelő- szövetkezettel kapcsolatban. A szövetkezet az utóbbi években erősödött, szilárdult a gazdálkodás, ugyanakkor az intrika következtében a közelmúltban a gazdaság ötödik elnöke is lemondott. Majnár Béla szövetkezeti elnök következetesen szót emelt a fegyelmezetlenség, lazaság ellen, védte a társadalmi tulajdont. Egy intrikus csoport rágalmazásaira — melyben Csufor Béla, volt szőlészeti brigádvezető és Kónya Zoltán ellenőrző bizottsági elnök aktívan kivette a részét kénytelen vblt lemondani. A sorozatos személyeskedés, a jogtalan feljelentések miatt Majnár Béla megvált a szövetkezettől. S most következik az újabb elnök megválasztása, sorsa, helyzete. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges egy közösségben, hogy a rágalmazás, az intrika kerekedjen felül és a szövetkezett tagság még a valós helyzetet se ismerje. Kivezető utat javasolni ilyen esetekben nem könnyű, elsősorban azért, mert ,ezt az utat a közösségnek kell megtalálnia. Mindenesetre őszinte, meghitt légkör szükséges az eredményekhez. Valamint határozottabb, keményebb, de igazságos vezetés, hogy a noszvaji termelőszövetkezet kilábaljon nehéz helyzetéből. — A harmadik ötéves terv utolsó éve az idei. Milyen távlatok vannak a következő időszakban a járás gazdaságai előtt? — Felkért szakemberek segítségével szövetkezeteink elkészítették középtávú terveiket. Ezeket a terveket a gazdaságok egyeztették a szomszédos szövetkezetekkel s figyelembe vették a fejlesztésnél az adott körzet termelési adottságát profilját és a jelenlegi felkészültségi állapotot is. így a helyi tervek be vannak ágyazva a nagyobb terület fejlesztési prespektí- vüjába is. A terveket a szövetkezeti vezetők részben már közgyűlések elé is terjesztették s az ősz folyamán mindenhol sor kerül az ismertetésre, elfogadásra. — Az adottságoknak megfelelően a gazdaságok mintegy hétezer hold meredek lejtésű szántóterületen kívánnak legelőt és erdőt telepíteni. Megtervezték a nagyobb ütemű víztelenítési munkálatokat s gépi művelésre alkalmassá kívánják tenni azokat a vizenyős területeket, amelyeket eddig nem tudtak intenzíven a termelés szolgálatába állítani. Az északi termelőszövetkezetek növelni kívánják a szarvasmarha- és juhállományt, növelik a pillangósterületet, a déli tájegységen pedig fontos feladat a szarvasmarha- és sertésállomány létszámának emelése. A harmadik ötéves tervben a szőlőtelepítés célkitűzéseit teljesítettük, a gyümölcstelepítést pedig 75- százalékban végeztük el. A jövőben a népgazdasága igények és lehetőségek, valamint az értékesítési körülmények figyelembevételével javasoljuk a telepítést megtervezni. — Emelkednek-e a hozamok? — Ez minden gazdaság számára fontos feladat. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Az utóbbinál a jobb egyedek beállítása, a tartási, a takarmányozási körülményei! javítása nagy tartalékokat rejt magában. Különösen a járás északi részén, ahol az eredmények még gyengébbek. A termelésen túlmenően nagyon fontos feladatnak tartjuk a gazdaságok vezetésének megszilárdítását, a szakemberek helyzetének javítását. Úgy gondolom, hogy az idei rendkívül nehéz helyzet ellenére is tovább tudunk lépni és gondos, tervszerű munkával jól fel tudunk készülni a negyedik ötéves terv feladatainak megvalósítására — fejezte be Kovács Bertalan. Kapós! Levente A csúcsvezetőség megválasztása előtt néhány nappal került sor hétfőn, az egri 4. számú Autóközlekedési Vállalat forgalmi dolgozóinak pártalapszervezeti taggyűlésére, amelyen a vezetőség múltkori beszámolója után — a pártkomgresz- szus irányelvei, a szervezeti szabályzat módosítása, majd pedig az új vezetőség megválasztása szerepelt napirenden. A taggyűlés kezdete előtt néhány perc maradt még a beszélgetésre a pártmunkásokkal. Elmondották, hogy igen alapos előkészítést folytattak, hogy minél többen megismerjék a kongresszusi irányelveket, s ezekhez — saját munkakörülményeiknek megfelelően — kidolgozhassák javaslataikat. Az irányelvek például csak néhány szóban foglalkoztak a .szállítást végző dolgozók helyzetével, s éppen e dolgozók pártalapszerveze- tének a feladata, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék továbbfejleszteni a párt politikáját, a rájuk NAPJAIN GAZDASÁGI ÉLETÉBEN izgalmas téma a korszerű vezetés. Vállalatainknál, gyárainkban, üzemeinkben, gazdaságainkban korántsem lehet közömbös, hogy egyáltalán kik irányítják a közösséget, s milyen módszerekkel dolgoznak. A „parancsnoknak” és „törzs- karának” egyaránt a legkiválóbbak, legrátermettebbek közül kell kikerülniük, s valamennyiüknek jó érzékkel kell tartaniuk a kezüket a gazdasági élet ütőerén, szükséges tisztán látniuk a gondjaikra bízott egység teljes tevékenységét, a partnerek, versenytársak munkáját, s éles szemmel fürkészni a jövőt, hogy belőle már jó előre következtetéseket, hasznosítható tapasztalatokat tudjanak levonni. A vezetőknek mindenekelőtt gazdaságilag és politikailag képzett szakembernek — másrészt pedig egy bizonyos fokig pszichológusnál!, szociológusnak, szervezőnek is kell lennie, ha lielyt akar állni a területén, s nem szeretne eltévedni az élet útvesztőiben. Korunk követelménye mindez és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozná Megyénkben is nem egyszer beszéltek már róla, több-kevesebb sikerrel megpróbálták megvalósítani az elképzeléseket, ám az eddigi eredményekkel még aligha lehetünk elégedettek. Sok helyről hiányzanak a jó, a korhoz valóban igazodó vevonatkozó, leendő határozatok megfogalmazásával. Az irányelveket ismertető beszámolót követő vitában főképpen a gépkocsivezetőket érintő kérdések szerepeltek. Természetes is, hiszen ina még mindig nem elismert szakma a gépjárművezetés, annak ellenére, hogy a gépkocsivezetőknek igen felelősségteljes és nehéz munkát kel) végezniük — van úgy, hogy havi háromszáz órát is vezetnek. Igaz, határozat már született a vezetési idő 210 órára történő csökkentéséről, azonban a nagy fluktuáció, az alacsony bérezés, a megfelelő iörzsgárda hiánya miatt még nehezen elképzelhető, e rendelet megvalósítása. A továbbiakban szó esett arról is, hogy a női dolgozók még mindig kevés létszámban vesznek részt az AKÖV alap- szervezeteinek munkájában — ebben az alapszervezetben például egyetlen nő sincs! Többen a bürokrácia még mindig megtalálható jeleit támadták, mondván, zetők, különösen érezzük távollétüket az úgynevezett középirányításból, a főművezetőktől a főosztályvezetőkig bezáróan. Éppen ezért rendkívül időszerűnek, hasznosnak nevezhető q Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Heves megyei Szervezete által a közelmúltban — a fővárosiak után másodikként — kidolgozott oktatási programja, s máris megindított tanfolyama, amely először előadókat képez, utána pedig a középvezetőket látja el a szükséges ismeretekkel. ALAPOS TÁJKOZÓDÁS, gondos kiválogatás után — a vállalatok, intézetek jóindulatú támogatásával, értékes anyagi áldozatvállalásával — „verbuválták” ösz- sze megyénkből a leendő előadókat. Valamennyien egy-egy sajátos területről — a gépiparból, a faiparból, az élelmezési iparból, a pénzintézetekből, stb. — érkeztek Budapestre, ahol szeptember 11-ig tart a „kiképzésük”, hogy utána Ici-ki a „reszortjának” megfelelően A hétfő délelőtt az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének székhazában, tanácskozás kezdődött az Egészségügyi Minisztérium rendezésében arról, hogyan lehet fokozottabban, bevonhogy bár szavakban harcolunk ellene, azonban a legkorszerűbb épületellet inog most is az irodák számára emeljük. Különösen az idősebb párttagok fejezték ki örömüket afelett, hogy kongresszus határozata utó.; esetleg már 18. évtől lehetnek párttagok. Igaz is — mondották —, ha a haza védelmét rábízhatjuk a tizc.i- nyoie éves fiatalokra, miért nem erősíthetjük e korosztályból a megfelelő káderekkel sorainkat? Mindent összevetve, a kongresszusi irányelveket nagy rokon- szenvvel, s szavakban a megfelelő támogatással fogadták az AKÖV 1. számú alapszervezetének kommunistái. A taggyűlésen került ezután sor az új, héttagú vezetőség és a küldöttértekezletre, 38 küldött megválasztására. A részvevők — immár harmadízben — ismét egyhangúlag megválasztották Ördög Györgyöt az alapszervezet titkárának. adhassa majd tovább a tananyagot. Jelenleg egy részük a tulajdonképpeni vezetés, más részük a szervezés témájával foglalkozik, egy csoport pedig gazdaság- irányítási rendszerünk és a vele szorosan összefüggő feladatok alapos megismerésére törekszik. Maga a tényleges vezető- továbbképző tanfolyam csupán a hónap vége felé, szeptember utolján kezdődik az új Technika Házában, Egerben. A két-két hetes képzéseken lsét tanfolyamot indítanak. Az egyik témája a vezetés és szervezés, illetve a vezetés és a gazdasági mechanizmus, a másiké pedig a részletesebben tárgyalt vezetés, a szervezés és a gazdasági mechanizmus. A SZEPTEMBER VÉGÉTŐL kezdődő megyei tanfolyamokon az idén előre, láthatóan százötven, a továbbiakkal együtt pedig ősz- szesen 2500—3000 középvezetőt képeznek — ami gazdasági életünkben kétségkívül sokat kamatozik majd a jö vőben. (—ni) iri a társadalmi erőket a* időskorú lakosság szociális támogatásába. A kétnapos ankéton részt vesznek « szakszervezetek, a nőmozga- lom, az ifjúsági szövetség és a népfront képviselői. Dr. Farádi László, az egészség- ügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást, amelynek társadalmi jelentőségű témáját dr. Völgyi Lajosnak, az Egészség- ügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztálya vezetőjének tájékoztatója alapján vitatták meg. (MTI) Szakszervezeti küldöttség Párizsban PÁRIZS; A CGT meghívására Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának a vezetésével hétfőn hivatalos látogatásra magyar szakszervezeti küldöttség érkezett Párizsba. Hétfőn délután a CGT- székházában megkezdődtek a tárgyalások. (MTI) 1970. szeptember 8., kedtf Reprezentatív kertészeti bemutató %*?■ °neZÄ Kiállítás és Vasáron, && TI foto — Király Krisztina) k. g. Hegvalósul a szervezett vezetőképzés megyénkben is Országos ankét az öregekről
