Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
imA& SPROLET ARJAI* EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 168. szám ÁRA 1 FORINT 1970. július 19., vasárnap Az aratási helyzet tovább romlott Faíraháiiyí borsó a lakók panasza (4. oldalon) Gyerekek a szülők között (6. oldalon) Felnőtt a karnevál Szerdán országszerte félbeszakadt az aratás: a helyzet a hét végére —, ha lehet — tovább romlott. A vidéki mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint jelenleg a kisebbik baj az, hogy sokfelé esik az eső, átázik a rendre levágott, vagy a még „lábon” álló termés és fellazul a talaj; sokkal komolyabb kárt okozhatnak a viharos szélrohamok. Az őszi árpa és a zab ugyanis kalászukban kevésbé „tartják” a szemeket és így elhullhat a termés java. A búzánál egyelőre nincs baj. A szovjet Bezosztája—1 ugyanis híres arról, hogy a vad szélviharokban sem peregnek ki a szemek a kalászokból. A kombájnoknak még a jó idő beállta után is 1—2 napot várniuk kell, a talaj ugyanis többfelé erősen felázott és nem bírna el a gépeket. (MTI) (7. oldalon) Zöld utat a zöldárunak Scheel Rogerstől is „zöld jelzést" kapott (7. oldalon) Nyilatkozik az E. Dózsa edzője (10. oldalon) A hatvani vasutasok felajánlása (12. oldalon) WASHINGTON: Scheel nyugatnémet külügyminiszter — Franciaország és Nagy-Britannia után — megkapta az Egyesült Államok támogatást is _ kormányának ahhoz a szándékához, hogy az erőszakról való kölcsönös lemondást egyezménybe foglalja a Szovjetunióval. Scheel pénteken az esti órákban két és fél Szovjet—finn tárgyalások Írónkon érkezett: Kekkonen, finn köztársasági elnök Moszkvában tartózkodik. Hivatalos látogatása idején jegyzőkönyvet írnak alá az 1948-ban kötött szovjet—finn szerződés meghosszabbításáról. Képünkön: a finn vendég a szovjet államfő, Nyikolaj Podgornij társaságában. (Telefoto — UPI—MTI—KS) órás tanácskozást folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel, a tanácskozást követően State Department szóvivője nyilatkozatot ismertetett, amelyben „teljes bizalmáról és támogatásáról” biztosították az NSZK-t. Scheel washingtoni látogatását megelőzően, hasonló támogatásra talált Londonban, ahol Douglas-Home külügyminiszterrel tárgyalt, a francia kormány már korábban, Georges Pompidou köztársasági elnök NSZK-beli látogatása alkalmával kifejezte egyetértését Bonn keleti politikájával. Maga Scheel csak annyit mondott Rogers-szel történt találkozása után, hogy az ..hasznos és nagyon fontos” volt. Az amerikai szóvivő közölte, hogy a két külügyminiszter találkozóján szó esett a Nyugat-Berlin ügyében folyó négyhatalmi tanácskozásokról is. Kölcsönös egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a berlini kérdés a négy nagyhatalom hatáskörébe tartozik és annSk ellenére, hogy fontos nyugatnémet érdekeket érint, nem képezheti tárgyát egy, az NSZK ég a Szovjetunió között kötendő kétoldalú szerződésnek. Scheel a szombati nap folyamán találkozott Nixon elnökkel. (AP) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitotta a Műcsarnokban „Az építés 25 éve” jubileumi kiállítást. Jelen volt a megnyitón és megtekintette a kiállítást Foci: Jenő, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Bálint József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Bondor József hangsúlyozta, hogy az utóbbi negyedszázadban nagy utat fett meg a magyar építőipar. Az építőipari gépállomány teljesítménye közvetlenül a felszabadulás előtt mindössze 3500 lóerő volt. 1969-ben viszont már meghaladta a 7000 lóerőt. Az építőipar teljesítménye 1950 óta több mint négyszeresére emelkedett. E jelentős fejlődés eredményeként 1949 és 1969 között több mint egymillió lakás épült, s így az ország lakosságának egyharmada költözött új otthonba. Az utóbbi két évtizedben az ország állóeszközeinek volumene több mint kétszeresére nőtt, s értéke megközelíti az ezer milliárd forintot. Ehhez a felszabadulás óta 650 milliárd forint értékű munkával járult hozzá az építőipar. Az építésben végzett áldozatos és kiváló munkáért 2300-an részesültek magas kormánykitüntetésben. 161 -en Ybl Miklós-díjban és 1952 óta több mint 7000 munkás kapta meg az Építőipar kiváló dolgozója jelvényt — mondotta Bondor József. A kiállításon mintegy 30 tervező és kivitelező vállalat és több kutatóintézet csaknem 400 képpel és rajzzal mutatja be az építőipar negyedszázados munkájának eredményeit és azt is érzékelteti, hogy a modern paneles épületszerkezetekkel is változatos városképet lehet kialakítani. A képek mellett szöveges tablók ismertetik a két és fél évtizedes fejlődés összefoglaló adatait. Ezek szerint az ország lakásállományában a két- és többszobás lakások aránya 1949 és 1969 között 30,5-ről 52,8 százalékra emelkedett. Az utóbbi tíz évben a vezetékes vízellátással rendelkező lakosság aránya 21-ről 53, a csatornázott területeken élőké 17-ről 28 százalékra, a vezetékes gázzal ellátott háztartások száma pedig 178 800-röl 490 300- ra növekedett. Huszonöt év alatt mintegy 150 000 kisgyermek elhelyezésére építettek óvodai férőhelyet s az iskolai hálózatot 14 900 általános és 2205 középiskolai tanteremmel bővítették. Ebben a negyedszázadban 2907 művelődési otthont, 1174 körzeti orvosi rendelőit, 155 szakrendelő intézetet, 789 bölcsődét építettek, s a kereskedelmi hálózatot 1 300 000 négyzetméternyi alapterületen több ezer üzlettel és áruházzal bővítették. Az iparnak és a mező- gazdaságnak is számos új létesítményt adnak át, 1950 és 1968 között csupán az állami építőipar 9300 új ipari üzemet épített. A kiállítást augusztus 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) Száz ház a Szamosháton .:. ennyi a segítség, amit a gyöngyösi építők nyújtanak a Szamoshát árvízkárosultjainak. Képünkön az ácsok már a tetőszerkezeten dolgoznak, hogy mielőbb fedél alá jussanak a hontalanok. A SZÁZ HÁZ SORSÁRÓL. DOLGÁRÖL RIPORTBAN SZÁMOLUNK BE LAPUNK 6. OLDALÁN. (Foto: Szendrővári') <WWWWV(AAMAAA/V(AAMA(\AMAAA/VWWWWWVVWW^\VWVVVVVWWVVVVVWVAAAA/VWVVWVW(AAA/VWV A Hagyar Szocialista Huiikúspart Központi Bizottsága 1970. július 15-16-1 ülésének HATÁROZATA a IV. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a III. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek. A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibontakozását. A Központi Bizottság népgazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükségesnek tartja, hogy a következő ötéves tervben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését. 0 A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966-1970. időszakban A 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tervezettnél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik a tervezett 19— 21 százalékos növekedés helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállalatok és a szövetkezetek nagy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál. Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítására kitűzött vonatkozó célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonyságára vonatkozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereskedelmi aktivitása — különösen a gazdaságú«* nyitásának reformja után — nőtt, a verseny- képességük javult. A legutóbbi években több termelési együttműködési megállapodás született, s a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés- és a fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek. ' A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre' és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra, öt év alatt az ipar termelése a tervezett'32—- 36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezi az ipari termelés szerkezetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének javulása, a termékek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem tudta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munkaidő- alapot. A termelés növekedésének csak 55 százalékát fedezték a termelékenység javulásából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségének és a munkafegyelemnek hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése — az ötévi átlagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. A mező- gazdaságban dolgozók számának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szocialista nagyüzemek gazdaságilag és szervezetileg jelentősen fejlődték. A háztáji gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növénytermelésben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazda- sági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás tö-tént a mezőgazdaság: és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra és fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százalékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen bejruhá(Folytatás « Z oläaies) Megnyílt „Az építés 25 éve" kiállítás
