Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

\’e egyenjogúság védelmezői Kialakulóban a nőbisottaágok rendszere Marad: a per Egy fillért sem fizettek kesztőségünkbe. Idézet a le­s/.AEVU ÉLETÜNK ne­gyedszázada a nők felsza­badításának, egyenjogúsítá­sának is történelmi időszaka volt. Az emberi jogok, a po­ll tilsai munka, a művelődés, vagy akár a családi élet te­rületén bekövetkezett fejlő­dés méltán váltotta ki or­szág-világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagad­juk, hogy a női egyenjogú­ság teljes és maradéktalan megvalósulásáról még nem beszélhetünk. Ha ezt elis­merjük, akkor mindannyi- ónk számára világos, hogy a nők életkörülményeinek ja­vítása az egész társadalom ügye. Tehát nem csak köz­ponti, hanem helyi intézke­désekre, összefogásra, törő­désre is szükség van. még­hozzá munkahelyen és lakó­területen egyaránt, minde­nütt, ahol nők dolgoznak és élnek. Ezért emelte ki a párt központi bizottságának feb­ruár 18—19-i ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági, és szociális mun­kát egyetlen tömegmozgalom — a nőtanácsok — kereté­ből. A nőtanácsok sok tíz­ezer lelkes és felkészült munkása az esztendők hosz- szú során át jelentős politi­kai tetteket hajtott végre. Tevékenységükkel maradan­dóan hozzájárultak az elért eredményekhez, szocialista társalalmunk fejlődéséhez. Köszönetét és elismerést ér­demelnek. De gondjaikban most már sókkal szélesebb köröknek kell osztozniuk. EGYETLEN MOZGALOM, a nőtanácsok helyébe most a nőbizottságok: kiterjedt rend­szere, a társadalmi, gazdasá­gi élet minden fontos szekto­rára kiterjedő hálózata lép. A példát a párt központi ve­zetése mutatja azzal, hogy a nők között végzett elvi, po­litikai munka irányítását a pártmunka szerves része­ként kezeli, és a nők gond­jainak megoldását célzó ha- iáíozatok ^-végrehajtásának ellenőrzését, kóirdinálását, minden fokon az illetékes pártszervek és pártszerveze­tek feladatává teszi. A párt választott testületéiben kü­lön nőfelelősök tevékenyked­nek majd, s az apparátus különböző szintjein mőkér- déssel foglalkozó referenst állítanak be a határozat ma­radéktalan végrehajtása ér­dekében. Ezekben a hefcek­A lakásépítés Magyarországon (1965 és 1969-ben) A la eves lakásépítési- fejlesztési terv keretében 1960—15 között 1 millió la­kás épül fék A terv végre­hajtása megoldja a lakáshi­ányt, miközben javul a la­kások színvonala is. (Jelen- teg a bérlakások 31 százalé­ka komfort nélküli. 26 szá­zaléka komfortos, 20 száza­léka összkomfortos). 1969. végéig körülbelül félmillió 'akás épült fel. A terv telje- itése céljából az építőipar ermelését tovább növelik, mit a házgyárhálózat kiépí­tse biztosít. Míg a barma­ik ötéves terv végére a pa- eles és házgyári lakások 38 zázalékát adják a felépített kasoknak, addig 1975-re — i negyedik ötéves terv végé- e — 76 százalékra emelke- ik. Elsősorban a városok* tan és telepszerűen lehet utzdaságosan építkezni a lízgyári termékekből. mi- ltal nem csupán a növek- •'í városi lakosság lakás- ndjait oldják meg (1960- i a lakosság 18 százaléka apesten. 23 százaléka a ■ki városokban, 59 száza- v a községekben. 1970- pedig Budapesten 19 ilék, vidéki városokban százalék, a községekben zázalékát), hanem meg- rsitják a városiasodási , amatot is. Az építkezé- k kétharmada eddig közsé­gekben, magánerőből folyt. -—-)fc auiffelelően a száz ben, hónapokban a kommu­nisták taggyűléseken tár­gyalják meg közvetlen ten­nivalóikat. FONTOS FELADATOK hárulnák- a szakszervezeti mozgalom keretében működő — igazában: megújuló — nő- bizottságokra. Mindnyájan felfoghatjuk ennek a jelen­tőséget, ha arra gondolunk, hogy a keresőképes korú nők kétharmada szervezett dol­gozó. A szakszervezeti moz­galom választott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körültekintéssel tervezik és foglalmazzák meg kultu­rális, érdekvédelmi felada­tainkat, s ezekkel összefüg­gően — a szervezeti tenniva­lókat. Nyilván jótékonyan éreztetik majd hatásukat eb­ben a vonatkozásban a kü­lönböző állami elhatározások is. így pl. a jövőben az ál­lami vállalatok és szövetke­zetek részére adományozott „kiváló” cím és vándorzászló odaítélésénél mérlegelni fog­ják azt is, hogy a szóbajövő vállalat milyen eredményt ért el a dolgozó nők munka­feltételeinek, szociális hely­zetének és életkörülményei­nek javításában — önálló kezdeményezéssel, saját erő­források felhasználásával, belső szervezési intézedések- kel. A KÜLÖNBÖZŐ szövetke­zetekben és szövetségeikben ugyancsak létrejön a nőbi­zottságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők kép­viseletét minden szinten biz­tosítsák és ellássák a nők ér­dekvédelmével összefüggő feladatokat. A nőbizottságok létrehozása és tevékenysége természetesen nem csökken­ti a szövetkezetek és a szö­vetkezeti szövetségek vezető­ségének felelősségét, hisz mindaz, ami a nőkérdés megoldásával összefügg (az egyenlő munkáért — egyenlő bért” elvének érvényesítése, a munkahelyi szociális nor­mák betartása, a nők elő­menetelének. anyagi, erkölcsi megbecsülésének biztosítása stb.), mindenekelőtt a szö­vetkezetek vezetőségeinek feladata. Ám a nők nem csak mun­kahelyükön, otthon is dol­goznak, s a lakóterület elma­radottsága vagy fejlettsége az ő életüket sokszorosan megnehezíti, vagy könnyíti. S a társadalomnak nemcsak a női munkára, a nők köz­életi aktivitásara is szüksé­Iakásra jutó személyek szá­ma 1960—68 között a közsé­gekben 14 százalékkal, a vá­rosokban 5 «zúzalékkal, Bu­ge van. Kétségtelen, hogy eb­ben a vonatkozásban társa­dalmunk legátfogóbb politi­kai tömegmozgalmára, a- Ha­zafias Népfrontra várnak je­lentős tennivalók. A NÉPFRONT választott testületéi rövid időn belül kialakítják tömegpolitikai munkájukat a nők körében. Nőpolitikái kérdésekkel gaz­dagítják tevékenységüket, s ezzel is részt vesznek a köz- gondolkodás megváltoztatá­sában. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nő- tanácsok által eddig végzett lakóterületi munka a Haza­fias Népfront keretem belül folytatódjék tovább. Ennek érdekében a különböző szin­tű nőtanácsok eddigi tevé­kenységéből, tartalmi mun­kájából átveszik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében. Termé­szetesen megtartják és erő­sítik azt a népfront-tevé­kenységet, amely eddig is és jelenleg is a nők politikai, közéleti, lakóterületi érde­keit és érdeklődését szolgál­ta. Országos szinten, vala­mint a fővárosi, a megyei, a városi és községi népfrontbi- zottságok mellett már ezek­ben a hetekben létrehozzák a nőbizottságokat. Ezek az elnökségek munkabizottsá­gaiként működnek majd, hogy a népfrontban is fel­készültebben, nagyobb hoz­záértéssel tudjanak foglal­kozni a nők sajátos gondjai­val, problémáival. A nőbi­zottságok ha bevonják a ko­rábbi nőtanácsok vezetőit, aktivistáit, hogy tapasztala­taikkal, kezdeményezéseik­kel gazdagítsák a Hazafias Népfront munkáját. A MAGYAR NŐK OR­SZÁGOS TANÁCSA — amely, mint országos testü­let továbbra is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott aktivistáinak a végzett i munkáért és felkér­te őket, hogy az új szerve­zeti keretekben is erejük teljes kifejtésével támogas­sák a Központi Bizottság ha­tározatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmozgalom aktivistáinak tízezrei szíve­sen tesznek eleget ennek a felkérésnek, hisz az eddigi­eknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevé­kenykedhetnek. dapcslen három százalékkal csökkent. Jelenleg hazánk lakásellá- toltsaga közephclytá foglal UTOLJÁRA lapunk múlt év december 30-i számában „Találmány ínyyen” címmel foglalkoztunk a MÁV gyön­gyösi gyáregységében dolgo­zó három fiatalember, pon­tosabban egy találmányszer- ző kollektíva panaszaival, sé­relmeivel. Többek között megírtuk, hogy tíz évvel ezelőtt a tehetséges kollektíva kísér­letezésre adta fejét. Lelkiis­meretes. megfeszített munká­val megszerkesztettek egy elő-, később egy utóüregedő gépet. A gépekkel országos versenyben első díjat nyer­tek, de nem pihentek a ba­bérokon, hanem újabb kuta­tások, próbálkozások követ­keztek. Továbbfejlesztették a gépet és felterjesztették ta­lálmánynak. Az Országos Ta­lálmányi Hivatal 1966. no­vember 28-d határidővel sza­badalmat adott a találmány­ra. Közben az üzemben kise­lejtezték a régi gépeket, és a gjeolemezek — ezekkel rögzí­tik a talpfához a síneket —, jelentős részét azóta is a fia­talok által szerkesztett gépek gyártják. És hogy mennyire szükség van a szóbanforgó gépekre, mi sem bizonyítja jobban, hogy a gyár fejlesz­tési programjában is az első helyre tették a gépeket. Nem véletlenül, elvégre egy kül­földről vásárolt ugyanilyen gép nem kevesebb, mint 470 ezer nyugatnémet márkába kerülne. A FIATALOK ÖRÜLTEK a sikernek, a találmánynak, hogy zavartalanul üzemelnek a gépék, és várták a nagy pillanatot: vajon a MÁV mi­kor jelentkezik a találmányi díjjal? Hetek, hónapok teltek el, de a MÁV nem jelentkezett. Telt, múlt az idő, a talál­mány szerzői idegesek let­tek, és odáig merészkedtek, hogy levelet írtak a MÁV ve­zérigazgatójának, amelyben elpanaszolták sérelmeiket. Üjabb várakozási idő követ­kezet. Mint kiderült: fölös­legesen izgultak. A MÁV ve­zérigazgatója ugyanis nem válaszolt a levelükre. A szerzői kollektíva ekkor fordult segítségért szerkesz­tőségünkhöz. Kivizsgáltuk panaszaikat. És az említett cikkben részletesen megírtuk, a cikket pedig eljuttattuk a MÁV vezérigazgatóságához. A MÁV válasza ez év feb­ruárjának elején — február 4-i lapszámunkban le is kö­zöltük —, érkezett meg szer­el Európában, az 1009 főre jutó lakásépítésünk üteme azonban alacsony. — TERRA — veiből: „a cikk alapjait vizs­gálatot rendeltem el és a panasz jogosságára való tekintettel intéz­kedtem, hogy a feltalálókkal — záros határidőn belül —. a hasznosítási szerződéster­vezetet készítsék el. és vég­leges jóváhagyás végett ter­jesszék fel egyszemélyi elbí­rálásra. A szerkesztőség segí­tő szándékú cikkét köszönet­tel vettem és kérem, hogy a jövőben is segítsék hasonló módon a vasút újító mozgal­mát.” Aláírás: Harmati Sán­dor, a Közlekedési és Posta- ügyi Minisztérium vasúti fő­osztálya. A LEVÉL UTÁN úgy né­zett ki tehát, hogy minden jóra fordul. Sajnos mégsem így történt. Igaz ugyan, hogy cikkünk nyomán megjelen­tek a MÁV illetékesei Gyön­gyösön és április 1-én a ta­lálmány szerzőit is Buda­pestre rendelték. Erről a megbeszélésről érdemes meg­hallgatni a találmány szer­zőit ... — Tulajdonképpen még el­vi, jogi megegyezésre sem jutottunk. Azt mondták: hú­rom hét türelmi időt kérnek. A türelmi idő azóta is tart. Pedig már június közepe van. Olyan szárríításolcat készítet­tek, hogy még majdnem ne­künk kell fizetni. Az élénk tett találmányi szerződés-ter­vezet egy újítási űrlap volt, Mi már mindent elkövettünk, megpróbáltunk, vártunk tü­relemmel, leveleztünk, kér­tünk, vitatkoztunk. Sajnos remény sincs a megegyezés­re. Még várunk egy vagy két hetet, s ha azalatt sem törié­Az idegen meglepődik, a helybeli bosszankodik, ami­kor Kerecsend felől az egri vasúti elágazáshoz ér. Egy­szerre megszűnik a széles, sima betonút, gödrös, büty­kös keramit kockákon zö- t.yög az autó és a busz. Gyak­ran összetorlódnak a jármű­vek, mert a 14 méter széles út ki tudja hány éves kes­keny útszakaszba torkollik. Mire számíthatunk, meddig tart ez a felemás állapot, hogy a megyeszékhelyre ve­zető külső út korszerű, de a belvárosban maholnap le­hetetlen lesz a közlekedés? Az Egri Közúti Igazgatóság és Eger Város Tanácsának építési, közlekedési osztá­lyán kértünk választ. CSAK AZ ALVÁLLALKOZÓK Budapesten, az UVATEltV- nél mái- elkészült a teljes tervdokumentáció. A térkép­re pontosan berajzolták a feladatokat. A vasúti bejáró­tól 14 méter széles utat épí­tenék. Hogyan? A vasút fe­lől indulva jobbra szélesítik a burkolatot, de a Grónay utcánál balra hajlik az út, mert csak ott van hely. A színháznál kénytelenek is­mét jobbra térni, mert az új Lenin-szobomak kell a tér. A pártbizottság előtti ter- meskőfalat nem bontják le, de az SZTK előtt jobbra to­lódik az úttest és terelő szi­get. Az útépítésnél is nagyobb gondot okoznak a közművek. Az úttest szélesítése miatt nemcsak a lámpaoszlopokat és a hozzá tartozó villany- kábelokat, hanem gáz-, víz- és telefonvezetékeket kell át­helyezni. A posta, a tanácsi villanyszerelő vállalat és a Heves megyei Vízmű Válla­lat emberei veszik birtokba mindkét oldalon a területet. Tudjuk, nem jó hír ez azok­nak. akik erre laknak és na­ponként itt járnak, de a vá­ros fejlődése, szépítése érde­kében elkerülhetetlen. Az álvállalkozók, a külön­böző vállalathoz tartozó szer reiők mikor kezdik a mun­kát? Csak akkor, hu minden anyagot beszereztek. De ak­kor nyomban munkához lát­nák, a városi tanács és a beruházó arra kötelezi az al- valiaJjúozokat, hogy minél ívik szamunkra pozitív váltó zás, a bírósághoz fordulunk. Ezt mindenképpen el akar­tuk kerülni, hiszen a MA.V kenyéradó gazdánk, de saj­nos nincs más módja iga­zunk, jogos követelményeink kiharcolásának. Gondolhat­ják milyen hatással van ránk a már évek óta. tar ti herce-hurca ... A TÉNYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK A MÁV ebben az esetben példát mutatott: hogyan lehet még a lelkese­dés csíráját is kiölni egy jobbra, többre vágyó fiatal, alkotó kollek 'vából. Kö bén a gépekre igényt tart. a gé­peket üzemelteti. A gyár fej­lesztési programjában az első helyre teszi. De a fizetés, a jogos találmányi díj megíi- zetése a mai napig sem sze­repel a MÁV programjában. Pedig ahogyan a szerkesztő­ségünknek küldött levél így szól: „A panasz jogosságára való tekintettel...” Tehát a fiatalok panaszát a MÁV is jogosnak tartja. Fizetni még sem fizet! Most már valóban nincs más út, csak a bíróság. De rajon az erkölcsi kárt ki fi­zeti majd meg a fiatalok nak? És egyáltalán: meg le- het-e fizetni?! A szerzői kol­lektíva egyik tagja már meg is szakította kapcsolatát a MÁV-val. Csak így tudta el­viselni a párját ritkító sport­szerűtlenséget. Vajon hol a határ, meddig lehet 1970-ben egy talál­mányt ingyen használni'' Meddig lehet egy találmányt bitorolni? Büntetlenül ésfe- lelősségrevonás nélkül?! Koós József hamarabb, de legkésőbb de­cember végéig fejezzék be a közművek áthelyezését. Te­hát az útépítés csak jövő- íse kezdődik. A PARKOT NE KERESSÜK A postakábel, a. víz-, vil­lany- és gázvezetékek a mos­tani parkba kerülnek. Ezért szedték ki a rózsatöveket, 102 fát kivágnák és 73-at át­helyeznék. Mindez olyan, fel­fordulással jér, hogy most nem érdemes a Lenin útra rírágot ültetni, nincs értel­me, hogy parkosításra költ­senek. Az idén a Lenin úti parkot ne keressük, ne kér­jük számon senkitől. De jö­vőre minden bizonnyal rend­be hozzák, hogy szebb le­gyen, mint valaha. A vasúti bejárótól b ta­nárképző főiskoláig mindösz- sze 1100 méter hosszú az út­szakasz. mégis 14,5 millióba kerül az útépítés, a közmű­vek áthelyezése és a parko­sítás. Mi tagadás: sók. De bárcsak túllennénk már raj­ta. GÁZSZERELÉS GAZDA NÉLKÜL A több mint 14 millió fo­rintos munka során minden­re akadt vállalkozó, csalt a gázszerelésre nem. Sok hu­zavona után a vállalat egri részlege elhárította a megbí­zást, most vidéken keresnek vállalkozót az egri gázsze­relésre. Nem a pénzen és nem is a terveken múlik az egri út­építés sikere, minél előbbi kezdése és befejezése. A 14 millió forintot meghaladó költség mellett fonák dolog leírni, hogy a Vasút utca sarkán egy trafikosbódé áll az építkezés útjában. A ha­dirokkant érdekét és megél­hetését törvényeink védik. Ez méltányos és jogos, de az útépítést az egesz varos sürgeti. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a beruházók és a kivitelezők idejében minden akadályt elhárítsanak, s mi­nél hamarább elkészüljön Eger új útja. F. t. 197(1. június 12., péntek J. R. A LAKÁSÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON (1965 ÉS 1969-BSN) LAKÁSÉPÍTÉS ALAKULÁS 1966-1969 magánlakás-építés állami köicsom*! összes altá«*!? lakásépítés magánlakas-épttés. állami kölcsön néíkyl tanácsi bérlakás szövetkezeti+OTP lakások egyéb állami lakások qJ||a) Útépítés — sok akadállyal Szélesítik az egri Lenin utat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents