Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
A nők sorsáról van szó Kovács Pálné gépmunkás a Finomszerelvénygyárban. Három gyerek édesanyja. Órabére hat-kilencven. Gondja, a ma gyárba járó asszonyoké. Reggel szalad az autóbuszhoz, hogy időben kiérjen. A műszak vége felé már azon töri a fejét, mit főzzön vacsorára, ami olcsó és laktató. Műszak után rohan az öltözőbe és bosszankodik, hogy kevés a zuhany, mert szeretné elérni az első buszt. Fizetés napján kicsit kesernyés mosollyal számolja, hogy a szomszéd gépen dolgozó férfinek mennyivel több a pénze. Időnként ott ül a szakszervezeti gyűlésen, elkalandozó figyelemmel, s arra gondol, ha most volna bátorsága felállni, azzal kezdené: figyeljenek már egy kicsit az asszonyokra is. Kovács Pálné ma még nem tudja, hogy valami elkezdődött . ^ , Hat hónapja lesz, hogy hosszú előkészítő munka, felmérések után a párt központi bizottsága megtárgyalta: huszonöt évvel a felszabadulás után hogyan alakul a nők társadalmi helyzete? Azóta párt- és tömegszervezetek minden szinten megvitatták a határozat utáni tennivalókat. A Finomszerel- vénygyár pártbizottsága júniusban tűzte napirendre a határozattal kapcsolatos íel- . adatok megtárgyalását, azt, hogyan lehet a gyár mindennapi életében érvényt szerezni a benne foglaltaknak. A pártbizottság a vezetők feladatává tette a nőkkel való fokozott törődést, s azt is, hogy a nőket számarányuknak megfelelően sokkal jobban bevonják a vezetésbe, a párt- és tömegszervezeti munkába. Ez utóbbihoz első lépésnek szinte kínálkozik a párt- és szakszervezeti vezetőségválasztás. Határozatot hoztak arra, hogy minden üzem pártalap- szervezetébe nőfelelőst kell választani, s lesz nőfelelős az üzemi pártbizottságon is. Az újjáválasztott pártbizottságban is az eddiginél nagyobb arányban kerülnek be nőki Ezzel párhuzamosan az üzemi szakszervezeti választásokon is több nőt bíznak meg tisztségviseléssel, a bizalmiaktól az üzemi szak- szervezeti tanácsig mindenütt növelik számarányukat. S hogy legyen gazdája a -szakszervezetben a nők ügyének, függetlenített nőfelelős munkába állításáról is tárgyalnak* Nagyon indokoltak ezek az intézkedések, Piszén a gyár dolgozóinak több mint a fele nő. Ám az elvi állásfoglalás és a tömegszervezeti képviselet csak egyik oldala a dolognak. Ahhoz, hogy valóra váljanak a tervek, megfelelő gazdasági intézkedésre is gondolni kellett. A gyár vezérigazgatója, — aki maga is tagja a pártbizottságnak — már kiadta azokat az utasításokat, melyek végrehajtása mind egy-egy lépés a nők helyzetének változtatásához, javításához. Az egyik legégetőbb probléma az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének valóra váltása. Ennek érdekében felmérést készítenek még az ősz végéig arról, hogy milyen iskolai végzettséggel, milyen beosztásban, menynyiért dolgoznak az emberek. Az 1971. évi bérfejlesztést már úgy dolgozzák ki, hogy a fóRnérés alapján mutatkozó eltéréseket megszüntessék az azonos képzettségű, azonos beosztásban levő nők és férfiak munkabére között. Amikor a nők és férfiak bérének különbségét vizsgáljuk, sokszor találkozunk azzal a ténnyel, hogy a nők bére azért kevesebb, mert kisebb a szakképzettségük, — vagy egyáltalán nincs. — E hátrány megszüntetésére is született intézkedés. Felmérést végeznek a nők körében, hogyan állnak az iskolai végzettséggel, s azt is megkeresik, milyen lehetőségek vannak szakmai tanfolyamok indítására, esetleg szakmunkásvizsgák letételére. Azoknak a nőknek pedig, akik a nyolc osztályt sem tudták még elvégezni, segítséget nyújtanak az ál; talános iskola befejezésére. A szakmai ismeretek növelésével mód nyílik az órabérek emelésére is. Külön foglalkoznak a középszintű műszaki és közgazdasági ismeretekkel rendelkező nők továbbtanulásával, A nők helyzete eltér a férfiakétól. „Sajátos” gondjuk, hogy a napi nyolcórás munka mellett el kell látni a családot, nevelni a gyereket, vagy gyerekeket. Joggal hivatkozhatnak arra, hogy munka után nincs idejük a második műszak mellett a továbbtanulásra. Különösen azoknak nehéz — és ilyenek nagyon sokan vannak, akik más községekből járnak be. Az ő gondjukra voltak tekintettel, amikor olyan terv született, hogy a szakmai tanfolyamokat lehetőleg úgy l kell megszervezni, hogy azok egy része a munkaidőn belül legyen. Napirendre kerül ismét a női vezetők beállítása, elsősorban azokon a helyeken, ahol többségében nők dolgoznak. Külön foglalkozik a párt- határozat, és ennek megfelelően a gazdasági vezetők intézkedése az egyedülálló és sokgyermekes anyák gondjaival. Kötelességévé tették a szakszervezetnek, hogy a szociális segélyek elosztásánál sokkal nagyobb gondot fordítsanak az ilyen asszonyok kérésére. És olyan — látszólag kisebb jelentőségű intézkedéstől kezdve, ho-gy az egyedülálló és sokgyermekes anyáknak lehetővé kell tenni, hogy az üzemi . konyháról hét-ötvenes áron haza is vihessenek kosztot, egészen addig, hogy ez év végéig meg kell szüntetni az egyedülálló és ' sok- gyermekes anyák éjszakai műszakbeosztását, egész sor könnyítést kívánnak alkalmazni. Feladatává tették a munkásellátásnak a második műszak könnyítését is. Ellenőrizniük kell, megfelel-e az asszonyoknak a gyár területén és a gyár mellett lévő boltok nyitvatartási ideje s áruválasztéka. Segítenek a különböző szolgáltatások fejlesztésében is. A gyár jövőjének tervezésénél is gondolnak a nőkre, elsősorban olyan gyártmányok bevezetését tervezik, melyek növelik a nők foglalkoztatottságát. S hogy mind e szép és hasznos határozat ne maradjon csak írott betű, az osztályvezetőknek még ebben az évben be kell számolniuk a határozattal kapcsolatban végzett munkáról, s a jövő évtől kezdve a pártbizottság minden évben napirendre tűzi a nők helyzetének vizsgálatát, azt, hozott-e valóban változást az ő érdekükben hozott határozat. _ Kovács Pálnéval és sok társával ezekben a napokban gyűléseken, beszélgetéseken ismertetik, mire készülnek a vezetők. Az intézkedések valódi értékét pedig saját életük változásán mérhetik majd. h j?ív Deák Rózsi VÖRÖ&Köy JÁNOS: •KÉMREOENV Uj nevelők eskütétele Az új tanév kezdete előtt minden községben, minden iskolánál fontos esemény az új tanerők munkába állítása. A füzesabonyi járásból több pedagógus ment nyugdíjba, s helyüket a katedrán fiatalokkal kellett betölteni. Az pedagógusok munkakezdésének ünnepi eseménye az eskütétel. A füzesabonyi járás művelődésügyi osztályára a napokban hívták be az új pedagógusokat, s Zay Béla osztályvezető köszöntötte őket. Az ünnepi beszéd után letették a hivatali esküt. Az ünnepi aktus végeztével a pedagógus-szakszervezet látta vendégül a pályakezdőket. 14. BJ70. augusztus 30., csütörtök Az iroda ablakából jól látta, amint Sárkány tanárnő helyet foglal a szemközti lakás ebédlőjének asztala mellett, s likőrrel meg süteménnyel kínálják. Az ablak nyitva volt, a függönyt nem húzták be, a szoba napfényben für- dött. A helyzet korántsem egy illegális találkára emlékeztetett. A hölgy után, aki a tanárnőt betessékelte, csakhamar két kislány is feltűnt, ők is leültek, s a beszélgetés most már négyesben folyt. A kép békés és polgári volt, s Beke szinte illetlenségnek érezte, hogy mindezt telefonkagylóval a kezében, a kapitánysági ügyelet információját hallgatva, nézi... Csakhamar kitűnt, hogy a tanárnő násfai megjelenése minden titokzatosságot nélkülöz: családlátogatásra érkezett. A szemközti házban ugyanis két tanítványa is lakik/két kislány az I. b-ből. Név szerint Balogh Erika, és barátnője. Medgyes Katalin, aki albérlő Erika szüleinél. Beke visszaemlékezett a dolgozatra: „Mivel Kati a barátnőm, én sem tudtam többé örülni a defektnek ...” — Baloghék — mondta a vasárnapi ügyeletet tartó rendőrtiszt — régi és megbízható násfai család. A férfi patikus, felesége a járási tanácsnál dolgozik ... Beke látta, amint a paralízises kislány torz, esetien léptekkel, de mosolygó arccal átvonszolja magát a szemközti szobán. A többiek éppen fölemelték a likőrös poharukat. .. A „városatya' hétköznapjai Közvetlen, természetes modorú ember. Nem szerzett egyetemi diplomát, nincs érettségi bizonyítványa. Iskolája, egyeteme az élet volt: az a mozgalmas kor, melynek eseménygazdag évtizedei során új rend formálódott Sosem volt passzív, szemlélődő természet: minden poszton szenvedélyes akarással tevékenykedett napjainkért, holnapjainkért. Hatvanként éves, nyugdíjas. A közéletiség mégis Iételcme. 1954. óta tanácstag, 1957-től az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja. „Városatya” — ma. Egy a tizenhárom közül ... Emlékei közt tallózunk. Nem könnyű a válogatás, hiszen nem múlik el nap, hogy két-három választója ne keresse fel. S ez így van már tizenhat éve. Gondban, hivatali hanyagságból, fölényes nemtörődömségből fakadó igazságtalanságban sajnos nincs hiány. Kik járnak Nagy Bélához? Elsősorban a nekikeseredettek, akik már kopogtattak minden ajtón, megjártak jó néhány fórumot, s nem tudtak belenyugodni a hűvösen hangzó elutasításba. Jönnek és érvelnek, bizonyítanak... Az ügyek? Legtöbbjük a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos. Egy nem régi történet. Két fejkendős asszony kereste fel. Bánatverten panaszolták, hogy férjeik március végén meghaltak. Az anyagi-érzelmi tragédia mellé még ráadást is kaptak. Termelőszövetkezetük csökkentette háztáji területüket. Tanácsért, még inkább segítségért jöttek. Nagy Béla ismerte a jogszabályt: tudta: a termelő- szövetkezet vezetői helytelenül jártak el. A két asz- szonynak joga van a teljes háztáji területhez. Indulat fogta el: ha nem ismerik a jogszabályt, legalább az emberség törvényeire hallgatva néznének utána! Intézkedett.' A két panaszos ügye napokon belül rendeződött ... Egyszer egy háromgyermekes anya kereste. Más munkahelyre helyezték. Munka- beosztása miatt képtelen gyermekeivel törődni. Mindhárom kiskorú, igényli az anyai gondoskodást. Kérte vállalati főnökeit: helyezzék vissza v régi munkakörébe. Hiába. Nekikeseredett: a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult panasszal. Ott sem adtak neki igazat. Már azt hitte, le kell mondania a reményről. Akkor jutott eszébe Nagy Béla. A vb-tag fellebbezésre biztatta. Nemhiába: az asszony jogos panaszát végül is orvosolták. — Egyet nem tudtam megérteni sohasem: miért kell emberségért érveim, vitázni... Ahány ember, annyi gond. Minden jogos panaszt szívén visel. Hivatalok ajtaján kopogtat, érvel, bizonyít, jottányit sem enged az igazságból. Ahogy a választók gondjairól beszél, szinte megfiatalodik. Figyeltem vb-üléseken. Előtte gazdag jegyzetanyag. Ha valahol problémát látott, nem hagyta szó nélkül: Az almár-völgyi szénbányát a múlt bányatulajdonosai — gazdasági érdektől sarkallva — bezárták. A fel- szabadulás után — akadt akkor épp elég tennivaló — elfeledkeztek róla. Nagy Béla emlékezett, javasolta: felkeli nyitni. A városnak érdeke ez. Nem tévedett. Hét évig még forintokat termett az üzem. Nem visszahúzódó természet. Véleményét nem takargatja. Egyetlen elv vezérli: hogy jobb az embereknek, hogy gazdaságosabb a városnak? '5,, — Az albérlő? — kérdezte. — Medgyes Katalin — hangzott a telefonból — szeptember tizedikén jelentkezett be Baloghékhoz. Előző lakhelye Bakonyfürt, vasútállomás. Született 1953-ban, Szolnok megyében... — Köszönöm — mondta az őrnagy, és helyére tette a kagylót. Mióta kitűnt, hogy a földrajztanámő nem akarta elfogadni a „segítséget”, nem engedte, hogy tanítványai átszálltának a német turistabuszra, s így megakadályozta, hogy a lányosztály a végzetes időpontban a merénylet színhelyén legyen, Beke felmentette Csalogány kisasszonyt a gyanú alól. Viselkedése, amelyre számos tanú volt, legalábbis valószínűvé tette ártatlanságát. Igaz, fennállt a lehetőség, hogy „Fülemüle” hirtelen meggondolta magát, Isten ujját látta a defektben, és visszariadt a kitervelt tömeggyilkosságtól. Ebben az esetben, persze, számolnia kellett cinkostársai bosszújával. Ha eredetileg valóban hajlandó lemészároltatni a tanítványait, ha részt vesz a pokoli tervben, utóbb pedig keresztülhúzza, akkor alapos kockázatot vállal. A kémszervezet már az árulás lehetősége miatt is igyekszik végezni vele. De Csalogány kisasszony — bár azóta is szemmel tartották — semmiféle gyanúra nem adott okot: egyhangú, ártatlan vénlány életét élte. A gyanú, amely kezdetben kettőjük között oszlott meg, az autóbuszsófőrök vallomása és a kirándulásról írt dolgozatok megismerése után egyértelműen Sárkány tanárnőre irányult. Sajnos, még csak a gyanú ..; A nyomozásban, amit a tömeges gyermekgyilkosság kísérletét követő órákban azonnal megindítottak, a három „könyvbolti revizor” mellett számosán közreműködtek, s e „szürke” segítőtársak munkájáról Kertész ezredes rendszeresen tájékoztatta Bekét. Arról is, amit a tanárnőről sikerült megtudniuk. Olyan tényre, amely Sárkány tanárnő bűnrészességét bizonyította volna, nem bukkantak. Két adat azonban érdekesnek látszott. Az egyik, hogy a matematika tanárnőhöz, tanítványai közül éppen Medgyes Kati áll legközelebb. A másik, hogy a merev, fegyelmezett asszonyt nagyon régi, plátói, de annál érzelmesebb kapcsolat fűzi egy ifjúkori udvarlójához, egy idős veszprémi orvoshoz, akivel pár hónapja újra elkezdett levelezni. Személyesen — az eddigi adatok szerint — nem találkoztak még. A rokonszenvet, amit a tanárnő a nyomorék kislány iránt táplál, most a látogatás is beigazolta. De milyen szelepe van a bűnügyben a felújult érzelmi kapcsolatnak? Beke remélte, hogy az orvosra vonatkozó adatok, köztük fényképe is, a nap folyamán megérkeznek, s délután már a kezében lesznek. A kérdés csak az, hogy előbbre viszik-e a nyomozás ügyét, segítenek-e a megfejtésben? Közben látta, hogy a szemközti szobában terítenek: a tanárnőt, úgy látszott, ott fogják ebédre. Szabadkozott ugyan, menni akart, de Kati az útjába állt, nyakába csimpaszkodott, és átölelte. A kép meghitt, és ártatlan volt, mint egy íeányregéiyr illusztrációja... (Folytatjuk) Egyszer a vb úgy döntött, hogy a város megveszi a szarvaskői kőbányát. A szak emberek gazdaságossági számításokkal bizonygatták: jövedelmezőbb, olcsóbb a saját kitermelés, mint a vétel. Teljes volt az egyetértés. Nagy Béla mégis vétózott. Leszavazták. Nem nyugodott mer. Informálódott, vállalatokhoz, a bankhoz telefonált. Szú- molt. A legközelebbi vb-ülésen érvelése győzött. Bizonyította: helytelen lett volna megvenni a bányát. Feleslegesen úsztak volna a milliók. Űj határozat született.. . Nem ismer pihenést. Gondtalanul tölthetné hétköznapjait, mégsem teszi. Délelőttönként ritka szerencse, ha valaki rátalál. Állandóan panaszos ügyekben járja a várost. Szomszédait kérdem: merre keressem. Bizonytalankodnak: vagy a tanács, vagy a pártbizottság, vagy valamelyik hivatal, esetleg' termelőszövetkezet. A délutánok? Ilyenkor csöngetnek a választók, ilyenkor gyűlnek az elintézést váró panaszos ügyek. Ilyenkor tud felkészülni a következő vb-ülésre. Szórakozása? Legfeljebb az olvasás. Az is esténként. Vegyesen olvas társadalomtudományi és szépirodalmi könyveket. Könyvélményeit szemléletesen idézd, az írókban is az igazságkeresés, a kiútku- tatás meg szállótjatt látja. Beszélgetésünk megszakítják. Telefonon keresik. Újabb problémákkal. — Minden jogos sérelmet orvosolni kell. Negyedszázada foglalkozom panaszos ügyekkel. Kötelesség visszaadni az emberek megrendült hitét... Saját gondjairól alig beszél. Csak egy három év előtti újra meg újra visszafájó emléket idéz. Munkába indult a felesége. így búcsúzott: Egy lapot vegyél. Az unokának. Este megírjuk. Ö már nem írhatta meg. A szív felmondta a szolgálatot ... A régi városatyákról beszél. Én benne az újat látom: egyet a tizenhárom közül; a pőztalan, a mesz- sziről jött, megnyerőén egyszerű embert. Akinek szenvedélye az emberért élni... (P- i.) Napirenden « / |rr rr| m A füzesabonyi járási tanács végrehajtó bizottsága a járás területén dolgozó védőnők munkájának értékelését tűzte napirendre legutóbbi ülésén. A járásban 14 védőnő látja el sokoldalú feladatát, a terhesgondozástól, az egészségügyi felvilágosítás sokszor még nehéz munkájáig. Különösen nagy gondot fordítanak a védőnők a veszélyeztetett csecsemők rendszeres látogatására. A vb értékelve a beszámolót, megállapította, hogy az utóbbi időben javultak a védőnők munkafeltételei is, s határozatot hoztak aura, hogy a községi tanácsok továbbra is segítsék az egészségügyi munka hatékonyságának i<* kozását