Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Tervezte: Pápai András Titkok ezer méter felett VJtég: Ma avatják fel Egerben —1 a Klapka György utcá­ban a Tiszántúli Föld- gázszolgáltató és Szerelő Vállalat egri üzemegy­ségének modem vonalú, új székházát. ★ Amikor kezdett szemmel látható valósággá válni a fiatal egri építészmérnök szakmai körökben is me­résznek tartott terve, ami­kor kiszedték a zsaluzó állványzatot a Park Szálló felőli 6 méter hosszú „ki­ugró” konzol alól, egyszer­re kezdett beszédtémává válni a TIGAZ akkor még leendő székháza — mint épület. Idősebb építészek úgy vélekedtek, hogy az igaz: merész, modern és szép, de nem irodaház be­nyomását kelti. A konzolos „bravúr” pedig egyenesen fölösleges hivalkodás. Lai­kusok, várospolgárok és Egerbe kiránduló turisták — különösen mióta végle­ges formájában pompázik az épület — reggel, délben, este és éjszaka megnézik, sőt gyönyörködve nézik, mert mindig mutat valami újat, mert valóban szép ez az épület. ★ Pápai András, az egri szü­letésű 27 éves építészmér­nök, a Heves megyei Terve­zőiroda tervezőmérnöke. Arcáról láthatóan sugárzik az öröm, amikor előszedi a három évvel ezelőtt készült tervdokumentációt, hogy el­mondhassa, mit is akart, s hogyan sikerült végül is ilyenné ez az épület. — Tulajdonképpen jól hangzana most, ha azt mond­hatnám: ez az első önálló munkám —, de nem ez az igazság. Korábban tervez­tem a horti tanácsházát, s Egerben a Lenin út elején két évvel ezelőtt felépült ÁBC-áruház épületének is egyik társtervez;je voltam. Bizonyos értelemben mégis azt kell mondanom: o TIGAZ székháza az első olyan munkám, amelyben le­hetőségem nyílt saját eszté­tikai és épületstatisztikai el­képzeléseimet formába ön­teni. — Ismerem a kissé ellent­mondó véleményeket az épü­letről, amelyek az elismerő szavakkal együtt jólesnek. Talán nem is lenne igazi az örömöm, ha csak dicsérnék. Ami engem illet: nyugodt a lelkiismeretem, mert számos álmatlan éjszakát töpreng­tem át, míg megtaláltam a városképnek, a közvetlen környezetnek s az épület funkciójának megfelelő, to­vábbá a gazdaságossági szem­pontból is optimális alterna­tívát. Ehhez persze feltétle­nül hozzá kell még tennem valamit: olyan épületet akar­tam, amely kihasználja az egri terepadottságokat is. — Mit értek ezalatt? — Az az igazság, hogy nem sok olyan épület épült az elmúlt évtizedekben Egerben, amely hogv úgy mondjam, „kifog­ná a kedvező szelet” építé­szetileg a sajátos egri lejtős terepadottságokból. Amelyik ilyen, azt azóta is csodálják az egriek is és az idetóduló turisták egyaránt: lásd autóbusz-pályaudvar és fő­iskolai leánykollégium... ★ — Bármilyen furcsán is hangzik: nem a modernke­dés, a bravúrosság”, a meg­hökkenteni akarás vezérelt, amikor e mellett a megol­dás mellett döntöttem. Lás­suk a városképet: szemben egy mai, modern vonalú szín­ház, felső sarkon egy lép- csős-magasteraszos régi stílusú, manzárd-tetős szálló, a Szálloda utcában pedig — amelybe szintén harmoni­kusan kell illeszkednie az épületnek — csupa új lakó­tömb, másik oldalán az ugyancsak új vonalú „Hotel Eger”, s a szakszervezeti székház. Lefotóztam több ol­dalról tervezés előtt a tere­pet. Meglepetten tapasztal­tam, hogy a Park Szálló fe­lől — ha „ráültetnék” a lej­tős terepre egy lépcsőzetesen elrendezett épületet — még kisebb tömegű épület is a monumentalitás érzetét kel­tené. őszintén szólva, nem tudtam ettől a motívumtól — amely egészen a kivitele­zés befejezéséig hipotetikus volt — szabadulni... — Általában valamennyi épületnek egy főhomlokzata van. Enpek az épületnek sa­játos térbeli elhelyezkedése miatt — lévén sarkon — a szobrokkal szemben támasz­tott igények szerint körbe- járhatónak kellett lennie... ★ — Indokolt-e a „kiugró” konzolos megoldás, vagy csak az esztétikai hatáskeltés hív­ta életre? — Jogos kérdés, mert való igaz: az építészet­ben is érvényes a tartalom és a forma dialektikája, s itt is a tartalomé a meghatározó szerep. Tartalom alatt az építészetben mindig a funk­ció, az épület rendeltetése értendő. Erre tanítottak el­veikkel és gyakorlati műkö­désűkkel a XX. század első nagy, a modern stílust kép­viselő építészei is, a francia Victor Baltard, Alexandre Gustave Eiffel, s a német Walter Gropius, akik abból indultak ki, hogy a rendelte­tés leggyakorlatibb és leg­gazdaságosabb kifejtése adja meg az épületnek a legmű­vészibb megjelenési, alapraj­zi és térformát. Minden dí­szítő és tagoló elem túlhang­súlyozása a rendeltetés — vagyis a tartalom! — rovásá­ra megy, tehát elvetendő. — A TIGÁZ-irodaház fel­ső, rövidebb konzolja rész­ben az említett villaépület vízszintes tetőteraszához il­leszkedik, másrészt — ha­sonlóan az alsó, hosszabb „kiugró”-hoz — egyszerűen a helyszűke, a telek minél teljesebb kihasználásának szempontja is közrejátszott. Ugyanis sem a felső, sem az alsó részen nem lehetett a konzolok alatti teret beépíte­ni, mert a villa és az iroda­ház között kellett hagyni egy nagykapubejáratot, alul pe­dig gyalogjárdát...! Ezeken túl az épület két fő konzolos eleme lépcsős elrendezést mutat, amely a terep lejtését is jelzi. A két épületrész kö­zött mégis van kapcsolat amelyet részben a homlokza­ti nyílászárók (ablakok) sora teremt meg, másrészt az épület attikai része mellvéd­be megy át, s ez szalagszerű­vé, egyben mozgalmassá, di­namikussá is teszi a főhom­lokzatot ★ — Mi indokolja, hogy a gázművek épülete ennyire központba került a város­ban? — Bár nem a tervező dolga, felelőssége volt annak az eldöntése, hogy kié, me­lyik vállalaté, szervé, intéz­ményé lesz ez az épület, il­letőleg ez a központban levő telek, mégis az a vélemé­nyem : helyesen döntöttek, akik a TIGÁZ-nak juttatták. Ugyanis ha a gázosítási program világszerte, ország­szerte óriási perspektivájából indulunk ki, s csak egy év­tizeddel későbbi időbe kép­zeljük magunkat, rájövünk: lesz olyan központi ügy, probléma a gáz, mint ami­lyen központi hely a Park Szálló és a színház környéke. Ha így fogjuk fel, már nem is annyira „hivalkodó” ez az irodaház... ★ Elkészült újra egy Izgal­masan szép épület Egerben. Alkotóit — a tervezőt és a felépítését irányító szakem­berek, s a munkákat télen is végző szak- és segéd­munkások neveit — nem őrzi emléktábla. Igaz: ez nem táncdal, nem operett, nem regény és nem film — amelyeknek alkotóit és „al­kotóit" szokás, és illik is­merni — „csupán” egy épü­let, amely azért még a kö­vetkező évszázadban is egy szép színfoltja lesz a város­nak... Faludi Sándor Neve nemcsak a szakmai körökben ismert — osztály- vezető az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazda­ságnál —, hanem társadal­mi tevékenysége során is sok ismerőst barátot szerzett magának. Azok közé az egyelőre még nem nagyszá­mú nők közé tartozik, akik vezető beosztásban dolgoz­nak. ★ Miután sikerült meggyőz­nöm Vison'M Józsefnét ar­ról, hogy személye csak po­zitív úrügy a témához, s nem őt akarom mindenáron nép­szerűsíteni, megkezdhettem a jegyzetelést. — Mindenekelőtt: mi a vé­leménye mint nőnek — a nő­kérdésről? — Soha nem éreztem ezt csupán a nők áltai megold­hatónak, így az új szervezeti formát hasznosnak tartom. A maga idejében a nőtanács sokat tett, de ma már az új feladatok természetszerűleg új formákat követelnek. Elég megemlítenünk például azt, hogy annak idején úgyneve­zett nőfelelősökkel nemigen találkoztunk a munkahelye­ken, vagy éppen a tömeg- szervezeteknél. Minden volt: sportos, kulturos, és a többi, de nőfelelős .. Ami a ve­zetést illeti, ma még min­dig nem jó az arány. — Témánál vagyunk: va­jon mi a különbség a nő és a férfi vezető között? — Talán a lelkiismeretes­ség ...? Aztán a nőknél ter­mészetszerűleg több az érzel­mi motívum, s ez nem hiá­nyozhat a döntésekben! Ha valamilyen feladatra k$U Fenn a torony. Az ország legmagasabb pontján. Ezer méteren túl. A Kékes- tetőn. Belépés csak engedéllyel. A titkok birodalmába. A tévétoronyba... ★ A forró nyárban is konok szél borzongat.. Jóleső érzés menedéket keresni a hang­talanul felfelé kúszó liftben. A mélybe úsznak az eme­letszámok. A felső szinthez közel megállunk. Csendbe dermedt műszerek birodalmába értünk. Egy teremben a világ A mikrohullámú berende­zésék szobája. Műszerek had­rendje. Technikus vallatja őket. Asztala fölött mini- vizor, amolyan felsőbb revi­zor: „ellenőrzi” a mérések helyességét. A szekrényekben másodpercenként piros, zöld fénybogarak villannak. — Ide érkeznek, innen to­vábbítjuk Pest felé az inter- víziós adásokat. Ide futnak be a hírek, innen küldjük őket Prágába, az intervíziós központba. Itt soha sincs nyugalom. Fogadni kell a nap minden órájában érkező mik­rohullámú jelzéseket. Ellen­őrizzük a kép és a hang mi­nőségét, s ha minden rend­ben, akkor küldjük tovább, országhatárokon túlra a fény- sebesség táltos paripáján. Kezdődik a mérés. A tech­nikus ellenőrzi a berendezé­sek „felkészültségét”. Meg­nyugtató az eredmény, mégis bekapcsolja a legfőbb revi­zort: a tévékészüléket. A kép tökéletes, a hang torzítás- mentes. Jelesre vizsgáztak a műszerek. Jelentkezhet Prága, Buda­pest ... Ismerkedem a műszerek­kel. Fiókok sora a szekrény­ben. Mindegyikben elektron­csövek s piros, sárga, zöld vezetékek dzsungele. Ahány műszer, annyi hibalehetőség. Kritikus helyzet adódik? Mű­ködésbe lép a kereső és sze­relő stáb. Szakértelemre, ru­tinra, ötletességre egyaránt szükség van ilyenkor. Má­sodperceken, perceken belül meg kell találni a hibafor­rást. Ha nem sikerül, vagy hosszabb időt vesz igénybe a javítás, akkor működésbe lép a terem másik felében elhe­lyezett tartalék kolosszus, életre kelnek a pihenő mű­szerek, a technikusok átkap­csolnak a teremben veszteg­lő váltó berendezésre. Egy a lényeg: minél rövidebb le­gyen az időkiesés... mozgósítani, tudnunk kell, hogy' ezt a feladatot embe- rek_ oldják meg. A férfiak számára megbocsátható, ha ez a motívum sokszor hiány­zik belőlük. Ugyanakkor azt tartom, hogy a női vezető ne legyen túlságosan — nőies. Így is mondhatnám: kissé férfiasnak kell lenriie. Ez pozitív tulajdonság a férfiaknál — teszi hozzá, lát­va kérdő pillantásomat. — Érdemes, kell is követni. Hogy magyarázzam ... Ha a női vezető túlságosan nőies, akkor együtt jár azzal, hogy hol igen jóban, hol meg rosszban van a beosztottjai­val — női beosztottjaival. Ugyanis a túlságosan nagy közlékenység. a bizalmasko­dás szítja többnyire az el­lentétet a nők között. Hozzá­teszem gyorsan: az érzelmi alap nem függ össze a bizal­maskodással ! — Egy provokatív kérdést engedjen meg. Hivatkozva a nők évszázados elnyomásá­ra, és arra, hogy még ma­napság sincs mindenütt sú­lya a szavuknak: amikor ki­nevezték osztályvezetőnek, nem érzett valami olyasmi elégtételt, mely az elnyo­mott nem diadalát jelente­né? ... — Nézze: 1962. óta vagyok osztályvezető, s az eltelt nyolc esztendő alatt soha nem éreztem hátrányát női mivoltomnak, így azt az úgy­nevezett „elégtételt” sem éreztem. Az igaz, hogy elein-- tat amikor magasabb fóru­Felvillon a piros jelzés Emelettel lejjebb megyünk. Nagyobb terem, több műsze­res szekrény. Innen továbbít­ják a Pestről érkezett adáso­kat. A szekrényeken üvegaj­tók, mögöttük nyomógombok, jelzőberendezések sora. Pró­bálom nyitni az egyik ajtót. Sehogy sem megy. Tóth Im­re, az adó vezetője, tippeket ad: — Nyomja meg a szekrény feletti gombot... Csengetés. Jelzővillanás. Nyílik az ajtó. — Övó rendszabály. Figyel­meztet: a műszerekhez nyúl­ni életveszélyes. Tizenötezer volttal nem lehet játszani... A néző számára hétfő az adásszünet napja. A terem­ben mégis pezseg az élet. Duruzsolnak a műszereket hűtő berendezések, techniku­sok sürögnek az egyik szek­rény körül. Óvatosan kieme­lik az egyik fiókot, megfor­dítva helyezik a vizsgálóasz­talra. Valamelyik elektron­cső rakoncátlankodik. Asztali ventillátort raknak a fiók közelébe: a műszerek szá­mára „életveszélyt” jelent a túlzott meleg. Rekonstruáljuk az adás perceit. — A néző sípoló hangot és sötét-világos csíkokat lát. Ilyenkor vizsgáljuk ismét a kép és hang minőségét, s ha minden rendben, akkor kez­dődik az adás. Általában két munkatárs vigyázz»a műsort. Az egyik az ellenőrző asztal­nál, a másik a műszeres szekrényeknél készenlétben. Egyetlen gombnyomás. Fel­villan a piros jelzés. Kékes megkezdi a műsortovábbí­tást... Maigret és a villámcsapás Váltott műszakban közel harminc ember őrzi az adá­sok biztonságát. Mégis gyak­ran bosszankodnak a nézők a kékesi adó rövidzárlata miatt, ami nemegyszer igen hosszúra nyúlik. Legutóbbi kellemetlen emlék: a Sime- non-krimi hiányos sugárzása. Akkoriban sokan telefonáltak Kékestetőre. — Mi volt a kiesés oka? — Nyári ellenségünk: a villámcsapás. Sérülés érte az áramszolgáltató hálózatot, természetes, hogy eltűnt mind a kép, mind a hang. — Gyakran szól közbe a természet? — Zivataros időben nem ritka a harminc-negyven va­mokon kellett képviselnem a gazdaságot, a tárgyaláson részt vevő partnerek férfi­képviselőivel el kellett fo­gadtatnom magam; ugyanis ha magam is férfi vagyok, nem találok kérdőjelet a szemekben. így azonban többet kellett bizonyítanom a hozzáértésből, mint a tár­gyalópartnereknek! Ez még a múlt előítélete. Ha ezt a próbát a nő kiállja, elfogad­ják, s feltétlenül támogat­ják a férfiak. — A hosszú évek gyakor­lata után nyugodtan megkér­dezhetem: hogyan érzi — el­fogadták-e önt beosztottjai, a nők is és a férfiak is? — Szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis már tizen­hat esztendős korom óta a pincegazdaságnál dolgozom. Jelenlegi beosztásomig az úgynevezett ranglétrát fok­ról fokra bejártam, így mun­katársaim alaposan megis­merhettek, és én is őket. Ami a követelménytámasz­tást illeti, természetesen a napi feladatoknak megfele­lőek. Néha előfordul, hogy a magam tempóját igyekszem diktálni, s ha ezt észreve- szem, bizony alapos önvizs­gálatot kell tartanom. Az esetleges problémákat nem tartom szükségesnek kiélez­ni. Valahogy így fogalmaz­hatnám: „a lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle”. Természete sen első a szakmai tudás, amelyhez szükségszerűen a vezetői rátermettség is kap­lámcsapás sem. S mindez: egy félóra alatt! Szerencsére legtöbbször más úton ka­punk áramot az EIvlASZ-tól. Előfordul azonban hat-hét órás adásszünet is. Ennyi idő minimum kell ahhoz, hogy a villanyszerelők megtalál­ják a hibát, s helyrehozzák 1 a sérült vezetékeket. — Télen is adódnak prob­lémák? — Akkor az erős szél és a íúzmara az ellenfelünk. Meg­rongálja a vezetékeket, sidőt igényel a rendbehozatal. — Műszeres hibák sűrűn adódnak ? — Rendszeres karbantar­tással, ellenőrzéssel igyek­szünk számukat csökkenteni, mégis számolnunk kell ve­lük. Ezek jelentik a kisebb problémát, mert másodper­ceken, perceken belül tu­dunk segíteni. Szükség ese­tén. a tartalék adót helyez­zük üzembe. Nézők! Figyelem! — Sokan kifogásolják a kép- és hangminőséget. Meny­nyiben hibáztatható az adó? — Állandóan figyelemmel kísérjük a műsort, ha kifo­gásolható az adásminőség, s az rajtunk múlik, úgy azon­nal segítünk. - E téren leg­kevésbé vagyunk ludasok. A stúdióból küldött rossz ké­pen és hangon nem tudunk javitani. A nézők egyébként is sokszor gyanúsítanak ár­tatlanul. Panaszkodnak, hogy fut a kép. Nos, ezt legtöbb­ször a készülék környezeté­ből származó külső zavarok idézik elő. — Ilyenkor mi a tenniva­ló? — Kevés néző tudja, hogy üzemeltetünk Budapesten za­varvizsgáló üzemet. Okét kell értesíteni. Minden esetben ki­szállnak és díjtalanul meg­vizsgálják, hogy honnan szár­mazik a zavarforrás. Sőt, majdhogy hatósági jogkörük van, ugyanis kötelezik a za­varkeltő eszközök használóit az .üzemeltetés megszünteté­sére. Miskolcon is működik körzeti zavarvizsgáló üze­münk. Érdemes őket megke­resni. Sok felesleges hosszú­ságtól mentesülnének a né­zők. ★ Bekapcsoljuk a tévékészü­léket. Jelentkezik Kékes. Gondolunk-e arra, hogy ezer méter felett, a Mátra csúcsán közel harminc em­ber vigyázza szórakozásunk nyugalmát? Műszerek közt. A titkok birodalmában... Pécsi István csolódik. S mindezt átfogja a hovatartozás kérdése is, függetlenül attól, hogy a vezető tagja-e a pártnak, vagy nem. Ügy érzem, hogy az osztály dolgozói jól érzik magukat nálam, hogy biza­lommal vannak irántam. Természetesen erről nem „nap mint nap” győződhet meg az ember —* ez túlzás is lenne —, de a vezető könnyen, és hamar megér­zi, szeretik-e, elfogadják-e beosztottjai. — Még egy utolsó kér­dés, és nem is indokolat­lan ... Odahaza, a család­ban — szintén „vezető be­osztásban” van?... — Már vártam a kérdést. Ugyanezt sokan felteszik: vajon jelenlegi, „magas” beosztásom nem vezet-e ag­resszivitáshoz a családban? Erre csak azt tudom vála­szolni, hogy egy nő mindig szívesen veszi a támogatást, szüksége van támaszra, me­lyet a család feltétlenül megad. Így tehát odahaza szívesen vagyok beosztott. Az egyeztetés nehéz. Az úgynevezett három műszak — van egy kislányunk is — megköveteli, hogy ugyan­olyan színvonalon töltsem be az anya, h feleség és az osztályvezető szerepét is. S ha az ember érzi, hogy sen­ki sem csalódott benne — keil-e ennél szebb?... Kátai Gábor 1970. augusztus 20., csütörtök Egy nő a vezetésből

Next

/
Thumbnails
Contents