Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

művészet­pártoló király ISTVÁN KIRÁLY az új tár­sadalmi rendet ideológiailag megalapozó keresztény vallás­sal együtt meghonosította har zánkban az európai művésze­tet is. Az új vallás terjesz­téséhez Wsebb-nagyobb temp­lomépületek sokaságára volt szükség. Külső és belső fa­laikat faragások és képek díszítették; a papok ugyan­is művészi eszközökkel, bib­liai témájú ábrázolásokkal szemléltették, magyarázták ismertették meg az írástu­datlan néptömegekkel a val­lás tanait. A misék, körme­netek, a házasság, kereszte­lés és temetés szertartásait különleges ruhákban, külön.-; leges eszközökkel végezték. István király törvénye szi­gorúan kötelezett mindenkit a vasárnap megtartására. El­rendelte, hogy „tíz falu kö­zösen építsen templomot” — olvasható az admontt kéz­iratban. A falusi templomok többsége fából, sőt, patics- ból (vesszőfonadékkal meg­erősített sá falból) készült, fonódott. E technika változa­taira emlékeztetnek az ilyen helységnevek: Sövényháza, Hímesegyháza, Ágasegyháza. Az első király templomai nem maradtak meg. Néhány­nak alaprajza és díszítése is­meretes. Kétségtelenül a leg­jelentősebb a vezéri törzs központi szálláshelyén, Szé­kesfehérvárott, királyi koro­názó és temetkező templom­nak épült bazilika volt. In­nét származik a kora közép­kori európai művészet egyik remeke, az ún. István-ko- porsó (jelenleg a kőtárban őrzik). Az egykori építmény­ről Hartwik püspök is szól a szent István legendában. A székesfehérvárihoz ha­sonló volt a kalocsai székes- egyház is, főhomlokzata előtt csarnokkal, udvarral. Há­romhajós, a kalocsait után­zó alaprajzú az aracsi temp­lom. A mai pécsi székesegy­háznak viszont legfeljebb csak a magja István-kori. A Képes Krónika 1370 körüli miniatűrjein ábrázolt, állam- alapítás korabeli templomok négytornyúak, várszerűek. Ez időben emelték a híres fel- debrői templomot és a Fel- debrőtől pár kilométernyire fekvő Tamaszentmária kis templomát is. AZ ISTEN HÁZAIT díszítő kőfaragások közül említést érdemelnek — a többi között — a pilisszentkereszti, sződi, bodrogmonostori, szekszárdi, pécsi, aracsi, zalavári töre­dékek. Értékes ritkaságok az Esztergomban, Budán, Szé­kesfehérvárott a kőtárban ta­lálható oszlop- és pillérfők. Stílusuk elárulja a távolról jött jeles lombardok, a „ma- gistri commacini” keze mun­káját. Ezek az építőmesterek egyaránt faragtak növényt utánió díszítményeket, fan­tasztikus szörnyalakokat, kö­zösfejű oroszlánokat, mese­beli baziliszkuszt, farkába harapó kígyót és legendás sárkányt. Kevés emberala­kos domborművet ismerünk e korból. Az első emlék, az aracsi sírkő, stólás áldó pa­pot ábrázol, alatta szalagfo­nattal elválasztva süveges fej; mellette kezdetleges írású, az emlék rongálóját fenyegető, később vésett átok-felirat. A A magyar királyi korona. somogyvárl, XI. századvégi dombormű a Géza, István és Imre előtt hódoló magyarsá­got ábrázolja. Az István-korl építészet jelentős emlékei a bencés monostorok. Pécsváradon, erősen átépítve, megmaradt a kolostor háromhajós temp­loma. Történelmi bizonyság: István király kapcsolatot tar­tott a Monte Cassino-i bará­tokkal. Pannonhalma, pél­dául a bencések itáliai anya­kolostorával azonos kivált­ságokat élvezett. Valószínű, hogy a bencés kolostorok mellett már ebben az időben is voltak remeteségek — első sorban a visegrádi, valamint a tihanyi bazilitáknál. A ti­hanyi hegy oldalában levő „barátlakások” e ritka épít­kezési mód jellemző emlé­kei. Az első szekszárdi apát, Péter, „latin” volt, olasz, vagy francia. A Nyugatról hozzánk került bencésele az első templomokat építő mes­terek szellemi irányítói: — a középkori építészetben is a megrendelő ízlése, igénye döntött. A MISE- ÉS SZERKÖNY­VEKET, így a Hahóti, a Sze- lepcsényi kódexet, a Hartwik misekönyvet a káptalani, ko­lostori iskolák másolóműhe­lyeiben kézzel írták. Az öt- vösmuVesség termékeiről az egyházi alapítólevelek tudó­sítanak. Ezekben az egysze­rű, nyakban viselt ereklye­tartó kereszttől az ékesebb oltárkeresztekig, kelyhekig, minden adományozható tárgy­ról megemlékeznek. A garam- szentbenedeki kézirat külön kiemeli Neskü ötvöst. A mes­ter Vác körül lakhatott, mert az okiévéi később, név nél­kül, mint „aurifaber in Waz”-nak, vagyis „váci aranyművesnek” titulálta. Méltán világhírű a királyi kincstár páratlan, miseruhá­ból alakított koronázási pa­lástja. Alighanem a veszp- rémvölgyi kolostor görög apácái szabták, varrták, hí­mezték. Latin felirata közli: Gizella és István 1031-ben, a székesfehérvári bazilika szá­mára készíttette. Eredetileg harang alakú volt, s csak a XII. század közepén alakí­tották át palásttá. A hexame­teres szöveg és a gondosan tervezett jelenetsor a Te Deum gondolatkörét tükrözik. Valószínű, hogy István király II. Konrád császáron, 1030- ban aratott győzelme (ez megmentette hosszú időre a fiatal országot a német el­nyomástól) alkalmából ren­delték a miseruhát. Amit talán nem mindenki tud: a királyi kincstárban három külföldön készült ko­ronát őriztek. Kettőt a ké­sőbbi magyar koronában egyesítettek. Az egyik a mai 4070. augusztus 30., csütörtök korona felső része. Kereszt alakban összeállított, sapka szerűen meghajlított két arany pántját a nyolc apos­tol rekeszzománcos képe dí­szíti. A zománclapok techni­kája, stílusa, rajza a bizanti- nizáló ötvösség ritka remeke. Vitatott: a lemezek eredeti­leg is zárt koronának, vagy esetleg könyvtáblának, hor­dozható oltárdísznek készül­tek-e? Az alsó rész ugyan­csak rekeszzománccal ékesí­tett abroncs, fölötte három­szög alakú, áttetsző zománc­lapok. Aranya gyengébb, maga a munka is primití­vebb az előbbinél. Feltevé­sek szerint Dukász Mihály bizánci császártól kapott ajándék. A két koronát a XII. század végén, III. Béla parancsára dolgozták eggyé. A HARMADIK KORONA Nyitraivánkán került elő. Ugyancsak bizánci császári műhelyben készült, s ugyan­csak rekeszzománc techniká­val díszítették. Ez nyitott ko­rona: úgynevezett diadém volt. Téglány alakú, felül fél­körösen lezárt lemezein rendkívül finom rajzó zo- máncos figurák: Konstantinos Monomachos és felesége, va­lamint táncosnők láthatók. A feliratok szerint e koronát 1043 és 1054 között ajándé­kozhatták a magyarok kirá­lyának. László Miklós KALDI JÁNOS: VERSEIM ELE Össszegyűjtök mindent a világból: limlomot, fűt-fát. erdők csöndjét, az emlékes melegségű nyári estéket, gyárak zúgását, teherpályaudvarok csikorgását, a jégvirágokat, az öröm viharát, barátaim szavait, biztatását, a rezedákat és tanulságokat apám sírjáról, a sóhaj és merengés lehulló, sárga leveleit, a csillagokat, e szétszórt égi hangjegyeket, a naprendszerek gyönyörű koszorúit, a sohase múló, zord fény-viharokat, fény-zokogásokat, álmokat, amelyek kinőttek az óriási kövek alól. fogalmakat, amelyek az értelem tüzében megtisztultak, virágokat, amiket gyertyalángként oltogat el az ősz, porszemeket és érchegységeket, könnyeket és vasbeton bástyákat! Ám, ne higgyétek, hogy egyszer is az önzés vezet. Számotokra gyűjtök mindent, hogy fölépíthessem a Szépség új városait és falvait: tisztaságból és kőtömbökből, igaz szavakból és hűségből, a napsugarak zúzalékából és acélgerendákból. S ti itt éltek majd a mosoly futórózsáival arcotokon, nem ismerve a hiúságot és kegyetlenséget, alumínium-napraforgókat ültetve a tájba, és ha kell: kölcsönadjátok szíveteket társaitoknak. LELKES MIKLÓS: ÉJSZAKA a gyöngygolyó körül denevérkoszorú s a fák alatt a földbén Is a boldogság gyöngyszín golyója lobog a gyöngy a virágokon í őzlábú Gombaherceg kóborol a tisztásokon megállt megállt a nagy kerék: madárfészek vaddisznók orra süvölvény bozót süvegében madárkék csőrök összebújnak ez az erdő még fiatal fekete sátorlapjaink kicövekeljük az időhöz a hold alatt a Gombaherceg csak mosolyogsz csak mosolyogsz ruhád finomkék hajlatát a gyöngyszín vágy már átlobogja s a gyöngyszín vágy bennem lobog a virágok nyitott szemét nem foghatom le két tenyérrel a hegy alatt a Gombaherceg áll és figyel a kőcsigák nem mozdulnak a tenyerében a Gombaherceg füszagú őzlába a füvekhez ér a Gombaherceg bölcsszemü sündisznó hátán hegedű a fénykutak gyöngyszín tavasz a gyöngyszín vágy most fellobog a virágok éber szemével nem törődnek kik boldogok . ‘. LVAAAAWWVW//AWvé//.'.*/.* TÉNAGY SÁNDOR: TUDÓSÍTÁS itt és itt ekkor és ekkor ez és ez ilyen és ilyen alkalomból ezt és ezt nyilatkozta az emberiség izgatottan vakarődzik szája szélén reszkető cigaretta és várja a bűnügyi filmsorozat befejező részét az államcsíny vezetője bekapta a mikrofont és kijárási tilalmat rendelt el a magas szerződő felek képviselői kölcsönösen becsapták egymást és ezt aláírásukkal hitelesítették az offenzíva során 47 katona és 21 polgári személy vesztette életét valamint egy kanárimadár melyet kalitkájával együtt agyonnyomott a házfal az emberiség egy pillanatra felkapja a fejét szegény kanári ő aztán igazán ártatlan még egy cigaretta elnyújtózás a tévé-pizsamában az igazi sztori ezután következik . ■. \LVAAAAAÓAAAAAAAAAA/VVVVVWWW'AAAAAA/VWV ■ I. ISIÉ király a Iránon, Imi körében Dombormű Stróbl Ala- jos budai szobrának ta- lap?atár6{.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents