Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Ülleufelek. vagy versenytársak? Egyre nagyobb felelősséggel Sok szó esett és esik mos­tanában arról, hogy a ter­melőszövetkezeteit vezetőinek az utóbbi időben megnöveke­dett az önállóságuk, de meg­növekedett a felelősségük is. Nem véletlen ez, hiszen na­gyobb lett a hatáskörük, jog­körük, döntési körük — vi­szont a helyes vagy helyte­len döntésekért nekik kell a felelősséget is vállalni. Más­részt, amíg régebben csupán a termelési, szervezési fel­adatok megoldása volt' a fő cél, addig manapság az ér­tékesítés is egyre nagyobb gondot jelent. Sok szövetkezeti vezető vélekedik ma úgy, hogy a megtermelt árucikkek eladá­sa talán még nehezebb, mint előállításuk. S ez teljesen új helyzetet teremt, más vezetői szemléletet kíván. Hiszen most is, de, különösen a jö­vőben csak olyan árucikket lehet és kell termelni, amely keresett a piacon és értéke­sítése haszonnal jár. Egyre inkább előtérbe kerül tehát a piacra való, irányuló gondol­kodás, s ennek tükrében a termelési profil és az üzemi, vállalati stratégia kialakítása. Minél jobban figyelembe ve­szi valaki a piaci keresletet, az igények várható alakulá­sát, annál kisebb a kockáza­ta, könnyebben elkerülheti a téves vagy gazdaságtalan be­ruházásokat, s feltétlenül biz­tosabbá válik a gazdaságve­zetése, irányítása. Mindehhez természetesen az szükséges, hogy a közös gazdaságok irá­nyítói egyre inkább figye­lembe vették a külső infor­mációkat, s ezeket összhang­ba hozzák a belső, üzemi le­hetőségekkel. Mindez a munka nagy kö­rültekintéssel, de ami még lényegesebb, nagy felelősség­gel is jár. Hiszen egy hibás, megalapozatlan döntés nem csupán erkölcsi, hanem sú­lyos anyagi károkat is okoz­hat. S ennek kihatását nem csupán a vezető, hanem az egész közösség is érzi. Több közös gazdaság ve­zetőjével beszélgettünk már erről és néibányan úgy véle­kednek, hogy a piaci viszo­nyokhoz való alkalmazkodás, az élesedő komkurrencia a szövetkezeteket egymás ellen hangolja, megbontja a köz­tük levő összhangot, hiszen az értékesítésnél mint ellen­ségek állnak egymással szem­ben. Az ellenség kifejezés túl­zás, de azt nyugodtan el­mondhatjuk, hogy egyes ese­tekben valóban mint piaci versenytársak kerülhetnek egymásai szembe. Hiszen, ha egy vállalat baromfit akar vásárolni, s az egyik szövet­kezet olcsóbban és jobb mi­nőségben adja áruját, minta másik, akkor nyilvánvaló, hogy a vállalat miként dönt. Az is tény, hogy az egyik kö­zös gazdaság nem, vagy ke­vésbé találja meg- számítá­sát, mint a másik. A piaci vereségek azonban nemcsak negatívan, hanem pozitívan is hatnak. Kénysze­ríti a „vereséget szenvedett” szövetkezetét arra, hogy a jövőben korszerűbben és ol­csóbban állítsa elő termékét, vagy ha ez nem megy, akkor más profilt válasszon és olyan cikket termeljen, amelynek jobbalt az értékesítési lehe­tőségei. Néhány vezető viszont úgy foglal állást a témával kap­csolatban — vagy kimondva, vagy kimondatlanul —, hogy mindez nagyon jól hangzik, de végső soron azért mégsem kell túlzottan komolyan ven­ni. Úgy vélekednek, hogy az állam nem hagyhat magára egy közösséget, ha vezetői helytelenül döntenek — eset­leg többször is egymás után —, valahonnan mégis csak jön valami segítség, ami helyreállítja a gazdaságot. Szocialista társadalmi ren­dünkben a humanitás törvé­nye valóban érvényesül, s nyilvánvaló, hogy egy közös­ség nem maradhat magára. Az érkező segítség azonban nem pótolja és nem is volna igazságos, ha teljes mérték­ben pótolná a helytelen dön­tések miatt kiesett összeget. Segítségadás van, de csupán úgy, hogy a veszteséget ki kell majd gazdálkodni és vissza is kell fizetni. A dön­tésekért tehát teljes felelős­séget kell vállalni. A piacra való figyelés, a piackutatás, a viszonyok elemzése, a megfontolt dön­tés, a vállalati stratégia ki­alakítása napjainkban is rendkívül fontos. A jövőben, amikor még több és jobb mi­nőségű termék kerül az ér­tékesítési „frontra” még in­kább fontossá válik. Ennek következtében természetesen a vezetői felelősség is tovább növekszik. Hiszen többször és még jobban kell majd dön­teni. S ez továbbra is a ve­zetők feladata marad, vagy helyesebben — még inkább lesz. (kaposi) Az árvízkárosultak megsegítésére Rendkívüli knidöilgyűíést tartott az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Pénteken délelőtt Egerben, a Megyei Művelődési Köz­pontban rendkívüli küldött- gyűlést tartott az Eger— Gyöngyös vidéki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége. Az ülésen megjelent dr. Tóth Béla, a TOT-tif- kárság munkatársa, Kormos Miklós, a megyei, Gyenes János, az egri városi párt- bizottság munkatársa és Koz- máry György, az egri városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A részvevőket Babus Zol­tán, a területi szövetség el­nöke üdvözölte, majd Ta­kács Sándor, a szövetség tit­kára terjesztett elő javasla­tot az árvíz sújtotta máté­szalkai járás termelőszövet­kezeteinek megsegítésére. Elmondotta, hogy a szövet­ség több vezetője személye­sen is megtekintette a kárt szenvedett falvakat. közös gazdaságokat, - s elsősorban építőanyagokra, takarmány­ra van szüksége a terme­lőszövetkezeteknek. Tájékoztatása után több termelőszövetkezeti elnök szóvá tette, hogy az eddigi­nél szervezettebb intézke­désekre van ahhoz szükség, hogy a felajánlott anyagok, élelmiszerek minél gyorsab­ban eljussanak az illető fal­vakba. A közgyűlésen beje­lentették azt is, hogy a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet százezer forint készpénzt, kétszázezer forint értékű takarmányt és hat­vanezer forint értékű ru­házati cikket ajánlott fel az árvízkárosult gazdaságoknak. (A közös gazdaságok felaján­lásaira későbbi lapszámunk­ban még visszatérünk). Ezt követően a területi szövetségen és a termelőszö- vetkekezetcken belül létre­hozandó nőbizottságokról volt szó, majd határozati ja­vaslatok elfogadására került H TS 1 n |r AdAlAn épül Miskolcon. Miskolcon a Győri kapuban új lakótelep " J lílSilllvH j* épül. 1970-ben 1315 lakást fognak átadni. Képek a lakótelepről. (MTI foto) KilencvenöíféSe tömegcikk gyártásának fokozására hívta fel a vállalatait a KGM A KGM felhívta .a tárcá­hoz tartozó vállalatokat, hogy a minőségileg megfele­lő, korszerű, de olcsóbb cik­kekből jobban elégítsék ki a lakosság igényeit. A minisztérium összeállí­totta annak a 95 olcsó cikk­nek a listáját, amelyekből fontosnak tartja a gyártás fokozását, illetve azt, hogy e termékekhez mindig hoz­zájuthassanak a vásárlók. E kategóriába tartoznak az építkezéssel összefüggő vas­áruk, az alapvető háztartási kézi szerszámok, a mezőgaz­dasági szeráruk, a kerti szer­számok, sodronyfonatok, a konyhai és fürdőszobai be­rendezések, a főző- és fűtő- berendezések, edényáruk, ké­zi- hajtású háztartási kisgé­pek, evőeszközök és finom- acéláruk, továbbá az olcsó elektromos háztartási ké­szülékek. Gondoskodni kell például arról, hogy mindig legyen forgalomban 600 fo­rintnál nem drágább kályha, 1000 forintosnál olcsóbb rá­dió, 5200 forintnál nem drá­gább televízió, 4500 forint­nál olcsóbb hűtőgép, 1600 fo­rintos, vagy ennél olcsóbb mosógép. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban elmondották: néhány termékcsoportból még nem kielégítő az ellá­tás. Több mezőgazdasági szerárura, ásóra, kapára, la­pátra, villára, kaszára, sar­lóra lenne szükség, a belke­reskedelem akár három év­re előre a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget leköt­ne, az Ipar kapacitása azon­ban pillanatnyilag nem bír­ja kielégíteni a nagyobb keresletet. Rozsdamentes evőeszközökből is a jelenle­gi mennyiségnek kétszeresét rendelné a kereskedelem a hazai ipartóL A forgalom növelését az olcsó cikkekből sem írják kötelezőén elő a vállalatoknak, elvárják azonban tőlük, hogy ezekből az árukból is a legteljeseb­ben kielégítsék az igénye­ket. Örvendetes, hogy a bel­kereskedelmi és ipari válla­latok ebben az évben már körbeiül kétszer annyi olcsó vas-műszaki cikk szállításá­ra, illetve beszerzésére kö­tötték szerződést, mint ke’, évvel ezelőtt. (MTI) i! darabárufuvarozási rendszer fejlesztéséről tárgyalt a Központi Szállítási Tanács Pénteken a Közlekedés- és Postaiügyi Minisztériumban dr. Mészáros Károly minisz­terhelyettes elnökletével ülést tartott a Központi Szállítási Tanács. A darab- árufuvarozási rendszer fej­lesztésére hozott miniszteri rendelkezés' végrehajtását, az ezzel kapcsolatos intézkedé­seket és tennivalókat tár­gyaltál: meg. Az intézkedés nemcsak a közületéket, a kereskedelmet, hanem a lakosságot is köz­vetlenül érinti. A darabáru­Hatran Városi Tanács Kórházának igazgató főorvosa (Kossuth tér 18.) pályázatot hirdet a kórház belgyógyászati, ideggyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, sebészeti és a traumatológiai osztá­lyaira, összesen: 13 fő E 210 kulcsszámú általános ápolónői állásra Pályázatot hirdet továbbá 2 fő E 211 kulcsszá­mú gyermekápolónői állásra a kórház csecsemő­gyermek osztályára. Az állások azonnal elfoglalhatok. Illetmény kulcsszám szerint + munkaköri pótlék. Az állásokra, a pályázók szabályszerűen felsze­relt kérelmeiket a szolgálati út betartásával adják be. Elektróda a szívben Elektróda dobogtatja egy 79 éves makiári asszony szívét. Idős, beteg asszonyhoz hí­vatták az orvost. , — Mi a panasz, mamika? — Jaj, doktor úr. én nem is tudom... Vagy három hó­napja nagy-nagy -gyengeséget érzek. Ha már kicsit is moz­gok, megzúdul a fejem, szé­dülök és nagyon rosszul ér­zem magamat. Az orvos tüzetesen meg­vizsgálta a sápadt arcú asz- szonyt, s aztán mindennap megjelent a beteg ágya mel­lett. Injekciót adott, vizsgált, meghallgatta az asszony pa­naszait. A megfelelő kezelés hatására a beteg állapota napról napra, fokozatosan ja­vult. Pulzusszáma emelke­dett, vérkeringése fokozódott, s pangásos tünetei teljesen megszűntek. Az egyik napon aztán vá­ratlan dolog történt. Eszmé­letvesztéssel és izomgörcsök­kel járó roham lepte meg az asszonyt. Az orvos men­tőkért telefonált. Jajongó szirénaszóval száguldott az autó. Két hét után hazaenged­ték a kórházból. Az asszony panaszai enyhültek. Eszmé- letvesztéses rohamai nem is­métlődtek többé, de a legki­sebb terhelésre, tartósabb íennlétre is gyengeség, szé dülés következett. Az asszony szinte állandóan feküdni kényszerült szükségesnek találta pacema­ker beültetését, s a beteget klinikai felvételre előjegyez­ték. Dr. Szegő Imre, a volt makiári körzeti orvos így mondja tovább a történetet: — A beteget a kórházi ke­zelés után is gyakran meglá­togattam. A talált leletek alapján arra a gondolatra jutottam, hogy állapotán csakis pacemaker (elektróda) beültetése segíthet. A szív elektromos ingerlésének te­rápiás bevezetése csak az utóbbi évek kutatómunkájá­nak eredménye, de napja­inkban már mind gyakrab­ban és kiterjedtebben, siker­rel alkalmazzák. Angliában például 1965—66-ban 421 pa­cemaker-beültetést végeztek, ennek nyolc százaléka halt meg a beültetést követő egy éven belül. Telepmeghibáso­dás miatt. — Kezdetben gondolatomat a beteg és családja mereven elutasította. Hallani sem akartak a doldgról. Bennem azonban volt elég türelem. Hetekig tartó ismételt rábe­széléssel meg tudtam győzni és megbarátkoztatni őket ter­vemmel. hangoztatva a mű­tét viszonylagos veszélyte­lenségét. Jó hónapba telt. amíg a tervet el is fogadták. Ekkor a budapesti IV. szá­mú Sebészeti Klinika konzí­liumát kértem. A konzílium — Mi a lényege a pacema­ker-terápiának, ? — A pacemaker-terápiá­nak három módja ismeretes. Első: itt az elektromos me­chanizmus a szív saját inger- képzésétől és a szervezet igé­nyéitől függetlenül működik és állandóan az előre beállí­tott számú ingerlést biztosít­ja. Másodikra készüléket a pitvari P-hullám aktiválja, s ingerre 0,16 másodperc múl­va kamrai összehúzódást vált ki. Harmadik: a szív kettős ingerlési tulajdonságait egye­síti. Amikor a kamrai ütések száma egy bizonyos, a készü­lékben beállított érték alá esik, fix számú ingerlést ad le a kamrák felé. amikor a kamrái ütések száma a beál­lított szintet meghaladja, ez a pacemakert automatikusan blokkolja... A műtét 1969. január 4-én ' történi. Azóta az asszony minimális gyógyszeres támo­gatással jól van. életkorának megfelelő életformát él, ház­tartását. családját ellátja Bordái mögött, a jobb kamra csúcsán — elektróda vigyázza a szívét... Patakv Dezső fuvarozás fejlesztésével arra számítanál:, hogy a fuvaro­zási idő jelentősen csökken; s szállítani tudnak majd a legeldugottabb falvakba is. A MÁV 1144 állomásán vett fel darabárut, Az autóköz­lekedés jelenlegi hálózatával a felvevőhelyei: számát 2400-ra bővíti, később pe­dig kiterjeszti az ország minden helységére. A tanács ülésén beszámolt dr. Zahumenszki József, az Autóközlekedési Tröszt ve­zérigazgató-helyettese. El­mondotta egyebek között, hogy fontosságánál fogva kiemelten kezelik a darab­árufuvarozás ügyét, gondos­kodtál: a zavartalan átállás- ról. Jelenleg 11 korábbi MÄV- vonalon kísérletképpen mar az AKÖV szállítja a darab­árut — az első hetek ta­pasztalatai kielégítőek, pa­nasz nem érkezett munká­jukra — s júliusban mi^ további 30—40 helysége) kapcsolnak be a VOLÁN darabáruszállítási kísérletei­be. A tanács a darabárufuva- rozas továbbfejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket jóváhagyta, s titkárságán ke­resztül gondoskodik arról, hogy a megyei szállítási bi­zottságok is megismerjék, se­gítsék az éredekelt szerve­ket a helyi problémák meg­oldásában. (MTI) Hirdessen ;» 1979, juntas 13,, szómba)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents