Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

A megye lakásprogramja a IV. ötéves tervben Beszélgetés Szilágyi Lajossal, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettesével Egy napot töltött megyénk­ben Szilágyi Lajos, az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter helyettese közvet­len munkatársai társaságá­ban. A visszautazása előtt tájékoztatót kértünk a mi­niszterhelyettestől. — Milyen céllal érkeztek megyénkbe? — A negyedik ötéves terv feladatainak jóváhagyása előtt még a megyei pártbi­zottság és tanács vezetőivel akartunk konzultálni. Fel­mértük a tennivalókat, amik­hez felhasználtuk a harma­dik ötéves terv tapasztalata­it. Ezt az eszmecserét meg­ismételjük majd az ősz fo­lyamán, amikor már a bir­tokunkban lesznek a jóváha­gyott tervek. — Néhány konkrét kérdés­ről szeretnénk információt kapni. _ A fő témák közül első­nek a lakásépítkezést említ­hetem. A következő tervidő­szakban mintegy kilencven­százalékos növekedést irány­zunk elő. Ez a feladat na­gyon sok kérdőjelet állít elénk. Ilyen például az épít­kezés előkészítése, a közmű­vesítés biztosítása. A most záruló ötéves terv teljesíté­se megnyugtató. Már most biztosra vesszük, hogy 588 állami erőből épülő lakással túlteljesítjük a céljainkat. Növekszik az érdeklődés a társasházak iránt is. — H ogyan ítéli meg, mi­niszterhelyettes elvtárs, a megye vezetőivel folytatott tanácskozásait? — A lakásépítkezést súly­ponti kérdésként kezelik a megye vezetői, ez a tapasz­talatom. Megbeszéléseinket nagyon pozitívnak tartom. — Milyen feltételei van­nak a következő tervidőszak feladatai teljesítésének? — Az építőipari kapacitás biztosítása. Gondolok itt a szövetkezeti, a tanácsi és az állami iparra egyaránt. Szo­rosan kapcsolódik ide az épí­tőanyag-ipar helyzete: Béla­pátfalva, Selyp és a tégla­gyárak. Azt mondhatom, megnyugtató a kép. Nincs gondunk lényegében a ren­dezési tervekkel. Egy fél éven belül a kormány elé ke­rül a Mátra regionális terve, és készítik a megye telepü­léshálózati tervét is. — Mit kell tennie az álla­mi építőiparnak a negyedik ötéves terv végrehajtásáért? — Űj, korszerű technoló­giát kell bevezetnie. Nincs szüksége arra, hogy valamit feltaláljon, csupán a márki­próbált dolgokat kell átven­nie. Az alagút-zsaluzás és a házgyári nanell az, amire a vállalat gondol. A miniszté­rium kész ebben anyagi­lag segíteni a vállalatot Meg kell oldani a műszaki, közgazdász szakemberek biz­tosítását is a vállalatnál. De a szakember-utánpótlás is sür­geti őket. A véleményem sze­rint az állami építőipari vál­lalat meg tud felelni az igé­nyeknek. De fontos, hogy minél előbb hozzákezdjenek annak megvalósításához, amire elhatározták magukat. A munkatársaim azért jöt­tek velem, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsenek és tanácsot is adjanak, ahol er­re szükség van. És segítséget ahol kell és ahol tudunk. — Mi a biztosítéka annak, hogy a tárgyalások során ki­alakított állásfoglalásnak az érdekeltek meg is felelnek később? — Emlékeztetőt készítet­tünk á megbeszéléseinkről, amit minden érintett fél kézhez kap. Ebben megje­löltük a tennivalókat, azt is, kire mi tartozik. Kétségeket nem hagytunk magunk mö­gött. A végrehajtás pedig kö­zös érdekünk. Azt his»em, nagyon hasznosan telt el ez a napunk Heves megyében — fejezte be információját Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes. (gmf) Soron kívül kapnak növényvédő szereket az árvíz súitotta gazdaságok Az árvíz sújtotta mezőgaz­dasági nagyüzemeik soron kívül kapnak mintegy 200 fé­le növényvédő szert — erről intézkedett az AGRO- TRÖSZT vezérigazgatósága. A szakszerű növényvéde­lemre ugyanis ezen a vidé­ken különösen nagy szükség van. A vízborítás miatt több ezer hold területen elmarad­tak az időszerű növényvédel­mi munkák és ezért a gom­babetegségek júniusban nagy károkat okozhatnak. A kór­okozók elburjánzását a pára­telt klíma szintén ' elősegíti. A szabolcsi almáskertekből levonult az ár. Az első jelen­tések szerint remény van ar­ra, hogy a fák kiheverik a néhány napos ,,kényszerfür­dőt” és a későbbiekben sem dobják majd le a termést. (MTI)-JOjD1» Az igazságszolgáltatás ellen HAMIS TANÚK . Valaha régen a kőrős­ladányiak magukénak tulaj­donították a kőröstarcsai ha­tár egy részét. Az öreg Már­kus volt a ladányiak tanúja, aki csizmájába a talpa alá előre ladányi földet tett, s úgy esküdött az élő istenre, hogy az a föld, melyen ő áll, kőrösladányi föld. „ ... ha ha­misat szólok: Se földben, se mennyben ne lehessek bol­dog; / Föld kidobja testem, ég kizárja lelkem: / Ama se­bes örvény hánytorgasson en­gem.” — Az eskü alapján a bíróság a ladányiaknak ítél­te a földet. Nemsokára meg­halt Márkus, de mikor ko­porsóját a sírba eresztették, s ráhúzták volna a földéi, a a koporsó a földből felvető­dött, a holttest belőle kizu­hant és az örvény fenekére szállott. Azóta is, kivált hold- világos éjenként, gyakorta látják ők a halászok az ör­vényből felmerülni ... Ha­mis tanúk. Óhatatlan, hogy az ember legelőször is ne Arany János népi balladájára gon­doljon. Talpalatnyi földért Hamisan esküvő vén Már­kusok ma is élnek, kik szem­rebbenés nélkül hazudnak, becsapják, félrevezetik a bí­róságot, a hatóságokat egy talpalatnyi földért. Határmezsgye miatt rob­bant ki a vita Istenmezején, két telekszomszéd között. Alig nyolcvan centis földsá- vot, pár négyzetméternyi te­rületet követelt magának az egyik szomszéd. Hosszú ideig tartott a pereskedés. A fpl- det követelő szomszéd vesz­tett minden fokon, mert az alperes hitelt érdemlően bi­zonyítani tudta tanúkkal, hogy 20—30 évvel ezelőtt is ott húzódott a mezsgyehatár, ahol ma. A pervesztes erre feljelentést tett a tanúk el­len hamis tanúzásért, vádol­va szomszédját is, hogy ő . vette rá a tanúkat, vallja­nak hamisan. Természetesen bosszúját nem koronázta si­ker, a notórius pereskedőre szabtak ki ítéletet, hamis vád miatt. Fájdalom és irigység N-né és F-né lánykoruk­tem jó barátnők voltak. Férj­hez mentek, s mindketten szép házat építettek, jól él­nek. De megölnék egymást kortynyi vízben. Minden al­kalmat megragadnak, hogy egymást szidalmazzák, sérte­gessék, ócsárolják. Veszeked­nek, kiabálnak a boltban, az utcán. Állandóan egymást je- lentgetik a különböző ható­ságoknál, törzsvendégek a tárgyalótermekben is. Akkor van némi szilen cium, ha egyikük éppen börtönbünte­tését tölti. Nem' kell mélyre ásni, hogy az okokat megleljük: egyik asszonynak három gyermeke is van, a másiknak seínmi, elkerülte a gyermekáldás. A fájdalom és az irigység fűti, lázasítja a gyermektelen asz- szonyt. A harag és gyűlölet annyira elvadítja, hogy min­denáron ártani akar volt ba­rátnőjének. Az asszonyt ed­dig háromszor ítélték el ha­mis tanúzásért és hamis ta­núzásra való rábírásért. Leg­utóbb 8 hónapi szabadság- vesztést kapott, s 2 évi idő­tartamra a közügyektől is el­tiltották. Férjfogás — „lőrinci módra" Ebben az ügyben nem szü­letett elmarasztaló ítélet, ez jogilag védhető, magyaráz­ható, ám emberi vetületeiben mindenképpen felháborító ... A történet szereplői: csi­nos, elvált fiatal nő és egy ugyancsak jóképű, de csalá­dos, fiatal férfi. S a törté­net: a nő és a férfi együtt utazik. A nő cigarettát vesz elő, a férfi tüzet ad. Kész az ismeretség. Beszélgetnek. Leginkább a nő kérdez, ő a kíváncsibb. Visszaúton is találkoznak. A nő keresi meg a szerelvényen a férfit. Le- szállnak, beszélgetnek. A fér­fi autóbusszal megy tovább, de van ideje az indulásig. Hazáig kíséri a nőt. Meg­egyeznek abban, hogy a férfi majd legközelebb meg is lá­togatja otthonában ismerősét. A látogatás. Odahaza van az anya, a nagymama, a nő ve­lük lakik. Másik látogatás. A férfi magas, fekete hajú fia­talember társaságában talál­ja a nőt. „Agronómus, a nő­véremnek udvarolt korábban, azóta is meglátogatja szülé­imét ...” A férfi nem megy látogatóba többé. A nő levele „látogatja” őt: „...Állapotos vagyok. Te vagy a gyermek apja!” A levelet a férfi fe­lesége bontja fel. „Még négy- szemközt sem tudtam vele lenni soha, nemhogy...” A feleség nem hisz). Veszeke­dések, sírások, botrányok. Aztán a per. Tanúként hall­gatják meg a nőt. „Mióta el­váltam, soha senkivel nem voltam, csak ővele...” — vallja a nő. Vércsoport- és antropológiai vizsgálat. Az eredmény: a vádolt férfi apasága kizárt! A nő most már bevallja: „...akkor N. N. a gyerek apja!” Mondom, elmarasztaló íté­let a hamis tanúzási perben nem született. A nőt, aki fér­jet akart fogni, férjet akart ■rabolni (a férfi nemcsak jó­képű, de igen jó fizetésű is!) felmentették. A Legfőbb Ügyészség törvényességi óvásának sem adtak he­lyet. „Bűntett nem tör­tént.” Valóban, bűntett nem történt. Csak annyi, hogy egy könnyű, léha nő — arra ala­pozva, hogy az utcán látták együtt kettejüket — apává akarta minősíttetni a férfit. Csak annyi, történt, hogy fel­borította, megmérgezte egy másik család életét, öfokos bizalmatlanságot injekciózva egy másik asszony, a feleség szívébe. Bűncselekmény nem történt. "Csak kátránycseppe- ket hullattak hordónyi méz­be. Aljas indokból...?! A hatvaniak még ma is emlékeznek a nem minden­napit történetre. A túr. felka­Elkészülnek-e „törvényváltásig' az állami lakások? Válaszol: Réz János, a Heves megyei Építőipari Vállalat igazgatója Köztudott, hogy 1971. jú­lius 1-ével új lakás-, lakbér­törvény lép életbe. Az új törvények többek között meg­szüntetik az ingyen lakáso­kat, és akik 1971. július 1-e után jutnak állami lakáshoz, nem részesülnek lakbérpótlék - kiegészítésben sem. Érthető tehát, hogy az állami lakást igénylők között egyre foko­zódik az izgalom, amit mi sem bizonyít jobban, hogy szóban, telefonon, levélben, naponként érdeklődnek Szer­kesztőségünkben: vajon az építőipar; szómol-e kellően az említett változásokkal, és az 1971. június 30-ával át­adásra tervezett lakások el­készülnek-e? Mert ha igen: igényüket még az érvényben levő törvények alapján bírál­ják el, de ha nem, már fi­zetni kell és lakbérpótlékot sem kapnak. Olvasóink kérdéseivel fel­kerestük Réz Jánost, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját, s meg­kértük, hogy adjon helyzet­képet, információt; hol tar- tandk a munkálatokkal, vár- ható-e csúszás a határidők­ben? — Mindenekelőtt: termé­szetes, hogy vállalatunk is tudja, hogy 1971. júlis 1-ével új lakás- és lakbértörvény lép életbe. Hogy kellően szá­molunk-e vele? Nem tudok mást mondani, mint hogy feladatainkat eddig is az elő­re meghatározott, rögzített tervek alapján teljesítettük, és ezután is úgy dolgozunk, ahogyan programunkat ösz- szeállítottuk, jóváhagytuk. És még valamit: vállalatunk nem csak állami lakást épít. Megannyi, más profilú be­ruházás kivitelezését végez­zük. És a határidő ezeknél az építkezéseknél is határidő. — A vállalat jelenleg hol épít állami lakásokat? — Fő területeink: Eger, Gyöngyös és Hatvan. — A munkálatok jelenlegi állásával elégedett-e az igaz­gató? — Igen. Egerben, a Grónay és a Szálloda utcai lakások szerkezetileg elkészültek, a Faiskola utcában megkezdő­dött a blokkozás. 32 lakás szerkezetét Hatvanban is megépítettük. A többinél fo­lyik a földszinti falazás. Gyöngyösön is időben va­gyunk, talán csak az Izzó lakásain kell majd fokozni a tempót. — Es a gyöngyösi felhő­karcoló? — Szerkezetileg kész, javá­ban folyik a víz-, fűtésszere­lés, a válaszfalazás. — Milyen gondok, problé­mák nehezítik a vállalat munkáját? — Nem éppen zavartalan az anyagellátás. Különösen a cement és a tégla beszerzése jelent gondot. Mindent el­követünk, hogy zavartalanul tudjunk dolgozni. Próbálko­zásainkból csali egy példát említek: a budapesti lakás­építő vállalatot a mi válla­latunk erősítette meg, élő munkaerővel. A segítség el­lenértékét blokktéglában kap­juk. — Visontán olyan híreket hallottunk, hogy a torony- ház építésén azért lassult le a munka, mert a vállalat­nak részt kell vállalnia az árvízkárok helyreállításából. — Először is, nem lassult le a toronyház építése. Ami pedig a kérdés második ré­szét illeti: vállalatunk eddig köze) egymillió forint értékű segítséget adott az árvízkáro­sultaknak, és az is elképzel­hető, hogy az építkezési munkálatokban is részt ve­szünk, illetve részt kell ven­nünk. De ez semmilyen körül­mények között sem borítja fel terveinket, elképzelésein­ket. — Mindent egybevetve te­hát: a szerződésben rögzített állami lakásokat, pontosab­ban az 1971. június 30-i ha­táridővel vállal* állami laká­sokat megépítik határidőre? — A válaszom: Igen! K. J. A RAMONA Erdőtelken Régi vágya teljesült a kis község asszonyainak varba a várost, megrázta az embereket. „1944 őszén egy sebesült szovjet katonát élve eltemet­tek kertjükben ...” — Ezzel vádolta meg közvetlen hoz­zátartozóit, bátyját, annak anyját és nagyanyját B. L. Felásták a kertet, s a ka­tona maradványaira valóban rátaláltak. Hosszas nyomo­zás kezdődött, s az kiderí­tette: a megvádol taknak sem­mi közük a szovjet katona halálához! Hatvan abban az időben, 44 őszén hadszíntér volt, német alcnazáporban nyomultak előre a szovjet egységek. Az egyik szovjet katona halálos sebet kapott, ahol vére megfestette a föl­det, ott helyezték sírba. A háziak csak jóval később tud­ták meg, mi történt kertjük­ben, mert egész idő alatt a pincében voltak megbújva. Első fokon — mivel a ha­mis állítás oly bűntettre vo­natkozott, amelynek elköve­tőjét a törvény halálbünte­téssel is fenyegette — B. L.-t 6 évi szabadságvesztésre ítél­ték. Másodfokon — törvény­sértően! — aljas indokból el­követett rágalmazásnak mi­nősítették a bűntettet és 3 hónapi (?!) szabadságvesztést mondtak Iá. A Legfelsőbb Bíróság, saját hatáskörében tartva az ügyet, 2 évet sza­bott ki ítéletül. ■ ■ ■ Az igazságszolgáltatás elle­ni bűntettek sorában a ha­mis tanúzás a „legnépsze­rűbb”. A BTK 176. paragra­fusa értelmében hamis tanú­zást követ el az, „aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy valamely lényeges kö­rülményére vonatkozó hamis vallomást tesz, vagy ilyen körülményt elhallgat ’. A ha­mis tanúzást a törvény szi­gorúan büntetni rendeli, s az elkövetés fokozatai szerint, a szabadságvesztés 12 évig is terjedhet. Arany Jánost idéztem az írás elején, legyen bezárója is az ő nemes tanácsa: „S ne mondjatok esküt, ha nem igaz hittel.” Pmtaky Dezső Erdőtelken régi probléma a helyi, különösen a női munkaerő foglalkoztatása, mivel a termelőszövetkeze­ten kívül nincs hol dolgoz­niuk. A kis község lakói ezt már többször szóvátették. Juhász Miklós vb-elnök ta­valy júniusban kapcsolatot teremtett a Budapesti RA­MONA Ktsz vezetőivel. Arra kérte őket, hogy segítsen a község női lakóin — asszo­nyain, lányain — és alakít­sanak ki egy vidéki részle­get Erdőtelken. Közel egyéves tárgyalás- sorozat után a kezdeménye­zés sikerrel járt. Erdőtelken, a volt egyemeletes szolgálta­tó házat a ktsz átalakította, majd berendezte, s április 20-án megkezdték a terme­lést. 54 helybeli, valamint káli asszony vállalt munkát. Kötöttárukat — ízléses mű­szálas sportpulóvereket és különböző méretű lasztex- nadrágokat készítenek. Az asszonyok Korompai István műszaki vezető, és Berend Vilmosné a budapesti köz­pont technológiai és gyártás­előkészítő csoportvezetőjének irányításával tanulják az egyes termékek készítésének műveleti sorrendjét, varrá­sát, összeállítását. Ottj ár­iunkkor például a műszálas anyagok szalagfűrészes fel- darabolását tanulták. Erdő­telken 22 korszerű villamos­gépet szereltek fel és mű­ködtetnek a gyártás során. Hogy csak néhányat említ­sünk: varró- és összeállító­gépeket, ollózó, szegő és gomblyukazó gépeket. Az egyes műszálas textíliákon, amelyeket rétegesen egymás­ra raknak, előre rajzolják a Az árvízkárosultak megse­gítésére az Észak Heves me­gyei Sütőipari Vállalat dol­gozói fizetésük három száza­lékát — összesen 23122 fo­rintot — ajánlottak fel. * Az Állami Biztosító Heves megyei igazgatóságának dol­gozói bérük három százalékát — 12 225 forintot — fizet­tek be a 440—98005 számú csekkszámlára. pulóver- és nadrágmintákat, majd szalagfűrésszel kivág­ják. Ezt követi aztán az ösz- szeállitás. Az erdőtelki részleg az el­telt két hónap után máris „kinőtte magát”. Június 1. óta ötfős szabászcsoport is dolgozik, akik terveznek, szabnak és újabb modelleket készítenek. Az asszonyok szorgalmasan tanulják az egyes munkaműveleteket, s ez idő alatt havonta ezer fo­rintot keresnek. Később, már mint betanított munkások­nak, 1600—1800 forintra emel­kedik a fizetésük. Hetente mintegy 25 ezer pulóvert és lasztexnadrágot készítenek, s év végéig hárommillió fo­rintos tervbevételre számíta­nak. A részleg iránt mind Erdő­telken, mind a környéken nagy az érdeklődés, a tervek szerint már a jövő év folya­mán száz főre bővítik a szomszédos ház megvásárlá­sával, átalakításával és kor­szerű berendezésével. Egy probléma azonban máris felmerült: az új erdő­telki részleg termékei jelen­leg mind a budapesti köz­pontba kerülnek. Heves me­gye üzleteiben egyetlen da­rabot sem lehet kapni belő­lük. Pedia sokan vásárolná­nak az ízléses és névszerű sportpulóverekből, a. női lasz- texnadráaokból... Reméljük, hogy a Heves menyei Ivar- cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. felveszi a kavcsolatot az erdőtelki részleg budapesti körvontjával és pzek a ter­mékek a vósérlók örömére mennénk ruházati hnHjo'ban is rövidesen kaphatók lesz­nek ... (mentusz) Az Egri XII. számú Általá­nos Iskola tanárai egy napi keresetüket, valamint az út­törők által, a hulladékgyűj­tésből összegyűjtött pénzt, összesen 5638 forintot, küld­tek a bajba jutottaknak. W70, június 14- vasárnap Az árvízkárosultakért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents