Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

A szövetkezés, a szövetkezetek ünnepén

Beszélgetés dr. Havellant Ferenccel, a MÉSZÖV elnökségének elnökével

A selypl medence legmagasabb épülete

Épiil az ezervagonos gabonasiió

Szűnöbeu a tsz-ek raktározási gond*»

Negyvennyolc esztendeje már, hogy világszerte több százmillióan megünneplik iúlíus első szombatján a nemzetközi szövetkezeti napot, a szövetkezés, a szövetkezetek ünnepét. Felkerestük ár. Havellant Ferencet, a MÉSZÖV elnökségének elnökét, hogy megemlékezzünk e nap jelentőségéről.

— A nemzetközi szövetkezeti napnak igen nagy jelentősége van, hiszen jelképezi az emberi összefogást, az egymás megsegítésének szándékát s a haladó elvek érvényesülését. Az első szövetkezet a világon az angliai Rochdealeban jött létre 126' evvel ezelőtt, azért, hogy néhány ember összefogva, egymást segítve jobban boldoguljon. Azóta a szövetkezeti mozgalom világméretűvé vált, ma hatvan országban közel hatszázezer tagszövet - kezet van is a (résztvevők száma meghaladja a 250 milliót. A magyar szövetkezeti mozgalom is mintegy száz esztendős múltra tekint visz- sza. s a megtett utat szép eredmények jelzik. Mégis azt -kell mondanunk, hogy a mozgalom a felszabadulás után, a szocializmus építése , során nyert igazi tartalmat.

— Megyénkben a felszabadulás után hogyan fejlődött a mozgalom?

— A felszabadulás után az ország társadalmi, gazdasági, politikai helyzetében alapvető változások következtek be, s a demokratizálódási folyamat kihatott a szövetkezetek fejlődésére is. Az első

* szövetkezetek a kommunista párt vezetésével alakulták, s tevékenységük igen szerteágazó volt. Megyénkben 1945- ben Tiszanánán. Hevesen, Cjlőrincfalyán és Ecséden

vető időszakibán 1948-ig 88 fmsz alakult. Az MDP 1948- ban tartott első szövekezeti konferenciája után a különböző szövetkezetek egybeolvadtak, s egységes falusi 'szövetkezetek hálózata jött Hétre. A kezdeti időszakban a szövetkezetek fontos fegyvert jelentettek a párt és az allam számára, a népi demokrácia megszilárdításáért folytatott harcban. A íold- : művesszövetkezetek létrejötte után nagy fejlődés következett be, kialakultak a falu : és a város kereskedelmének alapkövei, s ami talán még fontosabb, megyénkben is több tízezer dolgozó paraszt és- munkás ismerkedett a szövetkezeti eszmékkel. Az iinsz-ek a szocialista népgazdaság fontos részévé váltak, jelentős gazdasági, politikai tevékenységet folytatták.

— Milyen eredményeket mutathatnak ma fel a fogyasztási és a takarckszö vetkezetek?

— Jelenleg megyénkben mintegy 140 ezer tagja van a fogyasztási és takarékszövet- .kezeteknek. Tehát minden második felnőtt lakos tag. A fogyasztási szövetkezetek a megye áruforgalmából a bolti kereskedetem viszonylatában 46 százalékban, a vendéglátó forgalomból több mint 50 százalékban részesednek. A szövetkezetek áruforgalma az elmúlt évben 1683 millió forint volt.- az idén az összes bevétel meghaladja a 2 milliárd forintot. Jellemző az is, hogy _az új gazdasági reform első két évében a megye áruforgalma 540 millió forinttal növekedett, s ebből 341 millió jut a szövetkezetekre. Több mint ezer kereskedelmi egység szolgálja a falusi és városi ellátást, s az utóbbi időben jelentős számban épültek úi áruházak, szaküzletek, cukrászdák, vendéglők. Megyénkben 23 takarékszövetkezet működik 92 községben, g ■ --p vPi k a mesvei ta- I, arékb»tét-állományból meghaladja a húsz százalékot. Ezenkívül 13 lakásszövetkezet is elősegíti az életkörülmények javítását. A szövetkezetek — itt elsősorban a fogyasztási szövetkezetekre gondolok — természetesen jelentős felvásárló, ipari és szolgáltató tevékenységet is végeznek.

— Mi jellemző még a gazdasági tevékenységen kívül?

— Elmondhatom, hogy a szövetkezetek keretein belül több mint 50 kulturcsopor- tunk működik, vannak tánc- és énekkarok, köztük nem egy országos hírű. Mint például az ecsédi közös szövetkezeti együttes, a füzesabonyi Erkel-kórjs és az egri ÁFÉSZ énekkara. A kulturális és politikai nevelés nagy feladat a közösségeken belül.

— Milyen távlatok vannak a továbbiakban a szövetkezetek előtt?

— A szövetkezeti mozgalom fejlődésében az elmúlt ikét-három évben jelentős események következtek be. Tovább szélesedett tevékenységük és működési területük. Az elméleti viták, során tisztázódott a szövetkezetek szerepe. a szövetkezetek és a szövetségek közötti viszony, továbbá a szövetkezetek állami felügyelete. A megjelent kormányrendeletek helyesen összegezték a vita főbb megállapításait, a jelenleg még tisztázatlan kérdéseket. a készülő szövetkezeti törvény szabályozza. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elősegítik a további ütemes' fejlődést, érvényesül a teljes önállóság, szélesedik a szövetkezeti demokrácia. Alapvetően megváltozott a szövetségek szerepe is. A szövetségek hármas funkciót látnak el: érdekképviselettel és érdekvédelemmel, széles

körű szolgáltatásokkal foglalkoznak és kulturális, mozgalmi tevékenységgel segítik a szövetkezeitek munkáját. A megváltozott körülmények között új munkatartalommal és a munkastílus formálásával a szövetkezetek igényeinek, érdekeinek megfelelően segítik a fejlődést. A szövetség új feladatait a szövetkezetek által készített új alapszabály rögzíti, amelyet az 1970. március 25—26-i megyei ' küldöttgyűlésen fogad lak el.

— A szövetkezetek me gyénkben- is egységes szocialista célt szolgálnak. Igaz, hogy a tevékenységek különbözőek, de a cél azonos: a szocializmus teljes felépítése. A különböző szövetkezetek, igy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek között széles -körű, gyümölcsöző gazdasági és politikai kapcsolatok bontakoznak ki. A szövetkezetek megyénkben is a párt helyes politikája alapján fejlődtek, s az eredmények is tükrözik azt az alkató kapcsolatot, amely fennáll a megyei párt-, állami és társadalmi, valamint a helyi szervekkel. Megemlíthetem azt is. nogy a szövetkezetek tagjai nagy lelkese déssel küzdenek a célok megvalósításáért, a felszabadulási, a Lenin-eentenáriumi munkaversenyekben szép eredmények születtek, s most a párt X. kongresszusa tiszteletére folyik nemes vetélkedés.

— Ezek az eredmények méltóan reprezentálják a nemzetközi szövetkezeti napot is, a szövetkezés és a szövetkezetek ünnepét — fe jezte be dr. Havellant Ferenc. Kaposi Levente

Selyp felé közeledve már a 21-es műútról látni a hatalmas rtoronydarut, ahogy lomhán mozdul a malom épülete fölé magasodva. A vassal ölelkezett betonszerke- .zetből már áll az alap.

Nyolcszázhatvan mázsa vas erősíti a tizenkét, henger alakú torony alapját, amely ezer vagon gabonát fogad majd magába. s Heves megye legnagyobb gabonatározója lesz.

— Éppen itt volt az ideje, hogy felépüljön az új silói — mondja Ködmön Vilmos, az tizem igazgatója. — A regi tároló a húszas évek táján épülhetett, 36Ü vagon a befogadóképessége, és ez a mennyiség egy hónapra biztosította a lisztnekvalót. Ebből a régi silóból egész nap ömlött át a búza egy csövön a malomba, hogy folyamatosan dolgozzanak a gépek. Az új gabonatároló két óra alatt ellátja az egy napra szükséges búzameny- ny is éggel a malmot.

— Mikorra készül el az épület?

— Maga az épület már az idén kész lesz. Jövőre szerelik be a gépeket, s az 1971-es aratás után már ide hozhatják a környező termelőszövetkezetek a gabonát. Ezzel sz új tárolóval megszűnik a

Az épülő silótornyok alapjai — madártávlatból.

<Folo Mentusz Károly)

környéken a gabonatárolás gondja, s a malomnak sem kell szükségtárolókat igénybe vennie. Az elmúlt évben 200 vagon búza ’ volt ponyva alatt, másik 200 vagon fölött csak tető volt. nyitott oldalakkal. Természetesen a lehető legjobb tárolási megoldás befolyásolja a minőséget is. A 12 henger alakú torony négyhónapi őrléshez elegendő búzát tartalékol, kevesebb lesz a szállítás, folyamatosabb. gördülékenyebb a munka.

— Milyen magas lesz az új gabonasiló?

— A környék legmagasabb épülete lesz. Negyvenöt méter. Egyébként harmincmillióba kerül az építkezés.

— A belső fejlődés lépést tart-e a külső lehetőségek növekedésével ?

— A közelmúltban került

sor egy NDK automata liszr- csomagoló beállítására. Az automata gép mellett hat nő dolgozik napi 100 mázsás teljesí tménnyel. Összehasonlítva a. régebbi manuális módszerrel, amikor kétszeres volt a dolgozók létszáma, 180 mázsa volt a napi termelés. Az új gabonasiló egész sor gépesítési problémát vet fel. amelyeknek megoldása ismét megkönnyíti az emberi munkát és gyorsabbá teszi a termelési. — szy —

Egy iramodásra a. Tisza, emebrek és' gépek lármája tölti még a levegőt: épül a Tisza II. vízlépcső, tóvá szélesedik majd itt a folyam, s négyszer nagyobb lesz a kiterjedése, mint a Velenceinek. Távolabb, a falut közelítő országút mentén is víztükröt csillogtat a nyári nap — itt azonban csendesség iil a tájon. Vízben állnak a rizsföldek. Kisköre rizs- töldjei.

Valaha szenzációnak hatott, hogy Kiskörén rizst termelnek; s ma már ez nem újdonság, de természetes és megszokott. Sőt a kiskörei rizs — hagyományos termékké „öregedett”.

Ligetes folt a sík vidéken: Rákjiát. Kis házcsoport húzódik a fák között, a fák védik az épületeket szélvészek meg viharok ellenében. A Kiskörei Állami Gazdaság központja foglalja a tanyát. Huszonhárom család él itt.

A hús irodában tiatal szakember. a harmincadik évét járó Horváth Gyula beszél. Öntözési szakember, s a rizsföldek felügyelete a gondja. Két éve tért ide a Nagykunsági Állami Gazdaságból, ám mint a tenyerét, úgy ismeri e helyet, hiszen e tájból növekedett, itt született a Tisza-parti nagy faluban Idevalósi gyökerestől. Hiteles forrás hát, kitől a rizs históriájának adalékai kaphatók. Előbb azonban lakiját mutatja be:

— Állandó lakott hely volt Kisköre, s ezt nemcsak fekvése igazolja, jócskán bizonyítják régészeti leletek is. Tisza mentén halászattal foglalkozó őslakosság tanyázott itt. A falunak II. Rákóczi Ferenc is birtokosa volt... *

Rákóczi földjén csak a legújabb időkben vált honossá a fontos gabonanövény — a rizs. Származási területét csakis a Tiszán túli részeken kereshetjük. Mezőtúron, Karcagon már a háború előtt is termelték, s alkalmasint innét kaphattak maaot és tapasztalatot a kisköreiek. A negyvenes évek végén kezdték itt kialakítani rizsföld- jeiket. a Tisza mellett a „Sámágyr'-nak neveseit haFalu, körettel

Rákóczi föídjén terem a rizs ...

tárrészben. Itt húzódtak a magánosok kisebb kalitkái, s az I—II—III. típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakításával folytatódott a rizstermesztés, biztonságosabb megalapozottsággal. Minőségi változást jelentett a termelőszövetkezet létrehívása. s még inkább az állami gazdaság megszervezése.

— 1948-ban aiakult a gazdaság és mint neve is mutatta — „Kiskörei Rizstermelő Állami Gazdaság” — a rizstermelés volt egyetlen és legfőbb tevékenysége. A rizs maradt a főprofil egészen 1966-ig akkor kezdődött az intenzívebb takarmány termesztés. Jelenleg 200 hold- nyi területen termelünk rizst, de különben a rizses-forgós telepünk 806 kh. Minden törekvésünk, hogy újra a rizs kerüljön „címerünk” fő helyére.

A rizstermelés hőskorára még sokan emlékeznek. Kiskörén. Mennyi bajjal, nehézséggel kellett megbirkózni, mennyi kemény küzdelmet kellett megvívni! Széttagolt, szétcincált területeken termeltek, a gazdaság több • pontján kellett egyszerre aratni, aztán rendre elcsépel- ni. Aratni! Sarlóval a kézben, földnek görnyedve. A rizs roppant igénytelen nö- vizet kíván sokat, s bőséggel hálálja a legkisebb gondoskodást. Ám a késedelmet nem tűri, s ha ez következik. minden kárba vész. Aztán a cséolés! A gabonafélék között nincs még egv r.rVi/énv. annyira

Vnl i nn szúrós lenne a nora. mint a nzsí. F"'"* V i-- nyékéről. — Ostorosról. Novairól. Noszvajról, Szomolvá- ról. Andorna,krót — jöttek bandákban az alkalmi rizsaratók. Kedvezett nekik a konjunktúra, s kellő szégyenkezés nélkül ki is használták a helyzetet, hogy kevés volt a helybeli munkáskéz. Ma már hiába ajánlkoznának: a rizsföldek kalitkái egy tömbbe tömörítve állanak, s az aratást-cséplést a rizskombájn elvégzi.

A rizs leginkább az árpár hoz hasonlatos. Amit a gabonánál kalásznak mondunk, az a rizsnél a buga. A buga lehet tar vagy toklá- szos. Virágzása augusztus második felében következik. Vetését a tavaszi talajhőmérséklet befolyásolja: 12

fok meleget kíván, csak ekkor indul csírázása.. Magágyat készítenek, az apró magocskák 2—3 centis földréteget kapnak magtakarónak, s erre jön a ■ sima hengerlés. Ha e munkálatokkal elkészültek, a kalitkákat vízzel elárasztják. n utána mindjárt le is csapolnak, mert föld is, víz is nem takarhatja egysezrre a magokat. Ha a talaj telszárad, repedezik, íutóárasztással újra és újra „megitatiák”. Ahogyan a mag csírát vet, szárat növeszt, úgy engednek rá ismét vizet a csatornák zsilipjein.

A „megnyurgult"’ rizsre ellenségei lesnek. Az árva szúnyoglárva és a rizslégy- lárva. Ha a rizs nem magágyba vetett, a vízben tanyázó lencserákok és pajzsrákok jelentenek rá nagy veszélyt.

Horváth Gyula érdekességként említi:

— Egészen 1967-ig nem volt ellensége, a kiskörei rizsnek, a szúnyoglárva és a rizslégy nem volt ismerős erre. 1968-ban azonban igencsak megfertőzték a területet. Repülőgépről méreggel megszórattuk a telepet, s ezt időben megcselekedtük ez évben is. Nem lehet késlekedni semmi időt, mert a lárvák napok alatt tízholda kát képesek tönkretenni.

— Az eddigi terméseredmények?

— Sajnos, csak 1966-tól (?!) vannak adataink, a korábbiakat senki nem őrizte meg... 1966-ban 378 kh-on vetettünk rizst, s egy holdról átlagosan 10 mázsa 10 kg-ot takarítottunk be. 1967. 10 mázsa 25 kg (401 kh átlagában); 1968: 10 mázsa 75 kg (290 kh átlagában); 1969: 14 mázsa 30 kg (257 kh átlagában).

— Milyen termésre számíthatnak idén?

— Holdanként 16 mázsás átlagra számítottunk, de ezt most már biztosan el nem érhetjük. Permetezés, porozás után 2 napra el kellett volna árasztanunk vízzel a kalitkákat és másfél héttel a porozás után 30 kh-ny1 területünk még mindig száraz. Az-történt ugyanis, hogy bár erre szerződésünk van, a Hanyi-Sajfoki Víztársuiat. egyik csatornája nem képes biztosítani elegendő vizet. A csatorna karbantartásáról 11 év óta nem gondoskodtak és •teljesen ’ eliszaposodott.

— Mennyiben gazdaságos a termelés?

— Csak egyetlen számadatot mondok: a kommersz rizs elszámolási ára mázsánként 800 Ft. Ez megéri a fáradozást. Még akkor is, ha a vetőmag mázsájáért 1600 Ft-ot kérnek.

— Említetté: minden törekvésük, hogy a rizs újra tő helyre kerüljön a gazdaság címerében...

— Meglevő rizses-forgós telepeink mellé újabb telepeket készítünk elő. s jövőre 400 kh-on — új területen — vetünk el rizsmagot...

A falut közelítő országút mentén, átellenben a „Bür gárzó”-val, víztükröt csillogtat. a nyári nap. Vízben álinak a rizsíöidek. Kisköre rizsföldjei.

Palaky Dezső

Egységes szövetkezeti törvény készül

Az Igazságügyminisztérium irányításával tavaly októberben megkezdődött az egységes szövetkezeti törvény előkészítése.

Amint az illetékesek az MTI munkatársának elmondták a törvénytervezet célja, hogy biztosítsa a szövetkezetpolitikai elvek megvalósulását, ezen belül különösen a szövetkezeti tagok sok- ir,?.nyú szükségletének kielégítését, valamint a szövetkezetek — társadalmi érdekű tevékenységének sokoldalú támogatását és gazdasági önállóságát. A törvény alapot és kereteket nyújt majd arra, hogy mag'asszintű jogszabályok korszerűen rendezzék a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek jogi helyzetét, s megalapozzák a lakásfenntartó, lekásepíttető, takarék- és egyéb szövetkezetek távlati fejlődését iS. E sokrétű jogszabály-alkotó munka tapasztalatait mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás továbbfejlesztésénél is fel lehet majd használni.

A szövetkezetek jelentőségét mutatja, hogy a nemzeti jövedelem több mint egyötödét állítják elő, s az aktív- keresők csaknem egyharrna- dát foglalkoztatják. Tevékenységük a népgazdaság szinte mindén ágazatára kiterjed. A mezőgazdaságban 2800, az iparban 1100, a kereskedelemben csaknem 600 szövetkezet tevékenykedik. ezenKívül jelentős számú lakás-, illetve takarékszövetkezet működik.

Gazdaságpolitikánk jelentős szerepet tulajdonít a szövetkezeteknek. Ezt tükrözi a kormány múlt év februárjában es augusztusában hozo l határozata, amely a mező; gazdasági termelőszövetkezeti törvény által nem érintett területeken is meghatározta az állam] szervek és a szövetkezetek kapcsolatát, teljes önállóságot biztosító új- érdekképviseleti rendszerüket és hatályon "kívül helyezte a szövetkezetek fejlődését gátló, elavult ioRszahályokat.

1970. július í.. szombat