Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
Egy aste nyárspolgáréknál i Történik napiatokban, SAJNOS Zsámbélii Gábor rendező megbeszéli a szereplőkkel a komédia egyik jelenetét. (Foto: Kiss Béla) Ismerik Önök, kedves olvasók a Bódog családot? Igazis, nem ismerhetik, hiszen ez a meghitt család csak az elkövetkező napokban költözik Egerbe. Pontosabban a Gárdonyi Géza Színház színpadára. S itt élik majd estéről estére mindennapi életüket. Hogy milyen ez az élet? Hát olyan nyárspolgári ... Láttak már a kedves olvasók tévéhez ragasztott családot? Nem? Gondolkozzanak egy kicsit hátha akad ismerőseik körében, vagy netán rr.ég közelebb is ... Ha láttak, ha nem, ezt a Bódog családot érdemes közelebbről is megfigyelni ... o o o o Szakonyi Károly először «z Életem Zsóka című művével aratott színpadi sikert. Ezt követte az Ördögheg}', majd a harmadik premier az Adáshiba. E kétrészes komédiában a kispolgárság természetrajzát nyűjtja át a szerző. A szereposztás után a következőket olvashatjuk: „Történik napjainkban, sajnos”. Nem vitás, hogy a hangsúly ezen a sajnoson van. A budapesti bemutató nagy sikert hozott. Utána mint várható volt az Adáshiba elindult, meghódítani az ország közönségét: valamennyi vidéki színház műsorára tűzte Szakonyi komédiáját. O O O O Az egri színház évadnyitó premierjeként mutatja be az Adáshibát. A komédiát vendégművész rendezi: Zsámbéki Gábor. Lelkesen beszél a darabról: — Nekem valóban nagyon tetszik Szakonyi komédiája. Jó ötletnek, s nagyszerű darabnak tartom. S ami még fontosabb a szereplők is lelkesednek az Adáshibáért. Amikor először olvastuk össze a darabot Fehér Tibornak — ő játssza a családfőt — potyogtak a könnyei a nevetéstől. Elmondhatom jó hangulatban próbálunk, készülünk az egri premierre. A komédiában tulajdonképpen egy tévé-készülék játssza a főszerepet. Igaz, a közönség nem látja ezt a képernyőt, de a Bódog család az igen. Az eddig elmondottakból is kiderül, hogy az -író a tévé-rajongókra és a kispolgári magatartásra lödözi nyilait. Mi olyan előadást szeretnénk produkálni, amely egy lépéssel tovább megy ennél a céltábIánál, s az emberi kapcsolatokról is elmond egyet, most. O O O O Szereplők: Fehér Tibor, Nádassy Anna. Máthé Eta, Púvá Ibolya. Markelt Gábor. Vajda László és Szili József. o o o o A képernyőn izgalmas krimi pereg. A család ott tolong a készülék előtt. Semmi másra nem figyelnek. S ekkor nyílik az ajtó s megjelenik maga a megváltó ... Akit most Krisztosznak hívnak. Ennél többet nem illik elárulni erről a komédiáról. Bemutató Egerben: október 2-án. (márkusz) Járásról — járásra tanévkezdéskor Hevesi helyzetkép Űj tanév, új gondokkal, feladatokkal terhes országszerte, Az alapelvek, az Oktatási-nevelési célok azonosak mindenütt. A gondok azonban járásonként mások: különbözik a tárgyi és személy! ellátottság, az oktatói „stáb” sáakmai felkészültsége. a nevelői te- remtó'kedv. az ötletgazdaság, a felügyelet és iránví- tás színvonala. Erről érdeklődtünk: Hevesen Szó- kolai Ferencet, a járási műviődésttgvi osztály vezetőjét kerestük fel. — Milyen a szakos ellátottság? — Járásunkban ez évek óta govn. iUo nevető tevékenykedik iskoUm'-'Htm. Közülük majd tíz százalék — ez sajnos évek ő<-q ,"qv van — ké- Vesítés nélki'H. Leztóbbiük a T-szq menti községekben tanítón Volt olvan iskolánk is. ahol hefen-rvo^qn is tevékenykedtek. Tudtok, hosv ez a helyet tarthatatlan, meq is tettünk mindent fel - s”'oldáséra. Fev évvel era nedqeóavsképző felsőfokú ntézménvek számára tájékoztatót készítettünk járásunk községeiről. Ismertettük a lehetőségeket és adottságokat. Magunk is jártunk toborozni fiatal pedagógusokat, Az elmúlt tanév elejére sikerült is némileg csökkenteni a képesítés nélküliek létszámát. Azt is elértük, hogy közülük mér húszán levelezésként tanultak. Az új tanév mégis visszaesést hozott. Tizenhat nevelőnk távozott különböző okok miatt. Kénytelenek, voltunk 12 képesítés nélkülit alkalmazni. Annyit elértünk, hogy nincsenek . gyűjfőiskolák”: a létszám egyenletesen oszlik meg. — Mi a fluktuáció oka? — Általában a szokásos: nyugdíjazás, lakásproblémák. Érdemes azonban emellett egy új, egy nagyon lényeges hatóerőre felfigyelni: pedagógusaink egy része anyagi okok miatt mondott búcsúi nemcsak az iskolának, hanem a hivatásnak is. Két matematikusunk a jászberényi hűtőgépgyárban talált sokkal jobban fizető munkahelyre. A hivatás vonzása falun kétségkívül erősebb, mint városon, mégis érdemes erre a jelenségre felfigyelni. — Az elmúlt évinél jobb körülmények közt- kezdték a járás pedagógusai a munkát? — Némi javuló: tsztalható. Felújítattuk a hevesi I-es és III-as kzámú iskolákat. Beindítottunk egy új napközi otthont. Audiovizuális eszközökkel minden iskolánk rendelkezik. Nincs lényeges akadálya a kísérletezésnek, az új oktatási és nevelési módszerek alkalmazásának. Emellett azért akadnak gondok is. A hevesi lies számú iskola emeleti része tanításra alkalmatlan. A tanulók egy csoportja az V-os számú iskolában, másik része pedig a gimnáziumban kezdte az új évet. A tervezett új iskola sajnos csak 1972-re készül majd el, addig számolnunk kell a zsúfoltságból fakadó gondokkal. — A járási szakvezetés milyen alapvető oktatási-nevelési célok elérésére inspirálja a pedagógusokat? — Az V. nevelésügyi kongresszus évében, annak szellemi-ben valóban nevelésközpontú évet szeretnénk megvalósítani. Arra törekszünk, hogy az eddiginél eredményesebbé formáljuk az ok- tató-r.eveiő munkát. Szerencsére szép számban akadnak járásunkban kísérletező kedvű pedagógusok. Nyolc iskolánkban folyik kísérleti maíematikaoktatás, amelynek Sólyom—Szabó: Űj mezőgazdasági szakkönyvek A közelmúltban a Mező- gazdasági Könyvkiadó újabb erdekes kiadványokkal örvendeztette meg olvasóit. A következőkben ezek közül három szakkönyvvel ismertetjük meg lapunk olvasóit is. Legkedveltebb, s egyben legelterjedtebb nagyvadunk, az őz. Életét, természetrajzát, tenyésztésének és vadászatának kérdéseit sokoldalúan mutatja be dr. Bertóti István: Őzhívás című művében. A szerző, aki mestere az őzhívásnak, gazdag, több évtizedes tapasztalatait adja közre. Bevezeti az olvasót e sok türelmet kívánó, de csodálatos élményt nyújtó vadászati mód rejtelmeibe, megismerteti gyakorlásának feltételeit, követelményeit, eszközeit. Szemere László, a már szinte matuzsálemi korú tudósunk, egész életét a gombavilág kutatására szentelte, amelynek legtöbben a létezéséről sem tudnak. Mert a szeptember 24., csütörtök külsőleg jelentéktelen, de ízre és értékre annál4 jdentő- sebb gombák termőteste a föld mélyében rejtőzik. Kutatásuk, felfedezésük, rendszerezésük és termesztésük lehet hobby, nemes szenvedély, esetleg jövedelmező foglalkozás. Minderre érdekes. olvasmányos útmutatást találunk Szemere László: Föld alatti gombavilág című könyvében. „A szőlőt és a bort az ember boldogságára alkotta a természet. Fogyasszuk egészséggel!” így kezdi könyvét a homoki szőlőtermesztés kiváló szakembere, Horváth Sándor. Amilyen színes, érdekes egyéniség a szerző, olyan a Szőlő a házikerlben címmel megjelent kis könyv is. Olvasgatva, lapozgatva vágyat érzünk, hogy szert tegyünk egy kis kertre, ahová szép szőlőlugast vagy néhány sor borszőlőt telepíthetünk. Ez a könyv azoknak segít, akik most indulnak ezen az úton. akik most ismerkednek meg a szőlőtermesztés tudományával. Horváth Sándor, az • érdeklődő olvasót minden ..mesterfogásra” megtanítja, a telepítéstől egészen a bor kezelései^. fiptnmwm ■ * e. — De uram, ön viccel? — kérdezte csodálkozva az igazgató, s Blake mintha azt olvasta volna le az arcáról, hogy tanácstalansága csupán akörül forog: be lehet-e szállítani egy ilyen őrültet mentőkocsival vagy kényszerzubbony is kell hozzá? De Blake-nek nem volt ideje. Sürgette az igazgatót, s az végül is talán elhitte, amit honfitársa mondott, mert komótosan kinyitotta az egyik oldalajtót, és kiengedte a robotemberek egykori királyát. Blake rohant a tengerészeti hivatalba, ahogy csak a lába bírta. Rövidesen az ONI egyik tisztjénél, Stanley tengerészhadnagynál ült. Blake gyorsan mindent elmondott neki: hogyan ismerkedett meg Konóval, hogyan próbált a japán közös emlékeket találni, milyen útjuk és beszélgetésük volt a hollywoodi dombok alján, milyen ajánlatot kapott Yamamotótól, és milyen megbízatást adtak végül is neki... Még arról is beszámolt, hogy milyen kétségek furdalták: nem volna-e érdemesebb elfogadni a kilátásba helyezett összegeket ... A hadnagyra nagy hatást gyakoroltak Blake őszinte szavai. Megkérdezte tőle, hajlandó lenne-e együttműködni az ONI-jal, mégpedig úgy, hogy mindent megtesz, amit a japánok akarnák tőle? Stanley tudta, miért olyan kiváncsiak a japánok az USA csendes-óceáni hadseregének mozgására... A Pennsylvaniát ugyanis egész egységével együtt a Hawaiiszigeteken fekvő támaszpontra, Pearl Harbourba vezényelték. S oda futnak be rövidesen a többi csendesóceáni egységek is. Nagy ösz- szevonás készül... Nyilván erről akartak adatokat szerezni a japánok, s valószínűleg már sejtették a hajóhad útját... — Igen ám, de nekem semmiféle Campbell nevű ismerősöm sincs a Permsylvánián — mondta Blake. — Mit csinálok, ha azt mondják, hogy keressem meg? Es mi lesz, ha leellenőrzik, tényleg van-e egy Campbell nevű kapitány a Pennsylvanián? — Semmi baj, lesz a hajón egy ilyen nevű kapitány! Mi azonnal odaküldjük egy emberünket a Pennsylvánia fedélzetére, s majd ő megszemélyesíti a nem létező Camp- bellt — mondta nevetve Stanley. — De most még egyszer mondja el, hogyan is írta le Campbell külsejét a japánoknak. Blake gyorsan tájékoztatta a hadnagyot, majd — bármennyire is hihetetlen — még időben visszajutott a moziba. Az oldalajtó persze ismét csukva volt, de Blake dörömbölni kezdett, mire az egyik jegyszedőnő mérgesen kinyitotta. Blake félrelökte a meglepett asszonyt, berohant a sötét nézőtérre, aztán lci- sietett az előcsarnokba. A türelmes japánok még min dig az utcán áesorogtak ... SUkc luuanuttt, és várta Kono telefonhívását. A ja- páh nem sokáig váratott magára. Utasítást adott Blake- nek, hogy foglaljon helyet a másnap Hawaiiba induló repülőgépre. Blake megpróbálta a dolgot elodázni, hogy időt hagyjon az ONI-nak, de miután Chaplin volt komornyikja hajthatatlannak bizonyult, az amerikai kényszeredetten tudomásul vette az utasítást, bár egyelőre fogalma sem volt arról, hogyan értesíti majd .a tengerészeti elhárító szerveket a gyorsan pergő eseményekről. Ha sejtette volna, hogy az ONI máris figyeli a telefonját, s ezt a beszélgetést is lehallgatja, bizonyára megnyugszik. De Stanley erről neki nem beszélt, így nem maradt számára más, mint a reménykedés: a hadnagy elég gyorsan intézkedjen, s valóban azonnal küldje a Pennsylvaniára azt a bizonyos Campbellt. Ám az ONI-nak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett keresnie a feladat végrehajtására, akinek külseje megegyezik Blake leírásával. így aztán, amikor az ONI a telefon lehallgatása révén értesült arról, hogy Blake beleegyezett a másnapi utazásba, Stanley azonnal elküldte egy emberét a légiforgalmi társasághoz. S Blake egy óra múlva már hiába telefonált a Pan American Los Angeles-i irodájába, a kisasszonytól csupán ezt a határozott választ kapta: ..Minden helyünk foglak, uütmr”. keretében a legmodernebb módszereket kívánjuk meghonosítani. Régóta tervezzük a továbbképzési rendszer hatékonyabbá tételét. Felvettük a kapcsolatot — megyei szinten ez még újdonság — a: Országos Pedagógiai Intézettel. Sikerült elérnünk, hogy a szakma legkiválóbb elméleti művelői tartsák majd a? igazgatók, helyetteseik és a munkaközösség-vezetők ötnapos továbbkún-é- sét. Az év eleji igazgatói értekezletre meghívtuk az szó- titkárokat és az úttörőcsapatvezetőket is. hogy megismerkedjenek az új tanév alapvető feladataival. — Sok helyi probléma megoldásában csak a községi vezetők segíthetnek. Milyen kapcsolatot tart velük a járási művelődésügyi osztály? — A kontaktus jó. Érthető. hogy nem kell sokszor kopogtatnunk segítségért. Iskolakorszerűsítéshez, pedagóguslakások felújításához megkapunk minden támogatást. A hevesi községi tanács fejlesztési alapja teljes összegét kulturális célokra áldozta. Igyekeztünk más szervekkel is kapcsolatot teremteni. Kiskörén újabb napközis csoportot indítottunk. Ehhez az erőmű és a termelőszövetkezet segítségét kértük. Nem hiába. Az erőmű Vállalta az üzemeltetés költségeit, a termelőszövetkezet a technikai dolgozók bérét fedezi, osztályunk a pedagógusokét. Azt hiszem, hogy csak társadalmi összefogással lehet megoldani azokat a problémákat, melyek rendezésére egymagunk- ban anyagilag erőtlenek vagyunk. A kapcsolatot megéri keresni, gondtalanabb tanéve lesz járásunk tanulóinak. Ügy vélem, ez az út nemcsak nálunk, hanem, másutt is járható. (pécsi) Blake még mindig nem gondolta, hogy a hadnagy keze van a dologban. Nem tehetett mást, várta Kono újbóli hívását. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az „izomember” Közölte vele az új helyzetet, mire a japán azonnali találkozóra hívta. Késő este volt, amikor az utcasarkon Blake ismét beszállt a japán kocsijába. A volánnál ismét Yamamoto ült. — Megváltoztatom az utasítást! — mondta halk, de igen határozott hangon, mint aki tökéletesen biztos a dolgában. — Nem repülővel megy, .hanem a Matsoniával, amely két nap múlva indul San Franciscóból. Útirány ismét Honolulu ... Ott a Kühn-féle szalon melletti szállodában megszáll... Blake megijedt. Talán sejtenek valamit a japánok? Hiszen hajóval sokkal tovább tart az út... Yamamoto nagy köteg papírpénzt- nyomott a markába. Blake gyorsan számolni kezdte, higgyék csak, menynyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez igen ... De miért ilyen sok? Nem eny- nyiről volt szó ... Meg ts kérdezte: — Hogy a barátjától se sajnálja a pénzt — felelje Yamamoto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácstalanság kérdőjele: hogyan értesítse Stanleyt? Hátra pillantott: két férfi sétált a nyomában. Bizonyára ezek is németek ... — gondolta. Hazafelé indult. Azalatt az ONI emberei teijes gőzzel dolgoztak. Megállapították Yamamoto személyazonosságát: valódi neve Itaru Tac’nibaka, sorhajókapitány a japán flottánál. (Folytatjuk}
