Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Hasznos méreg a levegőből... «VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 137. szám ^ ARA: 80 FILLER 1970. jiínius 13., szombat ... pontosabban a helikopterből, amely most érkezett meg az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság egri üzemegységébe. A szovjet gyártmányú növényvédő helikopter három évig lesz majd megyénkben, segíti az állami gazda­ságokat, termelőszövetkezeteket a permetezésben. Az első napon pénteken, az Eged-hcgy környékén szórta a hasznos mérget a peronoszpóra és a lisztharmat ellen, a kiváló bor­termő szőlőkre. Szőlőből 250 holdra, gyümölcsösből 100 holdra kerül növényvédőszer. Mint Antal Nándor, az üzemegység vezetője elmondot­ta. sem a szőlőben, sem a gyümölcsösben nem lehetne a hagyományos gépekkel dolgozni az erősen felázott talajon. A helikopter egy nap alatt 400 holdat képes lepermetezni. Képünkön a permetező helikopter. * (Kiss Béla felvétele)-Ws/WWWVWWS/VWN/WNAA/VVWWWWWWWWWWWWWVVWWVNA ' A labdarúgó- vi 1 ágbaj nők ságrói felentjük (2. oldalon) Ellenfelek vagy versenytársak (3. oldalon) Tv-előzetes (4. oldalon) Készülődés Moszkvában (5. oldalon) Tudomány — technika (6. oldalon) „Újat ígérő tanácskozás lesz” Sajtótájékoztató a nemzetközi audiovizuális konferenciáról Oktatő^nevelő munkánkban évről évre nagyobb szerepet kap a technika. Az audiovi­zuális lehetőségek hozzáér­tőbb, ésszerűbb kihasználása mind eredményesebbé teszi a pedagógiai alkotómunkát. E téren Eger országos szinten is élen jár. Már évekkel ez­előtt is városi, járási és me­gyei konferenciák keretében vitatták meg, hogy miként lehetne a technikai eszközö­ket mind hatékonyabban az oktató és nevelő munkaszol­gálatába állítani. Nemzetközi szintű konferenciát — e té­makörben — először 1968- ban tartottak a megyeszék­helyen. Ezen részt vettek, egyrészt az alkotók — az Is­kolatelevízió, az Iskolarádió és az oktatófilmek készítői­nek képviselői; másrészt^ a felhasználók: a pedagógia elméletének és gyakorlatá­nak delegáltjai. Ezen a konferencián — fi­gyelembe véve a nemzetközi szintű érdeklődést, és a részt­vevők egységes álláspontját —, határozták el, hogy 1970- ben ismét Egerben rendezik meg a nemzetközi audiovi­zuális konferenciát. A június 23. és 27-e között lebonyolítandó rendezvényso­rozat előkészítő bizottsága pénteken délelőtt tartott saj­tótájékoztatót a Magyar Saj­tó Házában. Az előkészítő bizottság nevében dr. Nagy Andor főiskolai adjunktus, a városi művelődési ház osz­tályvezetője, a bizottság tit­kára tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a rendezvénysorozat alapvető célkitűzéseiről. El­mondotta, hogy a konferen­cia három feladatkört vitat meg majd. Egyrészt megvizs­gálják, hogy miként lehetne &z oktató-nevelő munkában alkalmazott technikai eszkö­zök hatékonyságát növelni, jpésrészt a konferenciaszer­vezői szorgalmazzák egy koordináló bizottság létrejöt­ték, melynek az lenne a fel­adata, hogy az audiovizuális eszközök alkotói körében megossza a feladatköröket és egységes álláspontot alakít­son ki a hatékonyabb tevé­kenység érdekében. Újat ígér a tanácskozás harmadik té­maköre. A résztvevők ennek keretében megvizsgálják az audiovizuális eszközök neve­léselméleti és nevelésmód­szertani vonatkozásait. Az ed­digi elemzések ugyanis kizá­rólag didaktikai oldalról kö­zelítették meg a kérdést. Ezután dr. Nagy Andor tá­jékoztatót adott a konferen­cia programbeosztásáról. El­mondotta, hogy a nevelésügy legkiválóbb szakemberei, az Iskolarádió, az Iskolateleví­zió és a TANÉRT vezetői, va­lamint a különböző országok, s megyéinket képviselő pe­dagógusok előadások, korre­ferátumok és felszólalások formájában ismertetik, egyeztetik véleményüket. Al­kalom adódik — egy mátrai kirándulás keretében — kö­tetlen beszélgetésekre is. Az előkészítő bizottság tit­kára ezután szervezeti kérdé­sekről beszélt. Ennek során elmondotta, hogy a plenáris üléseket a Gárdonyi Géza Színházban, a szekcióüléseket pedig a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán tartják maid. A konferencia iránti érdeklődésre jellemző, hogy közel 200 hazai és 41 külföl­di vendég — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bul­gária, Románia. Jugoszlávia, az NSZK, Anglia, Franciaor­szág, Belgium, Finnország, Norvégia, Ausztria és Svéd­ország képviselői — jelentet­te be részvételét. A résztvevők az audiovi­zuális eszközök legkiválóbb alkotói, valamint azok »fel­használásának legjelesebb el­méleti és gyakorlati szakem­berei. A nemzetközi jellegre való tekintettel a konferen­cia rendező bizottsága öt nyelvű szinkron tolmácsolást biztosít. A tanácskozás érde­kessége az is, hogy az elmé­leti jellegű előadásokat dél­utánonként bemutatók köve­tik, melyek keretében a hazai és küföldi tv- és rádiósszak­emberek mutatják be az ok­tatással és neveléssel kap­csolatos filmjeiket. A tájékoztatót élénk eszme­csere követte. A sajtó képvi­selői elsősorban az iránt ér­deklődtek, hogy milyen gya­korlati eredményeket produ­kál majd a konferencia. (pécsi) Társadalmi, érdekképviseleti szervek ajánlása Ezekben a hetekben az or­szág egész lakossága mély együttérzésről, önzetlen segít tőkészségről tett és tesz ta­núságot: sokféle formában enyhíti az árvíz következ­tében bajba jutott lakosság gondjait, könnyíti nehéz helyzetüket. E nemes emberi tettek arra vallanak, hogy — az állam kötelezettségválla­lásán túl — az egész társa­dalom, egész dolgozó népünk részt kíván, venni az árvíz­károk felszámolásában, az életfeltételek újrateremtésé­ben. a termelés megindításá­ban. Az épületek, termelőberen­dezések pusztulása, az elön­tött mezőgazdasági területek terméskiesése, a közutak, vasutak, a villamosenergia­hálózat megrongálódása sú­lyos veszteséget jelent mind­annyiunk számára, nehezíti a nemzeti jövedelem tervezett növelését. A dolgozók eddigi kezde­ményezését figyelembe vé­ve, a társadalmi és érdek- képviseleti szervek feljogo­sítva érzik magukat arra, hogy nyilvánosan fordulja­nak a vállalatok, intézmé­nyek dolgozóihoz, a mező- gazdasági, az általános fo­gyasztási és a kisipari szö­vetkezetek tagságához: szé­les körű összefogást ajánlva az árvíz által okozott sebek teljes begyógyításához. Bízunk a teljes talpraállás- ban, mert bár az országun­kat ért természeti csapás el­hárítása még tart és tovább­ra is töretlen helytállást, nagy felelősségérzetet, sok­sok erőfeszítést kíván — az árvíz sújtotta területeken a rendelkezésre álló erők és anyagok felhasználásával, nyomban az ár elvonulása után, megindult a szervezett újjáépítés. Bízunk, mert szocialista ál­lamunk haladéktalanul meg­tette a szükséges intézkedé­seket a károk helyrehozata­lára. Bízunk, mert nagy erő rejlik társadalmunk külön­böző rétegeinek sokféle mó­don megnyilvánuló szolidari­tásában. helyeseljük és támogat­juk a társadalmi össze­fogásnak azt a példás megnyilvánulását, hogy a dolgozók közül mind többen egy napi kerese­tüket ajánlják fel az ár­vízkárosultak segélyezé­sére. Jóleső érzéssel fogadtuk az elmúlt napokban annak a 12 budapesti és több vidéki vál­lalatnak a kezdeményezését, amelyek az államháztartást az árvíz következtében ter­helő veszteségek - enyhítése érdekében vállalták, hogy a jobb, hatékonyabb gazdálko­dással, tervezett nyereségük emelésével növelik költség­vetési befizetéseiket. Így kí­vánnak hozzájárulni a kieső nemzeti jövedelem pótlásá­hoz. Helyeseljük e kezdemé­nyezést és javasoljuk: a tervezett nemzeti jöve­delem túltejesítésének programja szélesedjék országos méretű szán­dékká. Felhívjuk a vállalatok, in­tézmények, a szövetkezetek dolgozóit: vizsgálják meg he­lyi lehetőségeiket és erejük­höz képest tegyenek szocia­lista kötelezettségvállaláso­kat e cél megvalósítására. Javasoljuk, hogy a fel- . ajánlások a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kö­zelgő X. kongresszusa tiszteletére szervezett — már korábban kibon­takozott — munkaver­senyhez kapcsolódva, to­vábbi új értékek megte­remtésével a nemzeti jö­vedelem azon részének pótlását segítsék, ame­lyet az árvíz elrabolt. A közösen elfogadott cél­hoz vezető eszközöket, mód­szereket — az adott körül­ményekhez igazodva — min­denütt maguk a dolgozók válasszák meg. Ahol a dol­gozók vállalják, célszerűnek tartjuk munkaszüneti napo­kon árvízi műszak szervezé­sét is. Indokoltnak látszik az újjáépítésben és a helyreállí­tásban helyszínen dolgozó vállalatok, szervek dolgozói­nak átmeneti vagy alkalmi munkaidő-meghosszabbítása. Kéréssel fordulunk ha­zánk ifjúságához. Jelent­kezzenek az árvíz okozta károk helyreállításához a nyár folyamán szerve­zendő KISZ-táborokba. Arvis jel ént esünk: Hz esőzés zavarta a kiskörei védekezést R Tiszán harmadfokú, a Tárnán másodfokú árvízvédelmi készültséget tartanak Mint Nemes Gerzson, a Szolnoki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezető főmérnöke tájékoztatta lapunkat, a Ti­sza Heves megyei szakaszán és a Laskó patak jobb oldali töltésén a harmadfokú ké­szültségnek megfelelő figye­lőszolgálatot tartanak és to­vábbra is állandóan ellen­őrzik a szakaszon elhelyezett védőművek állapotát. A kis­körei kanyarban a szivárgó- padka építését a nagy esőzés sajnos, eléggé akadályoz­ta. A Felső-Tisza és a mel­lékfolyók vízgyűjtőjén újabb, jelentős árhullám alakult ki a csapadékos időjárás miatt. A Felső-Tiszán, a Szamoson, a Kőrösökön, a Berettyón, különösen pedig a Krasznán, igen magas árhullámok érke­zése várható. Ezek hatása a Tisza Heves megyei szaka­szán csak napok múlva ész­lelhető. A Hortobágy—Be­rettyó főcsatorna vízszintje is meghaladta az eddig ész­lelt maximumot. Tiszaroff- tól Szegedig a vízmagasság igen lassú ütemben csökken. Szolnokon pénteken délután 14 órakor 803 centiméteres vízmagasságot mértek. A Ti­szán, a Hármas-Kőrösön, a Hortobágy—Berettyó-csa- tornán harmadfokú, a Zagy­va Szolnok megyei szaka­szán pedig elsőfokú árvízvé­delmi készültséget tartanak. Simon Lajos, a Heves me­gyei tanács vízügyi főelőadó­ja arról tájékoztatta a Nép­újságot, hogy a Tárnán el­rendelték a másodfokú ár- vízvédelmi készültséget a fo- lyónak a Budapest—Miskolc vasútvonaltól délre fekvő sza­kaszán. Egyelőre nincs szük­ség a magasabb fokó árvíz­védelmi készültség elrendelé­sére. Csütörtökön délután 18 órakor a Tárnán 27tí cm-es volt a legmagasabb vízállás, pénteken már ugyanott 343 centimétert mértek A Tar- nócza-patakon levonuló ár­hullám miatt még további vízszintemelkedésre lehet számítani. Ott részt vehetnek: — a fogadóállomásokra ér­kező építési anyagok kiraká­sában és szállításában, — a károsult lakosság csa- ládiház-építósében és helyre- állításában, — az ár levonulását köve tőén a homokzsákok össze­gyűjtésében, • kiürítésében es a védekezési anyag megmen­tésében. A károsult mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságainak rendbe hozásában sokat se­gíthetnek az ország állami gazdaságai és termelőszövet­kezetei. Működjenek közre továbbra is tevékenyen, hogy az árvíz sújtotta mezőgaz­dasági termelőszövetkezetéit tagsága az életet megindít­hassa. Adjanak folyamatos segítséget a nagyüzemi és a háztáji termelés megindítá­sához, az üzemi, gazdasági épületek helyreállításához, az állatállomány elhelyezésé­hez, pótlásához, és takarmá­nyozásához, végeredmény­ként legalább a korábbi ter­melési színvonal eléréséhez. Bizonyosak vagy unk ben­ne, hogy a tökrement, megsemmisült családi otthonok, gazdasági épü­letek helyreállításában és felépítésében az ál­lami építőipar munkája mellett számíthatnak a szövetkezeti építőipar tokozott részvételére is. Felkérjük a szövetkezeti ipart az árvíz sújtotta terü­leteken a lakossági szolgál- totó tevékenység mielőbbi megszervezésére, illetve a szolgáltatás korábbi szintjé­nek visszaállítására és annak továbbfej lesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek bizto­sítsák az árvízzel érintett területek lakosságának za­vartalan ellátását áruval, sokrétű szükségleteit szerve­zetten kielégítsék. Az orszá­gos méretű kölcsönös tá­mogatási akció keretében se­gítsék a megsemmisült és súlyosan megrongálódott ke­reskedelmi egységek újjá­építését, illetve felújítását. Indokoltnak tartjuk az ár­vízkárai érintett területen élő családok gyermekeinek nyári üdültetését. Az egyé­ni —, a családokhoz való be­fogadáson túlmenően java­soljuk a gyermekek csopor­tos elhelyezését, lehetőleg a szülők által ismert nevelők, pedagógusok bevonásával, azok felügyelete mellett. Helyeseljük, ha a Vöröske­reszt aktivistái a gyermekek nyári üdültetésének meg­szervezésén túlmenően fog­lalkoznak az árvíz sújtotta területen élő gyermekek csa­ládoknál történő tartósabb elhelyezésével is, a családi otthon felépültéig. (Meggyőződésünk, hogy kö­zös ajánlásunk népünk meg­értésével és segítőkészségével találkozik. Társadalmunk eddigi helytállása és áldozat- vállalása biztató záloga an­nak, hogy közös erővel vé­gül is felülkerekedünk a természet vad erőin, pótol­juk a súlyos árvízkárokat. SZAKSZERVEZETEK OR­SZÁGOS TANÁCSA, OR­SZÁGOS SZÖVETKEZETI TANÁCS, MAGYAR KOM­MUNISTA IFJÚSÁGI SZÖ­VETSÉG, MAGYAR VÖ­RÖSKERESZT.

Next

/
Thumbnails
Contents