Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

Balogh László kiállítása az egri kis galériában

A Megyei Művelődési Központ nemes szándékkal otthont kíván teremteni a megye határain belül élő képzőművészeknek azzal, hogy tarlati lehetőséget biztosít számukra. Az első ilyen alkalommal még csak bonta- kozóban látjuk ezt a szándékot, jó néhány kérdést meg kell még oldani ahhoz, hogy az otthon valóban otthonos legyen az alkotások számára és jó lehetőséget teremtsen a közönség szemlélődésére, a művészi alkotások és a művészet iránt érdeklődők találkozásához.

A kiállítók sorát Balogh László nyitotta meg. Tizenkilenc olajfestmény, hat ak- varell és kilenc rézkarc sorakozik a paravánokon, a meghívón is közölt katalógusoki szerint. Egy ilyen gyűjteményes anyag képet ad arról, hogy ma, a tárlat időpontjában hol tart művészi és emberi fejlődésében Balogh László. Számadás ez B megtett útról és nyitás azokba az irányokba, amelyek a művészt bejárni kísértik.

A gyűjteményes kiállítás igénye nem lep meg bennünket. Balogh László esetében. Többszőr láttuk müveit szélesebb alkotói közösség bemutatkozásain. Akkor inkább azt vettük észre, hogy az ő munkái sajátságos felfogást tükröznek, a színfoltok és formák, az absztrakciók olyan világát, amelyet érdemes közelebbről megtekinteni és megismerni. Nos, az alkalom itt áll előttünk és 34 mű vall a művészről, arról -a szemléletről, amely a világ dolgait megörökíteni készteti.

Balogh László azokat az élményeket festi meg, amelyek mint valami párlat, absztrakt formában csapódnak le a tudat táján. A természeti látvány nyilvánvalóan lenyűgözi a festőt, hiszen munkája természeti kép, táj, erdő, fák, tenger, város, a Bükk, halak, a híd: Még

akkor is a természet képeihez nyúl vissza, amikor egy lírai nyári emléket, vagy a háború borzalmait felvonultatni kívánó kompozíciót alkot, vet vászonra, vagy könnyedebb anyagra.

Az ember környezetének ez a sajátos szín-' és formaélménye átszűrődik az alkotó lelkiállapotán; hangulatai, szenvedélye kivonják belőlük a természetességet, a tárgyi világban való megjelenés ruháját, levetkőztetik róluk és maradnak azok a színek és azok a formák, amiket a művész az egyedüli kifejezési lehetőségnek meghagy. Ez az egyedüli kifejezési lehetőség azonban nem mindig gyújtja fel a néző képzeletét.

Talán azért van az, hogy a néző tekintete el-elbolyong a nagyméretű olajfestményeken, az azokon látható formák láncolatában és színeken, többször is végigkószál, keresve az alkotás gyúpont ját, azt a kiinduló sugarat, vágy pontot, amiért a művész megfestette a képet. Közben a néző kérdéseket tesz fel magának, mert a művészi alkotás esetében sem árt, ha a szemlélő logikát keres a neki szóló mű

ben. Miért van az a túlzott — a nézőnek legalábbis túlzottnak tűnik — absztrahá- lás, elvonatkoztatás a természettől, hogy az erdőben nem lelek sehol sem az erdő színeire és formáira? Miért van az a szerénység, hogy a művész még ott is elrejti, homályos foltok között homályban tartja az ‘emberi testet, ahol annak központi helyzeténél fogva lényeges mondanivalója lenne? Miért van az. hogy éppen az olaj- íestményeknél nem érezzük a látvány ökonómiáját, magyarul: úgy érezzük, hogy festő nem gazdálkodik el gé hasznosan és nyíltan májával? Kérdés marad , munkra, hogy ebben 3« lönben meseszerűen más és felfűtött szín- és íbr- maszférában — ahol apokaliptikus lények épp úgy megjelenhetnének, mint a gyerekkori mesék szörnyei, színes valószínűtlenségükben — a látottnál valamivel céltudatosabb rendet miért nem találunk, amelynek ösvényein eljuthatnánk a mű mélyebb tartalmáig, igazabb megértéséig? Miért tűnik úgy, hogy a művész mindig csak egyetlen nézőpontból figyel a világra és ritmusait, forma- és színváltásait nem a változó és változatos játékosság kergetőzésé diktálja? Tudjuk, bele lehet állni egy síkba és onnan kitekinteni mindarra, ami szerintünk szemlélődésre érdemes. De vigyázni kell arra is, hogy erről a szemléletről, szemlélődésre másoknak ne

legyen semmitmondó, vagy szürke benyomásuk, mert az alkotást nem az alkotó belső szenvedélyének, élményének, hangulatának egyszer volt hőfoka szerint ítélik meg, hanem az után, amit ebből kifejezésre juttatott müvén keresztül.

Balogh László olajfestményeit ezek az aggódások kísérték és kísérik ezen a kiállításon. Akvarelljein, s főként rézkarcain jóval elevenebb élet lüktet. Ezeken mintha az emberközelség melegsége áradna szét. A meg- ólaltatott és megörökített nlékek emberi élettel telib- c, szólnak is hozzánk, ekszenek is magukat mestetni. Majdnem azt mondájuk, hagyják magukat megközelíteni. Jóval szélesebb úton, mint az olajfestmények. Ritmusváltás és botlás itt is keveredik egymással, a megfogalmazás-szerkesztés technikai bonyólítása itt is mesterkélt néha, de érzelmeket kapunk, lágy színeket, a témán belüli építkezést, a központi mondanivaló rajzos és értelemre ható hangsúlyozását. A Szajna felett magasodó Párizs kőrengetege például a témán innen és túl érzékletesen hat az egyik rézkarcon.

A művész iránt érzett ro- konzenvünk íratja velünk talán keményen ható sorokat. S mintha a rajzosabb vonalak nyűgében jelentkező világ lenne az, amiben lakást kellene bérelnie Balogh Lászlónak.

Farkas András

Gazdag program az alkotmány napjára és I. István király születésének ezredik évfordulója alkalmából

Vasárnap

délután

Felsőtárkányban

(Foto: Körmendi Károly)

Bíráskodás - a községben

Példásan tevékenykedik a vámosgyöiki szabálysértési bizottság

Szerdán a Hazafias Népfront Székhazában megalakították az országos koordinációs bizottságot, amelynek feladata lesz, hogy előkészítse, megszervezze az alkotmány napi ünnepségeket és a megemlékezést. I. István király születésének milenniu- máról. A bizottság elnöke Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, titkára Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, tagjai: Ballá

István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Böjti János külügyminiszter-helyettes, dr. Cserháti József pécsi római katolikus megyés püspök. Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, dr. Ott- lik Ernő evangélikus püspök és dr. Szamosközi István református püspök.

Az augusztus 20-hoz kapcsolódó eseménysorozatról a koordinációs bizottság ülésén Baráti József adott tájékoztatást. Központi megnyitó eseményként augusztus 19-én. Székesfehérvárott népgyűlést rendezitek, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mond beszédet. Kiemelkedő ünnepségekre kerül még sor Bács, Komárom, Nógrád és Szolnok megyében.

Mindenütt az országban

koszorúzási ünnepség lesz az államalapító király szobránál, emlékművénél. Az államalapító király milenni- urnával kapcsolatos események, ünnepségek — sem egyházi, sem világi- vonalon — nem korlátozódnak csupán augusztus 20-ra, hanem az egész esztendőt kitöltik. A posta emlékbélyeget ad ki az ■ évfordulóra. Az I. István király nevét viselő iskolák külön ünnepséget szentelnek majd névadójuknak. (MTI)

Kétéves múltra tekintenek vissza a községek szabálysértési bizottságai. Azóta számos — a társadalmi' tulajdont megkárosító, vagy éppen személyi sérelmet okozó — cselekményt vizsgáltak, meg, s az elkövetőket felelősségre vonták.

A megyénkben levő szabálysértési bizottságok sorában kimagaslóan jó eredményt vallhat magáénak a vámosgyörlki testület. Eddigi tevékenységükről és a tapasztalatokról Bódi József, a községi tanács szakigazgatási szervének vezetője tájékoztat bennünket.

— Többségűén termelőszövetkezeti tagok és ipari üzemben dolgozók alkotják a 16 fős bizottságunkat. Társadalmi funkciójukban következetesek, szigorúak.

— A legelső ügyünk — társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú lopás miatt — 1968. november 9-én került a bizottság elé. Két vámos- györki fiatalember vízelvezetéshez használható 5 4-es vascsövet lopott az egyik gyöngyösi üzemből. Bűnösségüket beismerték. Sokoldalúan mérlegeltük a cselekményt, elemeztük a fiatalemberek községünkben tanúsított magatartását, családi helyzetét. 200, illetve 300 forintra bírságoltuk őket. A százforintos differenciát az tette indokolttá, hogy egyikük szolidan, megbánóan viselkedett a tárgyaláson, másikuk cinikus és tiszteletlen volt.

A hatás nem maradt el. Hasonló feljelentés eddig nem érkezett a bizottsághoz.

— Az eddigi működésünk során a legmagasabb összegű büntetést tavaly szabtuk ki — informál továbbiakban Bódi József. — Az egyik vá- mosgyörki űriét vezetőjét súlycsonkításon érte tetten az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársa. Sőt fény derűit arra is, hogy ebben a boltban néhány alkalommal az eladott áruk értékénél lényegesen nagyobb összeget fizettettek a vásárlókkal. Alapos vizsgálatot tartottunk az ügyben. Mivel az érintett boltvezető már visszaeső szabálysértő volt — pontatlan mérés és számolás miatt korábban is feljelentést tettek ellene —, így kétezer forint bírság megfizetésére köteleztük. Okult tettéből, azóta ugyanis a legprecízebb kereskedelmi dolgozónk. Vásárlóinak száma is egyre növekszik. ,

A bizottság ez évi határozatai mérsékeltségről árulkodnak. Pedig nem lágyult meg a tizenhat ember szíve. Csak hát az esetek jellege, körülménye folytán születtek, hogy úgy mondjuk, humánusabb ítéletek.. Egy példa erre.

Középkorú asszony — mintegy 50 forint értékű áruval a szatyorjábari — fizetés nélkül akart távozni az önkiszolgáló boltból. A pénztáros — talán kissé túlbuzgó hangoskodása révén — leplezte le a tolvajlási szándékot. A hölgy határozottan közölte, hogy előzőleg már kifizette az említett áruk értékét, blokkot viszont nem kapott, így azt fel sem tudja mutatni. Átiratot kaptunk az ügyben a VII. kerületi KÖZÉRT Vállalattól, de sem a hivatalos levél, sem az asszony állítása nem volt meggyőző számunkra. Mivel a számlát — felszólítás után — még a helyszínen rendezte az asszony, így az ügyben nem hoztunk terhelő határozatot.

— A szabálysértési bizottság két év alatt összesen 15 esetben tárgyalt. A hibákat és erényeket mérlegelve úgy gondolom, helyesen döntöttünk, ugyanis határozatunk ellen senki sem fellebbezett. Ez a tény elsősorban annak köszönhető, hogy a testület minden tagja lelkiismeretesen végzi önként vállalt munkáját. Úgy érzem, hogy községünkben beváltotta a hozzáfűzött reményeket a helyi bíráskodás — mondja végezetül a vámosgyörki tanács vb-titkára.

Velkel Árpád

Két magyar film Karlovy Varyban

Két játékfilmünket is meghívták a Karlovy Varyban a július 15-én nyíló 17. nemzetközi játékfilm-fesztiválra. Kosa Ferenc, Csőri Sándor és Sára Sándor Ítélet című filmjét a verseny kezdetén, július 16-án vetítik, míg Zol- . nai Pál. Köllö Miklós, Ragály Elemér alkotását, az Arcot 22-én. a verseny második szakaszában mutatják be. A fesztivált július 26-án ünnepélyes eredményhirdetéssel zárják.

Szabó László — Sólyom József:

VWO. július 2„ csütörtök

A magyar—román—szlovák koprodukcióban készült Dózsa-film iránt idehaza és külföldön egyaránt élénk az érdeklődés. Két hónap alatt 400 000 nézőt vonzott. Megvásárolta a Szovjetunió, valamint Bulgária és Lengyel- ország. Természetesen bemutatják Romániában és Csehszlovákiában is. Az Arc című játékfilm eddigi sikere ugyancsak számottevő: öt ország — a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia — kötötte le vetítési jogát, s az április 3-i díszbemutató óta több mint 200 000-en tekintették meg, a hazai mozikban.

(MTI)

— Fizetség! — méltatlankodott Sadie Cohen felháborodva. — Ügy látszik maga azért jött hozzám, hogy sértegessen. Hát mit képzel rólam?! Tán nincs két unokaöcsém az amerikai hadseregben?! Talán nem ugyanolyan amerikai vagyok, mint maga? Hát nem szégyelli magát? Megfizetni engem? Vegye tudomásul, hogy még köszönetét sem fogadok el! Nem fizetheti meg a vasúti jegyemet sem Washingtonig, de még egy Coca-Colát sem vehet nekem.

— Rendben van, öregem, magának van igaza — csillapította az őrnagy. — Nem akartuk megsérteni. Azonban jól tudja, Mr. Cohen, hogy minket is megfizetnek. Miért ne fizethetnék meg magát is?

— Lehet, hogy maguk pénzért küzdenek a nácik ellen, de én erre soha nem lennék képes. Gyerünk, «»egem,

mondja el, miről van szó.

Sadie úgy figyelt, mint egy doktor a súlyos beteg konzultációján. Magyarázat közben feljegyzéseket firkált egy használt, piszkos boríték hátuljára. Végül így foglalta össze véleményét:

— Két szám tárcsa, belső kulcsos ajtó, Wilton Safe Company. Ez egy 1925-ös modell. Nos, kedves őrnagy, a barátja visszamegy Washingtonba, vásárol egy gumi vagy bőr kalapácsot, olyant, amilyent az aranyfüst megmunkálásához használnák. Utasítja a titkár kisasszonyt,. hogy az ’ egyik napon a szokásosnál korábban menjen a hivatalba. A maga kalapácsát a nők National kasszájában rejtse el.

— Hova? — kérdezte megleoetten az őrnagy.

— Érthetetlen ember — mormogta dühösen Sadie Cohen. — A keblébe! Mondja meg neki, hogy teljes erővel üssön rá a kisebbik számtárcsára. Ez nem is fog erősebb lármát kelteni. Amikor azonban a főnöke ki akarja nyitni azt a nyavalyás páncélszekrényt, nagyon mérges lesz. Az istennek sem fog kinyílni. Kénytelen lesz betelefonálni a Wilton Safe Service washingtoni ügynökségének, és ez az ügynökség engem fog kiküldeni, hogy javítsam meg a páncélszekrényt. Természetesen ez csak akkor történik így, ha maguk erre kifejezetten felkérik őket. A javítás után én már tudom mind a két kombinációt és miközben ezen dolgozom, elrontom a belső kulcsos ajtó zárját. Amikor azt is megjavítottam, látom majd, hogy milyen az a kulcs, és akkor ha adnak egy darab vasat és reszelőt, akár egy tucatot is csinálok belőle maguknak. Azt hiszem, egész okosan kiterveztem. Felesleges izgulni: azon az éjszakán, amikor maguk vásárolni akarnak ebből a páncélszekrényből, Washingtonban találnak. Ne féljenek, kéznél leszek; ha valami mégsem menne jól.

A Qu 2-es csoport alaposan felkészült a feladatra. A reklámügynökből hírszerzőnek átnyergelt Jimmy szerkesztett egy furcsa gépezetet. Ügyes kis hajtómű fából készült kerekeket pörgetett, elképzelése szerint ez megoldhatta a rejtjelző szalag lepergetését egy közönséges filmfelvevő gép lencséje előtt. Készített ezenkívül egy fényképezőgépbe épített nagyítógépet, amely alkalmas lett könyvlapok, iratok megörökítésére. Bonyolult infravörös berendezés tette lehetővé, hogy sötétben is él tudják végezni munkájuk^,

ha a rejtjelző szalagot fény- érzékennyé tették. A követség szomszédságában béreltek egy lakást, és szabályos sötétkamrának rendezték be az egyik szobát. Tökéletesen felszerelték nagy gyorsaságú előhívás és fénymásolás céljaira. Egy hét múlva végre minden készen állt, elkezdhették a munkát. Vettek egy kis gumikalapácsot. amelyet az amerikai gépírónő — követve Sadie Cohen utasításait — a keblei között rejtett el.

Délelőtt 10 óra tájban a török nagykövetség telefonon felhívta a Wilton Safe Company irodáját. Amikor megcsörrent a telefon, Sadie elnyomta szivarját a hamutartóban :

— Azt hiszem, munkához

láthatunk — mondotta.

Néhány óra múlva az OSS pontosan ismerte a török nagykövetség páncélszekrényének mindkét kombinációját, s volt már kulcsuk is a belső ajtóhoz. Blackék ezen az estén egy marylandi autós csárdában rendeztek népes, vidám összejövetelt barátaik számára. A kirándulásra meghívást kaptak a török nagykövetség vezetői, tisztviselői is. Ügy tűnt, hogy tökéletesen biztosították: hajnal g zavartalanul dolgoz- hatn. Je' a követség épületében. A Qu 2-es csoport két ta§ja, Dick és Bob, Sadie Cohennel együtt este 10 órakor lépte át a nagykövetség kapuját. A csoport vezetője pattanásig feszült idegekkel ült a szomszédos hadiszálláson. Jimmy viszont nagy nyugalommal üzemképes állapotba helyezte gépeit.

(Folytatjwtft