Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

Á férfiak felelőssége Az egyik termelőszövetke­zet irodájában a kis közös­ség életéről, munkájáról be­szélgettünk. Az elnök el­mondta, hogy náluk a dolog javát az asszonyok végzik. A 250 tsz-tagból 130 a nő. S az elnök dicséri őket, valóságos tirádákat zeng a „mi asszo­nyaink” szorgalmáról, áldo­zatos helytállásáról. Csak akkor hallgat el, ami­kor megkérdezzük, hogy a sok derék asszony közül há­nyat választottak be a veze­tőségbe. Kiderült, hogy egyet sem. Mégpedig azért nem, mert a vezetés — magyaráz­za az elnök — körülményes dolog. Inkább a férfiak dol­ga. Hiszen ők megfontoltab­bak. higgadtabbak a tanács­kozásban. így a 130 szorgal­mas asszonyból mindössze egy növénytermesztési, egy illattenyésztési (baromfite­nyésztési) brigádvezetőre tel­lett. Nem egyedülálló eset. sók száz hasonlót lehetne említe­ni. Dolgozni igen, s a terhe­ket viselni. Arra nagyon jók az asszonyok. S arra is, hogy a napi munka után, a máso­dik, az otthoni műszakban jeleskedjenek. Egyszóval ál­talában még egyáltalán nem rózsás a nők helyzete. Nemrégiben az MSZMP Központi Bizottsága is napirendre tűzte ezt a szo­rító gondot. Keresni kell a megoldást, mert asszonyaink mai, helyzete a sok szép szó es fogadkozás ellenére sem mondható mindenütt korsze­rűnek. A közvéleményt is foglalkoztatja ez a végig nem vitt emancipáció. S ezzel kapcsolatban sok szó esik a férfiak felelősségéről. Hiszen ők tehetnek legtöbbet a nők helyzetének megjavításáért. Mint a munkahelyek vezetői, mint férjek és családapák jórészt ők segíthetnek, hogy u helyes elvből gyakorlat le­gyen, a jó törvényekből ele­ven élet. _ _____ * - - t­E gy kis üzem 'művezetője 40 éves férfi. Kézé alatt jó­részt nők dolgoznak. Elisme­ri, hogy az asszonyok ipar­kodnak, de végül mégis az a véleménye, hogy sok baj van velük. Gyakran betegesked­nek, s a 35 asszonyból most is öt van szülési szabadsá­gon. Az a baj, mondja a mű­vezető, hogy nem lehet ra­juk számítani. Azután kiderül, hogy első­sorban az asszonyokra lehet számítani. Teljesítményük a legjobb az üzemben. Női bri­gád érte el először a szocia­lista címet. Az a furcsaság előzte meg ezt, hogy a bri­gád élére először férfi veze­tőt állítottak. („Hogyan is tudna egy nő ilyen fontos poszton helytállni?”) Csak amikor már nem boldogult a csoporttal, akkor lett nő a brigádvezető. S egy eszten- Jővel később elnyerték a szo­cialista címet. Kiderült, hogy a nők igenis tudnak irányí­tani. Kiderült ez már sok helyen, s mégis hány olyan üzemünk van még, ahol a férfiak Tekintettel az idegen- forgalomra... Az idén megnöveltedéit Mát- raderecsjze idegenforgalma: a szép strand sok látogatót von­zott a megye határain túlról is. Cikkben már felhívtuk a megnövelteden igényekre a kereskedelem figyelmét, s a parádi fogyasztási szövetkezet a cikk nyomán napirendre is tűzte a község ellátásának problémáit. A szövetkezei igyekszik biztosítani az árui, s ennek érdekeben más me­gyéből is hoznak ide árut. A szövetkezet a strand terü­leten egy büfét, egy lacikony­hát és egy kávé-fagylalt bü­fét üzemeltet, ezekhez meg­felelő raktár- es hütöhelyi- séget is biztosítottak. Ennek ellenére előfordul, hogy na­gyobb forgalom idején nem tudják a megfelelő ellátást biztosítani. — ezért a veze­tőség felhívta az egysegek ve­zetőinek figyelmét, igyekezze­nek pontosabban felmérni a. várható forgalmat. Mátrádérecskén még kevés a tapasztalat az idege iforgalom lebonyolítására. —, de igye­keznek megoldani • proble- mtünaú. Fiatalság* — tévúton? Mag-ára hagyott nemzedék, Ausztriában Ausztria fiatalsága száza­dunk krónikus betegségében szenved: magányos! Ez a magányosság pedig nem va­lami önszándékú befeléfor- dulás eredménye, hanem ma- gárahagyatottság. Tanácsta­lanságuk eredménye, hogy igen sok esetben, fontos dön­tésekkor a helytelen utat vá­lasztják! Ezt a megállapítást, ma­guk a bécsi fiatalok is hely­ben -hagyták, miután éjszaká­ba nyúló vitákon, jog-, filo­zófus, szociológus és pszicho­lógus hallgatókkal beszélget­tünk a fiatalság helyzetéről, problémáiról, életéről. Miben is áll ez a magány­érzés, amely bilincsként szo­rítja a fiatal osztrákok nem­zedékét? Ez nem valami pszichózis, tény az. hogy a túlzott „szabadság” társa­dalmában. az élet szolgál­tatta problémákat a fiata­loknak maguknak kell meg­oldaniuk. Egy részük erre képes is, de sokan tanácsta­lanul bolyohganak a nagy­város-ok forgatagában, ma­gukra hagyottan, kötelező fe­lelősség nélkül, cél nélkül élik fiatal éveiket. A döntés életfontosságú morális és egzisztenciális kérdésekben még jól irányí­tott fiatalok esetében sem mindig könnyű feladat, hat még ott, ahol nincsen hová fordulni tanácsért. Természetesen az osztrák fiatalok nagy része az adódó nehézségek ellenére is ko­molyan, erejét megíesztíve tanul, igyekszik minél maga­sabban képzett szakemberré válni. Azok, akik a kötelező iskolaévek után szakmát igyekeznek elsajátítani, meg könnyebben boldogulhatnak, mint az egyetemisták. Az egyetemekre lényegében min­denkit felvesznek, de a kez­dők közül csupán kevesen szerzik ^ is meg a diplomát. A felsőoktatás légköre igen laza. igen ritka az olyan hallgató, amelyik időben te­szi le vizsgáit, az általános tanulási idő így öt évről, 7— 8 évre tolódik ki. A lány- hallgatók végzési százaléka még kisebb, sokan az egye­temeken csupán ismerkedési lehetőséget keresnek. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a felfogást még csak nem .is lehet nagyon elítélni, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a fiatalok szervezetlenségéből adódóan igen csekély az is­merkedési lehetőség'. Meglepő, hogy az osztrák fiatalok milyen komolyan veszik az iskolai nyelvtanu­lást. Majd minden fiatal, ha nem is tökéletesen beszél egy idegen nyelvet, legalább­is megért. Ezzel szemben ze­nei képzettségük nem éri el a hazai szintet. Igen érdekes az is, hogy divatjukban ke­rülik a szélsőséget, s ru­háik díszítésére sokszor a színes osztrák népi motívu­mokat használják fel. Bármilyen társaságba csep­pentem, a beszélgetés első órái politizálással tellek el. Az osztrák fiatalok politikai képzettsége, a mi mércénkkel mérve minimális. Ám ennek ellenére igen sokat vitáznak a politikai eseményekről. Tu­lajdonképpen semmilyen is­kolai fórumon nincsen köte­lező politikai oktatás, vagy felvilágosítás. Egyetlen párt sem tudta eddig döntő szá­zalékban maga mellé állíta­ni e nemzedéket. Ennek el­lentmondani látszik a né­hány hét előtti tüntetessoro- zat a bécsi USA-nagykövet- »es előtt, arait egyetemisták rendeztek. Ám ezek és az ehhez hasonló politikai meg­nyilvánulások nem tudato­sak vagy szervezettek, ha­nem a tömegkommunikációs eszközök (tv, rádió, újságok) híradásaira fakadt spontán reakciók. így belőlük mesz- szemenő konzekvenciát le­vonni nem lehet. Miután az osztrák ifjúság sem Bécsbén, sem vidéken nem tömörült szervezetben, a tetemes szabad időt a fiata­loknak magúiénak kell kitöl­teniük. Sokan képesek ön­maguknak jó ízléssel kultu­rális szórakozást kiválaszta­ni, de jelentékeny részük er­re képtelen. Jellemző a •munka és tanulás utáni ut­casarki álldogálás, enervált- ság, s terjed a kábítószer él­vezete és a prostitúció. Sta­tisztikai adatok szerint ezek­re leginkább a 14—17 évesek hajlamosak. Az egyik este a társaság megismertetett Brigitte-val, aki 15 éves kora ellenére már egy éve marijuánás. Harmadik elvonókúráj a is si­kertelen volt s már látszot­tak rajta a Fehér Por eltö- rölhetetlen nyomai: duzzadt arc, lassú gondolkodás, ré­ved!. messzenézó tekintet. Kérdéseimre .motyogott va­lamit, hogy a kábítószer vé­dekezés a konvenciók el­len ... — de látszott, ezek nem saját gondolatai, csak másoktól fél füllel hallott lelkiismeret-megnyugtató sablonok. Helyette a többiek mesélték, hogy a kábítósze­resek száma rohamosan nő, főleg a heroin, a marijuána, a morfium dívik, mert bizony az LSD igen drága. Először a kíváncsiság űzi őket, majd nem képesek lemondani a mindent felszabad! te zásról ', amit a porok biztosí­tanak. A Wiener Express fiatal főszerkesztője kapcsolatba hozza a fiatalkorú prostitú­ció problémáját a kábító­szer terjedésével. Beszélgeté­sünkkor bebizonyította, hogy a kábítószeres fiatal keresete nem elegendő a napi por- adagokra. Ezért inkább .le­mondanak az evésről is. A még szükséges pénzt a fiatal lányok, „ősi módszerrel”, tes­tük és szerelmük bérbe adá­sával biztosítják. A sexhullám tetőzik Auszt­riában. Segítenek ebben az újságok, filmek, a színházak. Nem kevés a magánkézben levő pornofilmek száma sem. A Wiener Theater — főleg a fiatalok körében — óriási si­kerrel tartja műsorán a „Hair”-t, melynek zenéje — közismert sláger lett a vi­lágon, ,az O, boldog napok! című betétszám! — és ren­dezése kiváló, de visszataszí­tó a majd ötperces meztelen happening. Természetesen nem a de­kadens jegyek jellemzőek a mai osztrák fiatalokra. Nyu­gati szomszédunkban az if­júság nagy része komolyan készül a nagy feladatok meg­oldására. Tanácstalanságuk, szervezetlenségük és magára- hagyatottságuk miatt választ­ják nélia a zsákutcát, téved­nek el mai világunk rohanó tempójában. Ez a nemzedék, amely spontán tüntetni ké­pes az igazságtalanság ellen, több figyelmet, . törődést ér­demelne társadalmuktól, a jövő érdekében. Ok még tud­nak lelkesedni, igazságérze­tük lényegében helyes. Ere­jük és tehetsegük jobb ka­matoztatásával igen so ivat nyerhetnének! Fejes András ugyanazért a munkáért több fizetést kapnak. „A férfi­munka mégiscsak más” — mondogatják az ilyen mun­kahelyeken. Pedig az asszo­nyok, — a tapasztalat sze­rint — egy-két valóban nagy fizikai erőt kívánó tennivaló kivételével, mindenben ké­pesek a férfiakéval egyenlő teljesítményre. Csakhogy a teljesítményt a legtöbb he­lyen a férfiak bírálják el. Az ő szavuk, az ő véleményük dönt. Talán nem is gondol­ják, milyen felelősséget vál­lalnak ezzel. Mennyit ronta­nak a nők lebecsülésével, és mennyi kedv, energia szaba­dul fel. menyi jó ötlet, el­gondolás születik ott, ahol a nők a férfiakkal egyenlő jo­gon dolgozhatnak, s vehet­nek részt az élet irányításá­ban. A férfiak többsége otthon is a kelleténél nagyobb mél­tósággal — és még nagyobb kényelemmel — játssza _ a családfőt. Pedig a felesége talán a munkahelyén is any- nyit. esetleg többet dolgozik, mint ő. Mégis természetes­nek veszi, hogy a férfi egyet­len otthoni „dolga” a pihe­nés. hiszen a ház rendje, a főzés, a takarítás — ősi szo­kások szerint — az asszony kötelessége. Valamikor valóban ez volt a szokás. Régebben, amikor a házi szolgává nyomorított asszony jó, vagy rossz sora, az ura kénye-kedvétől, han­gulatától függött. Csakhogy ennek a világnak mar vége. A mai családok többségének jelene, jövendője két egyen­lő felelősségű pilléren nyug­szik. Családfő sincsen a régi értelemben. Családapa és családanya van, akik közö­sen, egyenlő rangon, egyfor­mán felelnek az otthon rend­jéért és biztonságáért. S ez azt is jelenti, hogy az ottho­ni munka is közös. Es az a gyerekek nevelése a velük va­ló törődés. A második műszak sem az asszonyok kizárólagos feladata. A férfinak is részt kell vállalnia belőle. K. Gy. lak armányszárííás — mesterségesen Az Energiagazdálkodási Intézetben új módszert kí­sérleteztek ki a takarmány szárítására, amelynek az a lényege, hogy a termoge- nerátorral meleg levegőt fújnak a fedélszerkezet alá helyezett takarmányra. Ez­által az eddigi kísérletek szerint a takarmány tápér­tékét és fehérjetartalmát megőrzi. Az új berendezést a Za­laegerszegi Állami Gazda­ság andráshidai üzemében és a körmendi Vörös Csil­lag Tsz-ben próbálják ki. _____ (MT-foio — Mező Sándor felv.) ízleli krónika A nyereségen a lakossággal Egészen pontosain: 303mil­lió forint cserélt gazdát az év első felében a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat üzleteiben. En­nek alapján most — a ta­valyihoz hasonló időszakkal összevetve — 6,05 százalékos forgalomnövekedésről adhat­nak számot. Ami talán érdekesebb: a vállalatnál ugyanekkor mint­egy másfél millió forinttal csökkent a nyereség ... A furcsa paradoxonról Zi- mándi Mátyás igazgatóval beszélgettünk a napokban. — A látszólagos ellent­mondásnak több oka is van — mondta. — Mindenekelőtt talán az, hogy igyekeztünk nagy készleteket biztosítani, a választék bővítéséért, a várható igények kielégítésé­ért még a 10 százalékos ka­matú bankhitelhez is hozzá­nyúltunk. Csupán ezzel 700 ezer forintot veszítettünk ... Ugyanekkor a vásárlók ked­vében próbáltunk járni vi­szonylag kedvező árpoliti­kánkkal is. Igaz, hogy ennek a „jótevésünknek” másik ol­dala is van: a konkurrens ke­reskedelem mindenképpen a szolidabb árakra szorított bennünket. Feltétlenül en­gednünk kellett az árakból, hogy állhassuk a" versenyt. Tény azonban, hogy jól járt a fogyasztó, hiszen az úgy­nevezett „irányhaszonkul­Aproság,- de embei>é«es... Városok parkjaiban. így Egerben is ki nem lálo, 1 már a sétányuk padjain idős embereket — néniket és bácsikat —. -setenken; fiatalabb korú turistákat is. amint táskából kendőből előszedett elemózsiájukat fogyasztják. Különösen gya­kori az ilyen látvány pá- lyauvarok, buszmegállók környékén, ahol a várako­zás szünetét fordítják ét­kezésre. Egerben az autóbusz­pályaudvar melletti park­ban néhány nappal ezelőtt lehettünk tanúi, hogy egy­két pad előtt betonasztalo­kat állítottak fel. Apróság ez, amelyben azonban mé gis a gondoskodás, az egy­más iránti tisztelet apró példáját fedezhetjük fel. És még egyet: a városi tanács illetékes hatóságának — sok egyéb, nagyobb mére­tű gondja mellett — erre is kiterjedt a figy elme .. . (f. s.) „osztoztak” csőn” felül még a szabad- áraknál is legfeljebb -10 szá­zalékot változtattunk.-Külön, ben az elmúlt évihez hason­lítva jelentősen csökkent az „árszínvonalunk” — közért hetőbben: jóval olcsóbban adtuk cikkeinket —. ami hozzávetőlegesen további 70Ü ezer forintot hagyott a vá­sárlók zsebében. — Milyen volt az áreme­lés és az árcsökkentés ara­nya? — Főként a termelői árak növekedése miatt 3105 cikket drágítottunk az első félév­ben, s egyidejűleg 2366-ol olcsóbban adtunk, mint ko­rábban. — Miket étin tettek a vál­tozások? — Inkább a korszerű ru­házati cikkekért kellett a vásárlóknak többet fizetniük és a gyűjtőnéven vegyes- iparcikknek1 emlegetett áru­félékhez juthattak előnyö­sebben, mint azelőtt. Az egy­szerű árváltozások mellett az eredményekben szerepük volt alkalmi vásárainknak is. Mindenekelőtt a téli szezon végi kiárusítást említhetem ezek közül, s a későbbi szö- nyegvásárról, „pohárparádé­ról”, a kedvezményes Uútor- akcióról szólhatok. Röviden: az idén kereskedtünk, a leg­rosszabb indulattal sein mondhatják rólunk, hogy spekuláltunk. Bizonyítjuk, hogy nem a vásárlók becsa­pásával akarjuk növelni a nyereségünket... — Mivel biztosítják ezt a várható forgalomnövekedést? — Fokoztuk és fokozzuk ezután is az olcsóbb cikkek beszerzését, rövidesen kidol­gozunk egy olyan célprémiu­mot, amely a boltvezetőinkét, eladóinkat, áruforgalmi elő­adóinkat még inkább serken­ti az említett áruféleségek felvásárlására, értékesítésre. Emellett újabb üzleteket nyi­tunk. Egerben napokon be­lül átadjuk rendeltetésének az új helyre költöztetett és a régebbinél négyszer vagy ta­lán ötször is nagyobb s ter­mészetesen jobban felszerelt, szélesebb választékot nyújtó papír- & írószerboltunkat, míg ugyancsak a megyeszék­helyen, a líceummal szemben ízléses ajándékpavilon létesí­tésébe kezdtünk. Hatvanban — a posta mellett — az ősz folyamán fogadhatja első vá­sárlóit az új gyermekruháza­ti árudánk, s Gyöngyösön ép­pen most tárgyalunk egy eg­rihez hasonló főtéri ajándék- pavilon felállításáról. Gy. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents