Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

A muszájtól - az érdemesig Aki csak nagyban gondolkodik Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésekor már több olyan intézkedés került napvilágra, amelyek az ön­álló vállalatszerű gazdálko­dás alapjait teremtették meg ■megyénk közös gazdaságai­ban is. A korábbi tervköte- lezettségen alapuló termelés helyett a muszájtól fokoza­tosan eljutottak az érdeme­sig. 1986. decemberében el­engedték a termelőszövetke­zetek majdnem lélmilliárd torint értékű hiteltartozását, azonkívül meghosszabbítot­ták a rövid lejáratú hitele­ket, mindez hozzájárult ah­hoz, hogy megfelelő alappal, kezdjék újszerű gazdálkodá­sukat, a termeKiszövetkeze- tek. Ezt követte B mezőgazda- sági termékek: felvásárlás: arának többszöri rendezése, emelése, amely némileg csökkentette az ipari és ®e- tógazdasági termékek között kialakult árfeszültaéget. Az első lépcsőben végrehajtott á rrendezés a kenyérgabona termelésében éreztette ked­vező hatását. Gazdaságossá tette a termelést, s ennek nyomán sikerült biztosítani a hazai ellátást, jelentős tar­talékot is ‘ gyűjthetlünfc ke­nyérgabonából, sőt exportra is jutott a tavalyi termésből. A második lényeges árren­dezés már a húsellátás javi- tását segítette, főleg a serial és szarvasmarha felvásárlási arai növekedtek, ezenkívül jelentős — 10 százalékos * állami támogatást kaptak a közös gazdaságok a korsze­rű sertés- és szarvafisriarha- tenyésztó, hizlalótelepek: épí- tcSGtfB. Éltek jk ezzel a Mieiőaés* gel... E kormányhatározat meg­jelenése óta megyénkben több mint 260 millió foriiU értékű támogatással öt és fél ezer szarvasmarhának és 34 ezer sertésnek biztosítottak, vagy most építenek korsze­rű istállót, siókból a „hús- gyárakból” kikerülő jószágok a következő években már erősen javíthatják a hazai ellátást, s lehetővé tehetik -,„a- ‘nagyobb- arányú exportot is. Kevésbé népszerű döntések A mezőgazdasági termékek árának rendezésével egy időben emelkedett a közös gazdaságokban felhasználás­ra kerülő ipari termékek ára is, a műtrágyáé, a növény­védőszeré, üzemanyagé stb. Ez főleg ott okozott problé­mát, ahol leginkább szőlőt és zöldséget termelnek, mert ezeknek árai nem növeked­tek arányosan a termeszté­sükhöz felhasznált ipari ter­mékekével. Ez ügyben elke­seredett interpellációk, pa­naszok hangzanak el szinte minden tanácskozáson. Er­dőtelektől Karácsondig sok közös gazdaság bizonyítja, hogy a szőlők kivágásának, a zöldségterület jelentős csökkentésének éppen ez az egyik nyomós oka, s ezen feltétlenül segíteni kell. A reformintézkedések kö­zött szintén a kevésbé nép­szerűeknek számítanak az adórendszer módosításával kapcsolatos döntések, ame­lyek, arra szolgálnak, hogy a többletjövedelem egy vé­szét elvonják a „gazdagok­tól”. s ezáltal megfelelő gazdasági alapot biztosíthas­sanak a „szegényebb” közös­ségek számára. Megnőtt a termelési kedv • Az új árpolitika és a gaz­dasági ösztönzők hatására a termelőszövetkezetekben fo­kozatosan növekedett a ter­melési kedv. Ezt szolgálták azok az intézkedések is, amelyek alapján a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek nagyértékű állami kedvezménnyel végezhetik el az erdőtelepítést, a rét- és legelőjavítást, azonkívül ter- melvényeiket is magasabb áron veszik át mint más szövetkezetekét. Az