Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

RjUdfr

KOSSUTH

8.20 Lányok, asszonyok. ..

8.40 Schubert: V. szimfónia. 10.0S Rádiószinház: Művirág.

10.40 Verdi operáiból.

12.20 Zenei anyanyelvűnk.

12.30 Melódiákoktól.

14.04 Zongoraművek.

14.20 Kis magyar néprajz.

14.23 Üj Zenei Újság.

13.20 Csak fiataloknak!

18.08 Hangfelvételi érdekességek.

18.37 Szombat délután.

17.37 Könnyűzenei olimpia.

18.39 Két Mozart-hangversenyrondó.

19.25 BUCK 1965!

23.48 Hárfamuzsika,

0.10 Melódiákoktól.

PETŐFI

8.03 Mikrobi és a holnaplátók. 8.37 Fúvószene.

9.03 Verbunkosok, népdalok.

9.43 Válaszolunk

hallgatóinknak!

12.00 Könyvszemle.

12.10 Bécsi klasszikus muzsika.

13.03 Az óvoda kevés-e, vagy

az óvónő?

13.30 Romantikus kórusok.

14.00 A Gyermekrádió órája.

13.03 Haydn: D-dúr szimf,

15.30 Beszélgetés a Falurádióban.

16.03 Kiváncsiak klubja.

16.53 Népzenei magazin.

17.35 Közv. az MTK—Csepel

bajnoki mérk.-ről.

17.30 Az élő népdal.

18.10 Bach: 15 kétszólamü invenció.

18.30 Közv. az MTK—Csepel bajnoki mérk.-ről.

18.50 Egy hír a mikroszkóp alatt.

19.08 Korunk hőse. R.-vált.

20.28 Zenekari hangv.

21.23 Amíg Pest-Budából Budapest lett. Jegyzet.

MAGYAR

9.50 Búvárfelszereléssel m tenger mélyén. (Szovjet

__ film.)

11.

10 Nők félórája.

11.40 Riportfilm.

14.43 Füré lépni szabad.

(Magyar filmvígjáték.)

16.35 A természet arca a művészetben.

16.45 Hírek.

16.55 MTK—Csepel bajnoki labda- rügó-mérk. közv.-e.

18.50 A mániákus. (Magyarul beszélő angol rövidjátékfilm.)

19.15 Cicavízió ,..

19.25 György Dezső költészete.

20.00 Tv-híradó.

30.20 A Tv Zenés Színháza: Házasod j, Ausztria! (Zenés történelmi komédia.)

21.55 Tv-híradó.

22.15 Nana. 3. Az áldozat.

POZSONYI

17.05 Riportfilm.

17.35 Hirosima

18.00 Lányok, fiúk magazinja.

19.50 Hokkaido. (Dók.-film)

21.15 Bűnügyi múzeum, öt fénykép. (NSZK filmsorozat.)

22.15 Zenét kérek!

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 21-33)

Az előadások kezdete: fél 6 es 8 órakor.

Dr. Syn kettős élete Színes angol—amerikai film EGRI BRÖDY:

(Telefon: 14-07)

Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.

Belfagor a pokolból Színes olasz film EGRI KERT:

Az előadás kezdete: 8 órakor. Dr. Syti kettős élete Színes angol—amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN:

A kardforgatónő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Figyelj rám!

GYÖNGYÖSI KERT:

Bolondok hajója HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Mezítláb a parkban HATVANI KOSSUTH:

Hivő, a férjem találkára FÜZESABONY ;

Dr. Holst fantasztikus esete PETERVAsARA:

Sirokkó

Vár állott, most kőhalom..

Esztergom mellett, a csenkei hídnál készült el a napokban ez a hordókból kialakított ház. Stílszerűen bort mérnek majd itt Diogenész hordójából.

(MTI foto — Bara István)

Kártevők, tolvajok, erdei „rémek”

A városok szerte a világon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy növeljék környékükön a zöld területeket. Erre elsősorban egészségügyi okok kényszerítenek. A természettől elszakadt emberek sóvárognak a csönd, a napfény, a tiszta levegő, a zöld lomb, a kék levegőég után. Porral, füsttel, zajjal, izgalommal teli környezetükből mind tömegesebben menekülnek a békét, nyugalmat, táji szépséget, a testi-lelki felüdülést árasztó természetbe. Az utóbbi években nálunk is nagymértékben fokozódik az erdők üdülési és más jóléti célokra való igénybevétele. Erdőtörvényünk leszögezi: „Az erdei utakat közlekedésre, az erdőt üdülésre, pihenésre bárki használhatja”. Ám sokan vannak, akik nem a pihenést, nem a felüdülést keresik az erdőben ...

Autók — takarásban

Eléggé elszaporodtak az „erdei szarkák”. Sokan vannak, akik dészmálják, meglopják, megkurtítják az erdőt, akik pár kiló — vagy mondjuk pár mázsa — .fáért vásárra viszik, könnyelműen eldobják becsületüket. Vannak gyalogos, és vannak motorizált tolvajok. A gyalogosok, akár a besurranó tolvajok, többszöri megfigyelés, alapos terepeszemle után cselekednek. A motorizált tolvajok sem alábbvalók, ha a rafináltságról van szó. Autójukkal behajtanak a keskeny erdei utakra, vagy egy- egy ösvényen húzódnak meg, rejtekezve, a bokrok, lombok takarásában, jól megrakják a csomagtartót és bőgő motorral elviharzanak. Egyes autós vadászok is ekként igyekeznek „kárpótolni” magukat az esti-hajnali sikertelen lesek, cserkészetek után: vad helyett tűzifából szerzik a zsákmányt! Ilyen jelenségeket figyeltek meg pl. az egerbaktai, Rábcavölgy környéki erdőrészekben. Különben mindenütt nagy gondot okoznak az erdővédelem biztosainak, az erdészeknek, a „négykerekűek társadalmából” kikerülő autós tolvajok.

Gátlástalan

dézsmálok

Múlt évben a mátrai és a nyugat-bükki erdőgazdaságokban összesen 147 feljelenKgerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.)

Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, va- »árnap délelőtt 9 órától 10.30 éráig. Délután 16 órától 17.30 'éráig az Alkotmány utcai rsűr

delőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában.

Gyöngyösön: szombaton 14

órától hétfő reggel 7 óráig. Az

orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: 17-27.

Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap dólelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44.)

Hatvanban: szombaton 12 órá- óráig az Alkotmány utcai rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.)

Kendelés gyermekek részére is.

tést tettek az erdei tolvajok ellen. Az idén — jóllehet még csak az esztendő felénél tartunk — már 105 esetben indítottak eljárást a Mátra- bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság feljelentése alapján, a gátlástalan tolvajok, dézsmálok ellen. Leginkább a tűzifát lopják. Az autósok, akik többnyire válogatósab- bak, a méretre vágott, osztályozott ipari fához is „hozzányúlnak”.

Az erdő nyílt terület, őrzése rendkívül nehéz, nincs körülkerítve. nem lehet lezárni, mint egy raktárát, lakatot téve az ajtókra. Az erdőben riasztó berendezések sincsenek, amelyek jeleznék: hol garázdálkodnak a kártevők, hol kezdtek akcióba az erdő „rémei”. Kevés az erdész, nem tudnak minden fa mellé embert állítani, hogy őrizze. Hasonló gondokkal küzdenek Borsod erdeiben is, ezért most ún. „járőrkutyákat”, okosan idomított jószágokat állítanak az erdővédelem szolgálatába. Ügy vélem, e módszer alkalmazása nálunk is célravezető lehetne, hiszen az erdei kártevőknek és tolvajoknak csak kis töredéke kerül horogra.

Egyetlen égő csikk is...

A „horogra került” kártevőket, tolvajokat szigorúan bünteti a törvény. Az esetben, ha a kár meghaladja az

500 forintot, a bíróság szab ítéletet. Ám azok sem úszhatják meg a dolgot szárazon, akik kisebb súlyú kárt okoznak: a szabálysértési

hatóság vonja őket felelősségre !

Erdőink számos lehetőséget biztosítanak a pihenésre, felüdülésre: kirándulás, természetjárás, vadászat, halászat, táborozás stb. Az erdőt bárki „használhatja”. De tudni, ismerni kell. turistának és kirándulónak egyaránt: mit szabad tenni és mit nem? Nem szabad például szalonnát sütni, „csurdítani” akárhol, csak a kijelölt helyeken! Tilos eldobni az égő cigarettavéget, mert egyetlen égő csikk is milliós károkat okozhat! A szemetelés ugyancsak nem megengedett! Szóval: a kulturált viselkedés az erdőben is kötelező mindenkire!!

Mindnyájunk gondja legyen

Az erdő nemzeti vagyon. Mindannyiunk kötelessége, hogy ezt a kincset őrizzük és védjük. Csakis így élvezhetjük az erdők szociális, közjóléti, táji, kulturális és népegészségügyi értékeit.

Pataky Dezső

A HAZÁNKBAN földet érő Mars-lakó gyorsan rájönne, hogy európai országban van. Hamatosan rnegpii lantana templomtornyokat és vármaradványokat, az európai földrész jellegzetes építményért. Magyarország

ugyanis — ellentétben a köztudattal — várakban, illetve várromokban nem szegény ország. Az eddigi kutatások, illetve feltárások szerint, országunk mai területén 203. vár, várkastély és várrom található. Ezek egy része csak nyomokban vagy maradványokban. de szép számmal vannak a táj- és városképet gazdagító, a múlt viharos századaira élénken emlékeztető nagyszabású alkotások is.

Gondoljunk csak a budai Várra, Eger, Diósgyőr, Esztergom, Sárospatak, Kőszeg. Szigetvár, Siklós, vagy Gyula várára. Valamennyi remek műemlék, pompás látvány, történelmi érdekesség. Milyen maradandó élmény Visegrád vagy Esztergom várát először megpillantani a Duna-kanyar sétahajójáról!

Hazánkban a várépítés fejlődését a római uralom előtti kezdetleges földváraktól az újkor bonyolult erődrendszeréig végig lehet kísérni és egyes példányok országunk határain túl is ismertek. Ezt a fejlődést három nagy ^pusztítás zavarta meg a történelem során.

AZ ELSŐ NAGYARÄNYÜ

veszteséget a török hódítás jelentette. A török, részben az ostrommal pusztította el a várakat, részben a hódítás után rombolta le, nehogy abban menedéket találjanak a bújdosók. A törökök kiverése után a Habsburg császárok rendelték el a magyarországi várak egész sorának lerombolását, nehogy a rebellis magyarok ellenük használhassak iel azokat. Szemcsénkre' a császári kincstár mindig szűkében vult 3 pénznek s így a lebontás köK- - geit sem bírta fedezni a legtöbb esetben. A heroiadt.-c, egyben legnagyobb pusziik st a második világháború jelentette váraink elsösorb. n a budai Vár történetében. Ez az óriási méretű pusztítás viszont bizonyos előnyökkel is járt, mert a helyreáll)írni munkák során Olyan ré- letek kerültek napvilágra, amelyek normális körülmények között talár, sóhr om került volna sor. Különös el- letmondása a sorsnak, hogy amikor a várakra nagy szükség lett volna, akkor iel ontották — most pedig, amikor gyakorlati hasznukat már nem látjuk — sok milliós költséggel és nagy körültekintéssel dolgoznak helyreállításukon.

Persze az, hogy közvetlen gyakorlati hasznukat nem látjuk, nem jelenti azt, hogy feleslegesek volnának. A mai kor óriási idegenforgalma idején igen fontos a szerepük mint táj- és városképi elemeknek. Hozzátartoznak az ország arculatához, jelképezik hazánk viharos múltját, történelmünk gyönyörű dokumentumai.

JELENTŐSEGÜKET bizonyítja az érdeklődés fokozódása. Nem beszélve a budai Vár látogatottságáról, Egerben és Visegradon meghaladja az évi 400 000-et, Gyulán a 150 000-et. Siklós, Kőszeg, Sopron, Diósgyőr várai és évi százezren felüli látogatóval dicsekedhetnek.

Fontos kulturális és idegenforgalmi érdeket is szolgálnak a sok vihart látott falak. Egy részükben turista- szállót nyitottak. Legtöbbjükben a környék nevezetességeit ismertető múzeum vagy levéltár is van.

Erdélyi körút tapasztalatcserével

Megyénk kisiparosai között régi hagyomány, hogy nyaranként csoportos kirándulást tesznek valamelyik szomszédos baráti országba. Ebben az évben felújították ezt a hagyományt, s az IBUSZ szervezésében hatnapos körutat tesznek Erdélyben. Megtekintik Nagyvárad nevezetességeit, majd a Királyhágón keresztül Kolozsvárra érkeznek, s városnézés után folytatják útjukat a Gyilkostó felé. A híres kirándulóhely után Marosvásárhelyen találkoznak az ottani kisiparosokkal, s tanulmányozzák tevékenységüket, a lakossági szolgáltatás színvonalát.

Marosvásárhelyről a festői szépségű Borszéket keresik fel, s kirándulnak a Békas- szorosba.

A nagy érdeklődéssel kísért erdélyi körútra szeptember 14—19-e között megyénkből közel száz kisiparos utazik.

Sz. Szpasszkij:

Milyen nevet adjunk

a gyereknek.*.?

Az ablakon túl egész nap idegtépőn dühöngött az északi szélvihar. Az üvöltve süvítő hangok betöltötték az egész Kuszakin lakást. Az ablak üvege olyan pattogó zenebonát hallhatott, mintha Pisztolysorozatok hasogatnák szilánkokra.

A vihar elülte után beálló csendben hirtelen panaszos gyereksírás hallatszott. Mihail Kuszakin kikapcsolta a televíziót. A beálló csendet csak egy leeső tányér csörömpölése zavarta meg, amelyet Mása, Mihail felesége ejtett el mosogatás közben.

De honnan a panaszos gyereksírás? ...

— Egészen bizonyos, hogy nem kísértet... Hallucinál- nék? — csodálkozott magában Mihail Kuszakin. — Isten bizony, gyereksirás ... Vagy talán macskanyávogás? Nem, ez nem ahhoz hasonlít...

Hirtelen mozdulattal kinyitotta a szomszéd szobába nyíló ajtót, és nem akart hinni a szemének. A díványon keresztbe fektetve egy világos rózsaszín plédbe csavart élőlény hevert. A pólya mélyéről hallatszott a szipogó sírás.

— Mása! — kiáltotta Mihail Kuszakin rémülten.

Felesége a konyhából berohant a szobába. A vállán átvetett törülközőkendő tábornoki sávként hatott.

— Mi történt? — kérdezte megijedve.

Mihail Kuszakin bal kezének kisujjával félénk-ijedten bökött a pólyára. Mása

tünk? — nézett értetlenül a feleségére Mihail Kuszakin.

— Felébredtünk, és hamm- hamm szopikálni akarunk — ismételte a felesége.

— Na de hát... Ez meg micsoda?

— Hogy-hogy micsoda? Mi iram veled? — kérdezte élesen a felesége. — Még hogy mi ez? Hát a gyerekünk!

— És honnan vetted?

— Látod, látod... A tréfáid, mint mindig, most is rosszul sültek el.

Mihail Kuszakin tudata lassan nyiladozni kezdett, amikor felesége immár karcsú derekára nézett.

gyors, szakértő mozdulattal bontotta ki a rózsaszínű takarót. és mosolyogva fordult a férje felé.

— Semmi különös nem történt. Felébredtünk, és enni kérünk. Ügy bizony!

— Mogy-hogy felébred— Mása! Te már meg is!? ... — kiáltott fel izgatott örömmel. — De mindezt ilyen váratlanul, ilyen gyorsan? De hát a szülő nők napokig fekszenek a szülőotthonban!...

Az asszony szomorkásán mosolygott.

— Hát persze, feküdtem én is. Mégpedig kilenc napig. Hát már azt is elfelejtetted, hogy éjjel hívtál taxit?

Mihail Kuszakin homlokát veríték öntötte el.

— Semmire sem emlék« szem. De hisz én ... én ... Másenyka! Másenyka, drágám! Hát már megszületett a gyerekünk?! Gyerekünk van!... Kisfiú, vagy kislány?

— Te jó Isten! Természetesen kislány. Különben is fiúnak nem adnak Mása nevet.

— Tehát Másenyka! Es miért nem tanácskoztad meg velem, hogy milyen nevet adjunk a gyereknek? Hisz valami közöm azért nekem is van hozzá!...

— Ha nem tudnád, tanácskoztunk. Én legalábbis oda mentem hozzád, amikor a szobádban ültél a fotelban, és megkérdeztem: — Milyen nevet adjunk a kislánynak?

— Es én erre mit feleltem?

— Le sem véve a szemedet a televízió képernyőjéről, azt ordítottad, hogy: — „Góól!" Még fütyültél is hozzá.

... Reggelre ismét feltámadt a viharos északkeleti szél.

Fordította: Sigér Imre