Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Uganda Zambia Tanzánia közös akciója? DAR ES SALAAM: Szerdán Dar es Salaamba érkezett Milton Obote Ugandái és Kenneth Kaunda zambiai elnök, hogy megbeszéléseket folytasson Julius Nyerere tanzániai elnökkel, A megbeszélések homlokterében a brit nemzetközösség e három tagországának közös akciója all arra az esetre, ha Nagy-Britannia úgy határozna, hogy a fegyverszállítási embargót megszegve továbbra is fegyvereket szállít Dél-Afrikának. (Reuter) Börtönlázadás MILANO: Szerda délután ismét zavargások kezdődlek a milánói San Vittore börtönben. A fegyencek szokásos napi sétájuk befejeztével megtagadták, hogy visszatérjenek celláikba. A rabok és a fegy- őrök, majd a segítségükre érkezett csendőrök között ökölharcra került sor. A lázadók ezután elfoglalták a börtön nagy részét, kitörték az ablakokat, rendőrség és kormányellenes jelszavakat kiabáltak. A jelszavakat átvette az utcán gyülekező tüntető tömeg. A rendőrök erre az utcai tömegre támadtak. Űjabb verekedés kezdődött — ezúttal a börtönfalakon kívül. A közelharcokban többen megsebesültek. Kedden három vizsgálati fogságban tartott fogoly életét vesztette a cellájában tisztázatlan körülmények között keletkezett tűz következtében. A szerdai börtön- lááadást ennek tulajdonítják. Közel két óráig tartott, amíg a karhatalomnak sikerült megfékezni a zendülő rabokat. Két utcai tüntetőt őrizetbe vettek (UPI) fi brazil halálkommandó Ismét hallat magáról a volt és nemcsak volt rendőrökből verbuválódott brazíliai halálkommandó, amely véres gyilkosságsorozataival tette magát hírhedttéŰjabb áldozatait a minap Sao Paulóban találták meg. (Telefoto — AP — MTI — KS) Szerda esti külpolitikai helyzetképünk Tovább mélyül az olasz kormányválság A turisták tízezrei Itáliában valószínűleg nem vesznek észre semmi rendkívülit: a tenger ugyanolyan csábító, mint máskor és a városok patinás palotái a reneszánsz nagy mestereinek emlékét idézik, A múzeumok tele vannak messzi földről érkezett látogatókkal, akik nem nagyon törődnek azzal, hogy Itáliában lassan muzeális fogalommá válik — a politikai stabilitás is Az országinak ugyanis már hosszabb ideje nincs kormánya és a legutóbbi hírügynökségi jelentések alapján nem nehéz megjósolni, hogy egyelőre nem is lesz. A hír, amely alapot ad erre a kor mór jövendölésre így hangzik: Az egységes szocialista part, vagyis a szociáldemokraták vezetői visz- szautasították Giulio Andreotti kijelölt kormányfő javaslatait. Ezzel a döntéssel csaknem bizonyossá vált, hogy Andreotti nem alakíthat kabinetet. A kijelölt miniszterelnök csak hétfőn adta át nagyneflz USA külügyi szóvivőiének sajtóértekezlete WASHINGTON: Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Carl Bartch, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén hivatalos nyilatkozatban határolta el az Egyesült Államokat a brit kormánynak attól a döntésétől, amelynek értelmében haditengerészeti fegyvereket és felszereléseket szállít Dél-Afrikának. Bartch a továbbiakban közölte, hogy a kairói spanyol nagykövetség kebelében működő amerikai ügyvivő kézhez vette az EAK írásban átadott válaszát a 90 napos fegyvernyugvást és a tárgyalások megindítását szorgalmazó amerikai „békekezdeményezésre”. A szóvivő túlzottnak minősítette azokat a kairói lapjelentéseket, amelyek szerint az izraeli hadseregben 20 000 amerikai állampolgár szolgál. Azt mondotta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint összesen 20 000 amerikai állampolgár tartózkodik Izraelben, a kisgyermekeket és az öregeket is beleértve. A katonaköteles korban levők száma tehát jóval kisebb 20 ezernél — hangoztatta a szóvivő, de elismerte: lehetséges, hogy vannak köztük olyanok. akik valóban az izraeli hadseregben szolgálnak. Ley;frissebb: Az elrabolt Boeing Kairó felé tart BEJRUT: Az Olimpic Airways légi- irsaság Boeing 727 típusú épe — melyet az athéni re- ülőtéren raboltak el — fe- élzetén a hat gerillával, a ép személyzetével, és a vájci Vöröskereszt (a leg- íjabb jelentések szerint ,2jrüS SSé'ÁO, július 23., csütörtök egyetlen) képviselőjével, a várakozásokkal ellentétben nem szállt le Bejrut repülőterén. A gépnek szerda este fél hétkor (magyar idő) kellett volna Bejrútban földet érnie, a repülőtér irányító- tornyából azonban hamarosan azt jelentették, hogy megszűnt a rádiókapcsolat a Boeinggel. A legfrissebb — bejrúti — hivatalos bejelentés szerint a görög légitársaság, gépe Kairó felé tart. (AFP) hezen elkészült programtervezetét a potenciális koalíció pártjainak és az újságírók előtt ekkor fanyar iróniával jelentette ki: „Mindenesetre nagy margót hagytam, hogy a pártok vezetői számára maradjon elég hely az ellenvetések feljegyzésére.” Arra azonban valószínűleg Andreotti maga sem számított, ho'gy a szociáldemokraták még ezt a margót sem veszik igénybe és határozatuk egyértelműen nemleges lesz. Lépésük legfőbb okát a margóra írt jegyzet nélkül is könnyű megállapítani: a szociáldemokratáknak nem tetszik, hogy a megalakítandó „balközép” formáció egyik tagja, a szocialista pártváltozatlanul a kommunistákkal való együttműködés* bizonyos baloldali összmunka felé orientálódik. A szociáldemokraták ezzel a döntéssel megpróbálják az eddiginél is jobboldalibb kiadásban újjáteremteni a bal- középformációt, vagyis a szocialisták kihagyására kényszeríteni a résztvevőket. Ha ez sikerülne, még nagyobb lenne a lehetőség egy jobboldali kabinet megalakítására, amely — De Gasperi emlékezetes példája szellemében — legfeljebb nevében lenne centrista. A kereszténydemokraták jobbszárnya láthatólag felkészült egy ilyen kísérletre: Fanfani köré csoportosulnak azok, akik gyanúsan gyakran hangoztatják, hogy Itáliának „erőskezű kormányra” van szüksége. Vasúti szerencsétlenség Olaszországban GTOIA TAURO: Szerdán kisiklott a Palermo— Róma—Torino között közlekedő gyorsvonat a calabriai Gioia Tauro közelében, A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint hatan meghaltak, mintegy harminc utas megsebesült. Többek állapota súlyos. Négy kocsi fölborult. A kisiklást az okozta, hogy a mozdony teljes sebességgel, egyelőre még fel nem derített — akadálynak rohant. Nem tartják kizártnak, hogy merényletről van- szó, amely’ a Reggio— Calabria—Catanzaro „városvitá- val” kapcsolatos. (MTI) Az egyiptomi forradalom útja TIZENNYOLC esztendővel ' ezelőtt, 1952. július 23-án győzött az egyiptomi nemzeti demokratikus torradalom. Ezzel megkezdődött az a folyamat, amely az Egyesült Arab Köztársaságot a nem kapitalista fejlődés útjára, a harmadik világ antiimperia- lista politikát valló országai köré vezette. Faruk reakciós királysága ellen a Szabad Tisztek titkos S7,ervezete irányította a sikeres akciót. Ez a csoport 1938- ban alakult, programjaként Egyiptom függetlenségét és korszerűsítését írta zászlajára. 1950-ben alakították meg végrehajtó bizottságát, ennek Nasszer ezredes lett a vezetője. A következő hónapokban rohamosan kritikussá vált a helyzet Egyiptomban, a Szuezi-csatoma övezetében rendszeressé váltak a fegyveres összetűzések. 1952 januárjában a brit titkosszolgálat emberei, a királyi udvar tudtával, hatalmas tűzvészt idéztek elő Kairóban. Ezt használták fel ürügyként a statárium bevezetésére, a terror példa nélküli fokozására. BETELT A POHÄR, s a Szabad Tisztek cselekvésre határozták el magukat. 1952. július 23-án hajnalban a Nasszer és Amer vezette katonai egységek letartóztatták a királyhű tábornokokat — Khaled Mohieddin (marxista politikus, jelenleg az EAK Béketanácsának elnöke) páncélosai körülzárták Faruk palotáját. Győzött a vértelen forradalmi megmozdulás, nemsokára kikiáltották a köztársaságot. A nem is egészen két évtized, amely az egyiptomi évezredekhez képest Valóban rövid időszak, kiemelkedő eredményeket hozott a nagy múltú ország életében. Hozzákezdtek a földreformhoz, az iparosításhoz, a sivatag termővé tételéhez, államosították a Szuezi-csatomát. A múlt súlyos örökséget hagyott hátra: írástudatlanságot, pusztító népbetegségeket, elképesztően alacsony életszínvonalat, a nők teljes jogfosztottságát — mindezeknek felszámolása ugyancsak megkezdődött. A FEJ LÖD ßS bonyolult külső és belső körülmények között ment végbe. Egyipío- 'mot. kétszer érte agresszió: 1956 őszén angol—francia— izraeli támadás, • majd 1967 júniusában a?, izraeli roham. Az imperialista hatalmak többször szőttek összeesküvéseket a kairói vezetés ellen, kihasználták a szélsőjobboldali Muzulmán Testvéreket; nem vetették el a gazdasági zsarolás eszközét sem. Jelentkeztek azonban sajátosan belső problémák is. A július 23-i átalakulás végrehajtói különböző osztáiyérdekeket képviseltek, nern lehetett iíosszú távú. közös programjuk. Az ellentétek gyakran vezettek következetlenségekhez, ellentmondásokhoz, vargabetűkhöz, de vajon forradalmi fejlődési szakasz zajlik-e konfliktusok nélkül? Tizennyolc év múltán megállapíthatjuk, hogy az egyiptomi forradalom eszméje kiállta az idő próbáját. Az EAK ma az arab világ legtekintélyesebb állama, amely a megrázkódtatások ellenére jelentősen megerősítette belső helyzetét, megszilárdította nemzetközi tekintélyét, s az antiimperialista harc első vonalában küzd a közel- keleti helyzet békés és igazságos rendezéséért. Jó viszonyt épített ki a szocialista országokkal, amelyek a nehéz években önzetlen barátként álltak oldalára. Ennek az együttműködésnek alapvető szerepe volt és van Egyiptom védelmi képességeinek helyreállításában, a gazdasági nehézségek leküzdésében. A TÖRTÉNELMI évfordulón szívélyes köszöntésünk száll Kairó felé, s miközben új sikereket kívánunk az Egyesült. Arab Köztársaságnak, cselekvő szolidaritásunkat nyilvánítjuk a haladó arab erők harcával. (-Í) Toryk a porcelánboltban Tévedhetetlen tory ösztönnel találja meg az új brit kormány a vihart kavaró politikai témákat. Ha az elefántot, mint jelképet nem sajátította volna ki az amerikai republikánus párt, az angol konzervatívok bízvást igényelhetnék, hiszen elefánt módjára látszanak mozogni a politikai porcelánboltban. Általában száznapos türelmi idő jár egy új kormánynak, annak lejártakor vonják meg először tevékenysége mérlegét: a jól nevelt ellenzék is akkortól tartja illőnek a parlamenti csaták megkezdését (kivéve az olyan hatalomhoz szokott urakat, mint'Brandt, kereszténydemokrata ellenzéke, amely az első naptól fogva képtelen leplezni is méltatlankodását az annyira megszolgált hatalomvesztés követkéztében). Hogy most mégis alig harminc nap múltán már eseménydús tory kormányzási tevékenységre tekinthetünk vissza, az aligha válik Heath és kabinetje dicsőségére. Ritkán volt kormánynak ennyire meghökkentő nyitánya^ lehet, hogy a konzervatívok rá akartak licitálni a világszerte megrökönyödést okozó választási eredményre? Mindenesetre alig foglalták vissza a bársonyszékeket a toryk, máris börtönbe hurcolhatták Észak-Irországban az elnyomott katolikus kisebbség parlamenti képviselőjét, Bernadette Devlint. Mintha csak jelezni kívánta volna a londoni kormány, miként kezeli majd a faji, vallási és egyéb társadalmi problémákat — otthon és a világban is. Hasonló makacsságra buzdította a konzervatív kormány a brit kikötők gazdáit — ennek eredményeképpen robbant ki a dokkmunkások sztrájkja, amit a kormány a szükségállapot bevezetésével akar letörni. Igaz, az ellenzéki padsorokba került Munkáspárt mit sem vethet a bo- ryk szemére, hiszen maga is ezzel az eszközzel élt 1966- bam. A lényeg azonban az, hogy a jórészt a dolgozók választási passzivitása folytán hatalomba került konzervatívok a tőke szemében állni akarják az erőpróbát, A külpolitikában először egy viszonylag kellemesnek ígérkező közös piaci csatlakozási tárgyalássorozat megnyitása várt a Heath-kor- mányra. Hiszen immár nem kell félnie Londonnak a De Gaulle-i vétótól, sőt: éppen Párizsba vezetett a kormány „legelegánsabb.jának", Doug- las-Home külügyminiszternek az első hivatalos útja. A nyugatnémet gazdasági túlsúly és a két polgári — konzervatív kormányzat gyanakvása a bonni szociáldemokratákkal szemben, ösztönösen is közelítette Londont és Párizst. Szóba került még a brit és a francia nukleáris együttműködés már De Gaulle által javallott terve, amihez azonban Párizsnak még egyet kell lépnie a NATO katonai szervezete felé. Ha pedig a franciák és az angolok politikailag közelednek egymáshoz, megpidhatóbbnak látszanak a közös piaci csatlakozás útjában ma is ott álló, a brit gazdaságra nagy terheket rovó akadályok, a mezőgazda- ságiak és a nemzetközösségiek. Bárha a toryik sem felejthetik, hogy egyre nő a csatlakozás hazai ellenzéke: erre utalt a brit megbízott beszéde a brüsszeli nyitányon, amikor a „túlzottan magas ár” enyhítésére intette a „hatokat”. Ha tehát a nyugat-európai lépéseivel nem bizonyult is elefántnak az új brit külpolitika, annál több porcelánt ver le Afrikában és Ázsiában. A toryk eleinte a wilsoni Szueztől keletre kivonulási program teljes elvetését vallották, mostanság viszont már maguk kezdik fontolgatni a visszavonulást korábbi elképzeléseiktől. Hiszen az 1968-ban bejelentett brit katonai kivonulásra építette terveit a Perzsa-öböl valamennyi állama, s ekként az angol csapatok és támaszpontok megmaradásának eshetősége heves tiltakozásokat váltott ki olyan Nyugat-barát rendszerekben is, aminő az iráni vagy a kuwaiti, a haladó irakiról nem is szólva. A toryk elérték, hog/ a perzsa sah követelje tőlük a gyarmatosítás felszámolását az öbölben . . . Szerves része a tory külpolitikának az afrikai fehér rezsimekkel való „szótértés”. Már Wilson megpróbálta, s kiderült, hogy ez csak London engedményeivel képzelhető el. S amitől a nemzetközi tiltakozóhullámot félve a Munkáspárt elállt (noha suba alatt megrögzött létfontosságú gazdasági kapcsolatokat), azt a konzervatívok konokul vállalják. A Nemzet- közösség többségének tiltakozása ellenére bejelentették a londoni alsóházban a fegyverszállítást a dél-afrikai fajüldözőknek. Ráadásul a brit kormány jelezte, hogy kész megvétózni bármilyen embargót kötelezően (tehát nemcsak „ajánlva”) kimondó biztonsági tanácsi határozatot. Ezután aligha lesz meglepő, ha következik — logikusan — a lépés a rhodésiai lázadó fajüldözőknek a korona kebelébe való vissza- csábítására. S történt mirtdez alig harminc nap alatt. Nem hiába tartják a konzervatívokat „kormányzásra termettnek”. Avar János Még a hadseregben tiltakoznak is • • • BONN: Az NSZK igazságügyi hatóságainak az a döntése, hogy megszüntetik az eljárást Molinari tábornok, háborús bűnös ellen, felháborodást keltett még a nyugatnémet hadsereg katonái között i6, íís ez ellen a döntés ellen foglalt állást a Bundeswehr katonáinak egy csoportja, amely aláírta a Soldat—70 elnevezésű memorandumot. f Molinari, mint a fasiszta Wehrmacht őrnagya, 1944-ben részt vett számos ellenálló kivégzésében. A Szocialista Német Munkásifjúság országos vezetősége szintén tiltakozott az ellen, hogy Molinarival szemben megszüntették a íróság! eljáx'áe*.
