Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

ir: m. Nem kényes kérdés Egy tanácskozás margójára EGV FIATAL pedagógus •aiizal állított be a minap, hogy egy kény« kérdésben szeretne szólni néhány szót, > ■ Slpanaszoita, hogy az is- taa háta megetti faluban, «bol Istók, úgyszólván kép­leten a özeiéiből megélni. A otRfcoU pénzt csaknem teljes egészében kosztra és lakás - VB*, költi. A 4ú0 forintos lakbért, íaeg a félezer forintos kosz- Ibi. aern az én . zsebemhez déábták... közel egyórás diskurzus Mifcben kiderült, hogy a tu­lajdonképpeni „kényes kér­désben” egyetértünk: Belát­ható időn belül szükséges a pedagógusok általános bér­rendezése. Később elmond­ta hogy azért kéri magát a szomszéd községbe, mert ott üníalu . vezetői szívükön vi­selik a nevelők sorsát. Ha tjem is minden esetben szol­gálati lakással, de a tanács által előre kiszemelt albérlet­tel várják őket, szervezetten ák-olcsón megoldják az étke­zésüket is. Higgye el, ott tényleg sajátjuknak érzik a pedagó- t. A pedagógusí'öldön térrnelt árpát még lei is tisz- títatta a tisztelnek... ^.gzavai igaznak és meggyö- s>;pek tűntek, de bennem ma­radt a tüske, hogy ez az em- tppr most azt hiszi, hogy va­lamilyen félig titkos, kényes kérdést feszegetünk már kü- aeí egy órája. Szinte meg- Hőkkenve és elégedetten ol- wästa a megyei tanács leg- upfobr •ülésén- tárgyalt anya­gút, amelyben megtalálta sa­§ ;ondjait is. megye legmagasabb ál­fóruma rendikívüli fi- rmiuel — és tegyük hoz- ■nÉ£ nyílt őszinteséggel —tár­gyalta ezt a fontos témát. A pedagógusok élet- és mun­kakörülményeiről szóló vitá­sán olyan hozzászólások és .javaslatok hangzottak el, amelyek a központilag terve­zett életszínvonal javításáig is jelenteden előre tudják ■.inni az ügyet. Közérdeklő­dést kiváltó problémaként vetődött fel a megyében élő több mint 2700 pedagógus la­káshelyzete. Annak elisme­rése mellett, hogy még min­dig sok az elavult, korsze­rűtlen szolgálati .'. lakás és hogy a -fiatal nevelők zöme ma még borsos albérletbe kényszerül, kiderült, hogy a lakáshelyzet az elmúlt öt év­ben lényegesen javult. Több mjttt 1600 nevelő kétszobás, 76$ pedig kettő szobásnál na» gyöbb lakással rendelkezik. Jelenleg 466 olyan pedagó­guscsalád van, aláírnék la­káskörülményein az elkövet­kezendő években feltétlenül javítani kell. A VIDÉKI FEDAGÓGU­tiOK az utóbbi években a kedvezményes pedagógus épí­tési kölcsönből 147 lakást építettek. A megye évi egy­milliót költ pedagóguslakás vásárlására. Hatvanban a ta­nács az elmúlt öt évben 31 állami, illetve szövetkezeti hálásba költöztetett pedagó- güscsaládokat. Egerben a na­pokban kerül átadásra az a OTP-lakás, melyhez ked­vezményesen juthattak hoz- zá. a pedagógusok. ■ "Sok helyén, de különösen a kisebb községekben gond a pedagógusok étkeztetése. A jizakszervezet gondos felmé­rése alapján tudjuk, hogy az ilyen helyen élő nevelők la­kájért és étkezésért havi 600—900 forintot is fi­zetnek. Öröm, hogy több helyen, ahol sem napközi­ben, sem óvodában nem ét­kezhetnek, a termelőszövet­kezetben, vagy más módon szervezetten segítenek e gon­don. A pedagógusok társadalmi megbecsülése nem kizáróla­gosan pénz kérdése. A neve­lők örömmel vették a me­gyei tanács elmúlt évi dönté­sét, amelynek alapján éven­ként kitüntetik a két évtize­den át', falun .élő és dolgozó pedagógusokat, valamint azo­kat, .akik a társadalmi mun­kában az átlagosnál többet tettek. Kellemes volt hallani o magas állami fórumon azo­kat a felszólalásokat, ame­lyek a pedagógusok fokozot­tabb erkölcsi megbecsülését sürgették. A megyében még mindig több száz olyan neve­lő dolgozik, aki a „szakmá­ban” kiválóbb az átlagnál, s akik bátran kezdeményez­nek, keresik az újat, de akik­re alig-alig figyel fel valaki. Ma már érvényes határozat birtokában vagyunk: többet Ítéli törődni velük, jobban meg kell becsülni ezeket az embereket! Az sem lehet ti­tok, hogy részükre a jelen­legi bérezés rendszerében is nagyobb anyagi lehetőségek nyílnak. Ezek kihasználása a jövőben az illetékesek fel­adata kell, hogy legyen. MOSTANÁBAN SOK SZŐ esik a pedagógusok társadal­mi munkájáról is. Ebben a vonatkozásban végletekkel találkozunk. Álcádnak terü­letek, ahol — egy-két kivé­teltől eltekintve — csaknem kimaradnak a társadalmi munka végzéséből. Másütt nemegyszer indokolatlanul halmozzák el őket olyan fel­adatokkal, amelyeknek sem­mi közük az oktató-nevelő munkához. Ma már a távla­tokra vonatkozóan is hang­súlyozandó, hogy a pedagó­gusok elsőrendű feladata az oktató-nevelő munka, a fa­lu és a város közművelődésé­nek előrébb vitele. A megye pedagógusai közül több mint 200-an a tanácsokban, mint­egy 400-an a népfrontban, a Vöröskeresztnél tevékeny­kednek. A párt- és KISZ-ve- zetőségekben 200-nál is több pedagógust találunk. Ezek té­nyek. Azt mutatják, hogy a nevelők aktívan részt vesz­nek a közéletben. A pedagógusok életkörül­ményeit tárgyalva egy rend­kívül lényeges politikai kér­dés is napirendre került. Nem kisebb jelentőségű tényről van szó, mint arról, hogy akadnak nagyobb ne­velőtestületek is, ahol egyet­len párttag sincs, másütt vi­szont egy-egy nagyobb tes­tületben a párttag nevelők­kel való foglalkozás hiánya jelent gondot. Az ez ügyben való segítés az ágazat veze­tői részére jelent majd a jö­vőben feladatokat. AZ ÉLET MINDJOBBAN sürgeti a szakrendszerű ok­tatás általánossá tételét. Cél­tudatos törekvés, hogy meg­szűnjenek a különbségek is­kolák és iskolák között. Ha­marosan el kell jönnie an­nak az időnek, amikor egyet­len gyermek sem kerül hát­rányos helyzetbe amiatt, hogy szülei távol a várostól, egy kis faluban laknak. Ko­molyan vett szándék az is, hogy az iskolák felszereltsé­ge tekintetében megmutat­kozó, jelenleg még nagy kü­lönbségeket is fokozatosan felszámolják. A Heves megyei Tanács országosan elsőként tűzte na­pirendre a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek vi­táját. A napirend tárgyalása a megye !iatárain túl is nagy érdeklődést váltott ki. Ez a tanácskozás segített abban is, hogy világosabban meg tud­juk fogalmazni a IV. ötéves tervi célkitűzéseinket, ame­lyeknek megvalósítása ese­tén a felmerült problémák­ban is jelentősen előre lép­hetünk. A tervidőszak végé­re mintegy 1700-zal lesz több az óvodai férőhely, 75 álta­lános iskolai tanterem épül és 50-nél több iskolai napkö­zi otthont adnak majd üt a megyében. Várhatóan javul­ni fog a kollégiumi elhelye­zés is. összesen ezer új kö­zép- és általános iskolai kol­légiumi férőhellyel számolha­tunk. Jelentősen előrébb lé­pünk a szakrendszerű okta­tás általánossá tételében is. A központi intézkedéseken túl számos helyi lehetőség kínálkozik arra, hogy a ne­velők élet- és munkakörül­ményein javítsunk. A megye tovább kívánja folytatni a lakásépítési akciót és bizo­nyos, hogy a legrosszabb ál­lapotban levő szolgálati la­kások helyett új, modem ott­honokba költözhetnek majd be a pedagóguscsaládok. A PEDAGÓGUSOK SOR­SÁRÓL tárgyaló tanácsko­zás bizonyította, hogy a me­gye vezetői előtt a nevelők élet- és munkaikörülményed­nek gondja egyáltalán nem kényes kérdés, hanem olyan feladat, amelyért, mint ed­dig, a jövőben is céltudato­san dolgozni kell. E törek­véseket gyorsíthatja, ha a pe­dagógusok a feléjük irányuló társadalmi elvárásokat kö­vetkezetesen valóra váltják. Szalay István Elcserélném lakásomat. de kivel 7 és hogyan ■ Ugyszoba-összkomfortos, belvárosi lakásomat el­cserélném kétszoba-össz- komfortosra. Ráfizetés megegyezés szerint. Ugye becsületes ajánlat? Ezért nem is találni ilyet a hirdetések között. Cserélni sokan akarnak ugyan, de pénzről, a ráfizetett forintok­ról mindenki szemérmesen hallgat. Pénzről ugyanis ed­dig nem eshetett szó. A la­kásbérletnek nem volt s még ma sincs hivatalosan elis­mert értéke. Ez a körülmény évekig gátolta az egészséges és hasznos lakácseréket. Dobi Antal, az Egri Városi Tanács V.B. igazgatási osz­tályának vezetője adatokkal és példákkal bizonyít: — Valóban nagyon kevés volt az úgynevezett önkénte,, csere. Az ilyen cseréknél lé­nyegében a partnerek már megegyeztek, a mi felada­tunk csak az volt, hogy fe­lülvizsgáljuk s engedélyez­zük a cserét. 1967-től nap­jainkig mindössze 138 önkén­tes lakáscsere volt Egerben. Ebből mindössze ötöt uta­sítottunk el. Ezek kirívó esetek voltak, mondhatnám ugyanis: nagyon kilátszott már a lóláb. Egy példa: öttagú család lakik egy háromszobás, össz­komfortos belvárosi lakás­ban. Ezt akarja elcserélni egy kéttagú család egyszoba- konyliás külvárosi lakásá­val. Pénzről ugyan itt sem esett szó,' de nyilvánvaló, hogy jelentős összeg húzó­dik meg a háttérben. Az igazgatási osztályt nem a rá­fizetés mértéke, inkább az igényjogosultság érdekli árra is vigyáz, hogy clöny­Sólyom—Szabói s. Blake azonban egy kis időt akart nyerni, gondol­kodnia kellett, vajon megé­ri-e az időt a további „já­ték”, ezért azt válaszolta a meghívásra, hogy aznap es­tére már elígérkezett vala­hová. Kono most már nem hagyta emberét: ebédre hív­ta meg Blake-et, mégpedig azonnalra __ — Étkezzünk együtt a hí­res japán vendéglőben,. a Kawafuku Teiben ... Külön­leges a kiszolgálás és pom­pás a konyha. Fürdő is van, gésák is vannak... Nos? — kérdezte Blake-hez fordul­va. Hiába volt az egykori „izomember” ravaszsága, nehéz volt kitérnie a japán meghívása elől... Végül is igent mondott, közben törte a fejét: vajon tényleg kém ez a Kono? Még mindig nem volt biztos a dolgában, bár egyre inkább erősödött benne a gyanú, hogy a zö­mök kis japán kémértesülé­seket akar tőle szerezni, pontosabban tengerészeti adatokat. Egy homályos ér­zés azt súgta neki, hogy Ko­no fontos szerepre akarja felhasználni. Felötlött benne az is, hogy értesíteni kelle­ne az illetékeseket, mert egy idő múlva talán késő lesz. De meg nem merte megtel­ni: hátha tévedés és felsül. Együtt ebédeltek, de a be­szélgetés nem volt érdekes. Igaz, végigcsinálta az itt szokásos szertartást, s ez ön­magában is igen kellemes volt. Kono javaslatára elő­ször a fürdőhelyiségbe men­tek, ahol két japán hölgy vette kezelésbe őket. A ru­háitól megfosztott Blake úgy érezte, mintha újjászületett volna a kis japán nő ujjai alatt. A lábujjától a feje búbjáig végigmasszírozták, aztán forró fürdőben lemos­ták. Igazi felfrissülés volt ez, s az ebéd különösen jól­esett. De a beszélgetés sem­mit sem hozott A japán mintha megfeledkezett volna arról, milyen melegen érdek­lődött még egy órája is az amerikai flotta iránt... Ugye, ugye, mondta önma­gának Blake, hátha csak a régi emlékek vonzzák hozzá a japánt? Megállapodtak, hogy két nap múlva ismét találkoznak, ugyanitt, a ja­pán étteremben. — Valóban kitűnő, a kony­ha — állapította meg Bla­ke. » És a harmadik napon is­mét ott voltak ... Végigcsi­nálták a fürdő és az étkezés egész szertartását, közben beszélgettek. Kono most már nyűtan bftiwji aotúi, oeai áactetzxtv bán az érdekli, mikor akar Blake a flottához visszamen­ni? Ki a barátja a Pennsyl­vanián? Az „izomember” né­mi színlelt habozás után így felelt: — Jrmmie Campbell. Blake ebben a pillanatban találta ki a nevet, hiszen soha életében nem volt Campbell nevű ismerőse. — Régóta ismeri Jiirimie-t? — ösztökélte most már egyre határozottabban Ko­no. — Igen ... Együtt szolgál­tunk ... ö már felvitte a ka­pitányi rangig... — Kapitány? Ejha! Ez szép! És ön mi volt a flot­tánál? — Őrmester ... — Ez is szép ... Sokszor találkozik Jimmie-vel? Azért kérdezem, mert mindig cso­dáltam az ilyen tengeri med­véket, akik az életüket egy rozzant bárkának szentelik... — hazudta kissé sután Ko­no. — Tudja, mi tengerre termett ország vagyunk, szi­getország, nekünk életünk a hajó ... Hajó nélkül meg se tudnánk lenni... Japán sze­repe a világban attól függ, milyen erős a tengeren... Ha ön figyeli az újságokat, ak­kor olvashatja, hány ezer és ezer japán halászhajó fut szerte az óceánokon ... Jim- mte olyan idős, aúat émf TISZA-PARTI TÄJ (MTI foto — Kácsor László) — Igen.;; — Együtt kezdték a szol­gálatot? — Igen, együtt... — És ő azóta is a flottá­nál szolgál? Ilyen régen? — adta tovább a csodálkozó! Kono. — Nagyon ügyes fiú. .■. Imádja a tengert. — Tényleg jó barátok? — Nagyon. Szolgálatkész, nagyon rendes fickó. Bár egy kicsit ravasz... De csak olyanokkal, atólcet kevésbé ismer... — Hogyhogy ravasz? — Hát, amikor kártyá­zunk... — Igen? Kono megkönnyebült. Már valami másra gondolt. De a kártyabéli ragaszkodás, az semmi... Az sokszor még segíthet is... Mert akit ő kiszemelt magának, annak ravasznak kellett lennie... Tervei így kívánták... Igei), ravaszul kell kijátszani a tiszttársak éberségét, óvato­san kell megrendezni a ta­lálkozókat, ravaszul kell .megszereznie az adatokat, méghozzá a legfontosabba­kat, a leglényegesebbeket... De Kono erről — érthe­tően — nem beszélt Blake- nek. Ellenben újra és újra, csak úgy mellesleg megje­gyezte, hogy neki egy na­gyon jól működő vállalko­zása van, s a vállalkozásból természetesen sok pénze. Ebből sok mindent tudna fi­nanszírozni ... Például Blake-nek is tudna teremte­ni egy olyan vállalkozást, amely élete végéig- nyugodt öregkort biztosítana .. . BÍake úgy tett. mintha hajlandó lenne a dolgon gon­dolkodni. Elbúcsúztak és el­váltak. _____ Wolgtatjaü) t élén cserékre < ne kerüljön sor. A lakáscseréi, -ilyen--ala­csony szarna már önmagában is bizonyítja, hogy a jelen­legi rendeletek nem ösztön­zik a lakáscseréket, és gá­tolják a lakások értékesíté­sét is. Érdemes feljegyezni egy szélsőséges példát: Nemrég volt az esküvőjük s most hárman laknák egy háromszoba-összkomfortós lakásban. A férj kétszobu- összkomfortos lakása megü­resedett. Az igazgatási osz­tály igénybe akarta venni, a bíróság azonban , másként döntött, Indoklás: nem írja elő jogszabály, hogy férj és feleség egy lakásban lakjon. Ha a férj nem jelentkezik ki régi lakásából, nem te­kinthető az elhagyottnál:. így a fent említett házaspárnak most két főbérlete is van Egerben s mivel lakást be csiiletes úton.. nem lehet pénzzé tenni, kiadták albér­letbe. Az új rendeletet — amely 1971. július I-én lép életbe — az élet sürgette. A lakás­ügyi jogszabályok 1970. de­cember 15 és 1971. január 15-e között jelennek meg' s így mintegy fél esztendő áll a végrehajtás előkészületei­re. Mit vár ettől a rendelet­től az igazgatási osztály ve­zetője? — Elsősorban azt, Hogy jó­val kevesebb lesz a lakás­igénylők száma. Jelenleg mindössze egy 30 forintos okmúnybélyeg kell ahhoz, hogy valaki lakásigénylő te­gyen. Ha életbe lép a rende­let. mindjárt értéke lesz ® lakásbérletnek, tehát nem­csak igényelni kell a lakást, hanem fizetni is érte. Az építési hozzájárulás és a használatbavételi díj össze­ge, mint ismeretes, tíz- és negyvenezer forint között fog alakulni. Jelenleg 2500 állami és szövetkezeti lakás­igénylőnk van. Előzetes becs­lések szerint ez a szám mintegy ezerrel csökken majd. S elsősorban nemcsak azért, mert fizetni kell a la­kásért. hanem azért is, mert a lakásszerzésnek több. vál­tozatosabb formája alakul ki, A szövetkezeti lakásépít­kezésnek is lesz majd egy előnyösebb- változata, de gondolok itt arra is, hogy sokan lesznek, akik nem igénylik az új lakást hanem cserével szerzik majd meg. Mert, a lakáscseréket is segíti, ösztönzi a rendelet. Mast majd lehet pénzről is beszélni. Ha a bérlők egy­más között cserélnek, a két lakás közötti értékkülönbö­zetet megfizethetik egymás­nak. Ha pedig a tanács utal ki valakinek jobb lakást, a régit átveszi és .kéri az ér­tékkülönbözet megfizetését. A lakásoknak tehát érté­kük lesz, k mert ez az érték kifejezhető s egyben kifizet­hető is lesz, mindjárt növek­szik a lakásforgalom. Akik most indokolatlanul nagy la­kásban laknak, szívesen cse­rélik kisebbre — s nemcsak a lakbér miatt, — többek között azért is, mert pénzt kapnak érte. Sőt, még a tár- sasház-építkezést is fellendí­ti az új lakásrendelet. Sokan lesznek ugyanis olyanok, akik jelenlegi lakásukat fel­ajánlják s eladják a tanács­nak s az így kapott összeg­gel, valamint a megtakarított forintokkal belépnek egy társasházba, vagy szövetke­zeti lakásba. így segíti elő majd ez-.a rendelet a lakások cseréjét s ezzel együtt azt a törek­vést, hogy az emberek igé­nyeiknek megfelelő lakásban lakjanak­Ilyen körülmények között nyugodtan feladhatom a hir­detést: Egyszoba-összkomfortos, belvárosi lakásomat el­cserélném kétszoba-össz­komfortosra. Iláfizetée megegyezés szerint. Esedékes 1971. július 1-én.... Márkusa hűsáio

Next

/
Thumbnails
Contents