Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Tizennégy vitázó csapott Össze a kérdésen: Milyenek és milyenné „válthatók” AZ EGRI FIATALOK ? Az eltűnt A pult két oldala örök téma humoristák, karikaturisták, kabarészerzők számára. S örök téma vásárlónak, kereskedőnek is, mert mindennap jön a vevő, s keres, kér, kíván, követel, panaszkodik, méltatlankodik, veszekszik, háborog... A vásárlás — legyen annak helye modem üzletcsoda, szerény, falusi bolt, piac — tipikus találkozó- pontja az árutermelő társadalmak emberének, a vevőnek és az eladónak. A kereskedő mosolya, szívóssága a vevő kapacitálásá- ban irodalmi remekművek, képzőművészeti alkotások inspirálója volt évszázadokon át. Napjainkra valahogy kiveszett. Műalkotások témájaként, s a pultok mellett... Nincs. Hiánycikk. Hogyan? De hiszen valahol itt van a kutya elásva, mert akkor mogorva a kereskedő, ha a vevő keresi az árut s nem fordítva, az áru a vevőt! Ilyen közgazdasági, mondjuk némi ma- líciával, tudományos magyarázata lenne az eltűnt mosolynak? S nem az, hogy a boltos összeveszett a feleségével, a gyerek intőt vitt haza az iskolából, legorombította a főnöke? Ez is indoka lehet olykor a modor- talan „modornak”, általánosságban azonban mások, mélyebbek és bonyolultabbak az összefüggések. A mindennapos csaták eredője ott van, hogy iparnál, mezőgazdaságnál kevésbé fejlődött a kereskedelem bolthálózata és a szolgáltató ágazat. Ezért, hogy imádkozni kell a szerelőnek, a busás bak- sist dugdosni a zsebébe. Ezért, hogy a túlzsúfolt borbélyműhelyben a törzsvendégek soron kívüliséget élveznek, a tüzelőt akkor szállítják, amikor éppen a szállítók kedve tartja, s így tovább. Ezért a feje tetejére állított a világ, ahol az mosolyog, az kér, rimánkodik, aki fizet, s az tűnik kegyet gyakorlónak, jószívűnek, megértőnek, hálát érdemlőnek, aki a dolgát teszi, amiért a pénzt kapja. A társadalom életét, s benne az egyén magatartását törvényszerű, s ösztönös tényezők egyaránt befolyásolják. Ahol sok ember találkozik, ott éppen ezért társadalom és egyén sokféle vonása, jellemzője lemérhető. A vásárlásban, a közlekedésben, a strandon, a mozikban, az utcákon — a gyalogjárdákon éppúgy, mint az úttesteken — pillanatról pillanatra vizsgát tesz mindenki, egyéni és közösségi magatartásból, viselkedésből, abból, hogy fontos-e számára annyira a másik ember, mint önmaga?! Vizsgáink, mi tagadás, nem túl sikeresek. Sok a bukás. A tülekedés, az otrombaság, az útszéli hang. Furcsa lény az ember. A fészekből kipottyant madárfiókát őszinte részvéttel babusgatja, esetleg sokadmagával azon töpreng, miként segíthetne. Megáll, bámészkodik hosszú perceken át, mert egy mókás masinával éppen csövet fektetnek. S utána rohan, lökdösődik az üzletben, fittyet hány a sorban állókra a mozipénztárnál, félrelöki a buszmegállóban várakozó idősebbet... Furcsa lény, vagy inkább arról van szó, hogy ösztönös reagálások keverednek rossz beidegzettségekkél? Arról, hogy a felgyorsult életritmusnak vadhajtásai is vannak, de ezek nyesegetésére egyéni, s társadalmi értelemben eddig kevés figyelem jutott. Elmondjuk sűrűn: micsoda ..népek” vannak. micsoda emberek. Mert lábunkra hágtak, mert a hentes mócsingot adott, a zöldségesüzletben még feleletre sem méltattak, csak a kezükkel legyintettek... De hát kik azok a „népek”? Nem mi, magunk vagyunk, valamennyien? M. O. Ifjúság 1970 Egyperces iestcrlil a tv-vetilbedi egri verseiwziáve! A vita tüzéből — amely jó négy órán át tartott — egymás után röppentek fel a kérdésszikrák: milyen a város ifjúságának helyzete, meghallgatják-e őket, miért nem lehet erélyesebben fellépni a renitenskedőkkel szemben, be lehet-e őket fogadni a körzeti pártházakba, miért nem tudnak edzeni, versenyezni a diáksportkötök tagjai, miért „meneküljek” a mezőgazdaságtól a fiatalok, vannak-e hippik Egerben, sok-e a KISZ-tag a diákok között, lesz-e ifjúsági ház és lakótelepi klub, s főleg; mit kell és lehet tenni az egri fiatalságért? A többség rendes, becsületes A tizennégy vitázó között volt pártmunkás, tszvezető, vállalati igazgató, gimnazista, KISZ-vezető, nyugdíjas, ipari tanuló, párttitkár, pedagógus, rendőrtiszt és bíró. Életkorban is szinte keresztmetszetét adták az egri valóságnak, így aztán ki bő tapasztalataival, ki ifjúkori szenvedélyével hasznosan kapcsolódhatott be a vitába, amely a legutóbbi városi pártbizottsági ülésen zajlott, a város ifjúságának helyzetéről. Sok szó érte a város ifjúságának „háza elejét”, viselkedésük, helytelen nézeteik miatt, de a vitázólc végül úgy summázták: a város több mint tizenháromezer fiataljának többsége becsületesen él, tanul, dolgozik, elfogadja a szocialista erkölcsöt. társadalmunknak hasznos építője. Sok tényt, adatot soroltak fel ennek bizonyítására. Tre- zsenyik Sándor, a városi pártbizottság titkára is elmondott ebből néhányat beszámolójában. Azzal kezdte, hogy az ifjúmunkások közül négyszázan tagjai a szocialista brigádoknak, szinte valamennyien végeznek társadalmi munkát, s közülük ezren vettek részt a kommunista vasárnapon, a város szépítésében. Sokat jelentett — mint mondatta —, hogy szakmai és általános műveltségük növeléséért szinte valamennyi ipari tanuló részt vett a jubileumi ifjúsági vetélkedőn es még az országos döntőbe is jutott egri fiatal. Simon Antal azzal toldotta meg ezt a felsorolást, hogy az ÉMÁSZ-nál dolgozó, tanuló fiatalok háromnegyede bizonyult érdemesnek a jutalmazásra. A város fiatalságának másik számottevő rétege a diákság. amely több mint felét teszi ki az egri fiatalságnak, szintén sok szépet és jót produkált az utóbbi időben is. Nyolcszázan vesznek részt az építőtáborok munkájában, a főiskolások a kollégiumuk építésénél 50 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A vietnami akcióknál is ott találhattuk a diákokat, de közéleti, társadalmi szereplésük is sok haszonnal járt. Ezek szerint tehát minden rendben lenne a fiatalság házaiáján? A lakótelepeken is .hontalanok" A többség rendes, de ... évente még huszonöt-harminc fiátalkorú bűnöző felett kell ítélkezni, galerik alakulnak, s garázdálkodnak. Rongálják a parkokat, berendezéseket, molesztálják a járókelőket és akik emiatt szólni merészelnék, azokat könnyen „kiosztják”. Jíem kevesen lődörögnek közülük céltalanul az utcákon. Viselkedésükkel, öltözékükkel bot- ránkoztatják meg a város lakosságát, vagy pedig „meredek” nézeteikkel, amelyből még az anarchista, maoista „elvek” sem hiányoznak. Tenni kell ez ellen, ezekért a fiatalokért is — ez volt az egyöntetű vélemény — csak a módszerek kiválasztásában akadt nézeteltérés. Mucsi Sándor és az idősebb korosztály vitázó! nagyobb erélyt sürgették, s kérték, hogy a szépet, jót pártoló fiatalok is lépjenek fel re- nitenskedő társaik ellen. A diákok — köztük Süveges Györgyi — annak az eredőjét kutatták, hogy miként is lettek huligánokká ezek a fiatalok, ismét mások, dr. Egri Károly, Nagy Katalin, Lőcsei József a szegényes mozgási, szórakozási, sportolási lehetőségekben vélték megtalálni az ifjúság „dühöngő” részének problémaokait. Az utóbbiaknak adtak végül igazat, hiszen ez a szegénység a többi fiatal életére, viselkedésére is fontos kihatással van Egerben. A Hadnagy utcai lakótelep fiataljainak nincs egy klubja (az egész városban is mindössze négy működik), nincs valamirevaló sportpálya, ha csak azt a két ösz- szetákolt kaput és néhány négyzetméter poros grundot nem nevezzük sportlétesítménynek, amely a házak mögött éktelenkedik. Hol lehet hasznosan levezetni az if júság hatalmas, de sokszor fölösleges energiáját? Tízezernél több diák szinte sportlétesítmények, pályák nélkül, szűk iskolaudvarokon, kinőtt tornatermekben zsúfolódik össze megfelelő edzési, versenyzési lehetőség „reményében”. A lakótelepeken csapatokba verődve ődöngenek a fiatalok; nincs helyük a lépcső- házakban, nincs helyük a parkban, ez a tény szinte Különös óriást várnak Vi- sontán, az épülő hőerőműnél: 116 méteres „termetű”, s nem kevesebb, mint negyven lábon áll. Ami még különösebb: a lábait már látják, megszámlálhatják, — de a törzse, a feje még hiányzik ... Félreértés ne essék: szó sincs trófeáról! Amiről any- nyit beszélnek: a negyedik Heller—Forgó-féle hűtőtorony. Az építkezéshez jó egy esztendővel ezelőtt kezdtek, s csupán a közelmúltban állították fel „X” formájú lábait, ezek tetején nemrég készült el az összetartó „trombitaperem”. A száz méter átmérőjű, kúpos toronynak nemcsak a méretei, hanem a súlya is rendkívüli. Jellemző erre. hogy csupán eddig 1,2 ezer köbméternyi betont használtak fel hozzá, s a későbbiekben — a köpenyéhez — további 4800 köbmétert kell keverni... Fenn a „trombitaperemnél” — már ez is jókora magasságban van! — ezekben a napokban újabb nagy munkát készítenek elő: szerelik a csúszózsalut, amelynek segítségével — előreláthatóan — e hónap utolsó harmadában — hozzálátnak a torony hatalmas palástjának kivitelezéséhez. A technológia sajátosságának megfelelően állandóan, éjjel-nappal, hétköznap melegágya a csavargásnak, galerik alakulásának és a bűnözésnek is. Klub kell, értelmes elfoglaltság Kulturált sportolási, szórakozási lehetőséget kell teremteni, főleg a lakótelepeken, ahol máris a fiatalok százai, ha nem ezrei élnek. Ebben egyet lehet érteni a vitázókkal, akik ezt a sürgetést „küldték” a városi tanácsnak ég azoknak a vállalatoknak, szerveknek, ahonnét segítség várható ennek a szomorú helyzetnek megszüntetéséhez. Szép gesztus volt a város kommunistáitól, hogy amíg megfelelő módon nem rendeződik a fiatalok helyiségproblémája, — de az- utánra is — a körzeti pártházakba „befogadják” a környékbeli fiatalságot, törődve nevelésükkel, olcsó, kulturált szórakozási lehetőséget biztosítva. Jó lenne, ha ezt a példát a vállalatok is követnék... Ifjúsági házat, sportpályákat építenének Sok ötlet, terv hangzott el a négyórás vitán, a fiatalokért, a szeszmentes szórakozóhely létesítésének gondolatától a klubépítésig, de a vitában az is kikristályosodott, hogy az egri fiatalok nem készre várók. Óhajuk, hogy legyen „második otthonuk”, ahol szórakozhatnak, sportolhatnak, hasznosan el- tölthetik szabad idejüket. Ifjúsági házra gondoltak — a lakótelepi, körzeti klubok mellett —, és könnyen elérhető, nagy befogadóképességű, vagy több apró sporttelepre. Fedett pálya építését is ajánlották a téli és terem- sportoknak. Jól tudják, hogy mindez nem óhaj, hanem pénz és idő kérdése. Ezért fogalmaztak úgy, hogy „tegye próbára őket a pártbizottság és a tanács”: képesek-e maximálisan segíteni mindezek felépítését. Mint mondották: tízezernél több egri fiatal kész erre a munkára ... Kár lenne tehát késlekedni a próbatevéssel... Kovács Endre és ünnepen is végzik majd a betonozást, „csúsznak” a 150 elemből összeállított szerkezettel felfelé, 93 métert. Kétségkívül nagy vállalkozás, ám viszonylag rendkívül gyorsan végeznek vele. Mint a kivitelezéssel meghízott 31. számú Állami Építőipari Vállalat 18-as főépítés-vezetőségének műveit Magyar Televízió Ifjúság 1970. jubileumi vetélkedőjének 16-os döntőjébe jutott Horváth Nándor, egri volt diák. Azért „volt”, mert néhány napja lett „érett”: 4,5-tel érettségizett az egri Dobó István Gimnáziumban. 16 társával — akik között 6 a legfiatalabb — vetélkedik június 12-én, s ha továbbjut, július 5-én a döntőben, a társadalomtudományi vetélkedőn. — Nagyon érdekes és izgalmas verseny. Nem szakmai, inkább véleményvetélkedőnek is mondhatnám. Legutóbb a pillanatfelvételeknél például az ifjúság nevelésének problémáit, az ifjúság helyét, érvényesülését, a lakáskérdést „dobta” fel a zsűri, amelyekre azonnal ikellett válaszolni. Nagyon fontos volt a saját vélemény, az egyéni meglátás, a hogyan tovább. zetője, Macska András elmondta: a korábbi hasonlóval két és fél hónap alatt végeztek, ez sem tarthat tovább. Még az is elképzelhető, hogy — valamit javítanak az időn, Visontán esetleg rekord születik! Felvételünk a nagy hűtőtorony lábrészét és „trombitaperemét” mutatja, s a csúszózsalu szerelését. — Hányán kezdték? — Nyolcvanan indultunk, maradtunk 16-an. Volt írásbeli, ahol 14 kérdésre kellett válaszolni, utána pedig szóbeli kérdések. Mérnökök, tapasztalt szakemberek, közgazdászok kerültek a 16-os döntőbe, s bizony nem lesz könnyű dolgom a mostani vetélkedőn sem. — Bízom benne — szól közbe volt tanára Mongyi Ferenc, akinél e tárgyból jelesre érettségizett. Nándit e téma érdekli, már az első osztályban is foglalkozott A gyermekgondozási segély észrevehetően befolyásolja a születések számát — állapította meg a Népességtudományi Kutatóintézet. A 30 éven aluli korcsoportok . vizsgálatából például kimutatható, hogy a népszaporulat azokban a társadalmi rétegekben nagyobb mértékű, ahol a gyermekgondozási segély igénybevételi aránya magasabb. Ilyen réteg példám a fizikai dolgozóké. Jellemző, hogy ezer, fizikai munkát végző — 15—49 éves korú — nőre 1966-ban 49 élveszületés jutott, négy vele. Remélem, most is megállja a helyét. Az érettségi sikerült, ez lesz a .második vizsga. Tapasztalata is van. hiszen iskolai KISZ-titkár volt, á fiatalok életét, problémáit ismeri, persze lesznek „rázósabb” kérdések is. Nándi valóban készül, hiszen az interjú készítésekor is könyvek voltak a hóna alatt. Olvas, tanul, hogy Heves megyét méltóképpen képviselje. Reméljük, nem év múlva már 66. De jelentős a gyermekszaporulat a 30 éven aluli szellemi foglalkozású nőknél is _ nál uk ez az arány négy év alatt 55-ről 68-ra emelkedett —, bár ők a segélvt a többi réteghez képest kisebb számban, s csökkenő mértékben veszik igénybe. (MTI) U7S.' június 7., vasár na# Negyvenlábú, 116 méteres óriás Csak a köpenyét 48G0 köbméter betonból ,.szabják” (Foto: Füri Lászlóné) kis sikerrel. (kisbé) Emelkedik a népszaporulat
