Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

Tudományos kutatás — korszerű termelés Heves megyében ma már több termelőszövetkezet há­rom-négyezer holdon, vagy ennél is nagyobb területen gazdálkodik, s egyik-másik- üzem termelésének értéke milliókkal mérhető. Azonban a szembeötlő eredmények mellett egyre követelődzőb- ben jelentkezik a gond, hogy rnermyi munkaerő-ráfordítás­sal, milyen költséggel terme­lünk. Különösen jogos kérdés ez a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. a megye északi részén, a köves, dom­bos vidéken és ott, ahol szi­kes talajt „örököltek” gazda­ságaink. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek nagyobb költséggel termelnek, de kevés és na­gyon változó a hozam, s ép­pen Itt nem alakulhattak k megfelelő nagyságú, kedvező szerkezetű gazdaságok. Ilyen körülmények között nem cso­da, hogy itt az országos át­lagnál több mezőgazdasági üzemet állami támogatásban kell részesíteni. Legelő-, vagy erdőgazdálkodás ? Mit lehet és mit kell ten­ni, hogy többet adjon a so­vány talaj, hogy csökkenjen az állami dotáció, de a mos­tohább adottságok mellett is megéljen a lakosság és me­zőgazdasagunk a jövőben is kielégítse az összetételében váltó?» és minőségileg foko­zódó ellátási igényeket? Főleg a gyenge minőségéi, lejtős talajok okoznak gon­dot — a tsz-tagságnak es az ország vezetőinek is. Hogyan lehet gazdaságosan művelni a gyenge talajú, lejtős terü­leteket? Ha ez nem sikerül, mi lesz ezekkel a gazdasá­gokkal? Legelő-, vagy erdő- gazdálkodást folytassanak? A kérdés elől nem lehet ki-' térni, mert az élet és népgaz­dasági helyzetünk sürgeti a ..kedvezőilen. adottságú.. terü­letek gazdálkodási módjá­nak megoldását. A termelési szerkezet átalakítását, vagy éppen a szántóföldi termelés megszüntetését nem szabad ösztönösségre bízni, a helyes A kísértet járás Abasáron történik. Hónapokkal ezelőtt zajlott le az első eset, amit , nem sokkal ezután követett c a második, majd most már tartóssá vált a kísértés. . \V Sőt: egyre több emberi I ... foglalkoztat a dolog. A múlt kísértete I levele* "T Nagyon meglepődött az abasári tsz elnöke, Rudas Sándor, amikor kiderült, hogy a szövetkezet mostani köz­pontját, az egykori kastélyt régi tulajdonosa vissza akar­ja követelni magának. Jog­talan használatért keresetet akar indítani a tsz ellen. Az egykori tulajdonos, Mi- halovics Olga jogi képviselő­je szerint az ingatlan álla­mosítása nem történt meg, ezért a szövetkezet minden jogi alap nélkül használja az ,épületet. Ebből következik, *' hogy még bért sem fizet ér­te. . Szerencsére Rudas Sándor , jól emlékezett arra, hogy 1955-ben ő, mint a községi tanács akkori vb-titkára ma- ... ga járt el a kastély ügyében, amikor az államosítási jegy­zék kiegészítését a községi hatóság elvégezte. A végzést erről a telekkönyvi hivatal is megkapta, és-azt rá is ve­zette a nyilvántartásra. A telekkönyvi kivonat mindezt bizonyította is. AHamköltségem a tsz ellen Ügy tűnt, a dolog gyorsan rendeződik, de nem ez tör- r lent. Most már újabb kere­setet nyújtott be a volt tu­lajdonos jogi képviselője. Egy hozzávetőleg harminc méter hosszú pinceág jogta­lan használatát rótta fel a tsz-nek. és egyben a bérleti díiat is követelte visszame­nőén. tldekessége ennek ;» do­sorrend és módszer kiválasz­tásához tudományos felmé­résre. szakszerű vizsgálatok­ra van szükség. Tudományosan megalapozott tervek A mai tudomány, a kutató- intézetek és a minisztériu­mok szakemberei sok segít­séget adtak már a gyenge termelőszövetkezeteknek, de úgy tűnik, hogy többre van szükség. Éppen ezért kérdé­seimmel dr. Szálát Györgyöt, aa É:szak.kelet-magyai»rszági Mezőgazdaság; Kísérleti Inté­zet igazgatóját kerestem fel, hogy a tudományos kutatás és a korszerű mezőgazdasági termelés kapcsolatairól esz­mecserét folytassunk. Vajon ’Heves megyében a tanácsok és a tsz-ek vezetői közül: hányán tudják, hogy a kompolti intézet három országos téma kutatására ka­pott megbízást: a talajvéde­lem komplex - rendszerének kutatására, a lucerna, a vö­röshere és a baltacím neme­sítésére, valamint a kender, és rostién nemesítésére, és termesztésének kutatására. Nyilvánvaló, Ijogy a tí$jaj- védelem és a piljangásvja- karmánynövények termejjsie- se leginkább a kedvezőtlen adottságú gazdaságokat ér­dekli, másrészt kutatásai­nak eredményeivel Kompolt elsősorban megyénkén bízó-, nyithatna legjobban. kKözbe- vetőleg szeretném rftégemlí- teni. >ogy a kompolti intézet alapítóját, Fleischmann Ru­dolfot, a legeredményesebb magyar nemesítőként isme­rik Európa szakemberei. Dr. Bocsa Iván. és társai újabb kutatásainak eredményeit a KGST-országokban standard fajtaként ismerik el. Szaktanácsadás — termelés A kutatók milyen segítsé­get adhatnák a mezőgazda­ság irányítóinak és a gazda­ságoknak? — Hazánkban több helyen megvizsgálták, különböző lógnak, hogy Mihalovics Ol­ga hatósági bizonyítványt kapott. Ennek birtokában őt a perköltségek nem terhelik. Tehát . állampénzen folytat peres ügyet a tsz ellen. Azt mondhatnánk erre, hogy a demokrácia nagysze­rű bizonyítéka ez a mostani per. Hiszen melyik állam tudná felmutatni, hogy ilyen ' lehetőséget ad polgárainak — közpénzen pereskedhet a köz ellen, jelen esetben a termelőszövetkezet ellen. A demokrácia bizonyítéka mindez? Csak mellékesen hadd je­gyezzem meg: Mihalovics Olga családja valamikor leg­alább ötszáz hold sZŐlő.t mondhatott a magáénak Aba- sór határában. És most Mi- halovics Olga az állam pén­zén folytat bírói eljárást a szövetkezet ellen. Jó tett helyében Jogállamban élünk, tehát minden állampolgár kérhet bírói ^eljárást érdekeinek védelmében, ha törvényes jogait másként nem tudja érvényesíteni. És ez így he­lyes. lie minden éremnek két oldala van. Mihalovics Olgának a szö­vetkezet berendezett egy két­szobás, félkomfortos lakást. Még arra is tekintettel vol­tak annak idején, hogy kö­zel legyen a templomhoz, mert a kisasszony minden nap elmegy a szertartásra Tekintette! arra. hogy. Vnost már a kisasszony ugyancsak koros, éveinek számát te­mennyiségű csapadék és lej­tési viszonyok mellett, a le­hordott talajmennyiségeket. Megállapították, hogy me­lyek a jó és melyek a rossz talajvédő kultúrák. Ismerik a lejtős területek gazdaságossági mutatóit, valamint a jelen­legi piaci lehetősegeket és árviszonyokat. Mindezek együttes vizsgálata alapján a kutatók választ tudnak adni, hogy dombvidékeken a külön­böző ágazatokat hogyan le­het a legeredményesebben társítani. Tudományos mód­szerekkel megállapítják, a leggazdaságosabb üzemi ará­nyokat és azt. hogy ezeknek milyen vetésszerkezet felel meg. A szarvasmarha-te­nyésztés illetve -hizlalás cél­kitűzéseivel milyen arány­ban kell szálas takarmányt termelni, és hogyan társít­ható ez jól jövedelmet hozó, egyéb növénytermeléssel. A dombos területen hogyan le­lhet több tömegtakarmányt termelni, hogyan lehet javí­tani a legelőn. A kutatók szaktanácsadással közvetle­nt segíthetik a termelést. — Milyen konkrét, javas­latokat tudna adni a kuta­tás Heves megye mezőgaz­daságának? A kísérleti intézet igazga­tója elmondta, ’hogy az élel­miszer-gazdálkodás fejleszté­séhez. főleg a. hegyvidéki gazdálkodáshoz az ágazati, a területfejlesztési. közép-, esetleg hosszútávú tervek el­készítéséhez agrotechnilcai tanácsokat, illetve komplex üzemfejlesztési tervekhez gazdasági számításokat ad­hatnak a kutatók. * A tudományos kutatók — köztük a kompolti kísérleti intézet szakemberei — jelen­tős eredményeket értek el. Az is 'közismert, hogy ma már nem elég termeim, meg kell tanulni gazdálkodni. Ha eszközöket es még in- sabban akarunk termelni, akkor a tudományos kutatás eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani. ! Dr. Fazekas László kintették legfőbb érvnek a község vezetői. Innen a meg­értés, a segítőkészség. Rendbe hozatták az épüle­tet, ráköltöttek vagy har­mincezer forintot, aztán oda­ajándékozták a kisasszony­nak, aki egy fillért sem fi­zet sem a lakbér fejében, sem a víz, sem a villany használatáért. Mindezt u községtől kapja. Hálából tehát pert indít. Azok ellen, akik jót tettek vele, akik figyelembe vették magas életkorát, beidegződé­seit, magányosságát. A tsz-járadékon nairyoirtokos Miből él Mihalovics Olga? Járadékot f kap a tsz-ben töl­tött évei után. Mert 1960. december első napjaiban ö is aláírta a belépési nyilat­kozatot. A volt nagybirtokos tehát tsz-tag lett. Akkor a hatvanadik életévében járt. Senki sem hitte róla, hogy .valgha is akár egy kapavá­gást 'Is tesz a közösben, de nem is várták ezt tőle. Ennek ellenére háztájit ka­pott. Illetve: annak eszmei jövedelmét, évente három­száz liter bornak az árát. Tavaly literenként 9.30 fo­rintot. összesen 2790 forin­tot. Mint járadékos havonta megkapja ma is a pénzét. Do ezért a járadékért csak any- nyit tett, hogy annak ide­ién aláírta a belépési nyilat­kozatot. Mi azonban humánusak vagyunk, és ezért elnézünk a kisasszonynak olyan dől­Kísértet * a kastélyban Is nn7 a ti Június közép én kezdték meg. s azóta nyúj­natvani HOnZvrV^, aroi. >1 t„tt műszakokban tartósítják a zöldborsót a Hatvani Konzervgyárban. A gyár kétezer dolgozójának nagy része most ezt a munkát végzi. Július közepéig 900 vagon készterméket állítanak elő. Az üvegekbe és dobozokba töltött zöldborsó java részét exportálják majd, de a hazai igényeket is kielégítik. __________________________(MTI foto — Erezi K. Gyula felv.j P rognózis a szellemi és fizikai munka arányváltozásairól Az Országos Tervhivatal más szervek közreműködé­sével prognózist készített a dolgozók összetételének, kép­zettségének várható alakulá­sáról. Eszerint 1980-ig a tudo­mányos és technikai fejlődés és a gazdaság szerkezeti Változásai nyomán a szelle­mi fizikai munka aránya el­tolódik a szellemi munka javára. Az összdolgozóknak várhatóan 23,8 százaléka vé­gez 1980-ban szellemi mun­kát, a jelenlegi 19,9 száza­lékkal szemben, ezen belül a növekedés még gyorsabb lesz az egészségügyi és a műszáki szakmákban. A fi­zikai munkások aránya 80,1- xől 76.2 százalékra csökken, ezen belül 18,7-ről majdnem gokat, amiért másokat szi­gorúan felelősségre vonnánk. Utóvégre idős hölgy, utóvég­re más életkörülmények kö­zött nőtt fel. utóvégre nincs senkije, nem is kell senkinek a községben. Megesik a szí­vünk rajta. Essen is meg, hiszen ő is ember. Vele is törődnünk kell. De! 25 százalékra- nő a szakmun­kások aránya, s jóval keve­sebb segédmunkásra és be­tanított munkásra lesz szük­ség, mint jelenleg. A korábbi tendenciáktól eltérően az egyetemi kép­zettségű szakemberek aránya csak kis mértékben növek­szik, sőt az egészségügy te­rületén csökken. A szakoso­dás miatt ugyanis sokkal hatékonyabbnak tűnik a fel­sőfokú technikumi képzett­ség, ennek az aránya a mos­tani 7-ről 15 százalékra nő. A legnagyobb előrehaladás a középfokú képzésben vár­ható. A gazdasági és ügyvi­teli területeken dolgozó szak­emberek 60 százaléka, a me­zőgazdaságban dolgozókénak pedig kereken egyharmada rendelkezik 1980-ban közép­iskolai végzettséggel, a je­lenlegi 43, illetve 20 száza­lékkal szémbei). A dolgozók )íltalános mü- velsége és szakképzettsége tehát jelentősen -növekedni fog. Egyre többen már az iskolában megszerzik a mun­kakörükhöz szükséges álta­lános műveltséget és szak­mai ismereteket. A prognó­zis szerint indokolatlan azonban az az illúzió,»hogy a fizikai munka kiküszöbö­lése már a közeljövőben-, vagy legalábbis a közeli egy­két évtizedben megtörtént. Az ország munkaerőállo­mánya 35—40 korosztályt képvisel. Ezért a fiatalok magas színvonalú képzése csak abban a mértékben módosítja a munkásállomány egészének struktúráját, aho­gyan az újonnan képzett korosztályok felváltják a munkából kiöregedő . generá­ciókat. A tradicionális mun­kakörök és foglalkozások te­hát hazánkban is még jó ideig megmaradnak. A dol­gozóknak viszonylag jelen­tős része még egy-két év­tized múlva is betanított munkás, vagy segédmunkás jellegű munkakörben fog dol­gozni, ugyanakkor azonban az idő előrehaladásával ne­kik is egyre nagyobb álta­lános műveltségre lesz szük­ségük munkájuk elvégzésé­hez. (MTI) tékű munkát vállaltak. Hogy csalc a legérdekesebbeket em­lítsük: a kirendeltség dolgo­zói készítik a poroszlói Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet öntözőrendszerét, amely a 70-es évek elején készül el. Terveik nyomán építik meg az adácsi Béke Tsz víztá­rolóját, és öntözőrendszerét, Az év végére készítik el a felsőtárkányi patak rendezé­si tervét is. A távlati — a negyedik öt­éves tervben — egyébkent /6 feladatuknak tekintik az Országos Vízügyi Hivatal ál­tal, Egerben — 1971. január 1-én — létesítendő mélyépítő vállalattal a szoros együttmű­ködést. E vállalat feladata lesz Észak-magvarország te­rületén a vízrendezések lebo­nyolítása. ezenkívül az épü­lő Tisza II. vízlépcső mély­építési munkáinak és a me­gyében folyó lakásépítő tevé­kenység segítése. A leendő vállalat által végzett munkák terveit ínajd az ÉVIZIG eg­ri tervezési kirendeltségének dolgozói készítik el folyama­tosan. Ezért a létszámot is bővítik, és a Klapka utcai új irodaházba, ahová rövide­sen beköltöznek, már több mint 40 műszaki szakember­nek biztosítanak munkát. (mentusz) 1970. július 2., csiilöríSk Kikaparni a gesztenyét A kisasszony aligha tehet arról, hogy perben áll a tsz-szel. A vitatott pincét annak idején államosították, majd a vitatott ágat az ak­kori kis tsz-nek. az Új Élet­nek adták oda 19aO—ben. mint földalapi juttatást. A földmüvesszövetkezettől kap­ta meg ezt a tsz, amire az akkori elnök, Karnok Béla ma is emlékszik. Hogy a telekkönyv?... Nincs a tsz tulajdonában. De az államosításkor a kastélyt is „kifelejtették”. Rudas.Sán- dor csak a kiegészítés utján tudta az államosítási jegy­zékbe vetetni a kastélyt. A „véletlen” tehát jelen­tős szerepet kap ebben az ügyben. Véletlen az is, hogy a vi­tatott pinceág fele része 1957-ben Valiskó János tu­lajdonába került, amit a né hai Mihalovics Iréntől vett meg, mint örökrészt. Furcsa üzlet, furcsa idő pontban. Ha tehát Mihalovics Olga megnyeri a pert a tsz ellen, ekkor Valiskó János is nyer. Ki kaparja itt ki a gesztenyét — kinek?-A­Igaz. nagy királyunk an­nak idején csak a boszorká nyok ellen kelt ki, de mi a kísértetekben sem hiszünk A múlt kísérteiéinek szel­lemjárását történelmi lehe tétlenségnek tartjuk. G. MoJjmú' Ferenc [ Patakmedrek, csatornák, víztárolók pauzpapíron Vízügyi tervező iroda Egerben A nagy teremben hosszú asztalsorok fölé hajló fehér- köpenyes- férfiak és nők, át­látszói pauzpapírra fekete tussal rajzolnak különböző szelvényeket. Patakmedrek, épülő csatornák és víztáro­lók, belvízrendezési terüle­tek terveit készítik az ügyes . kezek. Az új egri állatkórháztól nem messze, egy átalakított épületben dolgoznak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság egri tervezési ki- rendeltségének dolgozói. Az idén április 1-én alakult meg a kirendeltség. Korábban az ÉVIZIG tervezési osztályához tartoztak. Április elseje óta azonban önállóan terveznek, önálló anyag- és bérgazdál­kodást folytatnak. Mint Föl­deák Miklós, kiren’deltségve- zetőtől megtudtuk, jelenleg 24 tagú műszaki gárda — mérönkök, technikusok, geo­déták és rajzolók — dolgozik a kirendeltségen. Munkáju­kat három nagy csoportra ta­golta a vezető: vízfolyási és patakrendezési, belvízrende- zesi és Vízhasznosítási terve­ket készítennek. Ez utóbbi tervek a víztárolók építésére és az öntözővíz hasznosítá­sára vonatkoznak, s mint a legérdekesebb témák szere­pelnek tervező munkáik kö­zött. Ezeken kívül foglalkoz­nak korunk egyik égető problémájával, a szennyvíz- tisztítás tervdokumentációi­nak készítésével is. Ev végé­ig mintegy 3 miliő Xorint ér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents