Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

WT Karnevál Egerben A Fagylaltkerttől a piacig, siker mindenütt Mint ahogyan beszámol­tunk olvasóinknak, szomba­ton vidám nyári karnevál kezdődött Egerben, amelyen az ország legjobb színjátszó csoportjai vesznek részt. Vasárnap négy helyszínen folytatódott a színjátszók és a közönség találkozója. Délután négy órakor már állóhely is alig akadt a Fagy­laltkertben a későn érkezők­nek, olyan nagy volt az ér­deklődés. Először az ajkai József Attila Ifjúsági Szín­pad mutatta be Közérzetünk című műsorát. Igaz, az erő­mű munkásszínjátszóinak vezetői azt vallják: produk­ciójuk tulajdonképpen nem is műsor, inkább a csoport véleményét szedték „ráncba” a közélet „némely dolgairól”. Szellemes és találó megjegy­zéseik bér kevésbé érvénye­sültek a Fagylaltkert kissé zajos közönsége előtt, köz­életi megfigyeléseiket feltét­lenül dicsérni kell. És a ren­dezést is, amely Lázár László munkája. Ezután kö­vetkezett a lengyel Ara- beska együt­tes műsora. A karnevál egyetlen kül­földi együtte­sét lelkesen köszöntötte a közönség. Az olsztyni vaj­dasági műve­lődési ház ka­maraegyütte­se. amely nyolctagú lánykórusból és az őket kí­sérő három­tagú zenekar­ból áll, gyor­san meg­nyerte a kö­zönség tetszé­séh Kedve­sen. szépen s kulturáltan énekeltek, gyakran csat­tan fel a vas­taps, különö­sen, amikor ­magyarul hangzott fel énekük. A közönséget Janu&z Laddy, a csoport vezetője üdvözölte. A balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad tar­totta a harmadik bemutatót Állati díszszemle címmel. A szatíraműsort Nagy Lajos és Kosztolányi Dezső műveiből Csikasz István, a csoport rendezője állította össze. Az emberi tulajdonságokat ki­figurázó, bölcs mondanivalót hordozó irodalmi műsort szí­vesebben láttam volna zár­tabb helyen, nyugodtabb körülmények között. A szín­játszó csoport így is bizonyí­totta .hozzáértését, tehetsé­gét. Délután a megyei művelő­dési központban is rendeztek bemutatót. Itt a pesterzsé­beti Soós -Imre Színpad mu­tatta be költői estjét Varázs­ének címmel, majd a mis­kolci Gárdonyi Géza Műve­lődési Ház színpadának két. műsorá.t láthatta a közönség. Első műsoruk egy pantomim- játék volt Visszapillantó címmel, míg a második egy stílusparódia, amely az így játszunk mi címet viseli. Pa­ródiaműsoruk a színjátszás divatos műfajait állította görbe tükörbe, sok ötlettel, találó poénokkal. Szellemes műsoruknak csupán egyetlen pontja vitatható, az emlék- . műsor záró jelenete, amely enyhén szólva félreérthető. A műsor összeállítója és ren­dezője Lengyel Pál, szemé­lyében energikus és tehetsé­ges színjátszó-rendezőt is­Az Arabeska lányai... AT Allati díszszemle színjátszói..; merhetett meg a közönség. Este 8 órakor a várban folytatódott a bemutatók sorozata. A Földbástya bi­zony most szűknek bizonyult s nehezen állta a nagy ér­deklődés ostromát. Zsúfolt ház volt, amikor színpadra léptek az ajkai színjátszók, hogy bemutassák Karsai Kulcsár István Csoda című egyfelvonásosát. E komédia arról szól, hogyan veri el a port a furfangos mesterem­ber a falu papján. Lázár László rendezése és színját­szóinak játéka szimpatikus előadást produkált. A második előadás már új helyszínen, a püspöki palota előtt került közönség elé. A kaposvári Fonőmunkás Kis- színpad itt mutatta be a Certaldói vásárt. A Boccaccio ismert írásából színpadra ál­lított komédia nagy sikert aratott. Nyugodtan írhatom, az eddigi műsorok közül ez volt a legnagyobb siker. És ez a komédia tudott legjob­ban alkalmazkodni a hely­színhez is. Szerepet kapott itt a dobogó, a lépcsősor, sőt fenn a magasban a palota emelete is. Mintegy ezren nézték az előadást s élvez­ték Boccacciót s nem kevés­bé a színjátszók magas fokú, kulturált játékát. A tehet­séges rendezésért . Klujber Lászlót illeti elismerés. Az Arabeska együttes a várban is bemutatta műso­rát s itt is nagy sikert ara­tott. Hétfőn reggel a piacot lep­te meg a karneváli hangulat. A győri Arabona művészeti együttes színjátszói itt mu­tatták be rögtönzött színpad­jukon Szamártestamentum című műsorukat. A középkori francia népi komédiáknak és bohózatoknak jó helyszínt adott a piac, nem zgvart itt 'a jövő-menő. közönség sem, hiszen a rövid komédiák így •is megtették hatásukat. A színjátszóik tehetségén túl ér­demes még feljegyezni azt is, hogy a szereplők, bátran éltek a komédiázás eszközei­vel. Az összeállításért és ren­dezésért Benkő Józsefnek jár elismerés. Fellépett a piacon az Arabeska együttes is, s is­mét sikert aratott. Ma délután hat órakor a megyei művelődési házban, nyolc prakbr pedig a várban folytatódik a nyári karne­vál eseménysorozata. * (márkusz) Ifjúság 1970, és még mennyi minden A néző olykor-olykor szid­ja a műsort, mert valóban rossz. De vannak esetek, amikor felkapja a fejét és elismerésre hajlóan el­gondolkodik: milyen sokré­tű feladatot old meg ha­zánkban ez az egyetlen csa­torna, mennyi mindent fo­gad be és áraszt ki magá­ból, mennyi minden iránt kell érdeklődnie, mennyire gyújtópontjává vált érdek­lődésünknek és mennyit ad is, ha odafigyelünk. Kedden, Szép Ernő da­rabjában. a Vőlegényben kápráztattak el fiatalságuk­kal és jókedvükkel a fiatal, végzős színművészek. Kern András 'formálta meg a Pa­pát, ezt a senkiházit, ezt a szószátyárt, kiszólásokból és pózokból összehazudott ká­véházi tölteléket, akiben az erkölcs helyett a társadalmi fennmaradás szüksége vib­rál. Csütörtökön fejezték be a ■ Rózsák háborúját, a Royal Shakespeare Színház tizen­egy folytatásos dráma-adap­tációját. Robin Midgley és Michael Hayes — a rende­zők — az angol történelem vérgőzös, hatalmi versengé­sének vérrel és szennyel írott fejezeteit vitték filmre, Shakespeare nyomán. Pénteken és vasárnap es­te a fiataloké volt a képer­nyő. Az Ifjúság 1970. vetél­kedést nyilván az egész or­szág végignézte. Nem nehéz kiszámítani az érdeklődést, ha az elektromos szavazás számadatait vesszük figye­lembe. Ha csak minden har­madik néző gyújtott fel egy- egy égőt, máris világos, hogy a . tévé a leghatásosabb nép­művelési fórum az ország­ban. Örülünk a közéleti ve­télkedő ekkora sikerének. Miért nem lehetett ezt külön játék keretében megvalósíta­ni, hiszen tartalma és for­mája is elüt a művészeti ágak tehetségvizsgálatától? Ismét nagy örömmel hallgat­tuk a tehetséges szekszárdi kislány versmondását. Nem­csak Weöres Sándor kitűnő­en mondható verssorai nyúj­tottak hangulatot és élményt, hanem az a készség is, aho­gyan ez a tizenöt éves kis­lány ezt a játékos éjszakai hangulatot, érzelmet és a képzeletet próbára tevő kép­sort előttünk összeállította. Szombaton este Jancsó Adrienne adta elő Sántha Ferenc Bíró Juli című pró­zaballadáját. Ez a szépmíves alkotás túl van a próza ha­tárán, a feszes szabadvers, az ízes szép magyar szó magasabb régiójában. Tud­juk. hogy Sántha Ferenc az erdélyi hegyek balladaszülő világából érkezett a magyar irodalomba, s most ezzel a históriával érzékeltette azt, amit az erdélyi hegyek le­helnek magukból. Az éjszakai bemutatók so­rában most Harold Pintér A szerető című tévéjátékát lát­tuk Lengyel György rende­zésében Úgy érezzük, sze­reposztási tévedés zavarta meg azt a játéki egyensúlyt, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a megszokás­nak, az egymásra únás elle­ni hadakozásnak az öncsalá­sát elhihessük. Ez a két em­ber így, ilyen különböző al­kattal nem játszhat egymás­sal jól. Bálint András túlfi- nom szövésű karakter azok­hoz a mozdulatokhoz, amik­kel az őt körülzsongó felesé­get elhárítja magától. A já­ték így is vigasztalan világ­ba vezet. Summázva: • hét "sok­rétűen szórakoztatta a kép­ernyő közönségét. (farkas) Elkészült a művelődésügy 1969. évi statisztikai mérlege. Az összegezésből kiderült, hogy tavaly 26 732 kiadvány jelent meg az országban, a legtöbb a könyvkiadás eddi­gi történetében. Ebből 4513 könyv. Tavaly a könyveladás teljes értéke több mint 960 millió, forint volt, s az ösz- szes forgalom egynegyedét a falvakban bonyolították le. Magyarországon 1969-ben Szabó László — Sólyom József: 8. Bedeaux azonban az ameri­kaiak észak-afrikai partra­szállása alkalmával csapdá­ba esett. A Calvet testvérek lesték a pillanatot, hogy mikor semmisíthetik meg az áru­lót. A partraszállás éjszaká­ján ellopták Bedeaux level- táreáját és iratait. Az ame­Ci Némm J|970. július 7., kedd rikal állampolgársággal ren­delkező rutinos nácibérenc áruló azonban nem esett kétségbe. Az ünneplő tö­meggel együtt az utcára si­etett, s kitörő lelkesedéssel köszöntötte a győztes szö­vetséges csapatokat. Megállí­totta az amerikai tiszteket, hogy a győzelemre koccint­son velük valamelyik bár­ban. — Nagyszerű fiúk vagy­tok! Végre megszabadította­tok minket a németektől és a vichyi kerítőitől is! — mondta sorra pohárköszön­tőit. Nem sejtette, hogy a Cal­vet testvérek, az OSS útján különrepülőgéppel küldték legbizalmasabb feljegyzései­ről, a náciktól kapott igazo­ló iratairól a fotókópiákat Washingtonba. Az OSS órák alatt elérte, hogy elrendel­ték Charles Bedeaux letar­tóztatását. A franciák azon­ban a partraszállás másnap­ján megelőzték az amerikai­akat: Bedeaux-t egy algíri börtönbe csukták. Hetekig úgy tűnt, hogy senki sem törődik a fogoly- lyal. Arthur Roseboroughban azonban gyanú ébredt. Azt tanácsolta Guy Calvet-nak, hogy készítsen több fotókó­piát a fogoly Bedeaux bű­nösségét bizonyító vala­mennyi dokumentumról. — Ez a keselyű egész sor befolyásos baráttal rendel­kezik Jól tennéd, ha elrej­tenél néhány készletet a fényképek másolatából, hogy mégvédelmezhesd magadat, amikor barátai akcióba lép­nek — tanácsolta. Nem egész egy hónap múlva Guy Calvet Arthur Roseborough után utazott Marokkóba. — Az eredeti Bedeaux-ok- mányok eltűntek a Securité Militaira algíri irodájának páncélszekrényéből. Tudo­másomra jutott, hogy pénte­ken felkeres két ember az FBI-től. Ezek a fickók azért jönnek, hogy Washingtonba vigyék Bedeaux-t. Nekik kplí biztosítani, hogy ez az áruló' megjelenjen a bíró­ság előtt. Hogyan magyaráz­zam meg az FBI emberei­nek a dokumentumok el­vesztését? — kérdezte izga­tottan. Arthur Roseborough Cal- vettel együtt repülőgépen tért vissza Algírba. Elhatá­rozta, hogy kihallgatja a pénteki beszélgetést. Ekkor egy chicagói kiej­téssel beszélő öblös ameri­kai hang hallatszott: — Nincsen semmi baj, a papírokért nem aggódunk. Azok ugyanis a mi birto­kunkban vannak már. A déli kiejtéssel beszélő ÉBI-ügynök közbev4gott: — Ez teljesen a mi hatás­körünk! Elvégre is ez az em­ber amerikai állampolgár, a papírjai joggal illetnek min­ket. Giraud tábornok ideig­lenes kormányzatának semr miféle autoritása sincs az amerikai állampolgárok fe­lett! — Természetesen ezt na­gyon jól tudom — felelte Calvet. — Mi az önök kor­mánya számára ' tartottuk fogva. — Ezt most hagyjuk — szólt újra a déli kiejtéssel beszélő. — Amiatt aggó­dunk, hogy pn egy csúnya ügybe keveredett, Mr. Cal­vet. A Securité Militaire U­vatalánál arról tájékoztattak bennünket, hogy ön fotókó­piákat készített az okmá­nyokról. A másolatok nin­csenek ott. önnél vannak ezek a fotókópiák? — Egy készlet igen. Meg kell azonban mondanom, hogy négyet csináltam. » — Azt hiszem, figyelmez­tetnem kell. hogy Mr. Be­deaux amerikai állampolgár! — csattant most a chicagói hangja. — Jogunk van az összes másolatokra, és mi követeljük is azokat. — Sajnos, ennek semmi­képpen sem tudok már ele­get tenni — felelte sajnál­kozva Calvet. — Azt az egyet, amelyik nálam van, szívesen átadom. Otthon van a páncélszekrényemben. Megkérhetem az urakat, hogy legyenek szívesek el­kísérni engem? Calvet egy próbateremben helyezte el, ládákat, bálákat és próbabábukat halmozott fel előtte. Roseborough a padlón ült egy asztal alatt. Jól hallotta, hogy megérkez­tek az FBI emberei, és Cal­vet Guy hangja csattan: — Talán először a megbí­zólevelüket mutatnák, ura­im! Néhány pillanat múl­va Guy Calvet udvariasab­ban jegyezte meg: — Köszönöm, így már minden rendben van. (Folytatjuk) 840 különféle időszaki sajtó­termék jelent meg — több mint egyrhilliárd példányban. Ezen belül a napilapok 661 millió példányt tettek ki: ez a magyar sajtó történetében az eddigi legmagasabb pél­dányszám. A rádióelőfizetők száma nem emelkedett jelentősen: egy év alatt alig több mint 17 000 a gyarapodás, s így az elmúlt évben 2 millió 531 ezer 406 előfizetőt tartottak nyilván, A lassú emelkedés magyarázata, hogy a piac lé­nyegében telített. Ezzel szemben tavaly csaknem két­százezer új tévétulajdonost jelentettek be, és számuk így megközelítette az 1 mil­lió 600 ezret. A fővárosban ezer lakosra 215 tévékészülék jut, a városokban 181, fa­lun pedig 121 az arány. Tovább tart a mozilátoga­tók fogyatkozása. 1960-ban még a 140 milliót is megha­ladta a nézőszám, az elmúlt évben már csak 82 millió volt. Legnagyobb mértékben a községekben csökkent az érdeklődés: 1960-hoz képest csakngm a felére. A színház­látogatás is csökkenő ten­denciát mutat. Az elmúlt évben összesen 5 millió 389 ezer 743-an váltottak szín­házjegyet — és ez tíz év táv­latában több mint egymilliós nézőszámcsökkenést jelent. Számottevő a fejlődés a múzeumügy területén. Az or­szágban 1969-ben 180 múze­um működött, 1935-ben még csak 46. Az elmúlt évben 1442 kiállítás várta a látoga­tókat és csaknem 6 millió 800 ezren éltek is a lehetőséggel. Húsz év alatt éppen tízszeres a múzeumlátogatók számá­nak növekedése. S a leg­szembetűnőbb a változás vi­déken: két évtized alatt több mint ötvenszeresére nőtt a falusi múzeumlátogatóik szá­ma. I művelődésügy - számokban _ •

Next

/
Thumbnails
Contents