Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Mi volt a bűne Zana Károly na k ? — Nekem mindegy, hogy ki az igazgatója ennek a gyárnak, de így megsemmisíteni ,. kirúgni egy . embert... — Elmarták innen azt az embert. Mert másnak keltett a helye ... — Ha nem itt történik, el se hiszem. Mert nem nevetséges, hogy éveken at mindenkinek jó volt, most akarták elvinni az ország legnagyobb cementgyárába igazgatónak, aztán egyik napról a másikra még innen is elzavarták... — Ast írta róla az a pesti újság, hogy lebecsüli a munkásokat. Tudja, ki az apja ennek az embernek:’ Egy kubikos ... — Megrendeztek itt mindent, mint egy színházban szokás ... — Azzal a tízperces dologgal. mi se értettünk egyel, de amikor elfogadták, a párttitkár és az szb- titkár is ott volt. Miért nem akkor szóltak? — Nekem, mint kommunistának, jogom van tudni, mi lett Zana Károllyal? Amikor úgy volt, hogy Vacra helyezik, akkor járási, a megyei elvtársak is melle állták es javasolták. De hol voltak akkor az elvtársak, mit csináltak, amikor a váci kinevezés helyett a munkakönyvét adták át Zana Károly- nak .. ? Ahány ember, annyi vélemény, de a téma mindig ugyanaz. Mer): Bélapátfalván hetek óta egyébről sem beszélnek. mint Zana Károly leváltásáról. Az emberek találgatnak, érdeklődnek: vajon mi is történt? Vajon mi is a teljes igazság? Kérdéseikét, kérésüket is tolmácsoltuk. amikor az egri lakásán felkerestük a volt igazgatót és megkértük: mondja el. mi történt, hogy megtudjuk végül is, mi az igazság? — Április 11-én telefonértesítést kaptam az Építési es Városfejlesztési Minisztérium személyzeti főosztályáról, hogy 13-án utazzak fel a minisztériumba és keressem meg a személyzeti főosztály- vezetőt. Fogalmam sem volt, hogy miről van szó, de azt válaszoltam, hogy 13-án nem tudok menni, mivel a Heves megyei jubileumi kiállításon építők napja lesz, s ezen nekem ott kell lennem. Azt válaszolták, hogy rendben van, majd 1,3-a után találkozunk. A kiállításon találkoztam Andrejko Gyulával, a Cement- és Mészművek vezérigazgatójával, s tőle tudtam meg, hogy miért is akarnak voltaképpen Pestre hívni: közölte" velem, hogy engem akarnak kinevezni a Dunai Cement Művek igazgatójának. Felmentem Pestre, ahol valóban közölték velení: az a tervük, hogy én legyek a Dunai Cement Művek igazgatója. Természetesen örültem a megbízatásnak, de mivel én nagyon jól éreztem magam Bélapátfalván, ezért hat nap gondolkodási időt kértem. Végül is igent mondtam. A váci városi pártbizottság 1970. április 29-i ülése a Heves megyei pártszervek és az iparág vezetőinek javaslatára elfogadta személyemet, a vezérigazgatótól pedig még aznap megkaptam a szóbeli kinevezést is. — Itt álljunk meg egy pillanatra, mert úgy véljük, hogy az ügy szikrája ekkor lobbant lánggá... — Igen. Június 2-án leváltották Andrejko Gyula vezérigazgatót. A hír percek alatt megérkezett. Bélapátfalvára is, ahol már néhányon — legalábbis elméletben — igencsak megbarátkoztak a várható magasabb pozíciókkal. A vezérigazgató leváltása után azonban azt gondolhatták: leváltották a vezért, lehet, hogy nem is Zana Károly lesz ezután a DCM igazgatója, tehát én is, de ők is maradnak korábbi beosztásukban. — De hiszen ekkor még senki sem tudta, hogy vajon az új , vezérigazgatónak lesz-e más jelöltje, vagy ő is éppen önt javasolja a DCM igazgatójának? — Ezt már nem várták •®eg. írlak egy levelet a Népszavának, s énnek nyomán jelent meg a cikk. — A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára úgy nyilatkozik e cikkben, hogy a vállalati szakszervezeti bizottság helyesen járt el. amikor kifogást emelt a tízperces mozgalom bevezetése ellen. — A tízperces mozgalom lényegét és történetét — amit a cikk bírált — hadd mondjam el. Rendszeresen tapasztaltuk. hogy u műszak letelte előtt a dolgozók jó része már lemosakodva, felöltözve a hűtőtorony mögött varia a műszak végét jelző dudaszót. 