Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Mit tettek a termelés javításáért...? Kapuzárás a mezőgazdasági kiállításon Ma zárja be kapuit a jubileumi mezőgazdasági kiállítás és vásár. A harmincezer hektárnyi területen nyüzsgő vásári élet elcsendesedik, kiürülnek a kiváló tenyészállatokat befogadó istállók, útra kelnek a külföldi kamionok. A mezőgazdaságban ismét a dolgos hétköznapok következnek, hogy a következő kiállításon még nagyobb fejlődésről adhassanak majd számot az érdeklődőknek. Képünkön a mezőgazdasági gépek utolsó seregszemlére sorakoznak a kiállítás lovaspályáján. Magyarországon elsőként Sikeres mezőgazdasági kísérletek az ecsédi meddőkön Tovább folytatják a rekultivációs programot A guzdasagi fejlődés egyik fontos követelménye az ipari termelés javítása. Különös figyelemmel voltak az iránt pártunk IX. kongresz- szusán is, s valamennyiünk érdekében került előtérbe a IIÍ. ötéves terv céljaiból többi között az, hogy az ipari termelést évi hat százalékkal kell növelni, és e volumen 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódjék. Közel négy esztendővel a kongresszus után, a tervidőszak utolsó hónapjaiban — két tanácsi vállalatunknál érdeklődtünk a feladatok végrehajtásáról, a tapasztalatokról, az érzékelhető eredményekről Korszerűsítették a gyártást — Eaerkilencszázhatvanihat- ban kétszázhúszas létszámunkkal nem egészen 23.1 millió forint értéket termeltünk — értesültünk Kormos Páltól, a Heves megyei Bútoripari Vállalat igazgatójától — ledolgozott munkaóráink 59.50 forintot értek. Gyártmányaink, főként mai szemmel visszapillantva, meglehetősen korszerűtlenek voltak. Jellemző talán erre, hogy termékeink nagyobb részét még egy év múlva is az ezres szériajü, „Erzsébet” elnevezésű festett hálógamitúra adta ... Időközben nyilvánvalóan változtatnunk kellett korábbi gyakorlatunkon: a piachoz való jobb igazodás, a vállalat érdeke, mondhatni teljesen más utakra terelte tevékenységünket. Kialakítottuk új termékcsoportjainkat, megkezdtük az úgynevezett ülő- és fekvőbútoro'k modem illetve stílváltozatának gyártását, s még az úgyszólván kötelező „iskolapénz” meg- fizetéséeek árán is erőteljesen kiszélesítettük általános stílprogramunkat, megerősítettük jövedelmezőbb profilunkat. Mindehhez természetesen sok minden kellett. Addig nálunk nem alkalmazott anyagokkal ismerkedtünk, s bevezetésükre olyan új technológiákat alakítottunk ki, amelyekből például a műbőrfelhasználást országosan is elfogadták, átvették. Szerencsénkre rengeteget javult az anyagellátás, így különösebb gond nélkül rendszeresíthettük mi is a szalagrendszerű termelést, megTizenöt esztendővel ez- ■ előtt, 1955 szeptemberének végén, kötötték meg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti államszerződést, amely teljes szuverenitást biztosított a demokratikus Németországnak. 1955 különben is bizonyos értelemben a fordulat évének számított a német kérdésben. Jól ismert tény, hogy a második világháború után a nyugati hatalmak megszegték az egységes Németországot .előirányzó potsdami egyezményeket, keresztülvitték a szakadást, s megalakítottak a nyugatnémet külön- államot. Erre természetszerűleg megfelelő válasz született: létre jött a Német Demokratikus Köztársaság. A két német állam létével bonyolultabbá vált az egység útja, de annak elvi lehetősége még további hat esztendőn keresztül fennállt. Az NDK történészei legalábbis ma úgy tekintenek vissza erre a szakaszra, hogy 1949 és 1955 között a főkérdés így hangzott: össznémet választások, vagy Nyugat-Német- ország felfegyverzése és bevonása a NATO-ba. A nyugati hatalmak azzal, hogy az NSZK-t felvették a NATO tagjai közé — amire ismét nem késett a válasz: az NDK belépése az akkor megalakult Varsói Szerződésbe — kész $ä*?0, szeptember 20,, vasárnap valósíthattuk a heti gyártási programot, ütemesebbé tehettük a munkát. Több helyütt gépesítettünk, s azóta jobbak az eredményeink a felületkezelésnél, s általában a stílbútorkészítésnél. E sommás áttekintés után, egy kis könyvecskéből számadatok egész sora kerül elő az elmúlt évek értékeléséhez: 1967-ben — az előzőhöz képest változatlan létszámmal — már 24.3 millió forintos termelési értéket könyveltek el december végéig, aztán ez az összeg a következőkben — a vállalati gárda növelésével egyidejűleg — 35, illetve 40.8 millióra nőtt, az idei esztendő utoljára pedig várhatóan 49-re duzzad. A létszámnövelésnél nagyobb arányban fokozódott a termelés. Világosan illusztrálja ezt, hogy a négy évvel ezelőtti kétszázhúsz dolgozó helyett ma foglalkoztatott 318 embernél ■már 98.80 forintot ér egy- egy munkával eltöltött óra. — Sajnos az országos célkitűzésből, a feladatból jut még jövőre is — mondta az igazgató. — Jövőre azonban már kétségkívül többet kamatoznak a közelmúltban vásárolt olasz gépeink is, Felhasználták a »belső tartalékokat" A Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál — ahogyan Gál János főkönyvelőtől tájékozódtunk — az idei év végéig előreláthatóan a háromszorosánál is nagyobbra növelik az 1967-es termelést, túlhaladják az 58 millió forintot, s ugyanekkor a 141 -es munkáslétszám 364-re gyarapszik. Egy-egy dolgozójuk termelési értéke már augusztus, végén csípnem elérte a teljes 1967-es eredményt! Az összvolumen megoszlása '■— aránya — a tavalyihoz képest megfordul: a növekedés 55 százaléka termelékeny ség-javulásból, 45 százaléka létszámgyarapodásból adódik. — Mondhatom, hogy mi is kedvezőtlen .körülmények közül „sartoltunk” a tervidőszak elején — magyarázta a főkönyvelő — s még később is sok minden nehezítette a kibontakozást, a fejlődést. Még hatvanhétben is szinte minimális volt az helyzetet alakítottak ki. ' A két különböző társadalmi rendszerű és szövetségesi elkötelezettségű német állam egyesítése lekerült a napirendről. A következő másfél évtized, érthető módon, teljességgel más irányú fejlődést eredményezett mind az NDK-ban, - mind az NSZK- ban. Moszkva és Berlin 1955 szeptemberi tárgyalásai, majd a rákövetkező hónapban Adenauer moszkvai útja, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunió és Nyu- gat-Németország között, a két német állam létezése realitásának hosszú távú figyelembevételére hívhatta fel a figyelmet. M a az európai politika a többi között a két német állam létéből kell, hogy kiinduljon, sőt számításba vesz egy különleges politikai egységet, Nyugat-Berlint is. Az enyhülés útja a két német állam normális szomszédságának biztosítása, a nemzetközi jogilag szabályozott békés egymás mellett élés megvalósítása. Ennek útjában áll az a bonni felfogás, amely még mindig vonakodik megtenni az elhatározó lépést az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése irányába. Természetesen ezen a téren is nagy változások történtek, amióta az NDK tizenöt évvel ezelőtt elnyerte teljes szuverenitását. Kezdetben a hírhedt Hallstein-doktrína árutermelésünk, szolgáltatásaink iránt pedig nem mutatkozott akkora igény, hogy abból a vállalat stabilizációjára lehetett volna gondolni. Űjabb elképzeléseink valóra váltása — az orvosi felszerelések gyártása — viszont elég sok áldozatot követelt: a nagyobb műszaki fejlesztéshez nem volt kellő összegű pénzünk, s inkább csak szakképzetlen munkaerőhöz juthattunk. Lassan mutatkozott a minőségi javulás, még a körülményekhez képest legjobban fejlesztett kerecsendi telepünk is — ahol például sikerült egymáshoz kapcsolnunk az összefüggő munkafolyamatokat, többi között önálló csarnok kialakításával, bizonyos gépesítésével korszerűsítettük a festést — legfeljebb ezután gyümölcsözik igazán. Ha a vállalati munkaversenynek nem éppen a termelékenység javítása, a költségek csökkentése lett volna a központi feladata, ha a szocialista brigádok a maguk módján nem segítik szüntelenül a szinte csupán a lelkesedésre, a jó szándékú igyekezetre alapozott terveinket, bizonyára még itt sem tartanánk. Mert a munkaidő jobb kihasználásával, a fegyelem betartásával, sok más mellett a súlyosabb balesetek elkerülésével a műszakok nagyobb beruházás, fejlesztés nélkül is sokat hoztak a vállalat „konyhájára”. Többet várunk Két kis tanácsi vállalat — s két, lényegében hasonló útkeresés, iparkodás. Mondhatni, hogy találomra esett rájuk a választás, ám szinte még a tapasztalataik is egyformák. Ä kiemelkedően nagy ütemű termelésnövekedést az országos átlaggal nágyjából egyező termelékenységjavulás követte. Az előbbi eredmények örvendetesek, ám az utóbbiakkal még akkor sem lehetünk elégedettek, ha másutt is ilyenekről adhatnak most számot. A cél ugyanis jóval nagyobb volt ennél, s éppen ezért legalább utólag sürgessen valamennyiünket, hogy az elkövetkezendő években ki-ki sokkal többet adjon a tudásából, erejéből, igyekezetéből — közös, nagy sikereinkért uralkodott amikor 1957-ben Jugoszlávia, majd később Kuba felvette Berlinnel a diplomáciai kapcsolatokat, Bonn szakításig vitte a dolgot. A Hallstein-doktrína azonban hosszú és kínos haldoklás után végleg kimúlt. 1969 májusa óta az NDK-vai diplomáciai viszonyban álló országok száma több mint megduplázódott. A tizenhárom szocialista ország mellett nagykövti kapcsolatok létesültek hat arab országgal (Irak, Szíria, Dél-Jemen, EAK, Algéria, Szudán), négy másik afrikai országgal (Guinea, Közép-Afrikai Köztársaság, Brazzaville-Kongó és Szomáli), valamint több ázsiai állammal (Kambodzsa, Ceylon. Maldive-szigetek, illetve a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya). A változatok sorozata aligha zárult le, hiszen legutóbb Allende szenátor vette programjába: ha elnyeri Chile elnöki tisztét, diplomáciai kapcsolatokat létesít Berlinnel. Az NDK-nák negyvenhét ™ főkonzulátusa, konzulátusa és kereskedelmi képviselete működik a különböző kontinenseken; több mint néggyezer művésze vendégszerepeit egy év alatt külföldön; s kell-e különösebb kommentár arról a szerepről, amit a demokratikus Németország a sportban betölt. Az NDK a kedvezőtlen starfkönilmények ellenére « A gazdasági bizottság 1364-ben határozatot hozott, hogy hazánkban is kezdjenek kísérleteket a külszíni művelésű bányák környékén, a korábban termelésre kisajátított területek mezőgazda- sági hasznosítására. A Nehézipari Minisztérium és az akkori Földművelésügyi Minisztérium között tárgyalások kezdődtek az ilyen irányú kutatások megindítására. A tárgyalások eredményre vezettek, s megyénkben elsőként az országban, Í965. elején 3 Mátraalji Szénbányák igazgatóságának felkérésére át Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, munkatárséi'" kutatásokat kezdtek Ecséden, a kitermelt meddő hasznosítására. Az eltelt négy év eredményeit az első kísérletsorozatok lezárása után a közelmúltban értékelték. A rekultivációs program tapasztalatairól, a mért hozamokról és a termesztések gazdaságosságáról a vizsgálatok két szakértőjével, dr. Hegyi Géza tudományos világ tíz legfejlettebb ipari hatalma közé küzdötte fel magát, nagyrabecsült gazdasági partnere több mint száz országnak. Mind több szó esik annak szükségességéről, hogy az NDK-t együtt a másik német állammal vegyék fel az ENSZ tagjai sorába is. A Brandt-kormány sem hagyhatta figyelmen kívül a megváltozott helyzetet. Az erfurti és a kasseli találkozón a legmagasabb szinten alakult ki párbeszéd a két német állam vezetői között. Az NDK azonban úgy vélte, hogy Bonn következetlenségei miatt előnyösebb „gondolkodási szünetet’' iktatni ebbe' a folyamatba. Eközben írták alá a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződést, amely az NDK—NSZK-hatá- rok elismerésével tovább erősíthette a realitások tudomásulvételét. Nyugatnémet részről ugyanakkor még mindig érdektelennek mutatják magukat, hogy nemzetközi jogi tormában, a rendes államközi viszonynak megfelelően létesítsenek kapcsolatot Berlinnel. Az ezt elősegítő közös ENSZ-felvétel ügyében sem történt egyelőre határozott állásfoglalás. A tizenöt évvel ezelőtti, ** szeptemberi évfordulóra emlékezni tehát valóban időszerű, hiszen az NDK nemzetközi jogi státusát, a két német állam kapcsolatait helyezi reflektorfénybe, ezek pedig fontos elemei az egyetemes európai biztonságnak. -i ___1. M ■ o sztályvezetővel és Kiskéry Rezső tudományos munkatárssal beszélgettünk. Meddőhasznosítás — Mit jelent a rekultivációs progTam? , ■— A külszíni bányaművelés Európában viszonylag rövid múltra tekint vissza. A múlt század közepén kezdték meg ezt a művelési módot, s nem sokkal később az úgynevezett rekultivációs kísérleteket. A rekultiváció, a bányászati szakirodalomban kettős jelentésű. Egyrészt a j,bányaműveléssel , felszínre hozott ún. meddő hasznosítását jelenti, mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdasági szempontból. Másrészt a kitermelt meddőn olyan gazdálkodást megvalósítani, amely korábban az adott táj jellemzője volt: például szántóföld, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő stb. kialakításával. A mi feladatunk az volt, hogy az ecsédi meddőn a korábban már termesztett gazdasági növényekkel kísérleteket folytassunk. Ezeket a kísérleteket úgynevezett belső meddőkön folytattuk, ott, ahol a kitermelt föld a talaj- szinttel azonos magasságú, ugyanakkor megfelelő vízgazdálkodású és nem tartalmaz növényekre káros kémiai anyagot. — Melyek voltak ezek a kísérletek? — Ecsád határában mintegy húszholdas területen folytattunk kísérleteket. A vizsgálatok első részében a tápanyag-utánpótlásra vonatkozó elemzéseket végeztük: zöldtrágyával, istálló- és különböző műtrágyákkal, valamint később ezek kombinációival Vizsgáltuk, hogyan hatnak ezek az anyagok a hasznosításra váró területekre és az adott körülmények között melyek azok a kísérleti növények, amelyek megfelelő tápanyag-utánpótlással a legjobb termésátlagokat adják. Négy év alatt összesen 27 növénnyel végeztünk kísérleteket, s ezek közül választottuk ki azt a 15 növényt. melynek az agrotechnikája és a tápanyagigénye legoptimálisabb ezen a területen. Biztató hozamok — Említenének néhányat ezek közül? — Az őszi kalászosok közül a búzát és a rozsot, a kapások közül a kukoricát, ezeken kívül a napraforgót és a lucernái mondanánk. Őszi búzából — Bezosztája fajtából — például az idén kísérleti parcellákon 17—18 mázsás, rozsból 19 mázsás átlagtermést értünk el, rozsos bükkönyből pedig 130— 135 mázsa zöldtömeg kerüli le holdanként. A vizsgálatok és az átlagtermések tehát jónak mondhatók, bár az eltelt négy év alatt az idei év eddig a legsikeresebb. A szántóföldi növényeken kívül szőlővel is végzünk kísérleteket, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egri telepe segíti munkánkat. A Lens- Moser telepítés az idén fordult termőre, s így a szőlőre vonatkozóan is kapunk tájékoztató adatokat. „Az-ecL dig lezárt kísérletsorozat és a már rendelkezésre álló adatok szerint megfelelő tudományos megalapozottsággal, helyes agrotechnikával nagyobb távlatokban is • mezőgazdasági termelés alá vonhatók és újra hasznosíthatók ezek az eddig alkalmatlan területek. ♦ A MÉM is támogatja — A kompolti intézet tovább folytatja-e a rekultivációs programot? — Igen. Az eddigi kísérletek eredményeit zárójelentésbe foglaltuk és megküldtük a Mátraalji Szénbányáit igazgatóságának. A rendelkezésünkre álló adatokból és a gazdaságossági számításokból az derült ki, hogy a kísérleteket tovább kell folytatni ahhoz, hogy végső következtetéseket vonjunk le. Ezért, ez év eleje óta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagilag is támogatja a rekultivációs kísérleteket. Reméljük, hogy négy év múlva még jobb eredményeket érünk el és még jobban megismerjük a termesztési . feltételeket. Egyébként az ősz folyamán úgynevezett modellkísérleteket is beállítunk Ecséden, a mar említett 15 fajta szántóföldi növénnyel. Több tényezős vizsgálatokat kezdünk, s szeretnénk megállapítani, hogy az adott területen a talaj, a műtrágya, » talajjavító anyagok és a növényi sorrend milyen együttes hatást gyakorol egymásra. Ezzel egyi dobén pedig kísérleteket végzünk a re- kuitivált területek talajvédelmével kapcsolatban is, az eróziós veszély felszámolására. Mentusz Károigr Gyóni Gyula Tizenit év szuverenitás
