Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
9SLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat II-es számú egri gyárában akad ugyan munka az embernek, d<- ahol lehet segít a gép. Havonta több mint egymillió téglát készítenek az üzemben. Az alapanyag kitermelése a markológép munkája, amely közvetlenül a csillébe termeli a nyersanyagot. í Felső képünkön: a csillék szinte megállás nélkül szállítják a szalagra a kitermelt földet. Itt dolgozik Linter János,. aki 58 éves — 12 éves korától — téglagyári munkás s ha nyugdíjba nem kellene mennie szívesen maradna, hiszen egész életében ezt a munkát végezte. Szakmailag bedöntő, pontosabban a szalag „etetője”. Bal oldali képünkön: segít a Keller-kocsi a szállítónak is. A kipréselt téglát nem kézi erővel, „villanycsillével” viszik a szárítóba. A többi munka már az, Jgetőké, és ez a nehezebb, ászén 40—50 fokos melegben kell a téglákat a kemencébe rakni. (Kiss Béla képes riportjaj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXL évfolyam 135. szám ARA: 80 FILLÉR 1970. június 11.. csütörtök Segítsetek ! Körös-körül sár, víz. A háttérben egy összedőlt ház romjai. Középen egy deszkaasztalra könyöklő, i zokogó asszony. A képen »egyetlen szó olvasható: SEGÍTSETEK! A fénykép az egész országot bejárta. A szó, az egyetlen szó az egész országban szolidaritásra talált. Segít az ország. Ki mennyivel, ki miveL Ki mennyit tud, ki mennyit ! bír. Már csak milliókkal i lehet mérni az árvízkárosultak megsegítésére összegyűlt forintokat, az ágyak, a ruhák, a pokrócok, a sátrak értékeit. Megannyi nemes, tiszteletet parancsoló példája van már a segítségadásnak megyénkben is. Nem valószínű, hogy van még üzem, vállalat, termelőszövetkezet, iskola, intézmény, ahol ne ajánlottak volna fel, ahol ne gyűjtöttek volna a súlyos károkat szenvedők megsegítésére. Lapunkban hetek óta közöljük a segítségadók neveit, az üzemek, a vállalatok, az intézmények felajánlásait. Mind-mind fényes példája az együttérzésnek, a humanizmusnak, a nemes emberi gesztusoknak. Segít az ország. De a kár óriási. Ezért újabb és nagyobb segítségre van szükség. És hogyan? Miből? Mivei? A felhívás, a lehetőség már mozgalommá terebélyesedett: Növeljük egy százalékkal a nemzeti jövedelmei, Az egy százalék milliárdokat jelent. A mil- Iiárdok pedig kárpótlást a bajba jutottaknak. A felhívás megértőkre talált. Az egész országban, megyénkben is. Az üzemek, a vállalatok dolgozói — mert mégiscsak ők tehetnek, ők adhatnak a legtöbbet — igennel válaszoltak. Van, ahol már meg is születtek a felajánlások. A legtöbb helyen azonban ezekben a napokban kerül sor a röpgyűlésekre, a szakszervezeti értekezletekre, a szocialista brigádok megbeszéléseire. Üjabb segítségre van szükség, és készülnek már az újabb vállalások, felajánlások. Keresik a lehetőségeit a termelékenység javításának, a termelés növelésének, az év elején összeállított tervek, feladatok megemelésének. Egészen biztosak vagyunk benne, hogy sikerül is. De más lehetősége is van a segítségadásnak. Országos intézkedés tette lehetővé, hogy a fejlesztési alap terhére a nyereségből is juttathatnak a rászorultaknak. A legtöbb üzemben már ez is napirendre került. A kollektívák, a gazdaságvezetés mondja majd ki: mennyi jut, mennyit adhatnak. Reméljük — a lehetőségeket figyelembe véve — seholsem lesznek majd szűkmarkúak. Százak, ezrek várják a segítséget. Üzemek! Vállalatok! '! Mezőgazdaság! Ktsz- c’™vetkezetek! SEGÍTETEK! — koós — __________________________> Megyei gazdasági vezetők tapasztalatcsere-látogatása az Izzó gyöngyösi gyárában A vállalat és a gyár érdekeltségi rendszerének megismerése volt a célja annak a tapasztalatcsere-értekezletnek, amelyet a megyei párt- vb határozata alapján szerveztek az Egyesült Izzó gyöngyösi Félvezető és Gépgyárában szerdán délelőtt. Meghívót kapott a tanácskozásra a megyében működő mintegy 30 ipari vállalat igazgatója és a nagy gyárak párttitkárai is. Ott volt Mud- riczky János, az SZMT vezető titkára, Barta Alajos, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, valamint Vadász József, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára. Az értekezletet dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatója vezette be. Elmondotta, hogy ennek a megbeszélésnek a lényege a gazdálkodás hatékonyságának elvi és gyakorlati jellegű összetevőinek megismerése egy adott gyáron belül, hogy ennek alapján minden ipari egység vezetője összehasonlítást tudjon tenni azzal a megoldással, amivel saját vállalata tevékenykedik. Dienes BSla, az Izzó vezére igazgatója ismertette hogyan valósul meg a gyári és a vállalati érdekeltségi rendszer egy olyan nagy ipari üzemben, mint amilyen az Izzó. Főként az elméleti részét taglalta ennek a kérdésnek, hogy utána Skultéti János, a gyöngyösi gyár igazgatója fejtse ki a témát most már a kisebb gazdasági egység oldaláról közelítve az összefüggésekhez. Miután a tájékoztatók elhangzottak, a megyei gyárak igazgatói megismerkedtek az üzemrészekkel, az ott folyó munkákkal és a munkásokkal. Ezután került sor a vitára. Azt feszegették az egyes felszólalók, hogy a nyereségközpontúság milyen célokat határoz meg a gyáregységnél, hogyan befolyásolja ezt a bérszínvonal, a termékek elszámolása, az anyagbeszerzés módja, és a vállalat milyen megoldást talált a lakásépítkezésre, amivel dolgozóit tudja ebben az égető kérdésben segíteni. Általános volt a vélemény: az elvi része az érdekeltségi rendszernek lényegében a megye üzemeiben azonos, vagy lényegében az, csupán a részletekben van eltérés, attól is függően, hogy a nagy- vállalat a megye területén belül van-e, vagy központja a megyén kívül található. A tapasztalatcsere haszna kétségtelen: megmutatta, hogy egy olyan nagy ipari Nyár a földeken __ Véget ért a 100 napos hűvös időjárás-periódus. E hét elején szinte minden átmenet nélkül — 25—30 fokos meleggel, záporokkal, zivatarokkal berobbant a nyár. Baranyában, az ország legdélibb megyéjében egyszeriben megszínesedett a gabona: szőkül az őszi árpa. Dél- Baranyában valószínűleg már június 20 táján kasza alá érik az árpa. A mező- gazdasági üzemek ennek megfelelően gyorsítják a felkészülést a betakarításra. A több napfény mindenekelőtt legfontosabb takarmánynövényünk, a melegigényes kukoricának kedvez, az utóbbi napokban a baranyai határban arasznyit nőtt a kukorica. A 17 ezer holdas baranyai borvidéken erőteljes növekedésnek indultak a tőkék hajtásai és így várható, hogy a szőlő rövidesen „utoléri” magát. Fejér megyéből ugyancsak arról adtak jelentést, hogy a meleg idő szinte egy csapásra megváltoztatta a határ képét. A kukoricák egyszerre megnyúltak, megerősödtek. Szépen fejlődik a borsó, a paradicsom és a paprika is. A még mindig gyakori esők most már csak a lucernabetakarítást késleltetik. Csongrádban a napokban tartották meg termésbecslő „kalászszemléjüket” a sz emberek. Baranyához hasonlóan itt is szőkül már az őszi árpa. Az aratása azon csak körülbelül 10 nap.; később kezdődhet meg, mint más években. A megye határában levő búzavetés 30 százalékának fejlettségét igen, jónak vagy közepesnek ítélték a szemle részvevői. Az elemi csapások — a belvizek és a fakadó vizek — pusztításai ellenére is biztatóak a kilátások. Szolnok megyében mintegy 200 ezer holdnyi búza kalászok A hatalmas búzatáblák bő termést ígérnek. A júniusi meleget a legjobban a kukorica és a rizs várta. A kukorica 8—10 centiméterrel alacsonyabb, mint más években. A 16 400 holdnyi rizsvetés csak június elején kelt ki. E rendkívül melegigényes növény fejlődését erősen hátráltatja az is, hogy a Kőrös, valamint a Horto- bágy-Berettyó magas vízállása miatt nem tudják róluk lecsapolni a vizet. Somogy megyében ezekben a napokban a legtöbb erőt a szálas takarmányok betakarítása köti le. Jelenleg a vörösherét és a réteket kaszálják. Bács-Kiskun megyébeh a meleg hatására szűkülnek a gabonák, erőre kaptak a hidegtől senyvedő kukoricák és kertészeti növények. A terméskilátásokat illetően most már sokkal bizakodóbbak a vidék szakemberei... A megye termelő üzemeiben mindenütt az aratásra zülnek. Becslések szerint 10—12 nap múlva kezdődhet meg a kenyérnek való ara-' taaa. objektum, mint az Izzó, az < adott kérdésben mit csinál,« tehát ehhez tudták mérni a $ többi gyár vehetői is saját« helyzetüket, s bizonyos meg- í nyugvással vehettük tudó- 5 másul, hogy lényeges eltérést < nem találnak az Izzó és sa-< ját üzemük összevetésében. Ez a tapasztalatcsere is< azt igazolta, hogy minden < olyan lehetőség, amely alkal-« mat ad más gyárak életébe« való betekintésre, feltétlenül« megkönnyíti az irányítással < megbízott személyek munká-« ját, biztonságérzetet ad és< néhány olyan ötletet, amely-« nek megvalósításán érdemes« fáradozni, éppen a gyári, illetve népgazdasági érdekek; szolgálata végett. Őszintén, bizalommal (3. oldalon) Ä hevesi szociális otthonban (3. oldalon) Petőf i bányáról, Kálból, Gyöngyösről, Ecsédről, Hevesről, Hatvanból jelenük tudósítóink fJ. oldalon) ^WTWSA/WWVVVWWWWWVWVA) * Az ember csak irányít