előkészületek és a gaz­dasági reform bevezetése so­rán hozott intézkedésekkel sikerült a korábbi évektől erőteljesebb ütemű fejlődést elérni megyénk termelőszö­vetkezeteiben. Az 1965. évi •teüÉéj. miliiaidró! rövid né* hány év alaitt két és fél ntüliárdra növeltek termelé­si értéküket, s vagyonuk majdnem féímilliárd forint­tal növekedett csak az el­múlt esztendőben. Igen lé­nyeges, hogy ugyanazon te­rületen jóval több búzát, ku­koricát, zöldséget termeltek és több húst, tejet, tejtermé­ket adtak közfogyasztásra, A búza termésátlaga több mint egy mázsával növeke­dett, a kukoricáé majdnem megduplázódott, de burgo­nyából, napraforgóból, do­hányból és takarmányból is jóval többet takarítottak be, mint a gazdasági reform be­vezetése előli. Több baromfi került a piacra, 68 százalék­kal nőtt a tejfelvásárlás, a közös gazdaságok 34,8 száza­lékkal több húst adtak mint öt évvel korábban, bár így sem sikerült lépést tartani az Igényekkel. Összességé­ben: növényi termékekből cgykarmadávak állati ter­mékekből 67 százalékkal többet adtak közös gazdasá­gaink mint fél évtizeddel korábban, s ez sokat segített a megye, az ország lakossá­gának jobb ellátásában, az exportigények kielégítésé­ben. Amiben megoldást sürgetnek Több igen jelentős me­zőgazdasági termék — zöld­ségfélék, szőlő, burgonya — termelésére nem hatottak megfelelően a gazdasági ösz­tönzők. Meredek ívben csök­ken a zöldségtermelő terü­let, mert egyrészt bizonytala­nok az értékesítési lehetősé­gek, alacsonyak a felvásár­lási árak, gyönge a gépesí­tés, sok: munkáskezet igé­nyé! a paradicsom- és sző­lőtermesztés, viszont bevéte­leik sokszor csak a legmini­málisabb 'termelési költsége­ket fedezik. Némely felvá­sárló vállalat monopolhely­zete csak súlyosbítja ezeket a gondokat, s csak néhány szövetkezet tudott élni a vá­lasztás lehetőségével, hogy a HUNGAROFRUCT-nak, a ZöLDÉRT-nek, a konzerv­gyárnak, vagy a MÉK-nek adja el áruját, attól függően, JULIUS 7-E és 10-e kö­zött Leningrádban tartják meg a testvérvárosok világ- kongresiszusát. Az AFN tu­dósítója ezzel kapcsolatban beszélgetést folytatott Mihail Peszi jakkal, a testvérvárosok szövetségének szovjet alel- nökévél. — A testvérvárosok moz­galma a második világhábo­rú éveiben kezdődött — mondotta Mihail Peszljak — Volgograd és a hitleri légi­erőtől sokat szenvedett an­gol Coventry volt a kezde­ményező. Ez 1943-ban tör­tént. A példát más városok követték. így jött létre a Testvérvárosok Világszövet­sége, amely széles korú nem­zetközi elismerést szerzett: mint kormányon kívüli szer­vezetet, az BNSZ-ben és az ÜNESCO-ban az első kate­góriába sorolták. Azóta a testvérvárosok mozgalma a népek közötti barátság és bi­zalom erősítésének fontos eszköze lett, — Mely külföldi városok­kal tartanak kapcsolatot a mozgalom szovjet részvevői? — Ma 130 szovjet város­nak van állandó kapcsolata 250 ázsiai, európai, afrikai és amerikai várossal. Volgográd, Coventryn kívül, testvéri kapcsolatot létesített Ostravával, Torinóval, Liege- zsel, Port-Saiddal és Hirosi­mával. Több mint húsz test- vévárosa van Leningrádnák. Taskent, az üzbég főváros Karachival, Tripolisszal, Tunisszal, Bamakó«val, Anka­rával, Szkopjéval tart kap­csolatot. Szívélyes kapcsolat­ra lépett a moldvai Bendera város lakossága az olasz Cavriago városka lakóival. Történeti érdekesség hogy 1920-ban Cavriagóban a tör­vényhatósági választásokon a kommunista polgármester- jelöltek jegyzékében Lenin is szerepeit, s Lentat ma is a várót tiszteiét he ii gcA&i­hogy melyik számukra a legkedvezőbb. A többcsator­nás értékesítési rendszer- bi­zonyos fejlődést hozott, de a teljes megoldást, a jobb el­látásra. a termelők érdekei­nek védelmére ez idáig nem tudta biztosítani. A háztáji gazdaságok árutermelését sem sikerült megfelelően növelni a gazdasági ösztön­zőkkel, hiszen az utóbbi öt évben nemhogy növekedett volna. Iranern 38,8 százalék­kal csökkent az árutermelés értéke. Kevesebb tejet, húst, zöldséget, gyümölcsöt adtak közfogyasztásra, s a tojás­felvásárlás is nagyarányban csökkent a háztáji gazdasá­gokból. Mindez azt sürgeti, hogy itt is el kell jutni ez érde­mesig, hiszen megyénk je­lentős zöldség-, szőlőtermelő vidék és nálunk sem lehet lemondani a háztájiból szár­mazó árumennyiségről. A megoldás: hitel, gépesítés, társulás A megyei tanács ülésén ír- számba vették az elmúlt években hozot intézkedések hatását, s összességében ked­vezően ítélték meg azokat, de felhívták a figyelmet ar­ra is, miként lehet; a követ­kező hónapokban, években sikeresen előbbre jutni. Tény, hogy a termelési színvonal továbbfejlesztésére a mezőgazdasági üzemekben elengedhetetlenül szükséges az eddiginél magasabb tőke­befektetés, amelynek egyik legjobb hasznosítási formá­ja a társulások lehetnek, ahol az ferő és a pénz össz­pontosításával Iramat- meg­térülhetnek a beruházások. Hasonlóképpen fontosnak tartották a fokozottabb gé­pesítést is, hiszen a szövet­kezeti tagság jelentős része nyugdíjba megy, s a most munkálkodó gépek is erősen elöregedtek. Ezeknek a gon­doknak a megoldásához vár­nak gyors segítséget me­gyénk közös gazdaságai is, hogy töretlen lehessen az a fejlődés, amely gazdálkodá­sukat jellemzi az új mecha­nizmus bevezetése óta. Kovács Endre mesterének tartják. A cen­tenáriumi ünnepségek során a városka egyik terén felál­lították Lenin mellszobrát. GYÜMÖLCSÖZŐ kapcso­latokra lépett számos kül­földi várossal Kijev és Riga, Alma-Ata és Dusanbe, Tbi­liszi és más szövetségi fővá­ros. Visnyij Volocsek, a textilváros, a vietnami Nam Dinh várossal lépett testvé­ri kapcsolatokra, a Iratai-* más távolság nem gátolja a dél-oroszországi Sztavropol együttműködését a chilei Te- muco várossal. Moszkva 43 állam fővárosával tart fenn szoros kapcsolatot. — Milyen formái vannak a testvérvárosok együttmű­ködésének? — A testvérvárosok képvi­selői küldöttségeket, szakem­bereket, műszaki és tudomá­nyos dokumentációkat, iro­dalmi termékeket, filmeket cserélnek egymással, kölcsö­nös kiállításokat rendeznek, kulturális és sportrendezvé­nyeket szerveznek. Közösen ünnepük meg egymás neve­zetesebb ünnepeit, évforduló­it. Leningrádban például március—áprilisban gdanski napokat tartottak abból az alkalomból, hogy a szovjet hadsereg 25 éve szabadította fel ezt a lengyel várost a német megszállás alól. Szczecinben Riga felszaba­dulásának negyedszázados érfordulójáról emlékeztek meg. Az üzbég főváros mű­építészei a marokkói műem­lékeik restaurálásában se­gédkeznek. Ogyesszai kollé­gáik viszont Tripolisz új, .modem igazgatási központ­jának építésében működnek közre. A moszkvaiak segítik a prágai és a budapesti metró építését. Közreműködésük­kel épülnek a házgyárak bolgár ós lengyel városok­on*» A moszkuaí városi út­közei négyezer árvízkárosult család kért már építési engedélyt Szabóics- Szatmár megyében A felső-tiszai árvízkárosul­tak közül eddig 3750 család kért építési engedélyt. Kö­zülük 2800-an már meg is kapták. OTP-kölcsönt több mint ezer családnak engedé­lyeztek. eddig az építési szerződést pedig 1387 lakás kivitelezésére kötötték meg. A kivitelező vállalatok és KISZ-ek mintegy 400 lakás alapozását kezdték meg, 91- nek. a falait építik, 20-at pe­dig már ál is adtak tulajdo­nosuknak. A Szabolcs-Szat- már megyei Épitő-szerelö Vállalat, amely a szamosbe- esi lakások újjáépítésére vál­lalkozott. a munkát úgy szervezi, hogy október 15-ig valamennyi árvízkárosult beköltözhessen otthonába. E?£lm — az árvíz« i védelemről Hétfőn meghívott szakem­berek előtt levetítették „a polgári védelem az árvízvé­delemben” címmel készült dokumentumaimét, amely áttekintést ad a polgári vé­delmi alakulatok katonáinak, valamint a lakosság sorai­ból — üzemek, intézmények, vállalatok, téeszek dolgozói­ból — szervezett szakszolgá-1 lati egységeknek az árvízvé-. delemben tanúsított derekas helytállásáról. A folyóirat közli V. Tye- rehov írását a Novoje Vrem- ja című szovjet külpolitikai hetilapból. A szerző a KGST- országok fejlődését és tudo­mányos-technikai haladását elemzi. Mint írja, a szocia­lista országokban, a tudo­mányos-technikai haladás meggyorsításáért, a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának emeléséért vívott harc- két fő irányában folyik. Az egyik: a gazdasági mecha­nizmusnak, az egyes szocia­nács részvételével épülnek lakóházak Kabulban és Ulánbátorban, munkásne­gyedek egy iráni iparváros­ban. Moszkva nyújt segítsé­get ipari beruházásokhoz és lakásépítkezésekhez Mali­ban, Guineában, Szomáliban, Kongóban (Brazzaville) és más fejlődő országokban. — Mi lesz <• leningrádi kongresszus programja? — A világszövetség úgy döntött, hogy a centenárium évében Lenin városában ül­jön össze a kongresszus. A fórum jelszava: minél töb­ben kapcsolódjanak be a mozgalomba és ezzel szilár­dítsák a békét, mozdítsák elő a haladást. A KONGRESSZUS prog­ramja előirányozza a nem­zetközi együttműködés konk­rét tapasztalatainak széles vitáját, összefoglalását. Szak- bizottságok részletesen meg­vizsgálják majd a 'városok építésének és rendezésének kérdéseit, a fiatalság és az üdülés problémáit, az okta­tás és az egészségvédelem helyzetét. A kongresszussal párhuzamosan néhány ki­állítást is rendeznek, közte nemzetközi gyermekraj z-ki- állítást. A kongresszus után az Intüriszt országnézőbe vi­szi a külföldi részvevőket. Az úti programokban Ukraj­na és a Kaukázuson túl, Kö- zép-Ázsia és Szibéria szere­pel. — Mely országok jelentet­ték már be részvételüket? — Több mint negyven or­szág, közöttük Algéria, Ang­lia, Csehszlovákia, Dahomey, Franciaország, Japán és Mali. A kongresszusra mint­egy kétezer küldöttet, megfi­gyelőt és vendéget várunk. A munkában részt vehetnek a szövetségbe nem tartozó városok is — mondotta be­fejezésül Mihail Peszljak. Szemében és szavaiban minden ami körülötte van. óriási, hatalmas, f elmér ke­retien. gigantikus, grandió­zus, fantasztikus. (Mintha csak egy dél-amerikai vér­mes szurkolót hallana a: ember.) A szocializmus ná­la csak óriásokból all. Óriások az emberek, gigan­tikus méretű a most épülő ■üzem. hegyeket akar át­vágni és tengereket terem­teni, a sziket marói holnap­ra altarja termővé tenni, folyók irányát tervezi meg­változtatni, és ha volna még egy „tengerünk”, azt le­csapolt atná és a helyére űrállomást építene. De mivel ö nem óriás, csak egy ember, ember, közepes képességgel és le­hetőséggel, a maga kis bi­rodalmából akar társadal­munkon belül óriást farag­ni. Cipőgyárat akar epite­ni és nincs birodalmában egy cipészműhely sem. üdülőparadicsommá akarja változtatni szűkebb pátriá­ját, de nincs ivóvizük es egy méternyi vízvezetéket még nem építettek. Autó­busz-pályaudvarról álmo­dik, de bekötő út nem ne­vet a megállóhoz, autó­lista országokon belül meg­levő szocialista társadalmi viszonyok összességéneik a to­vábbi tökéletesítése. A má­sik: a gazdasági együttmű­ködés legerőteljesebb fejlesz­tése és mélyítése, a KGST- országok gazdasági integrá­ciójának kibontakoztatása. Érdekes interjút készített 1 az U. S. News and World Report. Vajon elkerülhetet­len-e az általános háború? Vajon az országok kezében vannak-e az aduk? Mit akarnak az arabok az Egye­sült Államoktól? — ilyen kérdéseket tesz fel a ripor­ter Nasszer, egyiptomi el­nöknek. Egyéb cikkek a Nemzet- • busz-pályaudvarhoz. Mini a Krisztust megkísértő sü­ti n hajtogatja: ide e:t építek, oda azt teremtek, holnap itt ez lesz. holnap­után emez. ezt lebontom es helyére ezt, meg ezt épí ­tek. Megváltoztatom, átfor­málom a vidékét, uj városi teremtek talumbul min­dent-mindent amit az em­ber elképzelhet, megvaló­sítok. én valósítom meg. és itt valósítom meg. A kicsit, az aprót ő nem becsüli, sőt. lebecsüli. O csak nagyban gondolkodik. Hogy a sok kicsiből es a sok apróból lesz a nagy. o ezt neüi veszi tudomásul. Az előrehaladasual ő nem ismeri a. lépést, ö csak a rohanást, a vágtát, a szé­dületes tempót fogadja el. Maga körül ö nem néz — ö mar a távoli messzeség­be lat. Ó csak nagyban gondol­kodik. Nála minden óriási, hatalmas. felmérhetetlen, gigantikus, grandiózus, fe­nomenális és fantasztikus. Csak a józansága, a rea­litása. a lehetőségek éssze­rű felismerése és felhaszná­lása — pitiáner, semmi, Sajnos! (papp) közi Szemléből: Bőgős Lász­ló: Nixon háromfrontos ag­ressziója, Michel Bosquet: A hatodik front (Le Nouvel. Observateur), A brazíliai ter­ror (The Sunday Times). Karczag Gábor: A forradal­mi harc szélsőséges módsze­reiről... 'Franco Bartone: Ki „baloldali” ina Izrael­ben? (Rinascita), Ernsi Wimmer: „Üj baloldal” és régi jobboldal (Weg und Zeil), M. Medvegyev és V. Paszencsuk: „Maocsuszidan” — a renegátok eszköze (Za Rubezsom), Jürgen Ku- czynski: Az infláció (Weg und Ziel), Gösta von Uex- küll: Axel Springer, a papír­király (New Times). Testvérvárosok világkongresszusa Megjelent a Nemzetközi Szemle júliusi száma Növekvő műszáloyártás lesztésére az idén kb. 300 miliő forintot fordítanak. Szep­tember elején kezdik a próbaüzemet a danamid sclyem- részleg újabb gépegységei. A bővítés nyomán a tervek sze­rint háromezer tonna lesz az üzemtermelése. Jól halad és 1972 végére elkészül a puliacrylnitril (PAN)-gyár építése is, melynek gépi berendezéseit Olaszországból vásároltat iMi'l tout — Mező Sándor íelv. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents