Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

tnAV X 1 Számitó^p toiioííAnt *« rr('nyiR.J.,; w W *1 R o / «* í**! o =1 « 4} £ se 35 üt ■í ÍH #r, •*! <3. a 2-j H 4! X M < s o Fényképek az II* árusról A Mars és Jupiter boly­gók pályája között kisboly­góövezet húzódik. Az úgy­nevezett aszteroidák majd­nem körpályán mozognak. Az eddig ismeretes aszte- roidoknak kevesebb mint egy százaléka halad erősen nyújtott ellipszispályán. Az utóbbiakhoz tartozik a 20 éve felfedezett Ikarus is, amely minden 19-ik évben kerül földközelbe. 1.968-ban például 6,4 millió kilomé­terre közelítette meg a Föl­det. A Szovjet Tudományos Akadémia egyezményt kö­tött a Chilei Nemzeti Egye­temmel, amelynek értelmé­ben az El Poblc nevű hegy­csúcson egy Leningrad bán készült teleszkópot állítot­tak fel. E műszer segítségé­vel sikerült később az Ika­rust lefényképezni. A bolygóval kapcsolato­san végzett széles körű es nagy pontosságú megfigye­lések jelentős értéket kép­viselnek a csillagászok szá­mára. Szárnyas hajók fejlődése Rakéta. Meteor és Üstö­kös nevű szovjet szárnyas hajók ó'O millió utast szál­lítottak 10 év alatt az or­szág vizein és j oly óin. A szárnyas hajók fokozatosan kiszorítják a személyforga­lomból a hagyományos ha­jókat, s rövidesen olyan hajók készülnek, amelyek­ben 250 személy számára van férőhely, sebességűit eléri az 50 csomót (1 csomo — 1864,95 méter), s még egy 5-ös erejű viharral is meg­birkóznak. Szovjet mérnö­kök szerint néhány év múl­va hosszabb tengeri útra is alkalmas hajókat terveznek majd, a szárnyas hajó to­vábbfejlesztésével. Gáztur­binás hajókkal bobonyolit- ják a személyszállítást a nagy folyókon, míg a seké­lyebb vizeken szárnyas ha­jók közlekednek. Veszélyben Velence A tízezer remekmű váro­sát, 450 palotájával, 200 templomával; kápolnájával, felbecsülhetetlen értékű művészeti kincseivel többfé­le veszély fenyegeti. A va­ros legfőbb ellensége a víz, az időszakos tengeráradá­sok és a nagy légnedvesség, amely a különféle organiz­musok elburjánzásának is kedvez. Egyes szakértők szerint, ha a város süllye­dése és a tengerárak erős­ségének, magasságának nö­vekedése, gyakorisága ilyen ütemben folytatódik, 2040- re a város víz alá kerül — lakhatatlan lesz! Olasz szakemberek jelenleg kü­lönféle védelmi terveken dolgoznak. Ezek közé tar­tozik a nagyobb árveszé­lyek perspektivikus kuta­tása. Az 1966-os monstre áradás után az árveszély- lyel kapcsolatos számító- központ felállítását hatá­rozták el. A központ jelen­leg három kutatási csoport­ra osztva dolgozik: Bari. Pisa és Velence állomások­kal. Megkezdték a velencei lagúna matematikai mo­delljének elkészítését. A kutatók ennek segítségevei tanulmányozzák majd az árveszély megismétlődései­nek lehetőségeit, a külön­böző természeti kísérő je­lenségek figyelem bevétele­vei. A kutatás lényeges cél­kitűzései: a megfelelő idő­ben történő riasztás és az 'ár elleni védekezés egyéb módozatainak a kidolgozá­sa. Ember és A jövő év augusztusában Budapesten megnyíló , Vadászati Világkiállítás alap­gondolata: „Minél közelebb kerülünk a természethez, annál közelebb• jutunk önti tagunkhoz.” Ennek a koncepciónak a lényegéről beszélgettünk földes László miniszterhelyettessel, a Vadászati Világ­kiállítás kormány tömeg bízott javai. — Miért éppen az ember és termé- mészet kapcsolatának fontosságát tűzte zászlajára az első ízben Magyarorszá­gon megrendezendő Vadászati Világ­kiállítás? — Nagyon is aktuális probléma meg­oldását igyekszünk elősegíteni! A mai em­ber és a: természet kapcsolata drámaian fon­tos életszükséglet. A technikai fejlődés, az urbanizáció, az emberek városba özönlése világjelenség, — nálunk is egyre . jellem­zőbb, s tempója nyilván még gyorsulni fog. Az embernek azonban nem szabad elgé- pi esed nie. ellensúlyoznia kell az - ipari tár­sadalom ártalmait. Hogyan lehet a kiállításon érzé­keltetni az ember és a természet kap­csolatát? — A trófeák, kitömött áliatok, vadász- fegyverek . viszonylag szűk kört, főleg a va­dászokat érdeklik. Mi viszont milliókhoz akarunk’ szólni, hiba lenne tehát leszűkí­teni a tematikát. Sőt, fontos feladat, hogy felkeltsük az érdeklődést azokban is, akik. ben még szunnyad. Jelentős teret szente­lünk a kiállításon a természet szépségeit ábrázoló művészeti alkotásoknak, fényké­peknek, ilyen ihletésű filmeket mutatnak be és szó lesz a természetvédelemről is. Nem dönthettünk rosszul, mert sok külföldi meghí­vott, amikor megtudta, hogy nemcsak szűk értelemben vett vadászati kiállításról van szó, nagyobb érdeklődéssel fordult az ese­mény. felé. —1 Sokat hallunk mostanában a ter­mészeti értékek pusztulásáról. Mit kel­lene tennünk a helyes természetvédelmi szemlélet kialakítása érdekében? —• Nálunk szép számban vannak tájvé­delmi területek és még többet is kialakít­hatnánk, de ez a módszer nem védi meg’ igazán . a természetet. Hivatalból ez meg- • oldhatatlan-. A tömegek segítségét is el kell nyernünk. El kell érnünk, hogy az új lakó­telepek1 tervezői ne irthassák ki: a ligete­ket, a gyárak vezetői állítsák meg a folyó­vizek szennyezését, gondoskodjanak meg­felelő szennyvíztisztító berendezések felsze­reléséről. El kell érnünk, hogy az autósok, ha lehajtanak az útról, ne gázolják le a fa­csemetéket, hogy a lakok virágágyakat te­lepítsenek házaik közé. A természetvéde­lemnek társadalmi üggyé kell válnia, s új területeket is: vissza kell hódítanunk. Fog­juk le azok kezét, akik kárt akarnak tenni a természetben! ■< ■ — Nincs ellentmondás a fokozott tér­ni eszet véd elem, meg az iparosodás, álta­lában a technika fejlődése között? Az utóbbiak fejlődését ugyanis nyilván­valóan nem lehet és nem is lenne cél­szerű megállítani. A mezőgazdaság crógép- választéRának bővítése elsőren­dűen fontos feladat, hiszen köztudomású, hogy a drága pénzen beszerzett hagyományos traktorok teljesítményét csak nagyon egyenlőtlenül — gaz­daságtalanul — lehet kihasz­nálni. Hazánkban is biztosan jó hasznát vennénk a csehszlo­vák gyártmányú, egytengelyes traktornak, melynek tí,5 lóerős, ögy hengeres, kétütemű, léghű léses motorja 2200 percenkénti lord illatú. "Mind az előre-, mind a hátramenetben négy sebességi fokozattal haladhat a traktor, 1,5—13, illetve 1—14 km/óra sebességgel. Az összes szabályozó és irányító karok a csökeretes „szarv on:j kaptak helyet.: A csehszlovák ipar a trakto­rokhoz illeszkedő szállító és munkavégző tartozékokat is gyárt: üléssel ellátott kocsit, egycsoroszlyás ekét, háromso­ros irtókapát, talajlazítót, per­metezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,55—2 lb tér üzemanyagot fogyaszt. »!,. augusztus 8, siómbat TUDOMAMX ÉS TECHNIK» Országút a tanteremben sága megköveteli, hogy az autóvezetést tanulók minél jobban felkészítve kerüljenek ki a tanfolyamokról. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a leendő jogo­sítvány-tulajdonosoknak minél több forgalmi szituáció­val meg kell ismerkedniük még a tanulás során, hogy később annál kevésbé jöjjenek zavarba. Mivel a közúti forgalomban, a volán mellett eltöltött gyakorlati órák számának emelésére általában nincs nagy lehetőség, a forgalomról tökéletes illúziót keltő szimulátorok segít­ségével, a tanteremben próbálják sokrétűbbé tenni az oktatást. A képén látható angol gyártmányú tantermi szimu­látor a „szélvédőre” háromdimenziós képet vetít, mégpe­dig úgy. hogy a kormány mellett ülő előtt elvonuló táj pontosan követi az ö vezetési mozdulatait. Gyorsításkor (gázadáskor) a filmvetítő is arányosan felgyorsul, hirte­len fékezéskor pedig megáll. „kimerevedik” a kép. E könnyen és gyorsan, bárhol felállítható „tankocsi” segít­ségévei az indulást, a parkolást, a megállást és minden ■más manővert a valóságos körülményeknek megfelelően tudja begyakorolni a leendő vezető. S ha közben hibái is vét, azt nem sínyli meg a „kocsi”, nem okoz fennaka­dást a forgalomban. Beépített alkoM-eliettőrzés Svédországban a teljes egész­ségügyi hálózatot komputere- ?itik. a Stockholmban épülő ltomp u terközpontba te ekap cső i t rendelőintézetek és kórháziak révén minden egyes ember egészségügyi állapotúi* vonat­kozó adatok összegyűjtve megtalálhatók majd egy szám alapján. Ily módon rövid úton megállapítható lesz mindenki­ről, milyen betegségeken cselt át, milyen gyógykezelést, mi­lyen gyógyszereket kapott. természet Amerikában olyan szaba­dalom kikísérletezésével foglalkoznak, amely meg­akadályozza, hogy alkohol vagy kábítószer hatása alatt álló autósok elindít­hassák a kocsit. A talál­mány lényege: a vezető be­dugja az inditókulcsot. mi­re a számtáblán öt külön­böző szám" villan fel, né­hány másodpercig jól lát­hatóan. A számok eltűnnek, de a vezetőnek különböző gombok lenyomásával a megjelenés sorrendjében újra tel kell villantatnia a számokat. Háromszor pró­bálkozhat, ha nem sikerül, akkor a berendezés bosz- szabb időre megakadályoz­za a motor beindítását, ha azonban a próba sikerül, az indítókulcs újbóli elfordítá- sára beindul a motor. A General Motors mar meg­kezdte a készülék kipróbá­lását. Kutatás Noé bárkája után TECHNIKA ... VUMPMA Természetesen van ellentmondás. Az iparosítást gyorsítani kell, ezzel szembe­szegülni Don Quijote-i harc lenne. Ha azonban . okosan csináljuk az ipartelepítést, igenis összeegyeztethető a természetvéde­lemmel. Hazánk, jó példa erre. A felszaba­dulás óta eltelt 25 év alatt az ipari terme­lés hétszeresére nőtt. és uz erdőterület ugyanakkor 400 ezer hektárral gazdagodott. Mindkét folyamat tovább halad. Soha annyi őz, szarvas és — sajnos — vaddisznó nem volt, mint ma. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés, elterjedése sem csökkentetté á nagyvadak számát, legfeljebb csali az apró­vadakat, főként a nyúiakat sújtotta. — Korunkban új népbetegség-féleség van kialakulóban: civilizációs betegség néven szokták emlegetni. Közismert, hogy a leghatékonyabb „gyógyszere” a természet nyugalma és csendje. Vajon a városi emberek' kelló mértékben „l'o- gyasztják-e”? — A kérdésre nem lehet Igennel, vagy nemmel válaszolni. Tény, hogy' szombaton­ként népvándorlás indul meg a hegyek, fo­lyók, tavak mellé. Mennek a telkekre, ke­resik a kikapcsolódást — és ezt jól teszik. Sokan maradnak viszont a lakótömbökben, mert nincs hová menniük, nincs telkük. Nos, minden allamvezetésnek, amely ki akarja elégíteni a nép igényeit, kötelessége növelni a hétvégi üdülés, a telekszerzés le­hetőségeit. Ismeretes, hogy' a mi telekgaz- dálkpdással kapcsolatos intézkedéseink is erre' irányulnak. Ez nem csak az egyén, hanem az ország érdeke is, mert a természetben járó ember egészséges, hétfőn pihenten áll munkába. Vannak azonban, akik kényelemből, vagy egyéb ok miatt nem szeretnek kirándulni; velük is meg kell szerettetni a természe­tet. 1—* A természet önmagában nem fel­tétlenül „barátja” az embernek. Ahhoz, hogy valóban „barátja” legyen, az em­bernek bizonyos mértékig be kell avat­koznia a természet rendjébe. Hogyan le­het elérni az ideális egyensúlyt a be­avatkozás mértékében, hogy az se ke­vés, se túlzott ne legyen? — Vannak romantikus lelkeír. akik az óstermészetet akarják megmenteni; Ez azonban képtelenség, és nem is lenne cél­szerű. A természet is mindenképpen átala­kul, ezt a folyamatot sem lehet feltartóz-, tatni. Fontos viszont, hogy mindez ne spon­tan, hanem irányítottan történjék. Az em­beri beavatkozás mértékét jól meg kejl fontolni, tervszerűen kell cselekedni. Egy városi erdő például nem lehet dzsungelsze- m, oda sétautak, padok-, pihenőhelyek kel­lenek. Vagy: egy új üdülőtelepet úgy kell kialakítani, hogy ott sokan kapjanak tel­ket, de a házak ne egymás hegyére-hátára épüljenek. Közöttük elegendő hely marad­jon a szemet, idegrendszert pihentető zöld­terület — fák, bokrok, 'gyep, virágágyak — számára. Persze, mindezt még meg kell tanul­nunk. Nálunk is, külföldön is új. születő­ben lévő tudomány' ez. Annyi biztos, hogy sikere az egészséges, kiegyensúlyozott em­bert, a jövő ideális embertípusát szolgálja. Horti József az expedíció vezetője 1960- ban már végzett itt kuta­tásokat huaonlo célból, de munkája akkor eredmény­telenül végződött. A Noé-bárka kutatásának előzményei: 1955-ben egy francia kutató 4000 méter magasságból 1,50 méter hosszú fadarabot hozott le. A fadarab megmunkálás nyomait viselte és olyan magasságban találták, amely az élőfa-vegetáció határán kívül esett. A fa korát radioaktív izotópok­kal végzett analízisek se­gítségével 4500—50tfü éves­nek minősítették. 1969-ben egy előkészítő expedíció szintén talált ezen a terü­leten néhány olyan fada­rabot, amelyről feltehető, hogy az ember munkálta meg. A Noé bárkájának vélt alkotmányt felderítő repü­lőgépről már több ízben lefényképezték. Egy kb. 135 méter hosszú, hajó alakú árnyék látható a képen. Ember egyelőre nem tud hozzáférni, mert az isme­retlen anyag jégmezőbe van befagyva. Kiszabadítá­sa nem lesz egyszerű mun­ka és 1 miilio dollárt emészt majd fel a becslé­sek szerint. Az expedíció kilátását a többszöri ku­darc miatt a szakemberek jelenleg nem tartják túlzot­tan biztatónak... A ^régészek világszerte érdeklődéssel tekintenek a Törökországba készülő ame­rikai expedíció indulása elé. Az Ararát hegység lej­tőjén keresik a bibliai Noé. bárkáját. Harry Crawford, TUDOMÁNY fig TECHNIKA... TUDOMÁNY £s TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY IS TECHNIKA . ílibüMÁNY ES TECHNIKA II r ' • TUDOMÁNY ÉS' TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHff *

Next

/
Thumbnails
Contents