Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.45 Szimfonikus hangverseny. 10.05 őserdőben, sivatagban... 10.17 Zongoraművek. 10.50 Fúvószene. 11.00 öröklakás. Rádiójáték. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.50 Jegyzet. 14.00 Kóruspódium, 14.10 Táncdalok. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Új Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak! 10.08 Magyar Parnasszus. 16.39 Szombat délután. 18.08 Új lemezeinkből. 19.30 Nóta- és népdalest. 20.09 Rádiószatira. 21.00 Louis Armstrong 70. szüle­tésnapján. 22.25 Táncoljunk. 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 9.00 9.45 12.00 13.03 13.30 14.00 15.00 13.05 15.30 16.05 16.35 16.45 17.45 18.10 19.03 20.28 20.59 28.50 világ Dallal, tánccal körül. Operett. Válaszolunk hallgatóinknak! Schumann, és Brahms«* müvek. Kórusok, hangszer­szólók. Finn versek. Napraforgó. Orvosi tanácsok. Beethoven: C-dúr szonáta. Falvakban, mezőkön. Áriák. Az élő népdal. Kedves lemezeim. Földrajzi fejtörő. Húszas stúdió. Berlioz: Fantasztikus szimf. Népi zene. Csajkovszkij: Anyegin. 3. felv. opera. Zoborvidéki Lakodalmas. MAGYAR 9.30 Kertbarátok. 10.05 Suppé: Pajkos diák. (Tv-yóltozat.) 11.05 Szabálytalan nyelvtan­óra!'-' 15.33 Mágnás Miska. (Magyar vígjáték.) 16.55 Alba Regia napok. Videoton. Inter Jazzieszti- vai. 17.20 Antenna. 18.00 Hírek. 18.15 Pécs-Baranya mű­emlékei. (Rövidlilm.) 18.35 A Tv jelenti. 19.20 Cicavízió. 19.30 Sánta F.: Bíró Juli. 20.00 Tv-híradó. 20.20 A törvény. (Magyarul beszélő francia film.) 22.25 Tv-híradó. 22.45 H. Pinter: A szerető. (Tévé-játék.) POZSONYI 14.00 Wimbledon 70. 19.00 es 21.45 Tv-híradó. 20.13 Cigánynóták és táncok. 20.30 Vörös álarc. (NSZK bűn­ügyi filmsorozat.) 21.55 Nemzetközi dalműsor. \Fifn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Fél 6 órától: Hajrá, magyaroki Magyar film 8 órától: A csendőr nősül. Színes francia film. EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. A Szent Péter hadművelet Színes olasz—francia—NSZK ■ film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: , B ye. Bye, Barbara GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ha mondom, hogy szeretlek HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Akit nem lehet elítélni. HATVANI KOSSUTH: Rocheforti kisasszonyok FÜZESABONY: A halott gyanús PETÉRVÁSARA: A 4-es labor őrültje Föld körüli repülések: tegnap, ma és holnap 3. Földi körülmények az Űrrepülés közben A Szojuz 9. feladatai kö­zött különböző orvos-bioló­giai kutatások is szerepeltek. E kutatások eredménye, akár­csak a korábbi Szojuz-repü- lések, a földi — űrrepülést imitáló — kísérletek segíte­nek kialakítani az űrhajók létfenntartási rendszereit, az űrhajósok kényelmét, a munka- és életfeltételek föl­dihez hasonló körülményeit. A szovjet tudósok és ku­tatók a kezdet kezdetétől fogva maximálisan arra tö­rekedtek, hogy az űrhajósok repülés közben a földiektől alig eltérő körülmények kö­zé kerüljenek. Már 1961-ben — az első Vosztok-űrhajó- kon — az űrkabin légköre megfelelt az ember által megszokott atmoszférának a tengerszint magasságában. A szovjet űrhajósok nem kény­szerültek tiszta oxigén be- szívására, az ugyanis kiszá­rítja a nyálkahártyát, tűzve­szélyes és huzamos beszívá- sának következményei még tisztázatlanok. A szovjet űr­hajók mesterséges légköré­nek oxigéntartalma egyötöd­rész. nitrogéntartalma négy­ötödrész. Természetesen egy ilyen atmoszféra megterem­tése sokkal bonyolultabb feladat, mint a tiszta oxi­gén használata. A földi körülmények meg­teremtésére irányuló törek­véset: abban is kifejezést nyertek, hogy a szovjet űr­hajósok szkafander nélkül repülnek, ha nem szerepel a programban a kilépés a vi­lágűrbe. Ez év június elsején a té­vénézők milliói láthatták, hogy Nyikolajev és Szevaszty- janov szintén szkafander nél­kül startoltak. Mi tette lehe­tővé ezt a könnyedséget, hogy mellőzni lehetett a ké­nyelmetlen, a mozgást aka­dályozó felszerelést? Az űrhajók annyira biz­tonságosak, hpgy gyakcrrla- .tilag semmiféle veszély nem fenyegeti az űrhajósokat. Végezetül a hordozórakéták korszerűsítése következtében a felszálláskor jelentkező túlterhelések jelentősen csök­kentek. A tv-nézők figyel­mét nem kerülhette el az a körülmény, hogy a Szojuz 9. felszállása alkalmával az űr­hajósok milyen könnyén vi­selték el a megterhelést és milyen könnyed volt a ma­gatartásuk. Mozgatták kezü­ket, felemelték a fejüket. Ez a könnyedség nemcsak a tré­ningek, hanem a túlterhelés viszonylagos csökkenésének eredménye. Kisebb a meg­terhelés a leereszkedés, illet­ve a visszatérés alkalmával Is az aerodinamikus féke­zés következtében. Ilyen megoldás mellett a Föld sű­rűbb légrétegében is kisebb a megterhelés, mint a bal­lisztikus pályán visszatérő Vosztok és Voszhod űrhajók esetében. A szkafander hiánya nagy mozgásszabadságot biztosít, nagyobbat, mint a Földön, mivel a súlytalanság állapo­ta ezt csak fokozza. De ezzel élni szűk kabinban szinte le­hetetlen. Az első űrhajósok még az ülésükhöz rögzítetten repültek és csak kis lehető­ségük volt a mozgásra. Em­lékezhetünk még Bikovszkij elbeszélésére, milyen nagy örömet szerzett neki a pa­rancs: kikötheti magát és helyet változtathat a kabin­ban. A Vosztokban szűk volt a hely, a Voszhodban is ne­hézkes volt a mozgás. De egészen más a helyzet a Szó­’""W HM IMI ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszlcy utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szomba­ton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, után 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén, (Bajcsy- Zstlinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zslllnszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órálól hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi Ügyelet helye 'okai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvost ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. juz űrhajókban, ahol orbita­lis — az űrrepülés körülmé­nyeihez képest tágas — ka­bin található. Itt szabadon mozoghatnak az űrhajósok. Ekképpen a fejlődés a szűk „tégelyektől” a tágas, minden kényelemmel felsze­relt irány»: mutat. Várható, hogy a közeljövőben a kom­fortos lakás fogalmát közelí­tik meg az orbltólis űrállo­mások. Központi fűtés, hi­deg-meleg vízszolgáltatás, csatornarendszer, fürdőszoba, telefon, hulladékgyűjtő stb. lesz az űrhajókon. Mi van meg ebből az űrhajósoknak jelenleg? Fűtés, vízvezeték (ivóvíz-szolgáltatás), telefon. Az orbitalis állomásokon a többi kényelmet szolgáló fel­szerelés is megjelenik, ter­mészetesén a világűr körül­ményeihez alkalmazva. Für­dőkád természetesen nem lesz, de lesz tus, a vízveze­tékrendszert tovább korsze­rűsítik. Gázszolgáltatás ugyancsak nem lesz, de az étel felmelegítésének lehető­ségét biztosítják. Az űrállo­másokon szakács is lesz, aki elkészíti a dehidrált kon- centrátumokból az űrhajó­sok egyéni ízlése szerinti ételeket. A szemetet feltétle­nül elégetik, mert ez a hosz- szabb űrrepülések esetén már ma is probléma. Végül még egy probléma, a súlytalanság állapotának kiküszöbölése. Ha ezt is el­érik, beszélhetünk a földi körülmények — megközelítő­en elfogadható — reprodu­kálásáról. És ebben az eset­ben nem a kényelemről, a maximális komfort mértéké­ről, -hanem arról lesz szó, hogy a körülmények bizto­sítják-e az ember huzamos tartózkodásának feltételeit a világűrben. Az űrhajózás fejlődésének adott szakaszá­ban felmerül az elvi kérdés, képesek vagyunk-e leküzde­ni a súlytalanságot. Mester­ségesen létrehozni a gravitá­ciós erőt csak a centrifugá­lis erő felhasználásával, vagyis az űrállomás forgác­sával vagyunk képesek. Ma még nehéz megmondani, hogy az űrállomás saját ten­gelye körül forog-e, vagy összekötik valamilyen ellen­súllyal és így forgatják meg. Különböző megoldások le­hetségesek Javasoltak olyan megoldást is, hogy az űrha­jó fedélzetén helyezzenek él egy centrifugát és abban for­gassák pihentetésül az űrha­jósokat. Ez kevésbé látszik célszerűnek. Érdekes a szi­tuáció, minél fejlettebb az űrhajózás, annál inkább tö­rekszünk a földi körülmé­nyek megteremtésére a vi­lágűrben. J. Marinyin — APN Világrekord a sörözőben Egy müncheni vendéglő felszolgálónője, Fraziska Majrowski 15 darab literes söröskancsót szolgált fel egyetlen fogással és ezzel új J* h'T. világcsúcsot állított fel. Leg- » alábbis így mondják a bea­vatottak, akik még azt is nyilvántartják, hogy a ko­rábbi rekord 12 kancsó volt. (Telefoto: KS) AP—MTl­Panoráma-periszkóp „Színes tv" Egerben? HA EGY EGRI LAKOS — külföldi vendége kedvéért felkapaszkodik a főiskola csillagásztornya 9. emeleté­re, ahova éppen 600 lépcsőn át jut —, szemrehányást tesz magának, hogy erről a szí­nes vetítőszerkezetről még semmit sem tud. Nos, írjuk le, nehogy a vád ellenünk forduljon. A 200 éves, 10 emeletes, markáns csillagásztorony a felépült egri toíonyházak társaságában is uralja a vá­rost, rálát mindenre. Dr. Soós Imre kutatása nyomán Ismeretes, hogy a Lyceum, benne a csillagásztorony el­ső tervezője Gerl József építész volt, tervén csak ki­sebb változtatást hajtott vég­re az építés későbbi vezető­je: Fellner Jakab. E módosí­tások közé tartozik a 8. és a 9. emelet filagóriájának a Fellner-féle változtatása 1773. nyarán. Arra az időre a torony a terasz mellvéd­jéig elkészült. Gerl a nagy teraszra rövid filagóriát ter­vezett. De közbejött a csil- TST*S, patrónusának. Hell Miksának újabb ötlete, ami­dőn a 9. emeletre panoráma­periszkópot gondolt. Ennek elhelyezésére Fellner a 8. és 9. emeleten kisebb módosí­tást iktatott be. A 8. szinten levő kis teraszt kevésbé, a. 9. emeleti részt jobban ki kellett szélesítenie; oda eme­letet húzott, annak északi harmadába helyezte a perisz­kópszobát. Emiatt a torony a kicsúcsosodó eredeti alakját elvesztette, a 10. emeleti ku­pola a kiszélesített emeletré­szen fekszik. De délről, vagy északróf tekintve megma­radt az eredeti forma. Miből áll, & hogyan műkö­dik a periszkóp? A MŰSZERT MAGÁBA foglaló védőkupola messzire* is látható, de a teraszról sem látszik több, mint e zöldes-patinás külső köpenv. Alatta a védőburok másik része, a kupolaváz húzódig. E kettős kupola védi a belül elhelyezett vetítőszerkezetet, amely különálló mechanikai egységet képez. A védőkupo­la felül domború tetővel van ellátva. A védőkupola pa­lástján négyszögletű nyílás, az ún. panoráma-ablak lát­ható, amelynek az a rendel­tetése, hogy a külső fénysu­garak a szükséges terjede­lemben a vetítőszerkezetre jussanak. Vele szemben a kupolaalvázon azonos ren­deltetésű és nagyságú nyí­lást képeztek. A védő- és az alvázkupola egymáshoz rög­zített. Függőleges tengely körül együttes forgómozgást végezhetnek. Ezáltal a pano­ráma-ablakon át a horizont minden iránya körös-körül betájolható. A forgást egy fogaskoszorú, s a hozzá tar­tozó fogaskerék közreműkö­désével biztosítjuk. A sötétkamrának nevezett vetítőszoba (Camera Obscu­ra) mennyezetén át egy 15 centiméter átmérőjű vascső, hengerpalást látható, azon át nyúlik le az a forgatókar, mellyel a forgatást eszközöl­jük. A VETlTŐSZERKEZETET további védelem biztosítja. Ennek foglalata acéllemez, azon áll a porvédő doboz. Ez is henger alakú, amely­nek a védőkupola ablakával szembeni oldalán ablaküveg teszi lehetővé a fénysugarak behatolását. Ezen üvegabla­kot kívülről felnyitható és elzáró fedél védi a portól és csapadéktól. Kezelőpálcája szintén a vetítőcsőn át nyú­lik le a Camera Obscurába. Üzemeltetés kezdetén az el­záró fedelet felnyitjuk. Az üvegablakkal szemben he­lyezkedik el a vetítőtükör, a műszer egyik fontos alkatról sze. Maga a tükör 7 milli­méter vastag, gondosan polí­rozott felületű üveglap. A vetítőfelületén vacuum-por- lasztással rávitt alumínium- réteg adja a tükröző felü­letet. Középen, az alsó olda­lán vízszintes helyzetű ten­gelyre van erősítve, amely a tükröt tartja és forgatja. A forgatás azért szükséges, mert ezáltal tudjuk a város (táj) közelebb vagy távolabb fekvő területeit 'a fényvisz- szaverődés törvényeinek meg­felelően egy lencsére vetíte­ni, illetve behozni. A forga­tás csigahajtómű közvetíté­sével történik, ennek a kar­ja is lenyúlik a vetítőterem­be. — A tükör által vissza­vert és irányított sugarak ' egy kétszer domború, ún. vetítőlencsére esnek, amely­nek gyújtótávolsága 880 cen­timéter. A lencse alumíni- umöntésű foglalatba van be' szerelve, s alumínium kari­kákkal rögzítve. Kövessük a fénysugarak útját. A hori­zont felől, a tájból érkező sugarak az ablaküvegen át a vetítőszerkezet tükrére es­nek. Azon irányt változtatva, a vetítőlencsén felerősödve a teremben levő vetítőasztalra esnek. Az asztallap a kép élességének a biztosítása cél­jából csavarorsó segítségével emelhető vagy süllyeszthető. Az asztalon megjelenik a színes élőkép a városban mozgó életről, emberekről, járművekről, létesítményék­ről. Erre mondja első mög- lepetésében a turista: ilyen lehet a színes tv. E MŰSZER FORGATÁSA közben is meg kell emlékez­nünk ennek feltalálójáról, Hell Miksa magyár' csilla­gászról, akinek ez évben van születése 250. évfordulója. E műszert 1776-ban hozták , működésbe, akkor járt Eger­ben Hell Miksa, amikor a fókusztávolság megállapítá­sát maga végezte. Ehhez ha­sonló és korú műszer, pano­ráma-periszkóp egyedül Angliában, Edinburghben lát­ható. A közel 200 éves műszer a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola tulajdona, 1966-ban, a csillagászati kiállítás meg­nyitásakor felújítottuk. A felújító munkát a budapesti Uránia csillagász-igazgatója, dr. Kulin György irányításá­val a munkatársai Hernádi Károly és Orgoványi János végezték nagy szakértelem­mel. Botos Géza, főosztályveze­tő, dühösen lihegve ront be Csemetke Jenő osztályveze­tőhöz: — Ne is haragudj. Jenő­kém, de ez mégiscsak túl­zás, tíz perc múlva indul­nom kell a minisztériumba és a te jelentésed még sehol, pedig — jól tudod — arra épül az egész hozzászólásom, — Bocsáss meg, Gézám, de Sárikáéknak fontos megbe­szélésük van, én pedig nem tudok gépelni. — No, majd én mindjárt megkérdezem tőlük, mi az a fontos megbeszélés! — Ne, ne! Nem szeretném, ha miattam letolnád őket.. .- Ugyanis... khm... Szóval, mi férfiak ezt sohsem fog­juk megérteni. — Kezdem sejteni — bó- logat Botos. — Valakit „ki­értékelnek”? v — Nyertél. Csáti Janit és Ildikét. — Ildikét? Talán Szilvi­két? — Ugyan, hol élsz te! Szil­vi már a múlté — Ez csakugyan meglep, hiszen gyűrűs menyasszony. Azt a klassz kosaras srácot dobta ezért az ősz hajú jam- pecért! — Fordítva, öregem! Előbb a kosaras dobta őt, mégpe­dig tudod-e, kivel? — Stimmt, erről hallot­tam. Baloghné, Igaz? — Mit szólsz hozzá, két­gyermekes anya létére...? — No, no! Nem nyilatkoz­nál ilyen elítélően te sem, ha veled csalná a férjét. — Nem az esetem, szőke és magas. — Inkább a kis fekete Zsuzsi? — Sajnos, én ott nem rú­gok labdába. — Miért? Már nem avval a focistával jár? Nem? Ha­nem? — Férjhez megy. — Te! Csak nem ahhoz a vén Supornyákhoz? — Lehet, hogy Supornyák vén. de a villája a legszebb férfikorban van és a kettő- husszas Merd je vadonatúj. — Jó, jó, de mit szól mindehhez a góré? — ö már gondoskodott magáról. — Ki az új titkárnője? — Coborné. — Ne hülyéskedj! Cobor­né jövőre nyugdíjba megy. — De a lánya, öregem, a lánya! — Ez részedről föltevés, avagy van konkrét megfi• gyelésed? — Bocsáss meg, öregem, de engem nem érdekel a pletyka, csak ... ugye . . vannak dolgok, amikről már a verebek is csiripelnek. Itt van például a Modolkai- ügy. — A Modolkaj históriája! Arról én is tudnék mesélni egyet és mást. — Talán bent voltáV azon az éjszakai műszakon, ami­kor ... Most erős köhögés hallat­szik az ajtó felől. Csemetke, aki már az előbb is mintha hallott volna valamit, szájá­ra emeli az ujját, jelezvén, hogy egy szót sem tovább. A főosztályvezető nyel és bo- szankodva fordul az ajtó fe­lé. Ott áll Sárika. — Mit óhajt, Sárika? — kérdezi ebben a pillanatban Csemetke. — Hivatni tetszett, Cse­metke elvtárs, valami gépe­lés miatt. — Köszönjük, Sárika! — szól Botos Géza. a főosztály- vezető, — de szíveskedjék talán odakint várakozni, je­lenleg ugyanis fontos és bi­zalmas megbeszélésünk van az osztályvezető elvtárssal. Sólyom László 1970. július 4., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents