Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

Meteorológusok Keszthelyen A Dunántúl északi és középső vi- _ dékeinek időjárási jelentéseit gyűjti 'ássze az Országos Meteorológiai Obszervatórium keszthelyi álloniása. Óránként jegyzik a ‘kelyi időjárás változásait, a szél irányát és sebességét és a felhőzet alakulását. Képűn­kön: a víz hőmérsékletét méri Juhasz Pál meteorológus. (MTI foto — Kulcsár József) Október 1-tol: Üj nyitvatartási rend az üzletekben Közgazdász a pártértekezlet előtt Jsz ismeretlen férfi Füzes­abonyban szállt fel. A mis­kolci gyors Budapest felé robogott, a kis fülkében csal-: ketten utaztunk. — Szabad egy percre köl­csön kémem a töltőtollát? — Teffiék — válaszoltam úti társamnak, aki figyelme­sen olvasta a kongresszusi irányelveket, majd vastag vonalakkal aláhúzott néhány sort. ,,A negyedül: ötéves terv feladatai szükségessé teszik a gazdaságirányítás módsze­reinek további tökéletesíté­sét... Javítani kell a válla­lati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok ön­állósága, erősöd jenek egy­más közötti gazdasági toit- csolatail:/’ Amikor toliamat vissza-- adta, szomszédom észrevette, k^rogy kezemben a Közgazda­sági Szemle legújabb számát tartom. Bizonyára kollégá­nak és vitapartnernek foga­dott. — Küldöttnek választottak a pártértekezletre. Ha szót kapok, felhívom a figyelmet, hogy megyénk ipari üzemei­nek többsége nem önálló vállalat Olyan üzem közgaz­dásza vagyok, amelynek központja Pesten van, azt tapasztalom, hogy a gazda­ságirányítási reform megtor­pant a gyáregység kapuja előtt. , — Hogy érti - ezt? Hiszen megyénk legnagyobb sikeré­nek mondhatjuk, hogy meg­kezdődött iparunk hagyomá­nyos szerkezetének átalakí­tása, az energiastruktúra- Változás a IX. kongresszus szellemében, emberségesen tórtémí:. Vidékünkre jelentős ipari üzemeket telepítettek, egyre inkább azt termelik, amire szükség van, sok bányász, és fölég sok nő és fiatal megfe­lelő munkahelyet talált. — Valóban így vasi, ez örvendetes, jó dolog. De a közgazdász küldött ne csak a közismert eredményeket sorolja, hanem szóljon űzők­ről a jelenségekről is, ame­lyek a további fejlődést aka­dályozzál:. Arra a feszültség­re szeretném irányítani a fi­gyelmet, hogy megváltozott a népgazdaság makromecha- nizfnusa, de kevés változást tapasztalunk a gyáregységek Irányításában. A nagyobb vállalatok a szocialista terv- gazdálkodás jelenlegi fejlett­ségi fokának megfelelő ön­állóságot toptak, élnek is a vállalkozói jogokkal, de több gyáregységnek ma még csak a tervutasítás végrehajtásá­hoz: van joga. — Milyen iejlődésgátlo körülményeket tapasztal? — Népgazdasági és válla­lati szinten a munka mércé­je a nyereség lett. De a gyáregységnél, az üzemnél, ahol a nyereség jelentős ré- 3jx képződik, nem is tud­tak, hogy mennyi a tény- tozjco üserüüi nymfce* a, nagyvállalatnál helytelenül osztják el a fejlesztési és ré- zsesedési alapot, nincs önál­ló és következetes létszám - és bérgazdálkodás.' Ilyen kö­rülmények között hogyan le­hetne jól szervezni a terme­lést, vajon mikor és hogyan jutunk előbbre a termelé­kenységgel, a gyártás- és a gyártmány fej lesztéssel? '— Nem türelmetlen ön'7 — A hiányosságokat nem tudom szótlanul nézni. Min­den vezetőnek, köztük, a köz­gazdásznak is, kötelessége az üzem irányításának korsze­rűbb módját keresni. Ho­gyan, milyen ismeretek alap­ján osszák el a nagyvállala­tok és a gyáregységek között az anyagi, eszközüket, a kü­lönféle alapokat és jutta­tásokat? Ha az üzemek kö­zötti elosztás során nagyot tévédnél:, akikor nagyon megkárosítják a népgazda­ságot és a dolgozókat is. Könyveinek „lent” az üzem­ben és „fenn” a nagyválla­latnál, s a kettősség miatt meglehetősen felduzzadt az alkalmazotti létszám. Ho­gyan, milyen számítások szerint határozzák meg Bu­dapesten, hogy a vidéki üzemben mennyi legyen ne­gyedévenként a termelési ér­ték, a létszám és az egy fő­re, egy órára eső munkás- bér? Valójában az eredmény milyen hányada függ a gyár­egység munkájától, illetve a központ beavatkozásától? — Igaza van. Érdemes vol­na részletesen megvizsgálná a nem önálló üzemek irányí­tását és összehasonlításokat tenni. Véleményem szerint az üvegiparban viszonylag megfelelő önállóságot adtak a gyáraknak, de a dohány­iparban, az ércbányászatban, a Vilatinál és a Vörös Csil­lag Traktorgyárnál, illetve a KAEV-nál az , üzem irányí­tási módszere vitatható, vagy joggal kifogásolható. — Pedig az elmúlt év vé­gén miniszteri utasítás je­lent meg a nagyvállalat és a tröszti szervezet korszerű­sítésére és az érdekeltségi rendszer tökéletesítésére. De egyik-másik nagyvállalat ve­zetője különböző érvekkel indokolja a túlzott központo­sítást, az üzemek eredmé­nyeinek „felülről” irányított kiegyenlítését. De arra nem lehet kielégítő magyarázatot találni, hogy a termelő egy­ségek nyereségtervét csak az év közepe felé határozzák meg, a béralappal, a pré­miummal és jutalommal — a központ utasítására — év közben szűkmarkúan bán­nak. Természetesen más a nagyvállalat és más a gyáregységeik hatásköre, ön­állósága. De azt tűrhetetlen jelenségnek tartom, hogy akik „fentről” igénylik a nagyobb önállóságot, az ész­szerű és a szükséges hatás­kört, ugyanezt „lefelé” vo­nakodnak megadni. — Tehát egyetértünk ab­ban, hogy ..új mechanizmus” .a . wéjpgawriaság irányításá­ban, de „ó-mechanizmus” az üzemekben: ez egyre inkább tarthatatlan ellentmondás. — Igen, ez feszültséget okoz. Ez a felemás, illetve ellentmondásos állapot so­káig nem tartható fenn. — Valóban, de mi legyen a megoldás? Hiszen minden vállalat és üzem adottsága, személyi feltétele más, ezért a vállalati mechanizmus működését nem lehet „felül­ről” elrendelni, énnél: sza­bályait nem lehet központi­lag kidolgozni. Ügy vélem, ezt minden vállalatnak ön­magának kell megoldania. Közben megérkeztünk, s a nagy sietségben szánté bú­csú nélkül váltunk el. De útitársam, és bizonyára ol­vasóim is, egyetértenek az­zal, hogy a jó szakembernek és a felelősséget érző kom­munistának nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a vidéki pzemeknél a gazdasá­gi fejlettségnek megfelelő pártszervezetek létrehozását sürgesse. A pártszervezetei: bátorítsák és ösztöhözzék az üzemek és gyáregységek ka­pujánál megrekedt vállalati mechanizmus kibontakozta­tását, a kommunisták pedig személyes példamutatással segítsék az ésszerű termelés- szervezést, a termelékeny­ség, a gazdaságosság és a ha­tékonyság fokozását. Mert a kommunisták legfőbb jel­lemzője a fejlődés, a haladás szolgálata. Dr. Fazekas leosztó Miniszteri rendelet jelent meg a közelmúltban az üzle­tek nyitva tartásának sza­bályozásáról. Az október 1-én hatályba lépő rendelet elő­írja. hogy az üzletek nyitva­tartási rendjét a lakosság igényeit messzemenően fi­gyelembe véve — különösen a dolgozó nők elfoglaltságá­hoz jobban alkalmazkodva — a vállalatok, a szövetkezetek vezetői határozzák meg a ta­nácsokkal egyetértésben, mégpedig úgy, hogy az ne járjon a kereskedelmi dol­gozók heti - munkaidejének meghosszabbításával. Nem változik az üzletek nyitva­tartási ideje a községekben, az üdülőhelyeken, a nagyobb idegenforgalmi helységekben és változatlan marad a. csak nyári időszakban vasárnap nyitvatartó, tejet árusító élel­miszerboltok, az édesség-, a dohány, és a világ-üzletek nyitvatartási rendje. Heves megyében széleskö­rű felmérés, vásárlói taná­csok előzik meg a végleges döntést, az új nyitvatartási rend kidolgozásához felhasz­nálják az idegen tapasztala­tokat is. Azt már eddig is megállapították, hogy a nyitvatartás átlagos rendje az esetek többségében megfelel a lakosság igényeinek. Eger­ben és a megye másik két városában azonban hétköz - ■nap délután és este, valamint szombaton jelentkeztek prob­lémák. Éppen ezért alapve­tően nem változtatnak a nyitvatartási időn, hanem arra ösztönzik a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy — elsősorban csütörtökön és pénteken — a késő délutá­nig, estig nyitva tartó áru­házak, iparcikiküzletek szá­mát növeljék. Jelenleg ezek az üzletek többsége már dél­után öt. óraikor bezár és a munkából hazaérkezőknek imái- nincs lehetőségük a vá­sárlásra. A vállalati javaslatok . el­készültek a uyitvatartások megváltoztatására. Előtte, a tanácsi szakosztályok közöl­ték. hogy milyen igények je­lentkeztek a három város­ban, hogyan célszerű kiala­kítani as új nyitvatartási rertdet? A tervezetet pénte­ken délután egyeztették a megyei tanács kereskedelmi osztályával. A vállalatok ve­zetői ezután a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben hozzák meg döntésüket leg­később szeptember 25-ig és ennek alapján rendelik el a nyitvatartási október 1-től. A nyitvatartási időt végső so­ron a tanácsok hagyják jó­vá, így közérdekből az ille­tékes tanács határozattal kö­telezheti a vállalatok, szö- vetkezetek vezetőit a döntés megváltoztatására. Az előkészületek szerint a kiegészítő élelmiszer-vásárlá­sokra a vasárnap is nyitva tartó élelmiszer- és csemege­boltok, ABC-áruházak sza­mát megkétszerezik, gondos­kodnak arról, hogy a piaci elárusítóhelyeken is fogadják a vásárlókat. A megyeszék­helyen az áruházak, a . na­gyobb ruházati boltok, ipar­cikküzletek nyitva tartását meghosszabbítják. Arra tö­rekednek, hogy a belvárosi üzletnegyedben az 1 áruház jellegű egységek a csütörtöki és pénteki bcvásárlona-pokon 19 óráig, a nagyobb szakbol­tok ugyancsak .19 óráig, az egyéb jellegű üzletek egysé­gesen IS óráig tartsanak nyitva. Gyöngyösön és Hat­vanban csütörtökön és pén­teken 18 óráig nyitva tarta­nak majd az iparcikk jellegű boltok is. Az új nyitvatartási rend bevezetése után megszerve­zik az információszolgálta­tást, megfigyelik, hogy a ■meghosszabbított délutáni nyitvatartási órákban, va­sárnap délelőtt milyen for­galmat bonyolítanak le ax érintett boltok és enne]: alap­ján, ha szükségges, módosí­tani fogják az intézkedéseket. A rendelet tekintetbe ve­szi a kereskedelmi dolgozói: • erdekeit is. Kimondja, hogy vasárnapi nyitvatartásin csak olyan üzlet jelölhető ki, ahol a pihenőnapot a hét más napján biztosítani lehet. Va­sárnap családos nőket lehe­tőleg ne foglalkoztassanak és a többi dolgozó közül is el­sősorban az önkéntes jelent­kezőket hívjál: be. Az új nyitvatartási rend bevezeté­se egy sor újabb intézkedést von maga után. Megyénkben a kereskedelmi dolgozók kel­vén százaléka nő, nagyon sok közülük gyermekes család­anya és a meghosszabbított nyitvatartási idő miatt a böl­csődékből, napközi otthonok­ból nem tudják kihozni gyer­meküket ... Alkalmazkodni kell. a tejiparnak, a sütőipar­nak az új nyitvatartási rend­hez, mert hiába a kereske­delmi dolgozók igyekezete, ha ■nincs a boltban tej, leenyér... P. E. fl pedagógusok élel­és munkakörülményeinek alakulása két kongresszus közötti időszakban A IX. pártkongresszus óta fokozottan előtérbe ke­rült az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása. Melyek voltai: ezen a téren a legjelentő­sebb lépések és mik a to­vábbi íieladatok? — erről kórt tájékoztatást az MTI muntotársa a pedagógusok szakszervezetétől. Elmondot­ták: a szakszervezet a két kongresszus közötti időszak­ban állandóan, napirenden tartotta, szorgalmazta az oktatásügyi dolgozói: etet­és munkakörülményeinek javítását. Jelentős eredmény, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány határozata alapján a felsőoktatási in­tézmények oktatóinak és más dolgozóinak bérét 1970. március elsejei hatállyal emelték. Erre, valamint a felsőoktatási óra- és vizsga- díjak rendezésére éves szin­ten 110 millió forintot biz­tosítottak. Ez az összeg 10.625 oktatónak átlagban 17,5 százalékos, 13.685 egyéb dolgozónak átlagosan 9 szá­zalékos béremelést tett tehe­tővé. Az aisó^ és középfokú ok­tatási intézmények pedagó­Hetvenöt éves az Eötvös Kollégium IttQC szeptember 22-en IOSwb nyitotta meg ka­puit az Eötvös József Kol­légium. Az első másfél év- Üzed viszonylag szerény kö­rülmények között az akkori Csillag utca, a mai Gönczi Pál utca egyik bérházában telt el, s csal: 1911-ben köl­töztek a Ménesi útra, abba a méltóságteljes épületbe, amelyet volt lakói oly sok­szor és oly sokféleképpen bemutattak mar a magyar irodalomban. Laczkó Géza, (Szabó Dezső, Féja Géza, Sőtér István, Balogh Edgár, Jankovics Bérenc visszaem­lékezései bizonyítják, hogy az Eötvös Kollégium nem egy volt a sok közül. Min­dig mércének számított, s még akkor is példakép volt szakmai igényessége, amikor politikai céljait és taktikáját vitatni kénysze­rültek a haladás erői. Az Eötvös Kollégium fenn­állása óta a legtehetségesebb, legtöbbet ígérő tudomány- egyetemi fiatalok gyűjtőhe­lye volt. A kollégisták már az első esztendőkben, a nyomasztó osztrák—német kulturális és politikai orien­táció idején a francia libe­rális demokratikus szellem­nek hódolták, ázüiuiha. -ÍSüV tóttal: a velemúnyszabadsá- ggfc az egyéni jogokat, az emberi méltóságot. Ez a szeltem vezette el a „tu­dós tanárjelöltek” legjobb­jait annak felismeréséhez, hogy az öncélú tudományok kora tejárt, ez késztette so­kukat, hogy ellenzékiségüket forradalmisággal cseréljék fél, s 1919-ben beálljanak vöröstotonának, 1932-ben pedig „kommunista szervez­kedésben” vegyenek részt. A felszabadulás előtti úri rend hói dühösen támadta az Eötvös Kollégiumot, hol pedig csendesen a maga ké­pére akarta formálni. Beíelé- fordulásra, elzárkózásra ösz­tökélték, s nem is mindig eredménytelenül. Volt idő, amikor örökségének forra­dalmi vonulatából egyszerű diákszotosokat fabrikáltak, s amikor a tudóinányoknak élés arisztokratikus túlhang­súlyozása került előtérbe. Volt ebben a visszavonulás­ban persze a fasizmussal szembeni önvédelem is, de politikai éretlenség, félreér­tés is. Ebben az időben sem kint, sem bent nem volt egyetértés a kollégium meg­ítélésében. Kint a ssegény- sorsú fiatalok az Eötvös el- -vüíaca* -wascst idtoe a­Győrffy Kollégiumot, a ké­sőbbi NÉKOSZ mágiát, bent pedig vissza-visszatérő viták folytak, amelyek voltakép­pen a háború után erősödtek fel igazán. Sajnos, éppen ak­kor szűnt meg átmenetileg a kollégium, amikor e po­lémiák, s természetesen az országban bekövetkezett po­litikai változások hatására megindult a belső tisztulás folyamata. 1950 és 1957 kö­zött diákszálló lett belőle, s meg a tanulásra olyannyira inspiráló könyvtárat is el­vették tőle. Igazi kollégiummá, szak- kollégiummá csak 195? után vált ismét, mégpedig a leg­jobb hagyományokat foly­tatva. Ma ismét rangot je­lent Eötvös-kollégistának len­ni. Annyi év után újra pél­daként áll a testvéri n tézmé- nyek előtt magas színvona­la és a szocializmussal való eggyétorrottsága révén. A ré­gi kojlégistái:, Kodály Zol­tán, Balázs Béla, Kuncz Aladár, Novobátzky Károly, Alexits György, Csűrös Zol­tán, Pais Dezső, Bérezi Gé­za, Zsirai Miklós, Gyergyai Albert és sok száz, az or­szág különböző vidéireire vetődött tanártársuk egykori otthona — jó ügyet szolgál. gusainak alapbére' is kedve­zőbben alakult. (1966 óta a középiskolai tanárok alapbé­re 2082 forintról 2319 forint­ra emelkedett, az általános iskolai tanároké 2007 forint­ról 2114 forintra.Az óvónők alapfizetése négy év alatt 152 forinttal tett több.) A rendkívüli feljebbsorolás pedig lehetővé teszi az átla­gosnál jobb munkát végző pedagógusok megfelelő any a­gi ösztönzését. A továbbiakban hangsú­lyozták: a szakszervezeti bi­zottságok az állami szervek­kel való szoros együttműkö­déssel, egyetértési, vélemé­nyezési, ellenőrzési és szük­ség esetén vétójoguk gya­korlásával biztosíthatták a közös és az egyéni érdek összhangját, a jogos egyéni érdek védelme lévén a tör­vényesség megtartását. A Pedagógusok Szakszer­vezetének javaslata alapján bővítették az oktatási intéz­mények vezetőinek mun­kaügyi hatáskörét. Az elkö­vetkező időszakban biztosí­tani kell, hogy az iskola- igazgatók ne csak elsőfokú tanügyi hatóság legyenek, bonom teljes munkaügyi ha­táskört — beleértve a kine­vezési jogot is — topjánál: az iskola valamennyi dől gozőját illetően. Az új Munka Törvény­könyve egységessé tette a munkaviszonyban eltöltött idő számítását, 48 napra emelte a kollégiumi (diák­otthoni) nevelők, a javító­nevelőintézeti pedagógusok szabadságát, —■ a nevelőott­honi pedagógusok szabadsá­gának emelése most van na­pirenden — kedvezményeket biztosított a jubileumi juta­tom kifizetésénél, bővítette a tanulmányi kedvezménye­ket, bevezette a jutatomsza- bacíság és a többgyermekes anyáknál: járó pótszabadság rendszerét, A két kongresszus közötti időszakban örvendetesen ja­vulta!: a pedagógusok la­káskörülményei. A kedvez­ményes lakásépítési köl- csönaikció segítségével 1970 végéig 5663 lakás épül fel. Folytatódott a költségvetési hitelből történő szolgálati lakásvásárlás, évi 37.5 millió forint összeggel. A IX. kongresszusi óta a tanácsi felügyelet alatt álló alsó és középfokú intézmé­nyek felújítására 1966-ban 262 milliót, tavaly már 444 millió forintot költöttek. WWt, SSL,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents