Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Darvas! István: ­Helyünk EZER ESZTENDŐT és benne huszonötöt ünnepiünk. Ezer esztendeje született az államalapító István király és huszonöt esztendővel ezelőtt kezdődött az új államalapí­tás. Nem erőltetetten vonunk párhuzamot, ha azt mondjuk, hogy István király éppen úgy a kor parancsának tett eleget az akkori Európába való be­illeszkedéssel, ahogy az új államalapító, a hatalomra került nép is a kor szavára hallgatva csatlakozott az em­beriség jövőjének mai letéte­ményeseihez, a haladó erők­höz. A maga korában István, a mi kitágult világunkban a nép szolgálta és szolgálja a nemzet fennmaradását és boldogulását a történelem szavának megértésével. Folytathatnánk a párhuza­mot azzal, hogy Istvánnak is, a dolgozó népnek is kemény, olykor kegyetlen küzdelmet kellett vívnia a múlt, a ma- radiság erőivel, de ő is, a nép is győzött, mert nem szembeszegült, hanem lépést tartott a kor áramával. Ehelyett azonban szóljunk most arról, minként biztosít­ja a szocialista Magyaror­szág dolgozó népének békés építő munkáját, a magyar nép nemzeti függetlenségét, a szocialista országokhoz fűződő viszonyunk talpköve, a proletár internacionalizmus és a más társadalmi rend­szerű országokkal fenntar­tott kapcsolatainkat jellemző békés egymás mellett élés politikája. EURÓPÁBAN több mint negyedszázada hallgatnak a fegyverek és ez annak kö­szönhető, hogy a szocialista világrendszer és benne a Szovjetunióval együtt az eu­rópai szocialista országok új nemzetközi erőviszonyokat teremtettek. A Magyar Nép- köztársaság, mint a szocialis­ta világrendszerhez hű or­szág, az új erőviszonyok ki­alakításának egyik részese. Semmisem állíthatja meg a haladás nemzetközi erőinek további növekedését, ha a szocialista országokban siker­rel épül az új társadalmi rend és a szocialista orszá­gok megőrzik és szorosabbra fűzik egységüket. Ezt követe­li a világpolitika legégetőbb kérdéseinek mielőbbi megol­dása is. Nem vitatható, hogy ha ma biztatóan alakul az összeurópai biztonsági érte­kezlet előkészítése, ha létre­jöhetett az erőszakról való lemondásról szóló szovjet— nyugatnémet megállapodás, tárgyalások folynak a straté­giai fegyverrendszerek kor­látozásáról, megbeszélés fo­lyik a Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között, átmeneti tűzszünet jöhetett létre a Közel-Keleten, és fennaka­dással, ugyan, de tárgyalnak Párizsban az indokínai há­borúban érdekelt felek, ak­kor ez a szocialista világ- rendszer létének, erejének, a világpolitikai realitások las­sú, de feltartóztathatatlan ér­vényesülésének köszönhető. A Magyar Népköztársaság külpolitikája tevékeny és el­ismerésre méltó szerepet vállal a világ békéjét és az emberiség boldogulását érin­tő 'legfontosabb kérdések megoldásának előmozdításá­ban. Azért teheti ezt, mert hazánk nemzetközi tekintélye az elmúlt esztendőkben meg­nőtt, szava súllyal esik latba minden nemzetközi fórumon. Nemzetközi tekintélyünk azért növekedett meg, mert _ belső rendszerünk szilárd, népünk egységes és nemzet­közi politikánk szilárd ala_p- elve egyfelől a proletár in-’ ternacionalizmus, másfelől a békés egymás mellett élés. Elvi engedményeket sohasem tettünk, kétes babérokra so­hasem áhítoztunk. A POLITIKAI életünket, szocialista építő munkánkat immár másfél évtizede irá­nyító Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt esz­tendőkben derekasan kivette részét a szocialista országok, Cl kommunista és munkás­pártok egységének szilárdí­tásáért folyó küzdelemből. Budapest színhelye volt a forradalmi munkáspártok több találkozójának. Hason­lóképpen fontos szerepet ját­szott és játszik a Magyar Népköztársaság az európai biztonsági értekezlet előké­szítésében. Az előkészítés el­ső okmánya Budapesti Felhí­vás néven látott napvilágot. Külügyminiszterünk számos európai szocialista és tőkés országban tett látogatásával, tóbb európai külügyminisz­ter budapesti vendéglátásá­val és a találkozások alkal­mával lefolytatott tárgyalá­sokkal egyengette és egyen­geti az értekezlet előkészíté­sének útját. Ugyanígy ját­szik szerepet a magyar kül­politika mindenütt, ahol kép­viselői jelen lehetnek: az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, a genfi leszerelési tár­gyalásokon, az ENSIZ Európai Gazdasági Bizottságában és nem utolsó sorban a szocia­lista országok nemzetközi szervezeteiben, a Vársói Szerződésben és annak poli­tikai tanácskozó testületében, vagy a kétoldalú eszmecse­réken. A MAGY\R DOLGOZÖ nép számára világos, hogy amikor a magyar külpolitika a mai nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseinek meg­oldásán fáradozik, egyúttal a szó legigazibb értelmében nemzeti érdekeket is képvi­sel. Kall-e magyarázni, hogy számunkra is létkérdés az európai biztonság, és — bár földrajzilag tőlünk távol eső területekről van szó — érde­keltek vagyunk mind az in­dokínai, mind a közel-keleti háborús konfliktus békés, a földrész népeinek jogait tisz­teletben tartó megoldásában. Nemzeti ügyünk minden nép nemzeti függetlensége, az hírünk önrendelkezési jog általános elismerése, a benemavatko- zás elvének tiszteletben tar­tása, mert eZek nélkül nem élhet békében egyetlen nép, a magyar nép sem. Ezen belül a magyar kül­politika képviseli a Magyar Népköztársaság sajátos érde­keit, ezek azonban nincsenek és nem is lehetnek ellentét­ben a közös érdekekkel, és érvényesítésük sohasem csorbítja más népek jogait Nemzeti érdekeinket szol­gálják kiterjedt diplomáciai kapcsolataink és azok a lé­péseink, amelyek a kapcso­latok javítását szolgálják a velünk szomszédos, vagy tö­lünk távolabb eső tőkés or­szágokkal. Ugyanígy nemzeti érdekeinket szolgálja a har­madik világ országainak erőinkhez mérten nyújtott támogatás, és a velük vállalt Szolidaritás is. FELSZABADULÁSUNK, szabad életünk huszonötödik évében, népköztársasági al­kotmányunk kikiáltásának huszonegyedik évfordulóján bízvást mondhatjuk, hogy helyünk és hírünk van a világban. Helyünk szilárd, mert a haladás erőihez tar­tozunk, hírünk jó, mert si­kerrel építjük a szocialista társadalmi rendet, hű szö­vetségesei vagyunk a szocia­lista testvérországoknak és korrekt partnerei mindazok­nak, akik velünk együtt vallják a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek elveit Lcsonczi Pál afrikai útja Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének hol­nap kezdődő látogató útja három afrikai országban — Szudánban, Tanzániában és az Egyesült Arab Köztár­saságban — jelentőségében messze túlhaladja a proto- koláris kereteket. Mindhá­rom meglátogatandó ország igen szívélyes és baráti kapcsolatokat tart hazánk­kal, és a mostani magas szintű találkozások a leg­jobb lehetőségeket kínál­ják e kapcsolatok bővítésé­re. Napjaink eseményeiből következik, hogy a sorra kerülő politikai tárgyalá­sok középpontjában a né­pek világméretű antiimpe- rialista harca, közelebbről az arab országok ellen el­követett izraeli agresszió következményeinek problé­mája áll majd. Helyeseljük azokat a pozitív lépéseket, amelyeket az utóbbi idő­ben a békés rendezés lehe­tőségének kihasználása ér­dekében az arab államok, elsősorban az EAK kormá­nya tett, és bízunk benne, hogy ezek a fáradozások nem lesznek hiábavalóak. Az arab népek már szám­talanszor meggyőződhettek arról, hogy Magyarország eszközeihez és lehetőségei­hez mérten a legnagyobb támogatást nyújtja felsza­badító harcukhoz. A látogatás programjá­ban szereplő három ország közül Egyiptommal viszony­lag régi, a másik kettővel néhány éves kapcsolata van hazánknak. A magyar— szudáni együttműködés ki­alakítására az első jelentős lépést tavaly tettük meg, amikor miniszteri szintű szudáni delegáció járt ha­zánkban. Az akkori tárgya­lások bebizonyították, hogy • mindkét ország hasznára tud lenni a másiknak. Ke­reskedelmi forgalmunk ér­téke egyelőre nem túl ma­gas, Nimeri elnök közel­múltban tett látogatása al­kalmával azonban már je­lentős összeget képviselő kereskedelmi, illetve gaz­dasági együttműködési szer­ződést írtunk alá. A három ország közül földrajzilag Tanzánia fek­szik tőlünk a legtávolabb, az 1965-ben megkötött első kereskedelmi egyezményünk óta azonban forgalmunk csaknem megháromszorozó­dott: a magyar textíliákért, tömegcikkekért trópusi ter­ményeket kapunk ellenér­tékűi. A múlt év őszén, amikor nálunk járt Nyere- re államelnök, ugyancsak folytattak megbeszéléseket ■az együttműködés kibővíté­séről. Az 1966-ban aláírt műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dásunk szerint kiterjedt cseretanulmáhyokat foly­tatnak egymásnál orszá­gaink, szakértői. Az eddigi fejlődés lehetővé teszi, hogy most már a fejlettebb gaz­dasági formák, például a közös vállalkozások létre­hozását tanulmányozzuk. Az afrikai országok kö­zül Egyiptom a legrégibb partnere a magyar külke­reskedelemnek. Kapcsola­tainkat szinte minden szin­ten hosszú lejáratú egyez­mények szabályozzák. A Níluson magyar gyártmá­nyú kishajók bonyolítanak le teherforgalmat, magyar motorvonatok és autóbu­szok szállítják az utasolcat, Kairóban a közreműködé­sünkkel épült gyógyszertár van. A hazai textilgyá­rainkban egyiptomi gyapo­tot dolgoznak fel, de jó hí­rük van Magyarországon az egyiptomi gyártmányú fo­gyasztási cikkeknek, hűtő- szekrényeknek, ruházati cikkeknek, bőráruknak is. Az ipari és kereskedelmi együttműködésen túl mind­három országgal tartalmas kulturális és tudományos kapcsolataink v>annak. Töretlenül bízunk abban, hogy a közel-keleti konf­liktus megoldásában végül is az igazságosság és a jó­zanság . diadalmaskodik, s kapcsolataink az arab né­pekkel tovább gazdagodnak. Ezt a jövőt szolgálja 7.o- sonczi Pál mostani látoga­tása is, és bízvást állíthat­juk, hogy ily módon az ed­diginél is tágabb keretek között járul hozzá az egye­temes béke és biztonság szolgálatához, íKSt \ ÜNNEP l j (Szőnyi Gyula rajza) > Gyöngyös további öt éve Az új' tervidőszak néhány j'ellegzetessége A negyedik ötéves tervnek csak az általános irányvona­lai azok, amiket most felso­rolunk. Szó sincs jóváha­gyott tervekről, elfogadott és az illetékes szervek által is szentesített tételekről, csupán a város politikai és állami fórumai állították össze azt az anyagot, amely Gyöngyös kívánt fejlődését tartalmaz­za a negyedik ötéves terv szakaszára. Mégsem valami­féle kívánságlista ez csupán, hiszen megalapozott érvek sorakoznak az egyes tételek után. A városiasodás útján Sokat kell még tenni azért, hogy Gyöngyös mindenben megfeleljen rangjának, amit úgy szoktak kifejezni, hogy a Mátra kapuja. Igaz, hogy a lakásszám már most, az év végére meg­haladja majd a tízezret, de ez még mindig kevés. A jö­vőben közel négyszáz lakást kell lebontani, megszüntet­ni. Ha az előirányzott űjabb 1400 lakással vetjük össze ezt az adatot, kiderül, hogy a következő öt évben leg­feljebb ezer lakással lesz több. Ebből viszont a tervek szerint hatszáz lakást kell magánerőből megépíteni. A mintegy ezer lakásigénylő kérését tehát nem sikerül majd tanácsi úton kielégíte­ni, ez derül ki az adatok­ból. A lakások zöme a Mérges utcai tömbben épül meg. A Kálvária-dombon az OTP tovább folytatja a lakásépí­tési akcióját. Több mint öt­száz lakást .kínál majd el­adásra az öt év során. A Vöröshadsereg útja nyugati, kezdő szakaszán KlSZ-tár- sasházak részére jelöltek ki helyet. Akik kertes. családi házat akarnak, azok a város északi részében vehetnek tel­ket. A víz továbbra is gond lesz. Űjabb kútcsoportokkal lehet az igények jobb kielé­gítésére számítani, de a táv­lati megoldás csak a gyön- gyössolvmosi víztároló meg­építése. A több víz a technikai be­rendezések bővítését is fel­tételezi, de szorosan együtt jár vele a csatornahálózat és a szennyvíztisztító létesít­mény növelése ls\A szenny­vizet ma már nem lehet ma­radéktalanul megtisztítani, pedig a lakásoknak csak a kisebbik részéhez kapcsoltak szennyvízcsatornát. Látszólag a csatornázás másodrendű dolog. Pedig a tétel igaz: egy település kor­szerűségét azok a föld alá helyezett építmények is bi­zonyítják, amik a felületes szemlélődő számára teljesen közömbösek. Nem is olcsó dolgok ezek. Sokat mond egy másik szám is: a belterületi utak negyedrészén semmi burko­lat nincs. A nyolcvan kilo­méter hosszú városi utaknak a fele pedig csak kővel fe­dett. Itt is van még tenni­való. A végleges megoldás pedig az újabb öt évben sem várható. Kultúra és egészségügy Nagy várakozás előzi meg az új művelődési központ megépítését. A Nemecz Jó­zsef tér déli oldalára terve­zett épület ötszáz személy befogadására lesz alkalmas. Ha minden az elképzelések szerint történik, akkor 1973 szeptemberében a gyöngyösi szüret ünnepségeit a műve­lődési ház avatása vezetné be. A Mérges úti, a Kálvária­dombi és a Vöröshadsereg úti lakótelepen 75—75 gye­rek elhelyezésére alkalmas óvoda épül. Mátrafüreden négy tantermes új iskola, hozzá csatlakozóan diákott­hon tenné lehetővé a mátrai települések általános iskolá­sainak modem oktatását, ne­velését. Gyöngyösön pedig a középiskolások kapnak két­száz személyes új diákott­hont. A déli városrészben há­romszáz személyes mozi, az­zal egy épületben könyvtár és klubhelyiség kínál majd szórakozási és művelődési lehetőséget az itt élő több mint tízezer embernek. A múlt században épült városi kórház már elörege­dett. Felfrissítése égetően fontos, de lehetőséget kell kapni arra is, hogy az új kórház tervezése a követke­ző években megkezdődjék. A súlyos gyógyszertárhiány enyhítésére a szakrendelő mellett és a Mérges utcai lakótelepen nyílik majd új gyógyszertár. De a mátrafü- rerli gyógyszertár sem felel meg a követelményeknek. A Mátra sem lesz mostoha A kékestetői szálloda két­száznegyven személynek tud egyszerre helyet adni. Ez a terv. Egy másik szálló Mát­raházán készülne el. Már el­döntött, hogy a Kékesre kö­télpálya szállítja a kirándu­lókat. A KPM a tv-tornyot építteti meg, amelyben étte­rem és presszó is helyet kap a teraszon. A SZOT ötszáz személyes gyermeküdülőt tervez Mátrafüredre és 160 személyes felnőttüdülőt Mát­raházára. Megépül a gyöngyösi MÁ- VAUT-pályaudvar mellett áz utasellátó étterme is — vég­re. Folyik a megbeszélés a Gyöngyös Étteremnek bútor­áruházzá való átalakításáról, ha a helyébe megfelelő he­lyiséget tudnak adni kárpót­lásul a vendéglátó vállalat­nak. Sokat javítana a helyzeten a Gyöngyösön, Mátrafüreden és Mátraházán megnyíló szol­gáltatóház, ha a tervek va­lóra válnak. Hogy a sport se legyen mostoha, szó van egy sport- csarnok létesítéséről, vala­mint a Csató-kert helyreálli- tásáról. Korszerű rendezési terv Sajnos, a város általános rendezési terve» már elavult. Ennek következtében elég sok bonyodalmat okoz a fej­lesztés, hiszen a nagy értékű létesítményeket csak oda sza­bad megépíteni, ahová a jö­vő tükrében is valók. Kor­szerű fejlesztési terv hiányá­ban kétséges tehát egy-egy intézmény, épület elhelyezé­se. A cél az, hogy mielőbb birtokában legyen a város a későbbi évek irányát is tar­talmazó tervnek. A terveket jóváhagyás előtt ismertetni kell a lakossággal, alkalmat kell adni az embereknek ar­ra, hogy elmondhassák róla a véleményüket, mert csak így válhat minden közüggyé a városban, csak így érezhetik sajátjuknak a város lakói az újabb létesítményeket. A tervekből nem mond­tunk el mindent. De az ed­digiekből is kitűnik, hogy az újabb öt év ismét gyarapíta­ni fogja Gyöngyös értékeit, könnyít a gondokon, ha nem is old meg hiánytalanul min­dent. G. Molnár Ferenc 1970. augusztus 20., csütörUfr és

Next

/
Thumbnails
Contents