Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Á déli ipartelep Egerben Interjú Ekrem 8ariasszál, Ankara főpolgármesterével . A HAJDANI „NAGYRÉTNEK” már csak a legendái élnek, földjét üvegfalú csarnokok pavilonok foglalták el. Néhány év óta a táj is más névre hallgat: déli ipartelep. Aki nem tudná, aki nem ismerné, aki nem látta volna még, azoknak ajánljuk: sétáljanak végig az egri Lenin úton, s a VILAT1 tábia előtt térjenek le balra. Megéri. Nem azért, mintha valami felejthetetlen, valami különleges látványban lehetne részük. A táj szürke, egyszerű. Mégis mennyire más, mégis mennyire értékesebb, mint a hajdani. Ha másért nem, már csak azért is: több ezer embernek ad kenyeret. Lakatosnak, mérnöknek, nyugdíjasnak, kutatónak. MERT TŰL A FALAKON-alkotó, . teremtő munka folyik Űj gyárakban, új üzemekben. Igen. Űj gyárakban, új, korszerű üzemekben. És ez az, amiért érdemes letérni felen mértékben eltér az ipari vállalatok termékeinek árszínvonalától. Arra kell azonban törekedni, hogy a dotáció és az árszínvonal közötti arány javuljon. Ennek nem mondanak ellent a fogyasztói árpolitika követelményei sem. A szövetkezeti szektoron belül a kapcsolatok kiépítése fontos kérdés. Nemcsak gazdasági eredmények érhetők el ezzel, hanem segíthető a szövetkezeti eszme fejlesztése is. A szövetkezetek közötti együttműködések, társulások, vállalkozások jogi szabályozása megtörtént, legalábbis a fő szövetkezeti formációk vonatkozásában, de a jogi szabályozás a takarék- és lakásszövetkezeteknél még hiányzik. A szövetkezeti társulások célja eltérő lehet: — a szövetkezet alaptevékenységébe tartozó olyan feladatok ellátása, amelynek gazdaságos elvégzése a termelőerők jelenlegi fejlettségi szintjén egy üzemen belül nem oldható meg (pl. korszerű állattenyésztő-telep létrehozása stb.); — alaptevékenységen kívüli tevékenységre létrehozott társulás, mely részben a társuló üzem szükségleteit elégítik ki. (Fuvarozás, építkezés, szolgáltatások, élelmiszer-feldolgozás stb.). Egyenrangú partnerek A szövetkezetek állami vállalatokkal is létrehozhatnak társulásokat. A létrehozott társulások fő célja a vertikális integráció kiterjesztése, a nagyobb gazdasági hatékonyság elérése. A szövetkezetkö- zi, valamint a szövetkezetek és állami vállalatok közötti társulásokat mind az állami, mind a szövetkezeti szektorral azonosan, egyenrangú szocialista szervezeteknek kell elismerni, működésükkel kapcsolatban nem szabad hátrányos megkülönböztetést l •alkalmazni. a Lenin útról. Ez az, amiért érdemes megállni az üvegfalú csarnokok előtt. Jobbra az egri VILATI. Előtte hosszú, C jelzésű gépkocsisor áll. Bent a mű- anyagpadlós üzemben színes, tarka díszletek alakulnak át vezérlőberendezésekké, s ki tudja hányféle, hányfajta ellenőrző-szabályozó műszerekké. Aztán irány az ország, a nagyvilág. A fél világ tudja, ismeri a gyár nevét. Nem, senki nem haragszik már a Kocsis Bernát úti kó- cerájra. Az már a múlté. Az akkor volt. Rég volt... Van már vagy három-négy éve is. PÁR MÉTERRE A VÁROSTÓL újabb üvegcsarno- kos épület áll. Ez a bútorgyár. „Fejük fölött mozog a tető” — írtuk három évvel ezelőtt a Grónay utcai épületről. Ma már nincs összehasonlítási alap. Az új gyárnak nem partnere a régi. Az üzemekben korszerű gépek A szövetkezetek gazdasági kapcsolataiban külön jelentősége van az állami támogatás kérdésének. Az állami támogatásnál figyelembe kell venni, hogy az ne biztosítson versenyenkívü- liséget a támogatásban részesülőknek. A támogatás ne az elmaradottságot konzerválja, hanem a gazdaságpolitikai célok hatékonyabb megvalósítását segítse elő. A szövetkezetek állami irányítását és felügyeletét az államigazgatási szervek látják el. A szövetkezetek és az állami felügyelet kapcsolatát a kialakított jogszabályok megfelelően rendezik. Ennek alapján a KISZÖV-ök és a MESZÖV-ök mentesültek a hatósági feladatoktól és ezzel a szövetkezetek állami irányítása és érdekképviselete szétvált. A szövetkezetek tevékeny- séggét részben jogszabályokkal, részben gazdasági ösztönzőkkel irányítja az állam. Célszerű, hogy mindinkább ez utóbbiak kerüljenek előtérbe, mert csak így biztosítható az öntevékenység kibontakozása és egyben a gyorsabb gazdasági fejlődés. A középszintű államigazgatási szervek a szövetkezetek törvényes működésének felügyeletét végzik és biztosítják az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését. Az államigazgatási szervek részéről végzett ellenőrzés ezt a két alapvető célt szolgálja. A tulajdonosi ellenőrzést, valamint a szövetkezeti vezetés szerves részét képező belső ellenőrzést a szövetkezeti csoporttulajdon sajátosságainak, továbbá az önkormányzat elveinek megfelelően a szövetkezeteken belül kell megoldani a következők szerint: —a szövetkezetek belső ellenőrzésének megfelelő kialakításáért a közgyűlés, ennek gyakorlati alkalmazásáért a szövetkezet választott csiszolják, fényesítik a bútorokat. A port, a szennyet elszívóberendezések távolít- ják el. Teljesült tehát már a vágyuk a bútorgyáriaknak is... A másik oldalon áll a város legszebb gyára. Az egri VÖCSI-re alig ismerni rá. A fiatal gyár tovább fiatalodott, szépült. Sok, nagyon sok milliót költöttek rá. Nem messze tőle tábbla jelzi a KAEV egri új gyárát, épül az új tejüzem, s „nagyréti” lesz a Heves megyei Bútoripari, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat új gyára is. A telkek már foglaltaik. Készülnek a makettek, a tervek. Három-öt év, és nevet is kell majd adni a déli ipartelepnek. TULAJDONKÉPPEN NINCS BENNE SEMMI KÜLÖNÖS. Elvégre a szükség, az igény változtatta meg a tájat. Meg az alkotó, a teremtő munka. Alkotó, teremtő munkánk. És mindössze öt-tíz év alatt. vezető testületé, s a konkrét végrehajtásért az elnök és valamennyi vezető a felelős. — A szövetkezeten belüli ellenőrzés elengedhetetlen oldala a tagoknak, mint tulajdonosoknak az ellenőrző szerepe, amelyet képviseletükben a szövetkezeti felügyelő, ellenőrző bizottságok gyakorolnak. — Szükségesnek látszik, hogy a szövetkezeten belüli ellenőrzéshez a szövetkezetek külső szakértő iránti igényét a szövetségek elégítsék ki. Miből fakadnak az ellentmondások ? A szövetkezeti élettel kapcsolatosan jelentkező ellentmondások zömében abból fakadnak, hogy a gyakorlatban nem érvényesülnek kellően a szövetkezetpolitikai irányelvek. , A következőkben néhány fontosabb problémára szeretnénk a figyelmet felhívni: A szövetkezetek olyan gazdasági alakulatok, amelyek egyben társadalmi szervezetek is. Gazdasági tevékenységük ezért az állami vállalatoktól eltérően nem mindig a maximális nyereség elérésére irányul, hanem a tagok érdekeinek megfelelően egyéb szempontok is előtérbe kerülhetnek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szövetkezetekben a gazdasági hatékonyság növelése, a rentabilitás biztosítása alapvető tagsági érdek. A jelenlegi időszakra nem alakulhatott ki továbbá a szükséges arányú vertikális tevékenység, illetve más célszerű tevékenység. A jogi korlátok lényegében elhárultak ez elől, azonban nagy ellentmondást jelent, hogy az állami monopolszervezetek miatt e területen nagyobb előrehaladásra nincs lehetőség. Ez pedig a gyorsabb Szövetkezeti cipészverseny A közelgő X. pártkongresszus méltó köszöntésének jegyében folyik a munkaverseny a Hatvani Cipész Ktsz-nél. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is tiszteletreméltóak az eredmények. A Május 1., a Haladás ás az Április 4. szocialista brigádok, s követőik igyekezetével — különösen a méretes tevékenységben — jól sikerült a félév, és az árutermelők szeptemberi előrehaladása is biztató. A javítómunkában 3—4 napos vállalási határidővel dolgoznak — amit a lakosság ugyancsak kedvezően fogad. Októbertől december végéig további 2800 pár cipőt akarnak szállítani a kereskedelemnek és várhatóan nagy javítószolgáltató munkára kapnak megbízást, amelyet szintén becsülettel szeretnének teljesíteni. Tavaly a ktsz-nek nem sikerült megszereznie, de az idén már feltétlenül ki akarja érdemelni általános jó eredményeivel a kiváló kisipari szövetkezet címet. gazdasági növekedés számára is gátat szab. A fogyasztási szövetkezetek, továbbá a takarékszövetkezetek működésében te- rülethatárolás, valamint a társulás, a közös vállalkozás tilalma érvényesült. Ez az érintett szövetkezetek fejlődését számottevően hátráltatta, ma pedig nehezíti a kereskedelmi és más szervezetek helyi versenyének kialakulását, gyengíti a szövetkezetek versenyképességét a piacon. A ktsz-ek és a fogyasztási szövetkezetek vonatkozásában gyakorlati igényként jelentkezik a gazdasági társulások létrehozása, azonban az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás napjainkig váratott magára. A lakásszövetkezetek problémája, hogy jelenleg még nem tekinthetők valóságos szövetkezeteknek. A szövetkezeti házakat az állam építi fel, s a tanács jelöli ki azok lakóit, tehát a tagokat. Tevékenységük a házkezelési teendők ellátására terjed. A vállalati gazdálkodásnak még csak kezdeti formái találhatók meg munkájukban. Megalakításuk feltételei sincsenek megfelelően rendezve. A jelenlegi szabályozások nem felelnek meg a szövetkezeti követelményeknek. Nem valósul meg az építtető tagok személyi és társadalmi érdekvédelme. A takarékszövetkezetek jelenleg a legtöbb adminisztratív kötöttséggel terhelt formák. Lazítani szükséges a pénzgazdálkodásukra kialakított szabályokat, meg kell szüntetni az OTP hatósági jogkörét, szektorális megkülönböztetés nélkül biztosítani kell az egyenlő működési feltételeket, meg kell szüntetni a területi elhatárolást. Lehetővé kell tenni, hogy a takarékszövetkezetek más Mint hírül adtuk, egy törökországi delegáció élén, a Fővárosi Tanács meghívására, a Magyarországon tartózkodó Ekrem Barlas, a török főváros, Ankara főpolgármestere, felesége társaságában Egerbe látogatott Itt- tartózkodása alatt Ekrem Barlas interjút adott a Népújság munkatársának. — Delegációjuk milyen céllal érkezett Magyarországra ? — A fővárosi tanács elnökének szíves meghívására utaztunk önökhöz. Több éves gyakorlat már ez: a fővárosok tanácselnökei, polgármesterei meglátogatják egymást, hogy a különböző tanácsi tennivalókról, a legfontosabb szolgáltatásokról kicseréljék tapasztalataikat. Ankarában igen nagyarányú városfejlesztési terv készül, ezért is jött velünk Haluk Alatan, tervhivatalunk főépítésze, akivel együtt a magyarországi és a budapesti városfejlesztési terveket tanulmányozzuk, s egyidejűleg bemutatjuk a török főváros fejlesztési tervét magyar kollegáinknak, és kikérjük véleményüket. Hasznos ez, hiszen egymás segítésére ki tudjuk így cserélni a jelenleg alkalmazott módszereket, tapasztalatokat. Önöknél is nyilvánvaló, hogy a tanácsi munka mennyire különbözik más hivataloktól, s feladata, munkája, különösen a világvárosokban, nagyvárosokban, mennyire felelősségteljes. Egyrészt követnünk kell a lakosság egyre növekvő igényeit, másrészt nekünk is egyre igényesebbekké kell őket formálnunk. A budapesti és más városok példái alapján úgy érezzük, hogy ebből a szempontból a magyar tanácsok igen szép munkát végezte!?. — Mik a tapasztalataik az eddig látottak alapján ? — Különösképpen a budapesti Metro építése tetszett. Az egyik legjobb példa arra, hogy mennyire szem előtt tartja a lakosság igényeit a fővárosi tanács. De nagyon sv\N\\\\\\ygi^V\V\v\\\v\v\\\\\«vsNv szövetkezeti formák részére kölcsönt nyújthassanak. A szövetkezeti vállalatok, elsősorban a MÉK helyzetét rendezni kell. A szövetkezeti szektorral nem ellentétes, gazdaságilag eredményesen működő szervezetekké kell keli fejleszteni. Ezután a szövetkezetpolitika fejlesztésének feladatait elemezte Tamás elvtárs: Harmonikus fejlesztés — Megyénkben is meg kell valósítani az állami és szövetkezeti szaktor harmónikus fejlesztését. A cél az adott körülmények között: a legcélszerűbb szövetkezeti formációkkal biztosítani a lehető legnagyobb gazdasági növekedést — mondta, majd rátért az állami szervek feladataira. Az állami szervek a következő főbb feladatokat oldják meg: — az ágazati irányítás és felügyelet megvalósítása a szövetkezeti szektorban is. A szövetkezetek társadalmi — képviseleti szerveit mentesíteni kell a gazdaságirányításban eddig gyakorolt állami feladatokról, — a megyei és járási tanácsok, Jll. az egyéb középszintű állami igazgatási szervek felkészítése a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik törvényes működését biztosító állami felügyelet gyakorlására, az ágazati, a területfejlesztési és a szövetkezeti koncepciók összehangolására, — a szövetkezetelméleti kutatás fejlesztése és az oktatás korszerűsítése az állami intézményekben. Végezetül a szövetkezeti kommunisták feladatairól beszélt s így zárta beszédét: Őrködni kell a szövetkezeti eszmék, e párt szövetkezettetszett delegációnknak az a munka is, amellyel az ivóvízellátást igyekeznek javítani és korszerűsíteni. Hasonlóképpen sok kedvező tapasztalatot gyűjtöttünk a lakásépítések különböző formáiról, s nagyon szimpatikus számunkra az a megoldás, ahogyan figyelembe veszik a városrendezési munkákban a zöldövezetek, a parkok, a játszóterek kialakítását. — Az előbb emlitett együttműködés miképpen járul hozzá a két ország, Törökország és Magyarország kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez'? — Véleményem szerint a mi látogatásunk alapot is jelent ahhoz, hogy a továbbiakban másfajta, kulturális, kereskedelmi és gazdasági jellegű kapcsolataink is szélesedjenek. Ami a kulturális és gazdasági együttműködést illeti, mi is látjuk, hogy országaink között napról napra fejlődik. Sőt; a kereskedelem területén is észlelhető ez, a magyar motorok és alkatrészek szállításában. Aztán két hónap múlva esedékes a törökországi áramszolgáltatási bizottság elnökének magyar- országi látogatása, aki szintén üzletkötési céllal érkezik. — Magyarországi látogatása során milyen benyomásokat szerzett, főpolgármester úr? — Az együttműködés fejlesztésének elsőrendű feltétele szerintem az, hogy a különböző kapcsolatokra lépő népek szimpátiát érezze- nek egymás iránt. A mi népünk ezt érzi önök iránt, s magyarországi látogatásunk során, bármerre jártunk, a közvetlen, baráti és őszinte fogadtatás meggyőzött bennünket arról, hogy a magyar nép is hasonlóan érez. Meggyőződésem. hogy így még nagyobb eredményeket érünk el a kulturális, gazdasági és kereskedelmi együttműködésben. Kátai Gábor "'\\V\WN' politikájának csorbithatatlan érvényesülésén. Ezután hozzászólásokra került sor. Urbán Imre, a Dél- Heves megyei Tsz-saövetség titkára és Karnis Pál, a KI- SZÖV elnöke kifejtette, hogy a közgazdasági szabályozók jövő évben életbe lépő rendszere nem kedvező a szövetkezetek számára, még inkább elmélyíti az ellentétet a szövetkezetek és állami vállalatok között. Zsámba Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság titkára kifejtette, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek több beruházási eszközre lenne szükségük, mert különösen a gépesítésben nem tudnak előbbre lépni. Nem, hogy új gépek vásárlására, hanem a pótlásra sincs lehetőség. Több hozzászóló kifejtette, hogy a kisipari szövetkezetek hátrányos helyzetben vannak s helyes lenne, ha termelési volumenüknek megfelelő arányban ők is kapnának támogatást. Felvetődött az a gonodlat is, hogy a takarékszövetkezetek ne csupán egyének, hanem a szövetkezetek számára is nyújthassanak hitelt. Felszólalt dr Moharos József 's. és elmondta. hogy rendkívül nagy szükség van arra, hogy a szövekezeti mozgalomban tevékenykedők mindenkor kinyilvánítsák észrevételeiket, javaslataikat, felvessék a problémákat. Különösen aktuális ez most. amikor az új szövetkezeti törvény készül A törvényeket ugyanis össze kell hangolni a társadalmi szükségletekkel s ezért kell felvetni a javaslatokat, véleményeket. 1910. szeptember zO., vasárnap Korszerű, modern gépek segítik a termelést az új bútorgyárban. K. J. A VILATI termékeit a fél világ ismeri.--------------------------------------------------- .nu — ,,
