Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

Rjúdfr KOSSUTH 8.20 A finn népzenéből 8.40 Operettrészletek 9.00 Előadás 9.2» Barokk muzsika 10-05 Benedek Marcell vallomása 11.05 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.40 Sáncalja 14.00 Pol-beat 14.07 Kamarazene 14.49 Az élő népdal 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Operettrészletek 16.05 Fúvószene 16.13 Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny 17.15 Op’eracsillagok, operaslágerek 17.45 Nyitott stúdió 18.10 Nóták 18.28 Holnap közvetítjük 19.25 Megyék vetélkedője .. . 21.40 Szórakoztató zene 22.15 Közvetítés a vívó VB-ről 22.30 Beszélgessünk a zenéről 22.50 Jegyzet 23.00 Tánczene 23.30 Mozart: D-dúr divertimento 0.10 Bach: Szólószonáta PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.00 Verbunkosok 9.40 Riport 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Ránki: Pomádé király 13.20 Beethoven: c-moll szonáta 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig . . * 18.10 Életutam . . . 19.00 Könnyűzene 19.30 Népi zene 20.28 Bach: IV. szvit 30.49 Vendégségben 21.09 Rimszkij — K őrs zakó v: Az aranykakas. 3 fel- vonásos opera 29.43 Könnyű hangszerszólók MAGYAR 9.00 LTV .«.-17.38 H.. ...................., • 1 8.05 Rii. kisfilm 18.30 A TV Galériája 19.20 Esti mese 19.30 Könnyűzenei műsor 20.00 Tv-híradó 20.20 Fórum 22.00 Tv-híradó POZSONYI 11.00 Dalok 17.20 Ktefilm 19.00 Tv-híradó 20.05 A hivatal. (Lengyel Tv- film) 21.30 Dalok 21.40 Hírek jégkorong ozásról EGTV VÖLlOS CSILLAG: (Telefon: 22-33j Az előadások kezdete: fél 4, fél ti és 8 órakor. Feketeszakáll szelleme Színes amerikai kalandfilm EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Csak a halott válaszolhat Lengyel bűnügyi film EGRI KERT: Az előadások kezdete: 7 óra­kor. Minden, dalom a tied Színes, zenés olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Csak egy telefon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Boszorkányper FÜZESABONY: Mérsékelt égöv PÉTERVÁSÁRA: Fehér fárkosok ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon; 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön 19 órától péntek reggel 7 óráig a Tókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Telelőn; 17-27.) Teassüret Grúsitíhan Géppel szüretelik a teát a grúziai ingirszki szovhozban. (TASZS3B) Nevezetes csuvas családok Gyöngyösi u. A Mótraalji Szénbányák Vállalat üzemeinél nagy gon­dot fordítanak a biztonságos, az élet- és egészségvédelmet szolgáló munkafeltételekre. A föld alatti üzemek ugyan megszűntek, de a külszíni üzemeknél is vannak olyan veszélyek, melyeket el lehet és kell hárítani megfelelő védőberendezésekkel és ok­tatással. Az 1969. év első feléhez viszonyítva a balesetek szá­ma nem csökkent megfelelő mértékben. Ezért a szakszer­vezeti bizottságnak és az üzemek vezetőinek mindent meg kell tenniük a balesetek csökkentésére. 1970. január 1-től módosították a baleset- elhárítási oktatás rendjét. Havonta egyórás oktatást tartanak az üzemekben. A biztonsági főmérnök vezeté­sével szemlét tartanak fél­évenként minden üzemben és felhívják az üzemvezetők figyelmét a tapasztalt hiá­nyosságok rövid időn ' belül történő felszámolására. Elemezték a balesetek okait és kiderült, hogy a legtöbb baleset az újonnan felvett dolgozókkal történik. Kevésbé gyakorlottak, kevés­bé jártasak az üzemi mód­szerekben. A legkevesebb baleset a három-öt éves szol­gálati idővel rendelkező dol­gozók csoportjában van. Az öt éven felüli szolgálati idő­vel rendelkezők között is­mét emelkedik a balesetek száma és ez a túlzott biz­tonságérzetnek tulajdonít­ható. Tóth Lajos Mezőtárkányból A községben megkezdődtek és folyamatosan tartanak a máso­dik félévi tanácstagi beszámo­lók. 28 választókerület tanács­tagja ad számot ezekben a na­pokban a választóknak Mező- tárkány négyéves fejlődéséről. Bőven van miről számot adni. Az eltelt időszakban teljesen tör­lesztették a törpe vízmű építé­sére felvett kölcsönt, tovább bővült a vízvezeték-hálózat, a Rá' óczi, Petőfi, Jókai, Bartók Béla és Móricz Zsigmond ut­cákban. Korszerűsítették a Kos­suth utca alvégi szakaszát, 180 ezer forintos költséggel, a mun­kához 50 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával hozzájárultak a lakosok is. Üj járda épült négy utcában. A helyi Arany Kalász Termelőszövetkezet sa­ját sóderbányájából kitermelt anyaggal javítja a község út­jait társadalmi munkában. Négy év. alatt az BMASZ két esetben végzett nagyarányú villanyhálózat-rekonstrukciót közel 300 ezer forint értékben. Jelentős összegeket fordított a községi tanács a belvizek leve­zetésére. Rendbe hozták a há­zasságkötő termet, bővítették az óvoda felszerelését és klubot lé­tesítettek a község öregjei ré­szére. Bevezették a vizet az óvo­dába. az iskolába, a napközi otthonba és a pedagógusok szol­gálati lakásaiba. Hozzájárultak a Szilvásváradon lévő úttörőtá­bor építéséhez és jelentős ösz- szege.t költöttek az új emeletes iskola tervdokumentációjára. A tanács eredményesen működött együtt a községben lévő gazda­igen jelentős, hogy az elmúlt sági szervekkel. évben hozzákezdtek az új mű­velődési ház építéséhez. Császár István Pétervásáráról Négy község — Kisfüzes. Erdőkövesd, Ivád és Péter- vására — közegészségügyi helyzetéről tárgyalt Pétervá- sára közös tanácsülése. Dr. Barsi Árpád vezető körzeti orvos számolt be a terület gondjairól. Két orvosi körzet ellátása egy emberre hárul, mert július vége óta betöl­tetlen egy körzeti orvosi ál­lás. Ugyancsak nagy gondot okoz az. hogy egyetlen fog­orvos látja el a több mint 10 ezer lakosú körzetet. Már régen biztosítva van egy gyermekorvos és egy fogor­vos részére státus, de sajnos eddig nem lett betöltve. A lakosság jobb orvosi el­látása érdekében a hétvégi pihenőnapokon és ünnepna­pokon ügyeletet rendszeresí­tettek Pétervásárán. Az ügyelet hatékonyságát növel­né, ha gépkocsit bztosítaná- nak az ügyeletet ellátó orvo­sok részére. Javaslatot tet­tek arra, ^ találjanak megol­dást a közös teherviselésre, hiszen az ügyelet és az egyéb j szakrendelések fenntartási I költségeit csak az a községi tanács viseli, ahol a létesít­mény felépült és üzemel. Mi­vel a környező községek la­kóit is érinti, meg kellene osztani a többi községekkel a költségeket. Jó munkát végez az anya- és csecsemővédelem terüle­tén ,3 tanácsadó szolgálat. A körzeti védőnő hasznos ta­nácsokkal látja el az anyá­kat. A beszámolót vita követte, a tanácstagok sürgették a második körzeti orvosi és szakorvosi heiyek betöltését. Nagy József A csuvas nép gyökeresen megváltozott életéről érde­kes cikkben számol be a Li- tyeraturnaja Rosszija hasáb­jain Migulaj Ilbek, csuvas író. Nékány nevezetes család sorsán keresztül mutatja be, milyen lehetőségeket adott e kis nemzet fejlődésének a szovjethatalom. A Hogyakovo faluban élő Szemjon Markov kolhozpa­raszt családját egész Csuvas- föld ismeri. Leánya, Alek- Szandra a filológiai tudomá­nyok doktora, Borisz, a kö­zépső fiú a moszkvai Nagy Színház rendezője. Korábban mint a csebokszári Konsztan- tyin Ivanov Csuvas Zenés Drámai Színház rendezője, a Szovjetunióban elsőként vit­te színpadra Mokrouszov Csapajev című operáját, amely mind a mai napig a színház repertoárján van. Méltán kapta meg „A Csu­vas ASZSZK népművésze” megtisztelő címet. A legki­sebb fiú, Anatolij Szemjono- vics Markov a Jakovlev Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola rektora, aki a kö­zelmúltban Egernek is ven­dége volt. ... Főiskolai igazgatóként dolgozik a jalcsiki születésű Gennagyij Volkov profesz- szor is, a pedagógiai tudo­mányok doktora. A rendkí­vüli tehetségű fiatal tudós kiváló matematikus és fizi­kus, ismertek történettudo­mányi és néprajzi szakmun­kái. Több kedvelt gyermek­könyv szerzője. Öccse, Zinon Volkov az orvostudományok kandidátusa. ... Tudósok egész sorát adta Csuvasíöldnek Pjotr Nyikolajevics Öszipov csa­ládja. Gyermekei szmtén a tudományok doktorai vagy kandidátusai. Oszipov maga is az orvostudományok kan­didátusa, s egyben a köztár­saság egyik legkiválóbb drá­maírója. Fiatal korában a Kazanyi Állami Szimfonikus Zenekarban hegedült, s az ő nevéhez fűződik az 1918- ban bemutatott első csuvas nyelvű színielőadás rende­zése is ... „... A csuvasoknak valaha hetvenhét istenük volt. Ám boldogtalanságon kívül sem­mi mást nem hoztak a nép­nek ... De ma már az ég ostromlói közt a csuvasok is ott vannak. Andrijan Nyiko- lajev, a Vosztok 3. űrhajósa az idén már másodszor járt a kozmoszban, s társaival együtt tör utat a távoli csil­lagok felé” — fejezi be cik­két a népszerű csuvas író. mEHK VJAtC:-/fi ANNAK IDEJÉN tanító- képzős korunkban mindany- nyian irigyeltük Jagurt. Mi koplaltunk, neki még süte­ménye is volt tartalékban, mi órák után a kikötőbe ro­hantunk, hogy némi pénzre tegyünk szert, ő meg moziba ment a lányokkal. Szerencséje volt minden­ben. Szép fiú volt; magas, délceg, szőke; csak úgy nyüzsögtek körüiöttte a lá­nyok! Mintha más fiú nem is lenne a világon. Mi meg sárgultunk az irigységtől, s igyekeztünk túlienni magun­kat azon a megalázó felis­merésen, hogy valamennyien kerestük Jagur barátságát. Ki se kellett mondani, egy enyhe célzás elég volt, hogy ugorjunk bármilyen kívánságára. Őszintén szólva akkoriban egy cseppet se bántani vol­na, ha Jaguröa belecsap a villám. Sőt. De ennek külön története van. ... Egyszer együtt ültem Rája nevű diáktársnőmmel az osztályban. Nem emlék­szem már, hogy sikerült ve­le kettesben maradnom — általában kerülte a társasá­gomat. Szerettem őt, ő vi­szont Jagurt szerette. Ez aíkalanimal úgy hatá­roztam, Jiogy felkeltem ér­deklődését egyéniségem iránt, megdöbbentem, elkáp­ráztatom, hátha akkor to­vább ott marad. Különösen percenként forgolódik, mint egy felröppenni kész madár­ka. Kitárom a leikémei, minden gondolatomat, talán ez kíváncsivá teszi, s holnap is beszélget velem. Am naiv voltam, mint minden szerel­mes. — Rája — kezdtem félén­ken, — beszélnem kell ve­led. — Nem lehetne máskor? — s már fel is állt. — Nem, legközelebb talán már nem lenne értelme. — No jó, Romka... De röviden, mert a végén még lekéssük a filmet. A Medvelakodalmat volt aki háromszor-négyszer is megnézte. AZ, HOGY ROMKANAK szólított, váratlanul ért — mintha hájjal kenegeitek volna. Általában „Petrov elvtárs’-ozott, vagy ami még rosszabb, a teljes nevemet mondta. — Moziba holnap is me­hetünk. a jegyeket majd én megveszem. — Minek? Szó sem lehet róla. Ma megyünk és kész. Tehát miről van szó? De ha kellemetlen, hallani sem akarom. — Ne siess már annyira... — Ha tovább húzod az időt, elmegyek. Még csak az hiányzik, hogy meglássanak együtt és elkezdjenek plety­kálni. Már fogja a táskáját, már indulna kifelé. — Tönkreteszed magad, Rája. Es nem is szereted. — De legaláob epgém sze­retnek. Legszívesebben a föld alá süllyedtem volna: kinevet engem! Es mégsem bírtam faképnél hagyni. Minden bamba alak ilyen: gondolat­ban hős, de ha arra kerül a sor, cMLk a, száját tátja. Rája már fogja a kilin­cset áll és nevet. Mindjárt kinyitja az ajtót és elmegy! Es akkor nincs többé re­mény, vege mindennek! Most kell beszélni vele, most, vagy soha! Összeszorítottam a foga­mat, odarohantam a lány­hoz és kitéptem kezéből a táskáját. Bármilyen furcsa is, Rája nem sértődött meg és nem ment el; Ibissé meg­lepetten nekitámaszkodott az ajtófélfának. Már régeb­ben észrevettem, hogy ha az ember bátornak mutatko­zik, az kész siker. A legne­hezebb önmagunkat legyőz­ni, de ez sikerül, minden sikerül. Mármint az embe­rek közti kapcsolatokban. Különösen fiúk és lányok között. Mert van úgy, hogy a fiú oátor és merész, a lány meg félénk; vagy úgy, hogv fordítva ... — Rája, hát létezik az, hogy te, akinek ilyen arca ilyen szeme van... Összezavarodtam feltörő érzelmeimtől, a térdem re­megni kezdett és elhallgat­tam. Rája csodálkozó, égő szem­mel nézett rám. Elkapta a kezem (milyen forró, erős keze volt!) és az ablakhoz húzott. Ott leült mellém a lócára, a kezemet még min­dig a kezében tartva — Beszélj! — parancsol­ta. — Micsoda arcod van! RÁJA ANNYIRA szorí­totta a kezemet, hogy fájt. — Mit húzod a szót? No, milyen az arcom? Ügy éreztem, meghalok a boldogságtól. A szívemben nem férnek el az érzések, és szétszakad. De azért be­széltem tovább. — Szép vagy, nagyon szép ... Egyre csak nézni szeretnélek, folyton csak néz­ni ... Rája egyszeriben elsöté­tült és elengedte a kezemet. — Mit dadogsz, mint az órán? „Szép, szép” ... Azt magyarázd meg, miben áll az én szépségem. Mintha olyan embernek beszélnél, aki engem sohase látott. No! Mi szép van rajtam? Ránéztem macskásán hu­nyorog, és akkor remegnek a szempillái. Vagy tágra- nyitja a szemét, olyankor lángocskák gyúlnak benne, s olyan mint az északi fény. Felviharzanak túlcsorduló érzelmeim. Ha ebben a perc­ben el tudom mondani az érzéseimet, a vágyaimat, ta­lán a boldogság vár. De ha nem, magamra vessek , . . Mindezt kapkodva, elful­ladva mondtam el Rájának. Ijedt csodálkozással nézett rám, aztán ingatni kezdte a fejét, mintha a szavaimat hessegetné el magától. — Hiszek neked, Romka — sóhajtott végül. — Hi­szek, de nem értelek. Hogy­hogy egyszer „felhőtlen ég\ egyszer ..macska’’, egyszer „északi fény”, egyszer „vul­kán”? Nem érted ezt te ma­gad se! Az derül ki, hogy csúnya vagyok. Nézz meg jobban, Romka. ELMERÜLTEM A szemé­ben és beleszédültem. Álom ez vagy valóság? Rája megérintette a váila­nrn. — Mit hallgatsz? Beszélj! — Olyan a szemed, mint az erdei tó ... Forró nyári napon csak úgy vonz, hogy a hús vízbe vessem magam. De félelmetes is, belebor- zongok. — Beszél), beszélj . Még soha nem hallottam senkit így beszélni. Reggelig elhall­gatnálak. Es még milyen va­gyok? Jó az alakom,? Ismer­lek benneteket, a fiúkat ez érdekli legjobban. — Elég volt, elfáradtam. Az életben sem beszéltem még ennyit... Szeretlek! — szakadt ki belőlem. Rája felugrott, kapta a táskáját. Nagy kerek sze­mekkel nézeti rám, mint egy őrültre: — Nahát, micsoda Rómeó! Nem vagy te reszeg véletle­nül. Ügy hallgatom öt, mint egy komoly embert, erre miket ki nem eszel! DE HIRTELEN elcsuklott a hangja, és egészen más­ként folytatta: — Ne haragudj. Petrov! Add a kezed . .. Köszönöm a szép szavakat ... Ha ez mind igaz, talán . Jagur is megszeret. És kirohant az osztályból. Z. Vándor Anna fordítása *Hveder Vjar — 1914-ben született középparaszt család­ban. Főiskolai tanulmányainak megkezdése előtt több évig me­zőgazdasági munkásként dol­gozott. Később újságíró, majd egy könyvkiadó szerkesztője. Első elbeszélései a harmincas években jelentek meg, ízes né­pi humor jellemzi őket. Több kötetéi oroszul is , kiadták. A csuvas falu életének avatott tollú ábrázolója. A fent közöli írás részlet Három nap. három éjjé! cimü renénvéh*’. 0.967.) 1970. szeptember 2i., esütiirt#k

Next

/
Thumbnails
Contents