Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

MAI MŰSOROK­Rjátí& KOSSUTH 8.30 Harsan a kürtszó! 9.01 Erkel: Bánk bán. 11.33 Brahms: F-dúr szonát^. 13.30 Ki nyer ma? 13.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.00 Hajdú: Motetták Aprily verseire* 14.15 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Mai témák, mai dalok. 15.31 Zongoraművek. 15.49 Mario Lanza énekel. 16.05 Bach: a-moll hegedűver­seny. 16.31 Több nemzeti jövedelmet. 16.41 Népdalok. 17.30 Farkas: Népdal-rondó. 17.27 India gondjai. 17.42 Könnyűzenei híradó. 18.12 Hallgassuk együtt! 19.30 A Szabó család. 30.00 Szimf. zene. 21.03 Baló Elemér emlékezete. 21.38 Nóták. 33.20 Álmatlan éjszaka. Rádiójáték. 32.58 Előadás. 23.18 Nóták. 0.10 Operarészletek. PETŐFI S.05 Mesejáték. 8.28 Schubert: G-dúr szonáta. 9.15 Népi muzsika. 12.00 Szimf. zene. Randevú kettőtői — hatig... 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Népi muzsika. 20.35 Fő a vendég. Zené« játék két részben. 23.15 Két vonósnégyes. 23.51 Brahms-kórusművek. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Szovjet rajzfilm. 13.25 Cirkusz porondján. 18.55 Letűnt* kultúrák nyomában. 19.20 Esti mese. 19.35 A nyugtalan Amerikában. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Kodolányi: Földindulás. (Tv-film.) 21.25 Tv-bérlet. Kodály: Felszál­lott a páva. 22.10 Tv-hiradó.­POZSONYI 16.25 Bp. Dózsa—Dinamo Szovjet­unió ifjúsági labdarúgó- mérkőzés. 18.45 Képeslap a Boszporusz fölött. 19.06 és 22.05 Tv-híradó. 20.40 Románc kürtre. (Cseh film.) ■;#/%» 1 EGRI VÖFtöS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. A halott gyanús * NDK-film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és ' fél 8 órakor. A csendőr nősül Színes francia film. EGRI KERT:, Az előadás kezdete: 8 órakor. A Szent Péter-hadművelet Színes olasz-francia—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bye, bye Barbara! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tragédia az őserdőben HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A nagy kék jelzés HATVANI KOSSUTH: V adászjelenetek Alsó-Bajorországban HEVES: Hajrá magyarok. FÜZESABONY: VaLcerkirály GYELET Egerben: órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Hirdessen a „Célunk a iudomány újabb eredményeinek népszerűsítése" Beszélgetés az egri biológusnapokról A XIII. országos biológus­napok eseménysorozatát au­gusztus 28—30 között. Eger­ben rendezik meg. Dr. Ben- de Sándor docenssel, az eg­ri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola állattani tanszéké­nek vezetőjével — a szerve­ző bizottság elnökével — be­szélgettünk a biológusnapok jelentőségéről és az előké­születekről. — A biológusnapok megrendezésével kapcso­latban miért .esett a vá­lasztás Egerre? — A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat országos biológiai választmánya, az egyetemek és főiskolák, a közép- és általános iskolák igazgatói, illetve a Művelő­désügyi Minisztérium illeté­kes főosztálya arra kért ben­nünket, hogy térjünk el a már hagyományos,- balaton­füredi, őszi rendezvénytől, mert az gátolja az új tanév beiratkozásainak és utóvizs- gáztatásainak ütemét. A nyár derekán Balatonfüre- den állandó a telt ház, így nem nyílik lehetőségünk' e helyen a biológusnapok le­bonyolítására. Ezért esett Egerre » választás. Ezután egyébként minden esztendő­ben más-más megyeszékhe­lyen zajlik majd le a ren­dezvény. — A hagyomány ápolásán kívül mi a szűkebben meg­határozott célja a bioló­gusnapoknak? f , — E kérdésre a válasz egy kis bevezetőt igényel. A hivatalos ismeretterjesztés, az általános iskolától az egyetemig folyik. E helye­ken természetesen klasszikus ismeretanyagot továbbíta­nak, és ily módon az átfutás ideje hosszabb. Napjainkban a biológiai tudományoknak viszont forradalmi időszakát éljük, és gyors ütemben újabb és újabb ismeretekkel gyarapodunk. Ezt a tempót azonban a tankönyvkiadás nem tudja követni. E körül­ményből a szakköri foglalko­zás számára is nehézségek adódnak. Befogadóképessé­gük véges, tehát szelektál­nunk és szintetizálnunk kell. A rokon tudományok többek között — a biokémia, a bio­fizika, a kibernetika — óriá­si léptekkel haladnak előre. E pozitívumok mellett azon­ban fokozódnak a nehézsé­gek az egyes tudományterü­letek eredményeinek megis­mertetésére. Ezeken a ne­hézségeken szeretnénk a bi­ológusnapokkal átsegíteni a pedagógusokat és a tudomá­nyos ismeretterjesztőket. — Mi lesz a program? — A háromnapos prog­ram széles körű. Elsődleges szerepet kapnak az előadá­sok, melyeket a Megyei Mű­velődési Központban rende­zünk meg. Az előadók között a biológiai tudományok több neves hazai képviselő­jét találjuk, így többek kö­zött: Hortobágyi Tibort, Straub F. Brúnót,. Törő Im­rét, Ernst Jenőt. Rajtuk kí­vül Habermann Harald Martovics, a biológiai tudo­mányok doktora, az Észt SZSZK Tudományos Akadé­miája Zoológiái és Botanikai Intézetének igazgatója is tart előadást. A témák érdekesnek ígér­keznek, egyebek között a bi­ológiai tudományok fejlődé­séről, a biológiai ismeretter­jesztésről, a dialektika sze­repe a biológiában, valamint a biológia és a kibernetika kapcsolatáról hangzanak el előadások. A biológusnapok megnyitásával egy időben a Megyei Művelődési Központ folyosóin kiállítás nyílik „Öröklődés és változékony­ság” címmel, amelyet a .Ter­mészettudományi Múzeum munkatársai állítanak össze. A szakmai rendezvényeken kívül egyébként a részvévők megismerkednek Eger tör­ténelmi emlékekben gaz­dag nevezetességeivel és ki­rándulást tesznek a festői Szalajka-völgybe is, ahol a bükki előerdők vadregényes környezetét, különleges nö­vénytársulásait, patakjait és madárvilágát ismerik meg. — Leszpek-e nem biológus részvevői is a rendezvény­nek? — Természetesen. A bioló­gus tanárokon kívül az ag­rárértelmiség, valamint or­vosok és gyógyszerészek is részt vesznek, .akik majd az újonnan szerzett ismereteket tovább terjesztik. Mert a cé­lunk az úgynevezett „bioló­giai láncreakció”. Szeret­nénk, ha a jelenlevők a hal­lottakat felhasználva ápol­nák a hagyományt, a Szé­chenyi megjelölte célt: „Tu­dománnyal a népért”. Egyébként a háromnapos rendezvénysorozat esemé­nyeiről a Magyar Rádió és Televízió rendszeresen be­számol, így az ország min­den részén értesülnek majd a hallgatók és a nézők a XIII. országos biológusna­pokról — mondotta befejezé­sül dr. Bende Sándor. Men túsz Károly Versenyben a számítógéppel téragyú embernek hívják, mivel bámulatos gyorsan tud nehéz matematikai feladatokat megoldani fejben, minden segédeszköz nélkül. Legutóbb szakemberek előtt két óra hosz- szat tartó versenybe kezdett egy számítógéppel. Hét .perc alatt 25 műveletet: hatjegyű számok összeadását, kivonását, négyjegyű számok négyzetté emelését végezte el. Á szá­mítógép mindezt csak egy perccel gyorsabban produkálta. (Teiefoto — TASZSZ—MTI—KS) "■ TS IS Y ■■ ■■ T| ■ mm F *» Fold körüli repülősek: tegnap, ma és holnap 4. Amikor a föld nem látja a fedélzetet Az űrhajózással foglalko­zók szakszótárában és be­szélgetései során sűrűn sze­repel két kifejezés, a föld és a fedélzet. Az előbbin a föl­dön, tengereken és a leve­gőben tartózkodó az űrhajó­zás céljait szolgáló — be­rendezéseket, felszerelése­ket értik. A fedélzet egy kozmikus objektum, bele­értve a hordozórakétákat is. A föld és a fedélzet megbíz­ható kapcsolata egyik leg­fontosabb előfeltétele bár­mely . űrrepülésnek, legyen az automata űrállomás, vagy embereket hordozó űr­hajó.. Az űrhajók repülésé­vel foglalkozók számára a legkeservesebb, amikor megtudják, hogy elvesztet­ték a kapcsolatot, ez rend­szerint balesetet jelent. Miután a föld viszonylag kis területre korlátozódik, teljes értékű kapcsolat csak akkor létesíthető, ha az esz­közök egymás látóterében vannak. Vagyis aZ ultrarö­vid hullámok mind a tévé, mind a rádió esetében kor­látozzák a kapcsolatfelvé­telt. A Szovjetunió határain kívül sehol sem rendelkezik az űrhajók követésére és . kapcsolatfelvételre alkalmas eszközökkel. Bár hatalmas területről — a föld egyha- todrészéről van szó, mégis előfordul, hogy huzamos ideig nincs lehetőség az űr­hajó megfigyelésére. Egyébként a kapcsolat időtartama a röppálya ma­gasságától, . hajlásszögétől függ. így a Molnija 1. mű­holdak 40 ezer kilométeres — és az északi féltekére eső — apcgeummal, minden fordulóban láthatók, még­pedig lelenc órán keresztül. Az alacsonyabban repülő — embert hordozó — űrhajók legjobb esetben is csak per­cekig láthatók, sőt egyes fordulókban egyáltalán nem. Így a Szojuz 9. űrhajóról ki­adott — június 2-i — TASZSZ-jelentéSben olvas­hattuk: „Hat órától tizenhat óráig a Szojuz 9. űrhajó á Szovjetunió területéről rá- diókapcsolat szempontjából nem látható”. Ez gzt jelenti, hogy több mint hat fordulón keresztül láthatatlan a szov­jet megfigyelőik számára. Rendszerint' erre alz időszak­ra esik az űrhajósok pihe­nője. Nem árt, ha az em­ber mindig óvatos — mondogatták már a tapasztalt öregek is — különösképp, ha ide- oda utazgat a nagy­világban. Hans bará­tunk figyelmen kívül hagyta eme bölcs in-. tést, s minden teketó- riázás nélkül leszólí­tott a parkban egy csi­nos, fiatal hölgyet: — Számíthatok egy randevúra, kisasszony.' — Nem vagyok kis­asszony,— rázta a fe­jét a hölgy, de vála­sza egyáltalán nem volt elutasító. — Nem kisasszony? — csodálkozott Hans. — Nem, nem. — De * kár! — Mondjuk ... — Asszony? — Bizony! — No, és a férje? — Otthon maradt. Egyedül vagyok itt. — Akkor talán még­is ... hogy úgy mond­jam ... — csillant fel Hans szeme. — Nem lehetne... — Nem, nem. de­hogy! — mondta na­gyon komolyan a hölgy. — Tudja, én nem szoktam ilyen ki­lengéseket csinálni, s különben is az egész üdülőben tudják, hogy férjes asszony vagyok, csak a férjem nincs itt. Képzelem, mit suttog­H. J. Rosier: nának rólam, ha együtt látnának engem ma­gával? ... — Talán azt mond­hatnánk nekik, hogy... — Hogy? — Hogy én vagyok a férje és most érkez­tem váratlanul! — Látom, fiatalem­ber, hogy ilyen tekin­tetben helyén az esze! — állt fel a pádról a hölgy. — Hát... egyeb te­kintetben is megállóm a helyemet!... Tehát? Beleegyezik? — Nem, nem, lehe­tetlen! — rázta. a hölgy tagadólag a fe­jet. — Ez teljesen le­hetetlen! S hogyan, hogyan nem, — mégsem volt lehetetlen. Amikor Háns három órával a beszélgetés után belépett bőrönd­jével a szállóba, ahol Lilian már három hét óta lakott, így érdek­lődött: — Rendelt a felesé­gem az én részemre is szobát? — Természetesen. A második emeleten. — Nagyon köszö Futó kaland ti nőm, Hans boldogan fel- cipekedcit a második ra, elfoglalta lakosztá­lyát, átöltözött, s né­hány pere múLw jelent a szálló ebédlő­jében. S mivel a fér­fiak általában nagyon büszkék apró kis győ­zelmeikre, a kellemes várakozás izgató, me legítő gyönyörétől úgy ragyogott a szeme, mint a legfényesebb tükör.' Egy pincér azonnal mellette ter­mett: — Parancsol urasá- god? — Egy különös kí­vánságom lenne: sze­retnék. ma este a te­raszon vacsorázni a feleségemmel. Van en­nek valami akadálya? — Sajnos, van. — Már minden asz­tal foglalt? — Nem, asztal még van, — felelte a pin­cér, — de a felesége önagysága egy negyed­órával ezelőtt eluta­zott. — Elutazott!? — foszlottak szerte Hans gyönyörű reményei. — Bizony el. — De valami üzene­tet csak hagyott! — Persze! — bólin­tott mosolyogva a pin­cér. — Itt hagyta a háromheti szálloda- számláját. Azt mondta: „Este 'érkezik a fér­jem, adják át a szám­lát neki, majd ö fi­zet.” (Krecsmány László fordítása) A rádiókapcsolat szünete­lésével a munka az űrhajón nem áll meg, folynak a megfigyelések, összegyűjtik az adatokat és a kellő idő­pontban, azaz helyzetben to­vábbítják őket a földre. A mágneses szalagra rögzített adatokat sokkal gyorsabban adják le mint a felvétel ké­szült. Az órák alatt rögzített adatok percek alatt a földi megfigyelők birtokába ke­rülnek ( Amennyiben fürgős infor­mációközlésre van szükség az űrhajóról, vagy a földről, amikor a fedélzet nem lát­ható, a rövidhullámú adót veszik igénybe. A rövidhul­lámok az ionoszférán meg­törnek, ezért* a tükröződés jelenségének következtében a Föld túlsó oldalán .haladó űrhajóval is kapcsolatba léphetünk. Természetesén ez a módszer kevésbé megbíz­ható és csak rövid informá­ciók közlésére alkalmas, ké­nyelmetlen a szűk hullám­sáv is. Természetesen az űrhajók ultrarövid hullá­mon is kapcsolatba léphet­nek a szovjet megfigyelő- állomásokkal, ha igénybe ve­szik a Szovjet Tudományos Akadémia világtengereken tartózkodó kutatóhajóinak segítségét. A műholdrendszer lehető­vé teszi, hogy az űrtiajókkal állandó ultrarövid hullámú kapcsolatot tartsunk. Ez mi­nőségileg is megjavítja a ku­tatásokat, csökkenteni lehet a földi megfigyelő állomások számát. A közvetítő műholdak — a hírközlési rendszerben — igen magas frekvenciával is közvetíthetik az információ­kat. A jövőben egyre inkább a milliméteres hullámhosz- szokon dolgoznak majd.. El­képzelhető, hogy a rádióhul­lámokon kívül más kapcso­lattartási mód, mégpedig a lézerek alkalmazása a spek­trum látható és infravörös tartományában. A lézerek különösen a műholdakkal való kapcsolattartásban lát­szanak előnyösnek, mert a föld-fedélzet kapcsolatban az atmoszféra erősen elnyeli az optikai hullámokat. Így a távközlési műholdak' rendszerének felhasználása lehetővé teszi, hogy a látó- távolság, illetve látóhatár fogalmát kiküszöböljék. Rö­videsen eljön az idő, hogy az űrhajósok munkáját — a műholdak segítségével — fo­lyamatosan megfigyeljük, a fedélzet a repülés egész ide­je alatt látható lesz a föld­ről. J. Marinyin — APN július

Next

/
Thumbnails
Contents