Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
Filmfórum Ä nődolgozók helyzetéről tárgyalt a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén a szakszervezethez tartozó ágazatok nődolgozóinak helyzetéről, s az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. A központi vezetőség megállapította. hogy a nők legsúlyosabb problémája a munkaidő-beosztással, a szabad idővel kapcsolatos. A kereskedelemben dolgozó nők tényleges munkaideje meghaladja a heti 48 órát, s növekedett a nők túlterheltsége e túlóráztatása. A szak- szervezet bírálta a vállalatokat, mert — bár a nők fizikai igénybevételét, testi <S'- eégük védelmét jogszabályod írják elő, csak részben tartják be ezeket a szabályokat. A központi vezetőség határozatában elsősorban a munkavédelmi helyzet, a munkakörülmények javítását, a nődolgozók fizikai megterhelésének csökkentését írta elő a szakszervezeti szervek legfontosabb feladatául. (MTI) Hajrá, magyarok! Magyar film A magyar sport szerelme-* sei, Csőke József, Peterdi Pál. dr. Varasdy Dezső és talán elsősorban és mindenki előtt Szepesi György, híradókból és Ötletekből összeállították az elmúlt 25 esztendő magyar sportjának kivonatos. izgalmas eseményekben gazdag filmkrónikáját. Az adott pillanatban megszületett sikerek, rekordok, bajnokságok, az azokért kijáró érmek és hírnév kinek-kinek kemény munkáját, szorgalmát. tehetségét koronázták. Együttesgn pedig azt bizonyították és bizonyítják még ma is, hogy sportnagyhatalom vagyunk — minden csalódás, sok-sok hullámvölgy, itt-ott megmutatkozó szerve- . zési és emberi gyöngeség ellenére is. A film indítása beszédesen igazolja, hogy a háborús ájultságból egy tehetséges nép követelt napot, sikert a szabad ég alatt. A kezdetek után húsz sportágban mindig mutattuk magunkat a világversenyeken, a bajnokságokon, az olimpiákon. És érdemes, nagyon tanulságos odafigyelni azokra a mondatokra, amelyeket az egykori világnagyságok és a mai sportnagyok — köztük Balczó András, a legfegyelmezettebb atléta is — mondanak: a tehetséghez szorgalom, fegyelem és sok-sok munka szükséges még, hogy valaki igazán az elsők között legyen. Csőke József jól rendezte ezt a filmet. Arányosan méri ki mindenkinek az emlékezést, az ünneplést, de elvezet azokhoz a küzdelmes helyzetekhez is, amikben kiérlelődnek a nagyságot bizonyító eredmények is. A legtöbbször csak a „végjátszmákat” és a ’gólokat” látjuk és az azokat követő örömöt igyekszünk átélni a filmkonzervesítés jóvoltából, s bizony a néző-szurkoló szíve megsajdul, ha arra gondol, hogy az úszásban Helsinkiben még mindenkit „leléptünk”, aztán megálltunk, egy helyben járásunk bénultsága következett. Vagy a pingpongban, vagy a labdarúgásban éppen Marseille. Néha még a mai Szepesi is kényszerült szembesülni ezen a filmen fiatalabb önmagával. A dél-amerikai temperamentumot megközelítő, de fordulataiban igazán csak az ő egyéniségével mérhető módon vette és veszi észre egy-egy sporteseményen azt a helyzetet, amiból az „a bizonyos g-o-o-o-ól” érzelemben is, hangban is kihozható. Megteszi ez a film lelkiis- meret-vizsgálatnak is. Ezért dicsérjük ismét a forgatókönyvírókat őszinteségükért és szellemességükért. A Szent Péter hadművelet Olasz—francia— nyugatnémet film Annyi kisebb és nagyobb tolvaj boldogtalanítja manapság Olaszországot és benne'. Rómát, hogy a kisebb stílusú bankrablások már nem is érdekesek. Nosza teremteni kell egy egészen abszurd ötletből filmkomédiát! Talán ez tolvajlási hullám és krimi-igény adta az ötletet Lucio Fulcinak. a film rendezőjének : legyen egy film, amelyben Michelangelo Pie- tá^át ellopják a Szent Péter bazilikából. Fényes nappal, a legnagyobb forgalom közepette. S hozzá olyanok tegyék ezt, akik arra sem alkalmasak, hogy egy közönséges utcai zsebtolvajlást végrehajtsanak. A komédia alapötlete any- nyira abszurd és naiv, h<?gy a néző megmosolyogni sem igyekezne az egészet, ha a rendező nem tudna kitűnően tálalni. A Pieta elrablásáig csak itt-ott jelentkezik egy- egy ötlet, de a film második részében, amikor is a Vatikán teljes vértezetben munkához kezd, meggyorsul a játék irama és a komédia — néhány indokolatlanul frivol jelenete ellenére is — szórakoztató. A római templomok és zárdák lakóinak tarka forgataga, a római építészeti remekek, lépcsők, obeliszkek, tornyok meg nem unható képsora veszi körül elsősorban Heinz Rühmann alakítását a bíboros szerepében. Mindenütt ' méltóságteljes, mindig ugyanaz a szemlélet és derű bujkál arcvonásain és mégis hiteles, amit megjelenít, elfogadjuk öt a kon- zervatívan nagytekintélyű testület rokonszenves képviselőjének még akkor is, amidkor a rá revolverrel támadó kivénült banditát, Joe-t, egykori osztálytársát megbo- csátón keblére öleli. Ilyen kihékülés és megbocsátás azonban csak komédiában lehetséges. Igazán nem is tudni, hogy a kitűnő szereplőgárdából kit soroljunk fel. A pikantériát Christine Barclay, Uta Lev- ka. Antonella Della Porta és a vagányt alakító Jean-Cla- ude Brilay szolgáltatják, míg a szájtátó és álmodozó tolvajt Lando Buzzanca személyesíti meg. A film jó nyári szórakozást ígér és mint minden jól megírt komédiában, ebben is benne van a mai olasz élet. (farkas) Jelenet a „Szeszélyes nyár’’ című csehszlovák filmből. (Július , 11-én, szombaton) Egyperces novellák | (Csütörtök, 21.20) Örkény István műsora. Örkény István az egypercesekkel új műfajt teremtett — és az elmúlt évek során nemcsak idehaza, hanem külföldön is nagy sikerre vitte azokat. Ezúttal a televízió mutat be egy csokorra- valót, kiváló színészek tolmácsolásában. A nézőknek vigyázni illik, mivel Örkény egyik egyperces-kötete fülére azt írta, hogy ha valamelyik olvasója nejji értené az egypercest, olvassa el újból figyelmesen, s ha ekkor sem — az egypercesben van a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz egypercesek. .. Szívesen néztük — Díszmagyar * (Szombat, 15.05) A magyar vígjáték-sorozat legújabb darabja. A nyolc részre tervezett vígjáték-sorozat második adására kerül sor. A Díszmagyar 1949-ben készült. Hárs László. Gyárfás Miklós és Gertler Viktor közös alkotása. A mulattató bohózat egy díszmagyar köré van építve: egy szegény egyetemi hallgató furcsák körülmények • között diszmagyarba öltözik, s bekerül a Victor Emanuel olasz király fogadására egybegyűlt előkelőségek közé. Ebből származnak a szórakoztató kalandok és bonyodalmak. A két főszerepet Bánki Zsuzsa és Benkő Gyula alakítja. 1079. július 4.. szombat C. Goldoni: Két úr szolgája | (Szombat, 20.25) A kétrészes vígjáték közvetítése a József Attila Színházból, felvételről. Carlo Goldoni a XVIII. századi olasz színpad nagy újítója, eleinte a commedia deli’ arte modorában írt vígjátékokat, éppen az 1745-bén született Két úr szolgája pá- la a határkő, ami után már a jellemvígjáték irányába indult. Átmenet annyiban is, hogy már évek óta játszották, amikor Goldoni megírta a teljes., a végleges sző; veget. A vígjáték, amit a világon mindenütt játszanak, a furfangos inas, Truffaldino köré épül, aki két úr mellé szegődve keveri össze a cselekmény szálait. A két gazda, a gyilkossággal vádolt Flo- rindo és a férfiruhúba bújt, szerelmesét kereső Beatrice. A fordítás Harsányi Zsolt munkája. A tárgyalás | (Vasárnap, 20.20) Angol film. Csaknem egy évtizede készült a film, s a főszerepében egy talpig becsületes. pacifista, humanista kultúrájú embert, egy tanítót ismerhetünk meg. akinek házassága nem mondható harmonikusnak — bár ő annak. véli —, mivel francia származású felesége (Simone Signorét alakítja) kissé, s talán nem is alaptalanul, mulyának tartja. A férfi beleszeret esy -•diáklánvba. egyik tanítványába, s a lány el akarja csábítani. Idáig természetesen nem merészkedik a tanár, s a gyerek bosz- szút áll. Az ügyben feljelentik és eüárás indul, ahol megvádolják a férfit a szemérem elleni erőszakkal. A tanítót Laurence Olivier alakítja. Szabó László — Sólyom József: e. — Oké. Köszönet fiúk. Menjetek egyenesen haza,, és ha az FBI faggatna benneteket, ne beszéljetek. Ha reggel pontban 10 órakor nem jelentkeztek, akkor tudjuk, hogy elkaptak benneteket. Az FBI még' az éjszaka folyamán lefogta a két OSS- ügynököt és Sadie Cohent is. Allen Dulles georgetowni otthonában értesült a hírről. Először nem is akarta elhinni a történteket, annyira hihetetlennek tűnt, hogy az FBI ilyen lépésre szánta el magát. Azonnal felhívta Do- novant, az OSS vezetőjét a lakásán. Vad Bili kora reggel a Fehér Házba sietett. Jól tudta, hogy az elnök sem merészel J. Edgar Hoower- hez nyúlni. Nincs az a hatalom, amely fegyelmezheti az FBI vezetőjét.. Elbocsátása természetesen szóba sem kerülhet. Tűrhetetlen volt azonban, hogy a nácik ellen küzdő amerikai hazafiakat, az elnök utasítását végrehajtó embereket az" FBI eltüntesse a süllyesztőben. Donovan elhatározta, hogy kenyértörésre -viszi a dolgot és bármilyen áron kiszabadítja a közönséges betörőkként, vagy az FBI szokása szerint, vörös ügynökökként lefogott embereit. J. Edgar Hoower először hallani sem akart Cohenék szabadon bocsátásáról. — Az elnöki direktíva világosan kimondja, hogy az USA-ban nem működhet egyetlen hírszerző szolgálat sem az FBl-on kívül — így érvelt Hoower, de Donovan közbevágott: — A török nagykövetség épülete nem minősíthető amerikai területnek! — Szóval azt akarja mondani, hogy Washington nem Amerika? Számomra minden talpalatnyi föld határainkon belül amerikai terület. A maga emberei közönséges csavargók, bűnözők, akik megsértették érvényes törvényeinket. Gondoskodunk arról, hogy elnyerjék méltó büntetésüket! — Ezek a közönséges csavargók a vezérkari főnökök kérésének tettek eleget, amikor behatoltak a török nagy- követség épületébe. Az USA létfontosságú érdekeit szoltfoétyrí?, et* / ■ # ff.',. ZSUZSIKA ! A kastélykert csodás. A bokrok alatt feketerigók Ugrálnak, a hús patak sétányain imitt-amott látszik csak egy-egy gyerek. Gondtalanul bujkálnak az ágak között, nagyokat kacagnak, önfeledten úgy élnek itt, mintha övék lenne az egész világ. Délelőtt 11 óra. Fiatal nő érkezik, kezében kis csomag. Bemegy az irodába, mutatja személyazonossági igazolványát. — Zsuzsikát keresem. A gondozónő lopva megfigyeli az asszonyt. Végigsik- lik tekintete az arany karkötőn, a borostyán nyakláncon. — Igen. Zsuzsikát. Mindjárt megkeressük. Aztán elindulnak ketten a sétányon. Kellemes szél fúj a hegyek felöl, a park sétányain nagyokat csikordul a sárga kavics. — Zsuzsika! ___ — Kiált a gondozónő és szája elé t eszi a tenyerét. Három-négy apróság is előfut a bokrok közül, de Zsuzsikát sehol sem találják. — Pedig itt volt az előbb. — Mondja az egyik kerek- fejű kisfiú. — Lovacskáztunk és 6 volt a csikó. Negyedóra is eltelik, míg végére előkerül a gyerek. Szepegve áll meg az anyja előtt, aztán váratlanul a gondozónőhöz szalad. Szöszke fejecskéjét az ölébe fúrja. — Miért bújtál el anyukád elől? A gyerek nem szól, makrancoskodik, aztán pöttömnyi lábával a földre dobbant. — Azért, mert nem akarom látni anyukámat. A kontyos szőke hölgy, mintha nem is hallaná 3 szavakat, kedvesen de határozottan kirántja a gondozónő kezeiből a gyereket. — Hoztam neked valamit, Zsuzsika, azt, amit szeretsz, mogyorós csokoládét. A csokoládé hallatára Zsuzsika megenyhült. Kíváncsian bontogatni kezdi a fényes papírt. Beleharap, aztán kis kezével letör egy félszeletnyit. — Nesze, Margit néni, ez a tiéd, — nyújtja a gondozónőnek, aki szeretettel megsimogatja a gyermeket. Most már négyen ülünk a kerti pádon. A szép asz- szony gépiesen tesz fel néhány kérdést a gondozónőnek: fáj-e még a füle a gyermeknek, volt-e itt látogatni az apja. Félóra sem telik el, amikor anyuka feláll. — Nekem mennem kell, mert elutazom a déli buszszal. Zsuzsika csókot nyom az anyuka arcára, aztán még utánakiált. — De legközelebb is hozzál csokoládét..'. A bejárati kapunál újra találkozunk. Elégedettséget látok az arcán és megnyugvást. Amikor felteszem a kérdést, hogy miért nem veszi magához Zsuzsikát, csodálkozva néz rám. — Ettől pazarabb helye otthon sem volna. Tudja, rendezetlen körülmények között élünk. A férjem iszik és csavarog, nekem állandóan dolgoznom kell, hogy intelligens nőhöz méltóan éljek. Aztán különben is, Zsuzsika itt kitűnő kezekben van. A falu közepén nagyot dudál a déli autóbusz. Bent a kastélykertben, a pihenést nyújtó hűvös fák alatt, tovább játszanak a gyerekek. Talán hatan is ott állnak Zsuzsika körül. Mindenki nyújtja a kis kezecskéjét, Zsuzsika pedig szépen, igazságosan elosztja közöttük az ajándékba kapott csokoládét .. . Szalay István gálták, amikor teljesítették az elnök parancsát! A közelharcnak nem volt győztese: az OSS vezetőjének mindössze annyit sikerült elérnie, hogy embereit még aznap szabadon bocsátották. J. Edgar Hoower azonban nem tett semmilyen ígéretet a jövőre vonatkozóan. — Ezt a három fickót most elengedem — mondotta. — Figyelmeztesse azonban őket, hogy ne kerüljenek még egyszer a kezünkbe. Nem tűröm, hogy bárki is borsot törjön az orrom alá! Mindezt az elnök jelenlétében mondta, aki tehetetlen volt az FBI-jal szemben Kifejezett kérésére sem egyezett bele Hoower, hogy az OSS hasonló akciókat bonyolíthasson le. Az FBI átvette az OSS-nek azokat az embereit, akik a külföldi követségek vonalán dolgoztak. Sokan közülük a nácik iránti gyűlöletből, őszinte hazafias érzésüktől fűtve önként jelentkeztek ’ hírszerző feladatra. Többségük idegen nyelveket beszélő, korábban tudományos területen dolgozó értelmiségi volt. J. Edgar Hoower azonban úgy bánt velük, mint rendőrségi besúgókkal, alacsonyrerrdű emberekkel, akik «liláig süllyedtek, hogy rendőrkémek, informátorok legyenek. Az FBI úgy bánt velük, mint az alvilág söpredékével, akiket a gengszterek tőrbe csalására használnak fel. Az FBI azonban nem csupán az Egyesült Államok területén' keresztezte sokszor a nácik elleni háborús erőfeszítéseket. Mindennél beszédesebben bizonyítja ezt Charles Bedeaux története Észak-Afrikában. A Vichy-kormány titkos- szolgálatának. a francia Se- curité Militaire-nek volt két rendkívül ügyes ügynöke: Guy és Jacques Calvet. A testvérek még 1942. elején ( felajánlották szolgálataikat az amerikaiaknak, hogy segítségükre lekenek a tervezett partraszállásban. A Calvet testvéreknek Algírban, a Michelet utcában volt egy nőiruha-üzletük. Számos bejárattal rendelkezett ez az üzlet, amely egy vasaló alakú sarkon állt. A pincehelyiségekből is kijárat nyílt két szomszédos üzletre, amelyeknek tulajdonosai szintén a Se- curité Militaire szervezetéhez tartoztak, és Calvet-ék ügynökeikként szerepeltek a nyilvántartási listán. Az amerikaiak még a partraszállás előtt itt találkoztak többször is Mast tábornokkal, Jousse alezredessel, akik a Vichy-kormány algíri helyőrségének parancsnokai voltak. Találkoztak azonban más francia tisztekkel is, akik később lehetővé tették: végeredményben simán és számottevő véráldozat nélkül történjék a partraszállás, Guy Calvet Időben tájékoztatta az amerikai hadvezetést, hogy Vichy kémelhárító ügynökségének, a Securité Militaire-nek mit sikerült megtudni terveiből. Ebben az üzletben vette fel a közvetlen kapcsolatokat az OSS-szel d’Astier de la Vigerie francia royalista csoportja is. Később ez a csoport gyilkolta meg a Gestapo egyik hírhedt ügynökét, Darlant. A partraszállás után az ideiglenes Giraud-kor- mány parancsára valameny- nyiüket a Szaharában felállított koncentrációs táborba zárták. Az OSS francia részlegének vezetője Algírba utazott és követelte szabadon bocsátásukat. Az FBI washingtoni központjának küldötte, Robert Murphy kereken megtagadta, hogy közbejárjon érdekükben. — Ezeket a nyavalyás kis franciákat mi tettük hidegre. Remélem, hamar kinyiffannak a Szaharában. (Folytatjuk \ \
