Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
Forradalmat a konyhában! A tudomány, a technika és a nők egyenjogúsága Többet ér as aszfalt, mint as ember . . . «társadalmunk elvi alapja magába foglalja a nők teljes egyenjogúságát. Az egyenjogúság kiteljesítése azonban c gyanú gy gazdasági feltételekhez kötött, mint egy egész társadalom életszínvonalának általánosan magas színvonala. A munkavállalói, a bérezési egyenjogúságnál léteznek a leggyakrabban konfliktusok. Az a dolgozó nő, aki általában 3—4 órát tölt naponta, munka után, a háztartási teendőkkel, az természetszerűen, másnap a munkahelyén fáradtabb lesz, mint féríi- rmlnkatársa, aki esetleg előző nap a munka befejeztével tüstént szellemi, fizikai erejének regenerálásához foghatott. Aki fáradtabb — figyelmetlenebb, több hibát is véthet, munkája — mennyiségében, minőségében, érthe tőén elmarad azokétól, akik pihentebbek. Ez az elmaradás pedig — minthogy többnyire objektíve mérhető — a bérezési különbségek alapjává lesz. Aztán; MARAD-E IDEJE a háziasszonyoknak esténként egy-egy szakkönyvet venni a kezébe, kivált, ha már egy-két gyerek is szaporítja a gondját? Többnyire nem. ebből pedig szakmai tudásának megkopása, elavulása következik. A férfiakéhoz hasonló teljesítményhez férfiakéhoz hasonló energia kell, a nők viszont energiájuk nem kis részét — otthon, a konyhában kell, hogy elhasználják. Itt a szemlélet változását követelni nagyon nehéz, hisz ez a helyzet naponta újratermeli a nők teljesítőképességéről, szaktudásuk színvonaláról alkotott véleményeket. A szemlélet akkor változhat meg, ha a nők ugyanolyan frissen mennek majd a munkába, mint a férfiak, amikor majd, munka után ugyannyi idejük lesz a to- Váhbképsé>Te, . önművelésre, rmint a férfiaknak. A konyhai munka alól kell tehát legalábbis részben felszabadítani az asszonyokat ahhoz, hogy a „szép szavak” — a teljes egyenjogúság megteremtése — valóra váljanak. Nos, a tudományos és technikai. forradalom — forradalmat hozhat a konyhában Is. Sok jó, olcsó, könnyen kezelhető háztartási gépet kell gyártani — sokfele feladathoz. Jó lenne elérni azt, hogy amikor valamelyik háztartási gépet gyártó vállalatunk konstruktőre leül tervezni — NECSAK ÜZLETI SZEMPONTBÓL vegye fontolóra a lehetőségeket —, hanem ennek a társadalmi programnak a szellemében is. Akarja segíteni a forradalmat a konyhában. PersZé, a gyárnak is meg kéll élnie, amelyik, ugye nem is kevés nőnek ad éppen megélhetést — tehát a kereslet oldalát is vizsgálni kell. Ha viszont abból indulunk ki, hogy ma már nem •tekinthetjük luxuscikknek a hűtőszekrényt, a mosógépet, a porszívót, akkor például a grillsütőt, vágj' a mosogatógépet. miért tartjuk kicsit még mindig annak. (.Mosogatógép nem is kapható például a hazai piacon.) A kereslet az ár függvénye Is — olcsóbb árral nagyobb sorozatokat tervezhetnek a gyárak. Példánknál maradva: grillsütőből, vagy teflonedényekből. Érdemes lenne fontolóra venni, hogy társadalmi hasznossága folytán, nem lehetne-e a háztartási gépek, felszerelések egész csoportjára OTP-hitelakciót elhatározni. A kereslet megszabja a sorozatnagyságot, emez pedig az árat. A KGST-ben a termelőberendezések egész körére létrejöttek már gyártásszakosodási egyezségek, nem kellene-e ezeket fontolóra venni a háztartási gépeknél Is? Hiszen elég sokszor elhangzik : a háztartási gépeket előállító gyárak kapacitása nem tud megbirkózni azzal, bőgj’ mindent gyártson a hágai piacra, s exportra is. A ®GST keretében létezik belÜzentek a liszkói aszfaltkeverők: bírhatatlan. nehéz körülmények között varrnak, segítsünk. Egészsegroaitó munkát végeznek, minden szociális védelem nélkül. Négy mondat csak a levél, nyugtalanság ás keserűség éget a szavak mögül: „Legyen szíves a liszkói aszfaltkeverő telepre kijönni és elbeszélgetni az itteni munkásokká!. Érdemes volna megírni, hogy az titfenntartó Vállalat hogyan törődik munkásaival. Hiába kérjük a szakszervezeti titkári is, nem jön ki hozzánk, meghallgatni a panaszunkat. Ismételten kérjük, hogy legyen szíves kijönni. Tisztelettel: A MUNKÁSOK...” kareskedehni áruesereforga- lom is, — már eddig sem kevés háztartási cikk került a hazai piacra ennek keretében — érdemes lenne ezt is bővíteni: a választék megteremtéséért, vagy a hazai ipar serkentéséért, esetleg árainak mérséklése kedvéért. Ebben a kereskedelemnek lenne tennivalója. Nem lenne haszontalan a nők helyzetének javításáért keresni az új gyártási programokat az élelmiszeriparban sem. JAVÍTANI az ún. konyhakész ételek választékát, minőségét, nem kevésbé a konzervekét. Sokat tehetne a könnyűipar is, pusztán azzal, hogy tökéletesítené, s kiterjesztené a korszerű kikészítési eljárások technológiáját: hogy az inget a 4—5. mosás után se kelljen vasalni, vagy olyan új anyagokat dobna tömegesen a piacra, amelyek éltar- tóak, szennytaszítók, és soha nem kívánkoznak vasaló alá. A háztartási vegyszeripar gyártmányainak nemcsak név és csomagolás-választékát kellene bővíteni, hanem a mosó- és tisztító- szerek hatékonyság szerinti választékát is. Az enzimes mosószereknek például nincs párja, ha azokat valóban jó minőségben állítják elő. Van itt lehetőség, nem is kevés, az iparban is, már a gyártmánytervezőknél — ha a nők helyzetén való javítás dolgát nem csupán a párttitkár és az szb-elnök feladatának tekintjük. Az ún. szolgáltató ágazat a nők helyzetének szempontjából KULCSSZEREPET tölt be. A mindennapos porszívózás persze ezután is a családok feladata lesz, de a havonkénti nagytakarítást vállalhatnák a takarítóvállalatok —, ha ezek szélesebb körét szerveznénk meg. Bővíteni kell a gép- és ruhajavító vállalatok kapacitását, a tisztító vállalatok teljesítőképességét. Érdemes lenne újból elővenni azt a régi javaslatot, hogy önkiszolgáló mosodákat állítsunk fel száraz és nedves tisztító berendezésekkel, vasalórészlegekkel, ahol a háziasszony olvasgatva megvárhatja, amíg mondjuk a család átmeneti kabátjait, vagy fehérneműit a gép kitisztítja. Aligha akad valaki is. aki ne értene egyet azzal. hogjr a nők felszabadítása a háztartási munkák zöme alól ma már lehetséges. Márpedig, mint ezt az előzőkben láthattuk, a nők munkahelyi egyenjogúsága azon múlik, mennyire tudnak felkészülni naponta a társadalmi munkamegosztásban való részvételükre. Ezt a felkészülést megkönnyíteni — ez tehát az egyik feladat a nők telies egyenjogúsága érdekében. Ez csak úgy lehetséges, ha a háztartási teendők IDŐSZÜKSÉGLETE minimálisra csökken, ha bevonul a technikai forradalom a konyhába is. A tervezőknek, kereskedőknek, építőknek ez adja a konkrét feladatot abban a munkában, amelyet a nők helyzetének javításáért hozott, s mindenki által helyeselt párthatározatok — általában fogalmaztak meg. G. F. Kőkút felől a Matravi- déki Fémművekhez kanyaro- dó műút mentén a telep. Apró, alacsony, barakszerű téglaépület. Szürke porsapkával veszteglő okker színű lakókocsik. Odébb bitumenes hordók sokasága. Kőzúzalék nagy halmokban. Por és füst takar be mindent. Egymásnak felelgetve, nagy zajjal „csaholnak” a motorok. Jóformán csak ezek a hangok jelzik, hol állnak a keverőgépek. Múlt nyáron létesítették a telepet, a közeli útépítések kiszolgálására. Húsz-huszonöt ember dolgozik a gépek körül, reggel fél hattól este ( fél hatig, heti ötven órán át. Ha szükséges, szabad szombatjukat, pihenésre szánt vasárnapjukat is áldozzák, legyen elég anyag, meg ne álljon az utakon a munka. A munkások megértők, amit vállalatuk (az Egri Közúti Építő Vállalat) kér, lelkiismeretesen teljesítik. Csak a vállalat nem hajlandó teljesíteni a munkások kérését. — Szeretnénk naponta megfürödni, rendesen tisztálkodni — így tolmácsolja Veréb Béla, az egyik 10 fős brigád vezetője, a munkásuk kérését Még egy ilyen rossz, eny- nyire elhanyagolt munkahely nincs a vállalatnál — ezt meggyőzően állítják az emberek. Porban és füstben állanak, izzadtam verejtéke- sen. Vastagon rájuk rakódik a por, a pirított korom. Port és füstöt, kormot és gázokat szívnak ínagukba minden lélegzetvételnél. — Szóltunk már mindenkinek, akinek kötelessége lenne, hogy segítsen. ígéreteket bőven kaptunk, s maradt minden a légiben. Ha egyszer is emlékezteiül~ k valakit ezekre az ígéretekre, intettek, ne varelmetlercked- jünk. Kokovai Mihály, a keverőtelep vezetője mondja: — Az emberek már többször itt akarták hagyni a munkát. Most legutóbb is csak nehezen sikerült rábeszélni őket, maradjanak. Többségük 18—20 éves munkás a vállalatnál. Több törődést érdemelnének. Kitartásuk, hűségük után megérdemlik. Felismerhefellen. csupa por az ember mondja: — Lehet, hogy megvonják majd tőlünk a prémiumot, mert panaszkodni mertünk. Fene bánja a pénzüket. Elsőbb az egészség. Ne akarjanak spórolni a mi bőrünkre! A telep szociális ellátottsága nulla. Van három hor* padozott alumínium lavórjuk, ebben mosakodhatnak a munkások. Ha a „napsugárfürdő” szuperál. Nagy komiéiban a nap melegíti * vizet. Ha nincs napsütés, nincs fürdés. Az izzadt, kibe v ült emberek nem állnak oda a lavórokhoz, hogj' a jéghideg vízben mosakodjanak. A vállalat eddig nem senile rí, s nem mutatkozik szándék most sem. hogy valami keveset is tegyenek az emberek érdekében. Munkaerejükre igényt tartanak, da eszük ágában sincs, hogy „cserébe” megfelelő körülményekről, feltételekről gondoskodjanak. Valamit mégis változott a helyzet: a munkások kopott bódét állítottak az iroda téglaépülete mögé, az alját ledeszkázták „Rögtönzött tísztálkxxtohely” — így titulálják a iótesít ményt hivatalosan, ahol majd zuhanyozni is lehet. Hogy miként? Az irodaépület tetejéről bádogcsatorna vezet a bódéhoz, s ha ebbe a csatornába vizet tesznek, sugárban permetezhet alá az emberekre, egy ócska öntözőkanna rózsafején át. Nemde, felmérhetetlen változás! A Közúti Építő Vállalat nem kevés erőfeszítést tesz arra, hogy a keverőtelep mind több aszfaltot termeljen. Nem sajnálja a költségeket, amelj'ek természetesen visszatérülnek. Az t»n~ berek egészségével mit sem törődnek; arra nem áldoznak semmit Többet ér az aszfalt, mint az ember...?!! Patafcy Dezső A hektárban a jövő Átszámolják Heves megye területét Uj térkép készül Gyöngyösön, a Beloiannisz utcában található a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat helyi kirendeltsége. A kis helyiségben rajzasztalok mellett dolgozik tizenöt műszaki szakember: mérnökök, technikusok és rajzolók. Pauszpapírra és celluloid lemezre rajzolják az általuk felmért területeket. Megadott úgynevezett koordináták alapján térképeket készítenek. Kattogó számológépeken pillanatok alatt kiszámítják és ellenőrzik a mért adatokat, majd papírra rajzolt vonalakon jelölik meg azokat. A kirendeltség dolgozói elsősorban Heves megyében végeznék területfelméréseket. illetve'készítenek térképeket. Ezenkívül más megyékből is vállalnak munkát. Jelenleg például Borsod - Abaú j - Zem p - lén megyében dolgoznak: Ároktőtől Igriciig. Munkájuknak az az érdekessége, hogy a terepen felvett adatokat légi felvételekkel azonosítják. A légi felvételeket a budapesti központ szakemberei készítik el repülőgépről és küldik a gyöngyösi ki- rendeltségnek. Heves megyében legutóbb Apc, Hatvan, Rarácsond, Egerszalók és Demjén térképét készítették el. Gyöngyösön a 80-as új lakótelep mentén húzódó Nagy-patak szabályozási terveit ugyancsak a kirendeltség dolgozói készítették. Azt is megtudtuk, hogy készül Magyarország új térké- ,pe és a leendő térképhez ismét felmérik hazánk területét. Azonban már nem a hagyományos holdban számítják át a területeket, hanem a nemzetközi szabványnak megfelelően hektárban. A gyöngyösi kirendeltség távlati munkája Heves megye területének felmérése hektárban, majd az így nyert adatok alapján pedig a megye új térképének elkészítése, amely része lesz a hazánkról készülő új térképnek. (mentusz) A Páéj íj Jé iia fi (P rti tTÍ fí £P h európai viszony la t bán is számottevő műtrágyaI CUI StULI U)'CI1IIIUtCI\ gyárrá fejlődik. Az ország legrégibb műtrágyagyára, 1964-ben kezdett több mint félmilliárdos fejlesztési programja megvalósításához. Ez a program a régi gyár termelő kapacitását megötszörözi. A közeljövőben Pétfürdőre telepítik az ország legnagyobb — napi 1000 tonna ammóniát gyártó — szintézisüzemét és a hozzá tartozó feldolgozó egységet. Az új gyár komplex- és kevert műtrágyákat, nitrogén, foszfor, kálium hatóanyagot együttesen tartalmazó termékeket gyárt, km«" kép a Péti Nitrogénművekről, Jobb oldalt az ű,j karbamitltizem, tkiT i foto iVWŐ Stóndot* Négy meteorraj Szokatlanul sok számunkra is látható esemény zajlik le az égbolton augusztusban. Az elsőt a hónap harmadik napja hozza el. Ekkor lesz ugyanis az Aguaridák meteorrajának „gyakorisági maximuma”, vagyis Földünk ekkor úszik keresztül ennek a meteorseregnek a legsűrűbb részén. Ha derült lesz az éjszaka, az álmát feláldozni hajlandó és türelmes meteorvadász tanúja lehet néhány „csillaghullásnak”. Ez a gyakorisági maximum azonban messze kisebb a Per- seidákénál, amit a nagy augusztusi csillaghullásként ismerünk. Ez az utóbbi meteortömeg tulajdonképpen már július 25-e óta itt száguld körülöttünk és egészen augusztus 17-ig köztük halad a Föld, de „hullócsillagai” a leggazdagabb látványosságot augusztus 11-én hozzák el számunkra. „csillaghullása7’ Utána a Föld még két meteorrajjal találkozik. 13-án a Cepheidák, 20-án pedig a Cygnidák magván törünk át, de ezeket a laikus szemlélő nem is nagj'on tudja elkülöníteni az augusztusi igazi nagy „meteor-showjától”. Ezeken kívül 17-én hajnalra részben tőlünk is látható részleges holdfogyatkozást jelez a csillagászati naptár. A Föld fél árnyékába röviddel 2 óra után. teljes árnyékába negyed 4 órát követően lép be égitestünk kísérője, a fogyatkozás közepe pedig 4 óra 23 perckor lesz. A Hold felületén átúszó sötét Föld- árnyék átmérője valamivel meghaladja majd a Hold átmérőjének kétötödét. Végül a hónap utolsó napján az égbolt még egy lát- vánj-osságot rendez: gyűrűs napfogyatkozást, ez azonban — sajnos — tőlünk nem lesz látható. (MTI) A verpeléti tónál tóparti üdülőtelkek horgászás), fürdési és csónakázási lehetőséggel vásárolhatók: A 60 négyszögöl területű telkeken a TÜZÉP által forgalomba hozott hétvégi házak — melyek áruvásárlási kölcsön igénybevételével is megvásárolhatók — állíthatók fel. Telek csak korlátozott számban áll rendelkezésre, ezért az érdeklődők mielőbb jelentsék be vételi szándékukat az OTP Heves megyei fiókjánál, Éger, Széchenyi a. t, se. alatt.
