Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Cs’‘*”«»ök esti külpolitikai kommentárunk fiz avenu Kléberen a helyzet változatlan Naponta új meg új és je­lentős eseményeket sodor magával a rohanó idő, ugyanakkor sűrűn jelennek meg emlékezések is a közel­múlt történéseinek hátteré­ről. Ezek nemcsak történeti szempontból érdekesek, de erősebb fényt vetnek nap­jaink eseményáradatára is. Most például szenzációt keltett Louis Heren, a lon­doni Times New York-i tu­dósítójának minap Ameriká­ban megjelent könyve. Címe: Nincs éltetés, nincs búcsú. Különösen azt a rész emelik ki politikai csemegeként a könyv méltatói, amelyben Heren megírja: Johnson el­nök gyűlölte Wilson brit mi­niszterelnököt. És miért? Mert a munkáspárti kormány csak szavakban, katonai­lag azonban nem támo­gatta Washington viet­nami agresszióját. holott az USA akkori elnöke brit katonai segítséget is el­várt volna. Egy másik, nem kis port felvert emlékezés: Jóim Ken­nedy elnök egvik egykori bi­zalmasa most hozta napvilág­ra. hogy Kennedy 1965-ig mindén amerikai katonát vissza akart vonni Vietnamból. ezt az elhatározott szándékát bizalmas konferenciáján le­szögezte. S mi történt? Kennedy! csaknem hét esztendeje meg­gyilkolták. Johnson követte, majd Nixon, igen sok ígéret elhangzott már az amerikai katonák visszavonásáról, s mégis: még mindig többszáz­ezer jenki egyenruhás tartóz­kodik Vietnamban. Hát vajon a párizsi tárgya­lóasztalnál fokozza-e béke- erőfeszítéseit az Egyesült Álla­mok? Nos. éppen csütör­tökön tartotta meg „szüzbe­azédét” az Avenu* Klóbéren levő tárgyalóteremben az amerikai delegáció új veze­tője, David Bruce. Az MTI párizsi tudósitója szerint: ..Az új tárgyaló megjelenése, fel­szólalásából ítélve, semmi újat nem hozott. Bruce gyakorlatilag utak megismételte és összefog­lalta azt. amit elődei az elmúlt 18 hónap alatt le­zajlott 71 ülésen elmond­tak.” A Figaro című Ourzsöa pá­rizsi lap is azt írja: „Nehéz elképzelni, hogy az új veze­tő megérkezése a Kleber su- gárútra fellendítheti a tár­gyalásokat.” Hacsak — fűzi hozzá a lap — ha Nixon nem adott korábbi elsősorban Sai­gonnak szánt nyilvános kije­lentéseitől eltérő, titkos inst­rukciókat Bruce-nak. Egyelőre ennek nem lát­szott jele Párizsban, a Viet­nammal foglalkozó értekezlet 78. tárgyalási napján. A négy nagyhatalom ENSZ-delegátusainak tanácskozása Ktp+Jvirőkon érkezett Becsben öt évre azolu kereskedo.imi egyezményt írtak ala a Szovjetunió és Ausztria képviselőt. Ké­pünkön bal oldalt Nyiku- lej Patoliesev szovjet kül­kereskedelmi miniszter, jobb oldalt osztrák kollé­gája, .löset Starlbaeher. (Teleíoto — üPl—MTI—KS) A Tupamaros nevű uruguayi ellenállási moz­galom szabadon bocsátott» Daniel Faréira Maneíli bírót (középen). Továbbra is fogva tartja azonban az elfogott amerikai éa bra­zil diplomatát, mert a kor­mány nem hajlandó telje­síteni követelését, vala­mennyi politikai fogoly szabadon boesátását. (Telefoto — AP—MTI—KS) Felvételünk a szovjet fekete tengeri haditenge­részet hadgyakorlatán ké­szült: helikopterek szállnak le a Moszkva cirkáló fe­délzetére. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) J. Jarringot felkérték missziójának folytatására Tűzszünet az olajfák alatt? New York, augusztus 6. A négy nagyhatalom kép­viselői tegnap, hivatalosan is felkérték Gunnar Jarring svéd diplomatát, hogy folytassa a közel-keleti válság békés rendezését szolgáló erőfeszítéseit. A dokumentumot Charles Yost, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének veze­tője adta át U Thantnak, azt követően, hogy a négy hata­lom ENSZ-küldöttei három­órás tanácskozást folytattak. Ezen megállapodtak abban, nogy a feltételek ismét meg­értek Gunnar Jarring diplo­mata közel-keleti missziójá­nak felújítására. New York-i ENSZ-körökben tovább­ra is abban reményked­nek, hogy az érdekelt fe­lek néhány napon belül kihirdetik a tűzszünet életbe léptetését. Tripoll, augusztus 6. Tripoliban tegnap sajtóér­tekezletet tartott Basat Abi PHNOM PENH: Az UPI ma reggeli jelenté­sében kiküldött tudósítójá­nak beszámolóját közli, amely szerint — hivatalos amerikai, saigoni és Phnom Penh-i állításokkal ellentét­ben — amerikai vadászbombá­zók tegnap is támadták a kombodzsai kormány­hadsereggel szemben ál­ló hazafias erőket, elsősorban Skoun város kör­zetében. A város, amely fon­tos közlekedési csomópont, továbbra is a népi erők ke­zén van, és a harcok folyta­tódnak. Egy zászlóaljnak sikerült ugyan eljutni Skoun hatá­ráig, de a város visszafogla­lására kiküldött három zász­lóaljat a hazafias erők Skoun északnyugati és északkeleti szélén feltartóztatták. Kambodzsában a Skounért vívott harcon kívül összecsa­pásokra került sor az északi határ közeiében levő Kom- pong Thom és a Phnom Penhtöl délre fekvő Takeo mellett. Saigoni hírek szerint a lao­szi hátán közelében vívott dél-vietnami harcokban, me­lyek a határtól körülbelül 20 kilométernyire levő Kham Dúc vidékén zajlottak le, el­Garbiah, a palesztinai Népi az El Fatah hivatalos szóvi­vője. Hangsúlyozták, hogy a két szervezet folytatni kí­vánja a harcot Izraelnek a cionizmus alól történő fel­szabadításáért, s nem fogad­ják el a tűzszünetet. Mint közölték, „A palesztinai el­lenállási szervezetek a túz­OAKLAND: ötvenezer dollár óvadék ellenében tegnap a kalifor­niai Oaklandben szabadon bocsátották Newtont, a faji megkülönböztetés ellen har­coló Fekete Párduc nevű mozgalom egyik vezetőjét. Newton szabadon bocsátá­sa után sajtóértekezletet tar­esett az amerikaiak 4 kato­nája. 29 pedig megsebesült. Hírügynökségi jelentések, amelyek a dél-vietnami harci helyzetet viszonylag csen­desnek minősítik, a fenti összecsapáson kívül említést tesznek még arról, hogy harcok voltak a Sai­gontól körülbelül 90 kilomé­ternyire délnyugatra levő dél-vietnami katonai állások körül is. ★ Az UPI tudósítója a laoszi fővárosból szerzett értesülés alapján jelentette, hogy a la­oszi kormány Souvanna Phouma miniszterelnök veze­tésével teggnap megtartott ülésén úgy határozott, hogy elutasítja a Laoszi Hazafias Front Pártja által a kor­mánynak küldött tárgyalási javaslatot. szüneti vonalaktól távól fog­ják tartáni az ENSZ-megfi- gyelőket. A két szóvivő ismét eluta­sította a Rogers-féle közel- keleti tervet, amelyről kije­lentették: célja, hogy „éket verjen az arab kormányok és a palesztinai ellenállási szervezetek közé”. tott, s azon kijelentette, hogy a mozgalom résztvevői ha­marosan Vietnamba indul­nak, hogy felvegyék a har- cot a „gyáva amerikai ag- resszorök ellen”. Hangoztat­ta még, hogy a mozgalom nyilatkozatot kivan intézni a Párizsban folyó vietnami tár­gyalások részvevőihez, majd kijelentette, hogy hajlandók faji hovatartozástól függet­lenül szövetségre lépni min­den haladó szervezettel. Newtont „gyilkosság” vád­jával 1967-ben tartóztatták le. Rendkívüli állapot Oh iában LIMA: Faji zavargások robbantak ki tegnap este az Ohió ál­lambeli Limában azt köve­tően, hogy rendőrök meggyil­koltak egy néger asszonyt. Ohio kormányzója a tünte­tések elfojtására mozgósítot­ta a Nemzeti Gárda alaku­latait és a városban elren­delte a rendkívüli állapotot. Az tüntetők az ellenük ki­vezényelt csapatokat közá- porral és gyújtópalackokkal fogadták. Az összetűzéseknek sok súlyos sebesültje van. EGYELŐBE még kérdés, hogy a hét végére — amint a hírügynökségek jósolták — valóban életbe lép-e a tűz­szünet a közel-keleti front­vonalak mentén, s ha a fő érdekeltek vállalják is a most még csak három hó­napra szóló fegyvemyugvást, mit tesznek ezen állapot meghiúsítására azok az arab erők, amelyek hevesen til­takoznak a politikai rende­zésről való tárgyalásoknak a gondolata ellen is? Tény, hogy ha a két legfőbb és a mai harcok súlyának döntő részét vállaló szemben álló fél — az EAK és Izrael — tűzszünetet tart, akkor jog­gal beszélhetünk a kózel-ke- leti helyzet új szakaszáról. Hogy ez a szakasz egyúttal politikailag rendkívül kriti­kus, alkalmasint feszült is lesz, azt máris jelzik az EAK békekezdeményezése óta le­zajlott események, a front­vonal mindkét oldalának fő­városaiban. A TÜZSZÜNET közelsége rögtön eszébe juttatja az embernek az 1967-es izraeli agresszió nyomán létrejött fegyvernyugvást, amelyet ta­valy rendszeressé, mindenna­possá vált összecsapások sza­kasza váltott fel. Az akkori tűzszünet szükségszerűen hordta magában megbontá­sának lehetőségét, hiszen az arab területeket megszállva tartó Izrael semmibe vette, el sem fogadta a Biztonsági Tanács 1967. novemberi, egy­hangúlag hozott határozatát a rendezésről. A megszállás a politikai zsarolás eszközévé vált Izrael és a mögötte álló erők, mindenekelőtt az ame­rikai imperialisták kezében. Ha ezt az arabok „végkime­rülésére” és megtörésére szá­mító taktikát meghiúsítani akarták a haladó arab erők és az őket támogató szocia­lista országok, úgy egyedüli útjuk a fegyverkezés, az iz­raeli katonai fölény megkér­dőjelezése maradt. Az idő igazolta az imperialista zsa­rolásra adott effajta választ: új keletű rendezési tervük­kel az arab világban íevö po­zícióik maradványait féltő amerikaiak voltak kénytele­nek engedményt tenni. Ezzé' Washington valójában visz- szatért oda, ahonnan ,,eltak- tikázta magát”: a BT hatá­rozatához. ÉPPEN EBBEN rejlenek a mostani szakasz buktatói: az izraeli kormány keserve­sen kicsikart „igen, de” vá­lasza jelzi a várható politi­kai döccenöket. A rendezés­nek, s ekként a BT-határo- zatnak is kulcskérdése a megszállt arab területek visszaadása. Izrael, mint ag- resszor nem kaphat semmit a hódító háborúért, Izrael mint állam, lete arab elis­merését, vagyis a hódításnál megalapozottabb biztonságot kaphat a területek vissza­adása fejéhen. A támadó te­rületnyeresége az. imperialis­ta politika győzelme volna. Egyszer már felborult a tűz­szünet amiatt, mert Izrael és támogatói megkerülni pró­bálták a területek kulcsprob­lémáját, nem is titkolva al­kudozási, magyarán zsarolási szándékaikat. Most az izrae­li kormány igyekszik a kény­szerű elfogadás után olyan értelmezést adni az amerikai tervnek, ami a területekkel való alkudozást is lehetővé tenné számára a Jarring, ÉNSZ-megbízott közvetítésé­vel elkezdendő tárgyaláso­kon A Rcgers-terv felemás­ságának jellemzője, hogy Tel Aviv ezt megteheti. HA MÁS NEM, egyma­gában az arab táborban be­következett vita vállalása ta­núsítja, mennyire komolyan és bátran lépett a politikai rendezés felé az EAK, ami- sor elfogadta az amerikai javaslatot. Pedig jó oka van a bizalmatlanságra Washing­ton kezdeményezéseivel szemben. Hiszen folyik egy tárgyalás immár 1968 tavasza óla Párizsban a vietnami rendezésről, s jottányit sem halad előre. Ott, Párizsban is a kulcskérdésben hiányzik az amerikaiaknak a való­ságba oelenyugvó válasza, attól az egv helyben topogás. AZ Élj SZAKASZ tehát bonyol altnak és nehéznek ígérkezik; mindenesetre re­ményt nyújt, hogy ezúttal — a mondással ellentétben — nem a háború a politika folytatása, hanem — talán — a politika a háborúé. Amed­dig éppen az arab egység, legalábbis a haladó országok akcióegysége volt fontos té­nyezője az imperialista szán­dékok meghiúsításának. Ezért annyira sajnálatos a Bagdad vezette politikai támadás a harc politikai és katonai ter­heinek zömét viselő EAK éle len. Nyári vásár! 36—49 %-kál Olcsóbban vásárolhat augusztus 11-ig. Nagy választék selyem méteráruban, fürdőruhákban, női ruhákban. Most vegyen! CENTRUM ÁRUHÁZ Eger, Széchényi a tea ISA-boinbázók avatkoztak a kambodzsai harcokba Vietnamba indulnak a fekete párducok 'ÍP?0. augusztus 1.. péntek <*• Jf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents