Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

imA& SPROLET ARJAI* EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 168. szám ÁRA 1 FORINT 1970. július 19., vasárnap Az aratási helyzet tovább romlott Faíraháiiyí borsó a lakók panasza (4. oldalon) Gyerekek a szülők között (6. oldalon) Felnőtt a karnevál Szerdán országszerte félbe­szakadt az aratás: a helyzet a hét végére —, ha lehet — tovább romlott. A vidéki me­zőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint je­lenleg a kisebbik baj az, hogy sokfelé esik az eső, át­ázik a rendre levágott, vagy a még „lábon” álló termés és fellazul a talaj; sokkal ko­molyabb kárt okozhatnak a viharos szélrohamok. Az őszi árpa és a zab ugyanis kalá­szukban kevésbé „tartják” a szemeket és így elhullhat a termés java. A búzánál egyelőre nincs baj. A szovjet Bezosztája—1 ugyanis híres arról, hogy a vad szélviharokban sem pe­regnek ki a szemek a kalá­szokból. A kombájnoknak még a jó idő beállta után is 1—2 napot várniuk kell, a talaj ugyanis többfelé erősen fel­ázott és nem bírna el a gé­peket. (MTI) (7. oldalon) Zöld utat a zöldárunak Scheel Rogerstől is „zöld jelzést" kapott (7. oldalon) Nyilatkozik az E. Dózsa edzője (10. oldalon) A hatvani vasutasok felajánlása (12. oldalon) WASHINGTON: Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter — Franciaor­szág és Nagy-Britannia után — megkapta az Egyesült Ál­lamok támogatást is _ kor­mányának ahhoz a szándé­kához, hogy az erőszakról való kölcsönös lemondást egyezménybe foglalja a Szov­jetunióval. Scheel pénteken az esti órákban két és fél Szovjet—finn tárgyalások Írónkon érkezett: Kekkonen, finn köztársasági elnök Moszkvában tartózkodik. Hivatalos látogatása idején jegyzőkönyvet ír­nak alá az 1948-ban kötött szovjet—finn szerződés meg­hosszabbításáról. Képünkön: a finn vendég a szovjet állam­fő, Nyikolaj Podgornij társaságában. (Telefoto — UPI—MTI—KS) órás tanácskozást folytatott Rogers amerikai külügymi­niszterrel, a tanácskozást kö­vetően State Department szó­vivője nyilatkozatot ismerte­tett, amelyben „teljes bizal­máról és támogatásáról” biz­tosították az NSZK-t. Scheel washingtoni látoga­tását megelőzően, hasonló tá­mogatásra talált Londonban, ahol Douglas-Home külügy­miniszterrel tárgyalt, a fran­cia kormány már korábban, Georges Pompidou köztársa­sági elnök NSZK-beli látoga­tása alkalmával kifejezte egyetértését Bonn keleti po­litikájával. Maga Scheel csak annyit mondott Rogers-szel történt találkozása után, hogy az ..hasznos és nagyon fontos” volt. Az amerikai szóvivő közöl­te, hogy a két külügyminisz­ter találkozóján szó esett a Nyugat-Berlin ügyében folyó négyhatalmi tanácskozások­ról is. Kölcsönös egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a berlini kérdés a négy nagyhatalom hatáskörébe tartozik és annSk ellenére, hogy fontos nyugatnémet ér­dekeket érint, nem képezheti tárgyát egy, az NSZK ég a Szovjetunió között kötendő kétoldalú szerződésnek. Scheel a szombati nap fo­lyamán találkozott Nixon elnökkel. (AP) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter szombaton délelőtt ünnepé­lyes keretek között megnyi­totta a Műcsarnokban „Az építés 25 éve” jubileumi ki­állítást. Jelen volt a megnyi­tón és megtekintette a kiál­lítást Foci: Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke és Bálint József, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője is. Bondor József hangsúlyoz­ta, hogy az utóbbi negyed­században nagy utat fett meg a magyar építőipar. Az építőipari gépállomány teljesítménye közvetlenül a felszabadulás előtt mindössze 3500 lóerő volt. 1969-ben vi­szont már meghaladta a 7000 lóerőt. Az építőipar teljesít­ménye 1950 óta több mint négyszeresére emelkedett. E jelentős fejlődés eredménye­ként 1949 és 1969 között több mint egymillió lakás épült, s így az ország lakosságának egyharmada költözött új otthonba. Az utóbbi két év­tizedben az ország állóeszkö­zeinek volumene több mint kétszeresére nőtt, s értéke megközelíti az ezer milliárd forintot. Ehhez a felszaba­dulás óta 650 milliárd forint értékű munkával járult hoz­zá az építőipar. Az építésben végzett áldozatos és kiváló munkáért 2300-an részesültek magas kormánykitüntetésben. 161 -en Ybl Miklós-díjban és 1952 óta több mint 7000 munkás kapta meg az Épí­tőipar kiváló dolgozója jel­vényt — mondotta Bondor József. A kiállításon mintegy 30 tervező és kivitelező vállalat és több kutatóintézet csak­nem 400 képpel és rajzzal mutatja be az építőipar ne­gyedszázados munkájának eredményeit és azt is érzé­kelteti, hogy a modern pane­les épületszerkezetekkel is változatos városképet lehet kialakítani. A képek mellett szöveges tablók ismertetik a két és fél évtizedes fejlődés össze­foglaló adatait. Ezek szerint az ország lakásállományában a két- és többszobás lakások aránya 1949 és 1969 között 30,5-ről 52,8 százalékra emel­kedett. Az utóbbi tíz évben a vezetékes vízellátással ren­delkező lakosság aránya 21-ről 53, a csatornázott te­rületeken élőké 17-ről 28 százalékra, a vezetékes gáz­zal ellátott háztartások szá­ma pedig 178 800-röl 490 300- ra növekedett. Huszonöt év alatt mintegy 150 000 kisgyermek elhelye­zésére építettek óvodai férő­helyet s az iskolai hálózatot 14 900 általános és 2205 kö­zépiskolai tanteremmel bő­vítették. Ebben a negyed­században 2907 művelődési otthont, 1174 körzeti orvosi rendelőit, 155 szakrendelő in­tézetet, 789 bölcsődét építet­tek, s a kereskedelmi háló­zatot 1 300 000 négyzetméter­nyi alapterületen több ezer üzlettel és áruházzal bővítet­ték. Az iparnak és a mező- gazdaságnak is számos új lé­tesítményt adnak át, 1950 és 1968 között csupán az álla­mi építőipar 9300 új ipari üzemet épített. A kiállítást augusztus 16-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. (MTI) Száz ház a Szamosháton .:. ennyi a segítség, amit a gyöngyösi építők nyújtanak a Szamoshát árvízkárosultjai­nak. Képünkön az ácsok már a tetőszerkezeten dolgoznak, hogy mielőbb fedél alá jus­sanak a hontalanok. A SZÁZ HÁZ SORSÁRÓL. DOLGÁRÖL RIPORTBAN SZÁMOLUNK BE LAPUNK 6. OL­DALÁN. (Foto: Szendrővári') <WWWWV(AAMAAA/V(AAMA(\AMAAA/VWWWWWVVWW^\VWVVVVVWWVVVVVWVAAAA/VWVVWVW(AAA/VWV A Hagyar Szocialista Huiikúspart Központi Bizottsága 1970. július 15-16-1 ülésének HATÁROZATA a IV. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. évek­ben a párt politikai céljainak megfelelően si­keresen előrehaladt, a III. ötéves terv fő elő­irányzatai teljesülnek. A népgazdaság terme­lőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fo­gyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elő­segíti a gazdasági tevékenység hatékonysá­gának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibonta­kozását. A Központi Bizottság népgazdaságunk to­vábbi tervszerű fejlődése érdekében szüksé­gesnek tartja, hogy a következő ötéves terv­ben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését. 0 A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966-1970. időszakban A 1966—1970. években a gazdasági fejlő­dés iránya megfelel az ötéves tervnek, a nö­vekedés mértéke pedig nagyobb a tervezett­nél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik a tervezett 19— 21 százalékos növekedés helyett. A szocialis­ta szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami válla­latok és a szövetkezetek nagy része dinami­kusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel tö­rekszik a teljesítmény növelésére és a mun­ka minőségének javítására. Ennek döntő sze­repe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyor­sabb az előző ötéves időszakénál. Nagy fon­tosságú tény, hogy emellett fokozatosan ja­vul a gazdaság egyensúlya. Ebben az idő­szakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi hely­zetének javítására kitűzött vonatkozó célo­kat, ennek eredményeként javult és egyen­letesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasz­tása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlan­sága, a beruházások hatékonyságára vonat­kozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kap­csolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkeres­kedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereske­delmi aktivitása — különösen a gazdaságú«* nyitásának reformja után — nőtt, a verseny- képességük javult. A legutóbbi években több termelési együttműködési megállapodás szü­letett, s a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedel­münk alapját képezte gazdaságunk fejlődésé­nek. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés- és a fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek. ' A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre' és az országunk­nak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra, öt év alatt az ipar termelése a tervezett'32—- 36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fon­tos jele, és kifejezi az ipari termelés szerke­zetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irá­nyítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének javulása, a termé­kek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növeke­dett, azonban nem érte el a tervezett mér­téket, s nem tudta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munkaidő- alapot. A termelés növekedésének csak 55 százalékát fedezték a termelékenység javulá­sából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségé­nek és a munkafegyelemnek hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése — az ötévi át­lagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. A mező- gazdaságban dolgozók számának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növek­szik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szo­cialista nagyüzemek gazdaságilag és szerveze­tileg jelentősen fejlődték. A háztáji gazdasá­gokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, aho­gyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellem­zője, hogy a növénytermelésben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátla­gok, de még viszonylag nagy az állattenyész­tés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazda- sági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — na­gyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás tö-tént a mezőgazdaság: és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra és fo­gyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 száza­lékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 száza­lékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozás­ból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen bejruhá­(Folytatás « Z oläaies) Megnyílt „Az építés 25 éve" kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents