Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
A X. fjfívttiontgresszus tiszteletére: Sokat ígérő felajánlások a Ualvani Lenin Tsx*l»en A közei hat es fél ezer holdon gazdálkodó hatvani Lenin Termelőszövetkezetben is élénk visszhangra talált az MSZMP X kongresszusa tiszteletére országszerte Kibontakozó munkaverseny- mozgalom. A közös gazdaság dolgozói a közelmúltban tették meg felajánlásaikat a/ eredményesebb munka, a nagyobb jövedelem elérése érdekében. Ezekről beszélgetünk Hangácsi Viktorral, a tsz párttitkárával és Kovács J ános üzemgazdásszal. — A vállalások brigádgy illések során születtek — mondja a párttitkár. — A növénytermesztésnél, az állattenyésztésnél, valamint a gépműhelyekben dolgozó kollektívák felmérték azokat a feladatokat, amelyek a rendelkezésre álló személyi és technikai lehetőségek maximális kihasználásával leghatékonyabban segítik elő az éves terv teljesítését. A mezőgazdaságban időszaki munka folyik., érthető, hogy a vállalások jó része a kenyér- gabona s egyéb áru. termény betakarításával kapcsolatos. Oldalnyi terjedelműek a termeléssel kapcsolatos számok, bejegyzések az üzemgazdász zsebnoteszében. — Az aratási munka „első felvonásán” már túl vagyunk — mondja Kovács János. — Ez azt jelenti, hogy az őszi és tavaszi árpánkat mind a 440 holdról betakarítottuk. Tizenkét és fél, illetve tizennyolc mázsás átlagtermésünk volt, amivel elégedettek vagyunk. Teljes egészében levágtuk a 330 holdnyi káposztarepcénket, magját már le is szállítottuk a Magtermeltető Vállalatnak. E terület tarlóhántását is befejeztük. A munka dandárja azonban még hátra van: több mint kétezer hold búza várja az aratást. Ha nem jön az esős idő, már egy héttel ezelőtt megindulhattak volna a kombájnok. Sajnos késik a munka megkezdése. Számoltak a gyors munkát igénylő helyzettel SZK 4-es gépeink kezelői is, akik felajánlották, hogy rendszeresen hosszabbított műszakban dolgoznak, s lerövidítik az esetleges meghibásodások javítási idejét. Tervük az, hogy a gépekkel naponta több mint 150 holdról vágják le a termést, oly módón, hogy a legminimálisabb mennyiségű szem vészén kárba, A hatvani közös gazdaságnak számottevő a kertészeti területe: zöldborsót 131, paprikát 120. paradicsomot 89 holdon termelnek. A borsó összesen 1224 mázsával fizetett. Sajnos 4 vagonos — körülbelül 280 ezer forint, értékű — kiesés is bekövetkezett. mivel az aralógép gyakori meghibásodása miatt annyira eltolódott a munka, hogy a közben szárazra beérett borsót néhány holdról már lehetetlen volt betakarítani. — Kitűnő a termésünk viszont paprikából és paradicsomból, Száz, illetve százötven mázsás holdankénti átlagra számítunk — közli Kovács János. — Kertészetit dolgozóink vállalták, hogy gondosan végzik a szüretet, fokozottan ügyelnek arra, hogy a szedés során az árut ne sértsék meg, ez egyúttal biztosíték arra, hogy az értékesítésnél sem a gyári felvásárló, sem a magánvevő minőségi reklamációval ne éljen. A termelőszövetkezett állattenyésztési ágazatának évi bevételi terve: 15 millió forint. Eddig 90 hízómarha (80 százalékát Franciaországba exportálták), 390 pecsenyebárány (nagyobb tételben Görögországba szállították), A gyártó kérte: olcsóbban adják a cipőt A cipők eresk cd elem bt n nem okoz túlságosan nagy örömet az a tény. hogy már a nagykereskedelem szinte minden második pár cipőnél a legmagasabban megállapítható árat alkalmazza és ez alól a gyermekcipők egy része sem kivétel. Persze, az árak nagykereskedelemektől függően változóak, ezért a ci- 'pőboltok árgus szemmel figyelik, hogy melyik nagytér árjegyzéke kínál ol- esób árut, és ha lehet, attól vásárolnak. Ez azonban a szállítási és más akadályok miatt nem mindig sikerül és előnyben részesítik általában a helyi cipőipar termékeit is. Olyan érzése támad az embernek, hogy az ipar helyett főleg, a kereskedelem „csatornáiban” csapódik le a többlethaszon az olcsóbban gyártott cipők esetében. Ezt főleg a nagykereskedelemre vonatkoztatják a kiskereskedők, és nehéz lenne igazságot tenni, hogy valóban hol marad az árrés kihasználásából adódó pénz. Mindenesetre a vásárló jár rosszul... Ezért szimpatikus a Salgótarjáni Cipész Ktsz kikötése, hogy az általuk gyártott cipőknél az árengedményt a vásárlónak kell átadni s amennyivel ők olcsóbban adják az árut. a kereskedelemnek, annyival kevesebbe kerüljön az a boltokban. Mivel a férficipőket ebben a ktsz-ben, jobb technológiával, olcsóbb nyersanyagból gyártják, páronként harminc forinttal olcsóbban tudják előállítani. Kikötésük, hogy ez a harminc forint az eladási árnál is jelentkezzék, vagyis ennyivel olcsóbban vehessék meg- cipőiket a vásáriók és ne a kereskedelem „emelje le” ezt az összeget. A kereskedelem becsületére legyen mondva — betartják a ktsz kikötését, és valóban ennyivel olcsóbban adják a salgótarjáni cipőket. Amiért mégis szóba hozzuk ezt a ..kikötést”, azt az a tény magyarázza, hogy még sok ilyen — a gyártók által kínált — árengedmény „veszik el” azokban a bizonyos csatornákban, élve... vagy talán visszaélve a szabad ár lehetőségeivel. Pedig akihez az ipar postázza ezeket a kedvezményeket, az a vásárló ... Kár, hogy nem mindig kézbesíti hozzánk a kereskedelem ... K, E. A Baranya megyei Építőanyagipar! Vállalat bükkösdi üzemében levő 4 db mészégető kútkemencéjének üzemeltetéséhez vállalkozókat keres Jelentkezés: a vállalat gazdasági igazgató helyettesénél. Pécs, Alkotmány u. 77. sz. alatt. Bejárat. Rókus utca felől. 4300 liba és közel tízezer hektoliter tej került értékesítésre, ami lényegében a félévi terv túlteljesítésének felel meg. Az állatgondozók elhatározták, hogy a takarmányok elkészítését, tárolását a jövőben úgy végzik, hogy azok tápértéke ne csökkenjen. A napi etetésnél pontosan betartják az időt, s különös gondot fordítanak az istállók, karámok rendben tartására, a higiéniára. A vállalások végső célja egyébként az, hogy az állatok a legjobb osztályba sorolva kerüljenek értékesítésre. Mintegy félszáz traktorral, tehergépkocsival és egyéb géppel rendelkezik a Lenin Tsz. Az itteni kollektívák közös felajánlása: gazdaságosabban működtetik a gépeket, megszüntetik az üresjáratokat, s kevesebb üzemanyagot használnák fel. A szükséges karbantartásokat pedig a normaidőn belül végzik el minden esetben. Ebben a közös gazdaságban intenzíven foglalkoznak az újításokkal is. Nemrég készítettek például egy olyan berendezést, mely gabonakombájnra szerelve, azt lucernakaszálásra is alkalmassá teszi. A szerkezet a takarmányt nemcsak levágja, de rendre is sodorja. Ez utóbbi munkához tehát nem kell már külön gép. ezáltal közel százezer forint takarítható meg. A hatvani Lenin Termelő- szövetkezetben összesen 580 ember szorgoskodik a mun- . kaverseny-felajánlások teljesítésén. Ezen belül 11 brigád a legrangosabb célt, a szocialista cím megszerzését is maga elé tűzte. Veiket Árpád Központi Kohászati Múzeum A Lenin Kohászati Művek, alapításának 200. évfordulója tiszteletére, a Központi Kohászati Múzeumot új, a réginél méltóbb helyre költöztette. Az átalakítás befejeződött és új helyén, Lilla- füred-Hámor községben megnyitotta kapuit az Európában egyedülálló kohászati szakmúzeum, A múzeum épülete, 1778-ban épült. Műemlék epület. annak idején a Diósgyőr—hámori Vasgyár első hivatalháza volt. A Központi Kohászati Múzeumban a. nyersvasgyártás- töriénet, acélgyártás-történet, a kovácsolás, a hengerlés fejlődését bemutató termek vannak. (MTI foto: — Irmai István felv. — KS) Szakemberek, szakmunkások a hevesi járásban Kié a 90 ezer hold gondja ? Napjainkban egyre többet elhangzik a megállapítás: A mezőgazdaság fejlesztéséhez nem elég csupán a műszaki, technikai feltételeket megteremteni. égető szükség van a sokoldalúan képzett szakemberekre, helyesebb kifejezéssel, a szakmai vezetőkre. Hiszen akármilyen jól el is van látva egy termelőszövetkezet gépekkel, korszerű épületekkel, mégsem lehet eredményes a munka, ha a vezetés nem képzett szakemberek kezében van. Ezért érdekes az a felmérés, amelyet a közelmúltban a Hevesi Járási Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya készített a termelőszövetkezetek szakember-ellátottságáról, valamint a szakemberek élet- és munkakörülményeiről. A jelentés egyértelműen tükrözi, hogy bár az utóbbi években , jelentős számban kerültek a közös gazdaságokba képzett szakvezetők, a helyzet azonban mégsem ■mondható kielégítőnek. A járás 18 termelőszövetkezetének közel kilencvenezer hold a földterülete s ehhez képest meglehetősen alacsony az egyetemet, főiskolát, felső- és középfokú technikumot végzettek száma. Ebből következik, hogy a Mezőgazda-sági és Élelmezésügyi Minisztérium által javasolt 1300— 1500 hold terület helyett az egyetemei, főiskolát végzett szakvezetőkre közel 3200 hold jut. s amíg az lenne az ideális, hogy 600—800 holdra jusson egy-egy felsőfokú technikus, addig a járásban közel négyezer hold terület tartozik ezekhez a szakemberekhez. Egyedül a középfokú technikusoknál jobb ennél az arány, bár a helyzet még ott sem optimális. Különösen hátrányos, hogy a járás négy termelőszövetkezetében nincs egyetemet végzett szakember, másik két termelőszövetkezetben pedig felsőfokú technikus sem. Hátrányos. az is, hogy a szakemberelv megoszlása is eltérő és nem arányos. A termelőszövetkezetek a gondok megoldása érdekében az 1969—1973 közötti időszakra úgynevezett szakemberfejlesztési tervet dolgoztak ki, de az elképzeléseket a valósággal összevetve az derül ki. hogy a tervek céltudatos valóra váltása csak a közös gazdaságok kisebbik részére jellemző. Sajnos, nem csupán a szakmai vezetők vannak kevesen a területhez és a nagyobb feladatokhoz viszonyítva, hanem a szakmunkások is. A szövetkezeteikben jelenleg mintegy 1250 szakmunkás dolgozik, s számuk ötszázzal növekszik majd 1973 végére. Még. ha ezt a növekedést figyelembe vesszük is, a létszám akikor is kevésnek mondható. S különösen elgondolkoztató az. hogy a járás közös gazdaságaiban például alig vannak képzett sertéstenyésztők. Számuk jelenleg 55. ami —. ha a sértés- programra gondolunk — aligha biztató. A következő ötéves terv irányelvei között pedig kiemelt helyet foglal el az állattenyésztés fokozott fejlesztése, a szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek hálózatának kiépítése. A jelen, de még inkább a jövő tükrében a számadatok nem hangolhatnak senkit sem túlzott derűlátásra. Annak ellenére, hogy senki sem kételkedik az elmúlt évek eredményeiben s megérti a gondokat is, világosan kibontakozik az a tény, hogy a termelőszövetkezeteknek jelentős lépéseket kell tenniük ahhoz, hogy a szakember- és szakmunkás-ellátottság helyzetén javítsanak. A mezőgazdaság műszaki- technikai forradalma — ami már nem utópia, hanem a jelen valóság — nem oldható meg képzett szakemberek és szakmunkások nélkül. Kaposi Levente • m Otven nap Olaszországban Kereken ötven napot töltöttek Itália kék ege alatt, több mint másfél hónap után érkeztek vissza a közelmúltban Egerbe. — Odafelé repülőgéppel utaztunk Milánóig — kezdik a rögtönzött „élménybeszámolót” —, majd vonatoztunk vagy négyszáz kilométert... Genováig sajnos nem sokat láttunk, mert liajnaltájt értünk a határába, de innen viszont annál jobban kárpótolt bennünket a csodálatos tengerpart, élményt jelentettek a nagy hegyék, a hosszú alagutak. Aztán megérkeztünk Pisába, amelynek környékén volt a fő állomáshelyünk, az állandó szállásunk ... Az ember a híres ferde toronyról várná a folytatást, az olasz nagyváros leírására, jellegzetes mindennapi eleiére kíváncsi, á turista-sztorikra számít — ám a két egri, Tóth József és Bárdost Zoltán gyárakról, üzemekrőj, munkáról beszél. A rendkívül fejlett falfeldolgozó ipart emlegeti, s elárulja: számukra ezek is jelentették az igazi élményt, * Érdekesebb volt a ferde toronynál A Heves megyei Bútoripa - ri Vállalat brigádvezetője, technikusjelöltje ugyanis annak idején hivatalos megbízással lépett a repülőgépbe: tapasztalatcseréié ment a külföldi országba. — Komoran is készültünk rá, mihelyt az igazgatónkból megkaptuk a ..startengedélyt” — emlékszik a fiatal Bárdost — Kei hónapon keresztül heti két alkalommal nyelvtanártól vettünk leckéket, s otthon minden szabad időnkben a szótárt böngésztük. Sokat jelentett ez a. tanulás, de valójában csak odakinn, Casccinában szedtük össze mindazt, amivel mór úgy ahogy megértethettük magunkat munkánk közben. — Ez a Casccina valami húsz ' kilométernyire lehet ■ Pisától, s tulajdonképpen egy húszezernyi lakosú kisváros. Egertől jóval kisebb település, de legalább harminc olyan bútorüzeme lehet, például mint - nálunk a BUBIV új gyáregysége! S rajtuk kívül van még három faipari gépgyára is ... Mi ketten pontosan az egyik ilyen gépgyárban kezdtünk feladatunkhoz: a Bacchicégnél töltöttük az első két hetet, hogy összeszerelésük, csomagolásuk, útnak indításuk során ismerjük meg azt a hat gépet, amely egyébként éppen hozzánk, az egri vállalathoz lett irányítva. Ügy gondoltuk, hogy az lesz a legjobb, ha a korábban rendelt importgépekkel idejekorán megbarátkozunk! — magyarázza Tóth József. — Aztán, ahogy a szállítmánnyal elgurult a kamion- kocsi, újabb két hétre Bep- pe úrék szék- és kárpitosüzemébe mentünk, míg végül ugyanennél a tőkésnél további két hetet a fa- szobrász-műhelyben .,leselkedtünk”. így' mondom, hogy -lesekedtünk, mert az üzemekben — ahol már munkavégzés közben figyeltük az ügyes berendezéseket, — voltaképpen minden gépnek megvolt a gazdája, s nekik természeteim dolgozniuk kellett a szerszámokkal. Legfeljebb néha- néha tudtuk elcsalni tőlük a gépeket egy-egy kis időre. Viszont annál többet aktat- gattak bennünket az olasz szaktársak, úgy, hogy a tudásukból, ügyességükből sok „ragadt” ránk .. , Ügyes kis gyárak Egy darabig egymást váltogatják a szóban, de az előtoluló élményeknek nem sokáig tudnak parancsolni, egykettőre felborult a „rend”, s bocsánatkérő mosolyok kíséretében Tóth József is, Bárdosi Zoltán is belevág a másik beszédébe: — Roppant tetszett nekem, hogy a viszonylag kis létszámú üzemek is milyen nagy eredményeket produkálnak! Őszintén. csodálkoztam Beppén, aki egy személyben volt a íő tulajdonos, az igazgató, a tervező- mérnök, a kereskedő, az üzletember. Imponált, hogy olyan sok mindenhez értett, s szimpatikusnak találtam azért is, mert bizonyos fokig demokratikus elveket vallott, figyelemmel hallgatott minket, amikor a nyolcórás műszakokat emlegettük, vagy' éppen a munkahelyi öltözőkről, íürdóK- ról beszélgettünk. — Érdekesnek és hasznosnak találtam, hogy' a város minden bútorüzemének önálló bemutatóterme van, s magának a városnak — a városi tőkéseknek — két nagyobb, többszintes közös kiállítóház is rendelkezésre áll a legújabb, legkorszerűbb, legpraktikusabb, vagy éppen legolcsóbb termékek propagálása/» — Beppe üzemében például minden dolgozónak saját gépkocsija van. Voltunk egy-két olasz munkás otthonában is: modern, szép, jómódra vall ... Annál furcsább volt viszont tapasztalnunk, hogy — ha jött a jelzés — Beppe úrnál is sztrájkolták. S bizony, ahogy jobban elbeszélgettünk a kinti emberekkel: nekik is éppen elég okuk van még a panaszra! Hagyományt teremtettek Az ötven nap alatt rengeteget láttak, hallottak, tanultak — jutott idő a szórakozásra is, jártak' Livornó- ban, Vioreceóban, Firenzében — nagyon hasznos volt a külföldi tartózkodás. — így értékeljük mi is — sommázza beszélgetésünk végén Kormos Pál igazgató —, ezért áldoztunk rá, s költünk a jövőben. Azt tapasztaltul: korábban is, s főleg az idén, amikor egyébként ösz- szesen tizenhatan — főként a beosztott dolgozók közül — voltak külföldön, Moszkvában, Kijevben, Leningrád- ban, Lipcsében, Kölnben, s Olaszországban — hogy a kiadott pénz szépszerével kamatozik, a „szellemi” import sokat ér, sokat segít mindennapi munkánkban. A műszaki fejlesztési alap terhére. most már valóságos hagyományt teremtettünk a szakmai utazásokra, s bízunk benne, hogy nem bánjuk meg ... Gyóni Gyula 1970, julius 2aU