1970. április 21-én púrtcsúcs- vezetőségi ülés volt a gyárban, amelyen elmondottam, hogy az önkényesen megrövidített műszakok meglátszanak a termelésen, a termelékenységen is, és ezen mielőbb változtatni kell. A vita során az egyik pártvezetőségi tag — tehát még csak az ötlet sem az enyem volt — azt javasolta, vezessük be, hogy a blokkot csak tíz perccel a műszakváltás után adják ki a dolgozóknak. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy a munkaidőt mindenki ledolgozza. — Részt vett-e ezen az ülésen a pártcsúcsvezetöség titkára, és a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára? — Igen. és akkor egyikük sem kifogásolta a tízperces mozgalom bevezetését. — Az említett Népszavacikkben viszont mindketten azt nyilatkozzak: Ön nem kérte ki a véleményüket, és törvénytelen volt a mozgalom bevezetése. S hogy ön csak akkor vonta vissza az egészet, amikor a gyári szak- szervezeti bizottság közbelépett ... — Nem tudok mást mondani: a partcsucs vezetőségi ülésen mindketten ott voltak, és mindketten megszavazták a tízperces mozgalom bevezetését. Fölöttébb szomorú az is. hogy a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára nem kérte ki az Építő- Fa- és Épi- tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete Heves megyei Bizottsága titkárának véleményét. Ugyanis nem volt vétó. A MÁTRA VIDÉKI mély- művelésű bányáik megszüntetésének idején meglehetősen sok emberit: terhelt az elhelyezkedés gondja, ennélfogva érthető örömmel fogadták egyebek mellett a Nehézipari Építő Vállalat petőübá- nyai új telepének kialakítását is. Az örömbe aztán időközben — váratlanul — ülöm csöppeni: Más volt az ígéret, mint amilyen tényekkel szembe kellett nézni. Kevésbé sikerült az indítás. többnyire hiányoztak az üzemszerű feltétetek. Szervezetlenség, (kapkodás, gyakori anyaghiány akadályozta a kibontakozást. Legfeljebb egy- egy negyedév tervét ismerték, így a munka bizonytalanná. vontalottá vált. Jóllehet, a termelési grafikon felfelé ívelő vonalat mutat — két esztendeje, az egyetlen negyedévben 1.2 millió forint értékű munkát végeztek, a tavalyi program már 16 volt és 23 az idei célkitűzés — a telep korántsem adhatta azt, amire valójában képes lett volna. Felőrlődtek a ,,tartalékok”, sok energia elveszett. Ilyen előzmények után érthető érdeklődéssel kerestük fel a minap a NÉV Vertikális Gyáregységét Petőfibá- nyán, hogy megtudjuk: történt-e valami változás, várható-e a lehetetlen állapotok javulása. A témáról Tóth István műszaki vezetővel, Fügédi József vállalati szaktanácsadóval es Nagy Miklós műhely- bizottsági titkárrá! beszélgettünk. Mint szavaikból kitűnt: A tapasztalatokból természetesen igyekeztek levonni a tanulságot ... Persze, az idei programot még így is csak májusban kaphatta a pető- fibányai telep. S noha körvonalaiban már egyes réSzleMégpedig azért nem, mert a vállalati szakszervezeti bizottság sem az építők megyebizottságának, sem a vezér- igazgatóságnak nem jelentette be írásbeli kifogását a pártcsúcsvezetőségi ülésen elfogadott. és az általam bevezetett tízperces mozgalom ellen. így a vállalati szakszervezeti bizottság vétószándékát senki sem hagyta jóvá, tehát nem is volt vétó, nem is beszélhettünk vétóról. Ária viszont jó volt a ..vétóügy”, hogy megkezdődjön ellenem a hajsza. — Lebecsüli a munkásokat ... Nála csak mérnöknél kezdődik az ember ... Megromlott a viszonya a társadalmi szervekkel — vádolják önt az említett cikkben. — Mit is mondhatok erre? Bár büszke vagyok, hogy mérnöki képesítésem van —, mert nem kis erőfeszítésembe került —, de azt sohasem tartottam többre, mint amennyit valójában ér. Legalább annyira tisztelem a becsületes, a szorgalmas, a tisztességes embereket, mint a mérnöki diplomámat, mint önmagamat'. Annál is inkább, mert apám is a legegyszerűbb emberek közül vaió. Summás, kubikos volt. És hogy megromlott a kapcsolatom a társadalmi szervekkel? El kell mondanom, hogy 1956'-töl vagyok a párt tagja. Az ellenforradalom után a vezetésem alatt a Hejőcsa- bai Mészüzemben indult meg először a termelés a vállalaton belül. Részt vettem a pártszervezet megszervezésében, .tagja vagyok a bélapátfalvi gyár pártcsúcsvezetősé- gének — még nem mentettek fel —, az Egri Járási Párt- bizottságnak. a járási párt- bizottság mellett működő közgazdasági bizottságnak. Evek óta pártnapokat tartok — Felsőtárkány, Balaton, Bekölce lakói a megmondhatói —, ha a gazdasági munkám engedte, valamennyi társadalmi ünnepségen részt vettem. Ez évben is kettőn tartottafti én az ünnepi beszédet. — Térjünk még vissza az eseményekhez: az új vezér- igazgató a kialakult helyzet után anélkül, hogy meggyöteit, így például a 'negyedik- negyedéves feladatokat is ismerik, a harmadik negyedéves operatív terv ma sincs kész. Petőfitoányán — sajnos — már ezek is javulásnak számítanak. Némileg mentségül szolgál azonban az, hogy szinte a telep kialakításával egyidejűleg maga a vállalat is sokat változott, más profilt vett fel, ezt szokni kell, s az újabb körülményekhez való alkalmazkodás nem olyan könnyű. A vertikális gyáregység problémái javarészt a vállalat gondjaiból adódtak, közös a „tanulóidő”, aminek egyébként — mint emlegették — szerencsére talán már a végén járnak. Ám az ilyenféle magyarázatnál sokkal megnyugtatóbb, biztatóbb az, hogy a .központ - ban megelégelték a petőfi- bányai panaszokat, végre rendezni akarják az ügyet, a júliustól dolgozó vállalati szaktanácsadó tulajdonképpeni legfőbb feladata az itteni üzem helyes vágányra való terelése. AZ EDDIGI ALKALOMSZERÉ, műhelyrendszerű gyártás helyett nagyüzemi technológia megvalósítását tervezik. Mindehhez egész sor intézkedésre van szükség, bizonyos fokig át. kell alakítani a telepet, sőt időszerű annak bővítése is. A munkák mar megkezdődtek. A/, elképzelések szerint még az idén lehetővé teszik Petőíi- bányán a vállalat építőipari gépeinek, járműparkjának központi, korszerű javítását. Foglalkoznak egy modern íorgácscdóüzem megteremtésével, a cső- és armatúrasze- relde kialakításával, modernebbé szeretnék tenni a festőműhelyt, szervezettebb, rendszeresebb lesz a tmk- rrrunka. Lényegében a három helyett öt technológia: von a zödött volna, hogy mi az igazság és mi a rágalom az ügyben, végül is úgy döntött, hogy nem ön lesz a DCM igazgatója, — Ugyanakkor közölte velem, hogy korábbi beosztásomból is levált. Ami talán mindennél jobban fáj, az a négy mondat, ahogyan az új vezérigazgató a DCM igazgatói posztja helyett kiadta az utamat. Tessék, olvassa el. Tizenhét éve dolgoztam az iparban, és ezzel a négy mondattal adták ki munkakönyvemet : .Értesítem, hogy a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyáránál betöltött gyárigazgatoi munkakörének ellátása alól — az ÉVM Személyzeti és Oktatási Főosztályának hozzájárulásával — 1970. július 1-i hatállyal felmentem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Heves megyei Beruházási Vállalat kikérése nyomán 1970. július 3-i napjától ide kerüljön áthelyezésre, „Áthelyezve” munkakönyvi bejegyzéssel. A Bélapátfalvi Gyárnál gyakorolt cégszerű aláírási jogát 1970. július 1-i hatállyal megvonom. A gyárigazgatói munkakör átadása-átvétele tekintetében már külön intézkedés történt. Felhívom, hogy munkakönyvét — mellékleteivel együtt — a Bélapátfalvi Gyárnál vegye át.” 1970. június 30. Cement- és Mészművek Végh József vezérigazgató Az a Zana Károly tehát, aki közel két évtizedet dolgozott a cementiparban, aki hét éven át közmegelégedésre vezette, irányította a bélapátfalvi cementgyár életét, munkáját, akit a pártszervek, az iparág vezetői is szakmai, emberi értékei alapján akartak az ország legnagyobb cementgyárának élére állítani, az a Zana Károly néhány nap múlva már korábbi beosztásában sem felelt meg... Bőven van mit gondolkodni ezen az ügyön! Koós József lat (kepeznek a gyáregységben. Arra törekszenek, hogy a lakatosok mostani havi 20, az asztalosok kilenc, a villamos előszerelek 13 ezer forintos termelési értéke növekedjék, javuljon a termelékenység, ne legyen szükség az engedélyezett túlórakeret átlépésére. Jelenleg még több szakmunkásuk is hiányzik. Most megpróbálják a gyáregységet sokkal vonzóbbá teure. Időközben szélesedett a prémiumban részesülők tábora, jobban éreztetik az anyagi és erkölcsi megbecsülést a leg jobbakkal, a törzsgárdis- tákkal, kedvet teremtenek a szocialista brigádoknak a versenyzésre. Többet törődnek az ipari tanulókkal is, egy kiválóan szabadult fiatalnak 'megadják a 7,50-es órabért Is. s hatnál kevesebbet eg)- sem kap. „Beszálltak'' a vörösmajori intézet bővítésébe, korszerűsítésébe mintegy 100—110 ezer forint értékű segítséggel, a fiataloknak elfogadható szállást biztosítanak, hogy már idejekorán ragaszkodjanak üzemükhöz, munkaadójukhoz. A telep bejárata mellett megkezdték egy minden igényt kielégítő szociális létesítmény kivitelezését, hogy a fürdőig, öltözőig, ebédlőig ne kelljen a jövőben is százmétereket gyalogolni. Mindez, az új gyárral, üzemrészekkel megtarthatja a mostani embereket es .növelheti a táborukat. AZ EMLÍTETTEK nagy része inkább a jövőre tartozik. Viszont a jelené a féléves tervteljesítés, a javuló munka, a bizakodás, s ezek együttesen elfeledtetik a régi bajokat —, ha Petőfibányán és a vállalati központban 'is mmdenki így akarja. Gyanú Gyula Mi lesz a petőfibányai \ltV-vel ? n kormányrendelet szelleme - és az ecsédi valóság Az utubbi években — szinte non stop — napirenden szerepei a legkülönbözőbb fórumokon a lakosság szolgáltatási-javítási igényeinek minél tökéletesebb kielégítése. Kém túl régen, a múlt c\ őszén a gondok perspektivikus rendezése érdekében átfog» kormányrendelet jelent meg: zöld - utat a szükséges magánkisipari tevékenység számára. Lényegében arról van szó, hogy a szövetkezeti es az állami szektor — különösen a városok peremkerületeiben és a falvakban — nem tudja maradéktalanul kielégíteni a lakkosság szolgáltató-javító igényeit. (A konkurrcncia egyébként sem árt...!) így született meg a kormányrendelet, amely szorgalmazza az iparjogosítványok és az úgynevezett működési engedélyek kiadását nyugdíjasok és olyan üzemi, szövetkezeti szakmunkások számára, akik — másodállásban — szívesen végeznek, illetve végeznének ja- vitó-szolgáltatolpari tevékenységet. A kormányrendelet szel lemét megyénk vaiuiiien; - nyi községében megértetlek a tanácsok vezetői, — .sík Leseden nem. Néhány álla lati dolgozó — kőimé, e- sek — több alkalom mai működési engedélyért fordultak a községi tanácshoz. de kérésükéi küveu.e- zetesen elutasították ázz il, hogy a helyi tsz építőié i- gáujái.ak e» a barom >na- gánkisi párosnak sincs a községben elegendő munkájuk. tehát rájuk, illetve munkájukra így nincs szükség. Ugyanakkor mégis kontárkodásért volt kény - télén a községi tanács megbírságolni ugyanezeket a kőműveseket, ami azt bizonyítja: mégis szükség van a községben az apróbb javításokat xegzo kőművesekre! Erre való hivatkozással, — hogy hadd dolgozzanak végre működési engedéllyel! — újra előterjesztették kérelmüket az eesédi kőművesek. Hiába! (faludi) „Atkozott'' deszkafolyosók ti Egerben sok az évszázados, régi épület, s évről évre mind több közülük az olyan, amely az állvámyer- dők ölelésében megújul, megfiatalodik, örömmel tölt el az ősi, történelmi város éledése, az új köntösbe öltöztetett épületek látványa. Ezért csak dicsérni tudom az öreg házak orvosait, az időik ráncait eltüntető gondos építőket. De ... legyenek még gondosabbak! Mert hogyan is végzik munkájukat... ?! Felépítik állványaikat, a járdák fölé pallókat raknak, deszkaío- ly'osókat építenek, hogy alatta nyugodtan és minden veszély nélkül járhassanak az emberek. A deszkátólyro- sók két végére — a biztonság kedvéért — táblákat függesztenek: „Vigyázat, a magasban dolgoznak!” És hogy dolgoznak, ennek számtalan jelét tapasztalhatja a deszScafolyosóba szorított embersereg. Fejünk felett a deszkapallók között rések húzódnak, por hull a nyakunkba, hajunkba, szemünkbe, s a változatosság kedvéért olykor malter is lefróccsen. Igazán, nem akarok nyavalyogni. Tudom, hogy mindén új alkotás áldozatokat kíván. De kérem, a járdán siető, vagy ballagó emberek között igen sokan vannak, akik nem úgy lővén - ják a mártiriumot, hogy esetleg kiverje bal szemüket a malteríröccs. Nem kívánnak a fejükre malteros- kanalat. kőműveskalapácsot:, de függőónt sem. Még port sem a nyakukba, a hajukba. A deszkapallók réseit el lehet tüntetni, hogy ne érjék az embereket váratlan kellemetlenségek. Pardon: a réseket el kell tüntetni! S mindazoműl en még egy táblát is tennék az állványokon dolgozók szeme elé. Minket, járókelőket, ugyebár figyelmeztet a deszka- folyosók táblája: „Vigyázat, a magasban dolgoznak!” A magasban dolgozókat ekként lenne szükséges ri- gy-elmeztetni, óvatosságra inteni: „Vigyázat, odalent emberek járnák!” (pataky) Nemtörődöm utazás Közlekedésünk állandó fejlesztését, utazásaink korszerűbbé, kényelmesebbé, kellemesebbé, gyorsabbá tételét sajnos sokan meglehetősen hálátlanul fogadják. Ahelyett, hogy örülnének a ma már a legkisebb falvak, városok között is „lecsökkent” távolságoknak, a jó, vagy tűrhető járatoknak, az autóbuszoknak és a vonatoknak, lépten-nyomon rongálják azokat. Elegendő csupán néhány gépkocsin, vasúti szerelvényen végigpillantani, elkeserítő a látvány. Itt is, ott is csak a helyét látni a hamutartóknak, az ülőhelyek számtábláinak, a bőr- vagy szövethuzatot felhasogatták, sárral szennyezték, nem kímélték néhol még az ablak, ajtó üvegét sem! Hiba, hogy jó néhányan inkább csak az utazások végeztével vallják magukat k ult-úre in bereknek, közben felrúgják a legelemibb szabályokat is, megfeledkeznek környezetükről, s arról, hogy utánuk más is használja majd a kocsit. S baj az is, hogy nem figyelmeztetjük egymást, ritka a „hivatalos” ellenőrzés, kevés a megfelelő bírságolás, büntetés. Jo lenne, ha az egri. gyöngyösi, kál-kápolnai vonatokon, meg a többin. s valamennyi autobuszun kon ki-ki úgy erezné magáénak az ülőhelyet, a fülkét, hogy vigyáz rá, nem pusztítja oktalan módon. Annál is inkább, mert különben — ha nem is gondol erre — saját maga ellen is vétkezik felelőtlenségével. (—ni) Meleg víz — csak éjszaka ! Az egri. Hadnagy utcai lakótelep A/7-es épületének lakói az idén a sokévi átlagnál is többet bosszankodnak. A gondot a vízhiány okozza. Más esztendőkben is okozott kí- sebb-nagyobb zavarokat a vízellátásban az aszály, de az idei nyáron igazán nem lehet aszályos időről beszélni. Mégis, a vízhiány még súlyosabb. \ házban — mint a többiben is — két esztendővel ezelőtt cserélték ki a vízmelegítőket gázbojlerekre. Az új készülék akkor működik, ha megfelelő a víz nyomása. Sajnos, lassan egy hónapja használhatatlanok a készülékek egész nap nincs meleg víz lakásokban. Hideg víz csak csak akad. de meleg csupán éjszaka. Különösen nagy gond ez, ahol kisebb gyermekek vannak, márpedig az itt lakó családok zöm U}on. Fürdetésre, mosásra éjszaka nyílik lehetőség. Manapság nem ritka, az ilyen párbeszéd a ház lakói között: „Megyek, kiteregetem a ruhát, hajnalban mostam... Ú. én már este 11-re készen lettem a mosással . . Meleg víz ugyanis; csak este tízórá- tól reggel hatig vau. Hat óra tíz perctől „mintha elvágták volna”. A lakók panaszkodnak egymásnak, a KJK-nek, a gázosoknak, a vizeseknek, de megnyugtató választ és főleg »jelég vizet ez ideig sem kaptak . . . — d. — 1970. Július 2-í., esfltffrttfc
