Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Csalok, tolvajok, sikkasztok XF'-sek közelebbről ff Kétmillió 483 ezer forint kárt okoztak a népgazdaságnak 1968-ban Heves megyében a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek. 1969-ben lényeges csökkenés következett, a kárösz- szeg: egymillió 559 ezer forint. Ezek csupán a bíróilag megállapított károk. Jóval magasabb kárösszegeket mért az ügyészségi statisztika: 1968. négymillió 200 ezer; 1969: négymillió 900 ezer forint. Ezek az adatok az ismeretlen tettesek okozta károkat is magukban foglalják. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények egyik jellemzője: a közösség orra előtt alakul ki, a közösség orra előtt bátorodik a tettes mind nagyobb és nagyobb értékek elvitelére. A környezetnek minden esetben feltűnik, hogy a szomszédok, az ismerősök, rokonok egyik napról a másikra „életstílust” változtatnak, lakást építenek, gépkocsit vásárolnak, külföldi utazásokat tesznek, dőzsölnek, tivornyáznak stb. A környezet legtöbbször csak irigykedik, s ha gyanakszik is bűncselekményre, egyetlen szóval túlteszi magát minden gyanún: „ügyesek” vagy „ügyeskedők” — mondják. Mi az oka a közvagyon megkárosításának, fosztogatásának? Mi az alapjuk e súlyos bűncselekményeknek, s mik az elkövetők indokai? Alkalom, ellenőrzési lazaságok, gátlástalan erkölcsi felfogás az alapjuk, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknek. Az indítékok: könnyebb élet, ital, szórakozás, nők stb. Akárhány bűnöst megkérdeznek, „mire kellett?”, egy sem válaszolja (mert nem is válaszolhatja!): „kenyérre kellett...” Bűnre csábító alkalom Miért, hogyan keletkeznek ezek a — szaknyal ven szólva — „TT”-s bűntetteit? Az Országos Kriminalisztikai Intézet legutóbb országosan' 862 ügyet vizsgált, s mint megállapítja: a cselekményeket az alkalom könnyítette meg, vagy tette lehetővé. Az ügyek 54 százalékában két vagy annál is több elkövetést lehetővé tevő körülményt számoltak. A bűnösöknek több mint 43 százalékát az ellenőrzés elmulasztása, teljes hiánya, felszínessége, több mint 17 százalékát az alapvető pénzkezelési szabályok megsértése, a bizonylati fegyelem hiánya, s 6,6 százalékát a túlzott, fenntartás nélküli bizalom segítette cselekménye elkövetéséhez. Máig sem vesztette érvényét a közmondás: alkalom szüli a tolvajt. A Kriminalisztikai Intézet tanulmányának példatára számos „megyei” ügyet említ, s ezekre olvasóink is emlékezhetnek még, mert annak idején lapunk részletesen foglalkozott ezekkel, az ügyek tárgyalása kapcsán. A volt Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaságnál egy éven át „garázdálkodott” egy nyolctagú bűnbanda, amelynek résztvevője volt az erdészeti rakodóbrigád vezetője, a kerületvezető erdész, s az erdészeti fatelepvezető is. 42 000 Ft értékű fanyagot sikkasztottak el. A szihalmi postahivatal vezetőnője és férje, aki időnként a helyettesítést látta el, 2 és fél éven át dézsmálták a pénzesfiókot. A családi bűnszövetkezet „bevétele” 220 000 Ft volt. Rajtuk is túltett az atkári postavezető, akinek takarékbetétes manipulációi több mint 373 ezer forintot eredményeztek. Papírmust, hízott patkányok A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés) elkövetésének módjai igen változatosak. Az elkövetési mód sokfélesége és változatossága a tettesek találékonyságát tanúsítja, s egyben jelzi azt is, hogy bárhol adódik a legkisebb lehetőség is, ott mindjárt akcióba lépnek azok, akik a kínálkozó lehetőséget a maguk zsebére hasznosítani igyekeznek. A gátlástalan, laza erkölcsű emberek a legkisebb rendezetlenséget, szervezeti, ügyviteli hiányosságokat kihasználják. Igen sajnálatos, hogy legtöbb esetben ezek a silányok még segítséget” is kapnák a közvagyon elleni bűntettek elkövetéséhez. Az ítéletek indoklásaiban nemegyszer olvashatók ilyen mondatok: „...megbíztak benne ... munkahelyén mindenkivel jó viszonyban volt, fel sem tételezték róla, hogy ilyen cselekményt követ el.” A pincegazdaság egyik vezető adminisztrátora hamisított vételi jegyre vett fel a pénztárból 3180 forintot. Ügy tüntette fel, mintha ő 530 liter mustot adott volna el a pincegazdaságnak. „Papír- must” találmányát természetesen nem szabadalmazták. Nem mindennapi a szolnoki patkányintó házaspár esete... Az Élelmiszer Kisker boltjaiban elszaporodtak a veszedelmes rágcsálók, 100 egység is kérte a kártrevők kiirtását. A szolnoki házaspár — hadd hízzanak a patkányok —, igen sok helyen csak a papírt íratta alá, hogy a munkát elvégezték, de valójában semmit sem tettek. Nyolcvanezer forintot vágtak zsebre jogtalanul. Érdekessége az ügynek az is, hogy mindketten büntetett előéletűek voltak. Elnézés, jóindulat, de kivel szemben?! A Kriminalisztikai Intézet megállapította, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétők között igen sok az erkölcsileg megbízhatatlan személy, akikre mégis pénzt, anyagot, értéket bíznak —, s ráadásul nem is törődnek kellően munkája ellenőrzésével. Az összes ügyek több mint 20 százalékában szerepeltek büntetett előéletű személyek; ezeknek 47,3 százaléka egy esetben, 52,7 (!) százaléka pedig két vagy több esetben volt „TT” elleni vétségek miatt elítélve. Sajnálatos, hogy újra meg újra bizalmi állásba ültetik ezeket az embereket. A visszaeső bűnösök által elkövetett bűntetteiknek majd 20 százalékában fontos bizalmi bosztást, jelentősebb munkakört töltött be a tettes. Súlyos hiba, hogy egyszerűen elfelejtik tőlük az erkölcsi bizonyítványt kérni. S ha tudják is a viselt dolgokat, akkor is jóindulattal elnézőek velük szemben, bizalmat szavaznak nekik. Egyik művelődési intézményünk gazdasági . vezetője munkája során pénzügyi analf abétának bizonyult, s ezt elég későn derítette ki róla a felsőbb ellénőrzés. Az intézmény vezetőjével közölték: nem beszélik le az illető alkalmazásáról, de többé pénz közelébe ne engedje! S mi történt? Űj munkaköre: gazdasági előadó. Megdöbbentő felelőtlenséget produkált az egri posta is. Olyan emberre bízták a hírlapkézbesítést, aki 1950- től 59-ig nyolc alkalommal volt büntetve. Egy esetben sikkasztás, társadalmi tulajdon hanyag kezelése, tiltott visszatérés, öt alkalommal pedig közveszélyes munkake- ■ rülés miatt szabták ki rá büntetést. Természetesen újra sikkasztott, több mint három és fél ezer forintot. Kiderült utólag, hogy mikor felvették állásba, a posta munkaügyi osztályán kérdést sem tettek fel neki: ki volt, mi volt, mit csinált azelőtt? A közvagyon — közügy Á bűnüldöző szerveknek rendelkezés teszi kötelezővé, hogy a bűncselekményeket lehetővé tevő okokat felderítse, és ezeket közölje a vállalatokkal, munkahelyekkel, a felügyeleti szervekkel. „Szignalizációt” küldenek, javaslatokat tesznek: szüntessék meg a bűntettet elősegítő okokat Az ügyészség ellenőrzi, s ha szükséges, kikényszeríti, hogy eleget tegyenek e felhívásoknak. A társadalmi tulajdon védelme azonban nemcsak a bűnüldöző Szerveik dolga, nemcsak rendőri, ügyészségi vagy bírósági feladat. A közvagyon megóvása mindenkinek saját zsebre menő ügyévé kell váljék. Ám mindaddig, amíg maga a társadalom — a közösség, környezet, a kollégák, szomszédok, ismerősök —, nem „igazi tolvajnak” tekintik a köz megkárosítóit, fosztogatóit, hanem csupán „ügyesnek” vagy „ügyeskedőnek”, addig a bűnüldözés nem lehet elég eredményes. A „TT”-seket annak kell tekinteni, amik valójában: csalók, tolvajok, sikkasztok! Pataky Dezső iám a Gagarin Hocn r/|,#| Most építik ki a Gagarin Hőerőműtől Szolnok felé vivő elektromos távvezeték oszlopsorát. A 40 méter magas oszlopokon a mezőkövesdi építőipari ktsz emberei dolgoznak. Jelenleg a Heves megye déli részébe eső szakaszon míniumozzák, festik a korrózió ellen a hatalmas acélszerkezeteket. (MTI-foto — Kunkovács László felv.) Ötféle tésztát gyúrnak a tarnaörsi asszonyok Egy hasznos kezdeményezés nyomában Tamaörsön, a Dózsa Termelőszövetkezet központjával szemközti utca sarkán, nagy, pirosra festett villaház áll. Az arra járó családi háznak véli. Benn a szobákban fehér köpenyes és fejkendős asszonyok serénykednek. Kezeik alatt gyorsan mozognak a nyújtófák, és néhány perc alatt öblös tésztalevelek formálódnak a nyújtófák alatt. Tésztákat készítenek, levestésztákat! Hagyományos kézi munkával gyúrják, nyújtják és vagdalják. Közben énekelnek, beszélgetnek. A Tarnamérai Tamavöl- gye Vegyesipari Ktsz kihelyezett tésztaüzeme május 12-én alakult Tarnaörsön. A hasznos kezdeményezés nyomán, az üzem, a további bővítésig 18 asszonynak ad munkalehetőséget. Az asszonyok mind idevalósiak, s az üzemhez közel, szinte egy utcában laknak. — Szívesen vállaltuk a munkát — mondja Csömör Pálné — az asszonyok vezetője. — Eddig 10 mázsa tésztát készítetünk, ötféle változatban: nagykockát, kiskoclcát, eperlevelet, csigatésztát és vékony metéltei. Az egyes tésztaféléket nyolc tojásból készítjük, és naponta nyolc-kilenc óra alatt 85—90 kilót termelünk. Minden szombat szabad, ami mindannyiunknak nagyon kedvező, mert otthon a háztartási munkát is el tudjuk végezni. A jövő héten lesz az első fizetés, amit izgalommal várunk. Előreláthatóan ezer, ezerkétszáz forintot keresünk. Az úgynevezett előkészítő részben a friss tojásokat fertőtlenítik, mások a lisztet mérik gyúráshoz. Szekeres Sándornét a gyúrás közben állítom meg néhány szóra. — Korábban az ÁFÉSZ- nél, majd háziiparnál voltam. Eddig ez a legjobb! Egy kicsit még szokatlan a hosz- szú állás, de majd megszokom. Tóbiás Margit és Bódi Mária a legfiatalabb az üzemben. Mindketten húsz éven aluliak. Bódi Mária nem régen még a budapesti Posztógyárban dolgozott, Tóbiás Margit pedig a Hatvani Cukorgyárban. Rögtön hazajöttek a faluba, miután megtudták, hogy új üzem alakult. — Van mosdónk, öltözőnk és hamarosan a villanybojlert is felszerelik a fürdőszobában — veszi át ismét a szót Csömör Pálné. — A ktsz vezetői mindent megtesznek, hogy zavartalanul menjen a munka! Közben a szárítószobában felállított állványon zöld szitákra helyezik a már elkészült „eperleveleket”. Ezt követi a csomagolás. Ízléses celofán tasakokba csomagolják, majd dobozokba rakják az üdesárga tésztákat, amelyeket a ktsz saját címkéivel látnak el. Ezután már csak a szállítás következik... A tarnaörsi aszonyok által készített tészták iránt máris naev az érdeklődés az ÁFÉSZ-ek, a FÜSZÉRT és az éielmiszer-kiskereskedelrrvl vállalatok részéről. Az első szállítmányok a háziasszonyok örömére a közeli napokban érkeznek meg az üzletekbe. (mentusz) Kisz-segíiség: SI2K Étrvízkit r omiHit k nitfk A KISZ KB intéző bizottsága határozatot hozott az árvízvédelmi, mentési és újjáépítési munkákhoz nyújtott segítés módjáról. Eszerint gyors ütemben kilenc építőtábort szerveznek ott, ahol a fiatal munkáskezekre legégetőbb szükség van. Július 28 és augusztus 23 között összesen mintegy 6000 fiatal tevékenykedik majd az árvízkárosultak megsegítése, s az újjáépítés érdekében. Tivadar község térségében négy tábort állítanak fel, itt 800 szakközépiskolás és 800 gimnazista vesz részt a helyreállítási munkálatodban. Fehérgyarmaton három tábor 1250 önkéntese segédkezik majd több mint 300 ház felépítésében. Jánkmaj- tis térségében — négy turnusban — 900 fiatal szakmunkástanulót várnak, Nagyhódos környékén 1600 fiatalra lesz szükség. Szeged és Makó térségében az árvízvédelemhez felhasznált anyagok mentése lesz a fiatalok feladata, ezért hozzáláttak két Csong- rád megyei tábor szervezéséhez is. (MTI) 1970. június kJ ég nem ért véget a * ‘ második világháború, Hitler zsoldosai még elkeseredetten próbálták menteni a menthetetlent, amikor a budapesti Tudományegyetem Élettani Intézetében haladó szellemű tudósok, írok, művészek, közéleti emberek létrehozták a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság előkészítő bizottságát. A munka nyomán 1945. június 9-én megalakult a társaság budapesti szervezete, amely hamarosan az egész országot átfogó mozgalom központjává lett. Célkitűzése az volt, hogy a haladó szellemű magyar értelmiség segítségével felvilágosítsák a tömegeket a nagy ívű kulturális fejlődésről, amelyet a szovjet nép az Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta elért, s hogy ezt a szellemi gazdagságot a magyar népnek is közkincsévé tegyék. Nagy utat tett meg a társaság az elmúlt negyedszázad során, s fontos szerepet töltött be a két nép őszinte barátságának elmélyítésében, egymás megismerésében, népünk világnézetének formálásában. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, hogy már az 1946 júliusában megtartott I. kongresszus küldöttei több mint félmillió tagot képviseltek. Egyesztendős működésük eredményéként 30 könyvet adtak ki, kiálltA barátság negyedszázada tások, hangversenyek hosz- szú sorát rendezték, megismertették a magyar olvasó- és színházlátogató közönséggel a szovjet és az orosz irodalom legjobb alkotásait. A kongresszus nyomán még tovább gazdagodott a társaság tevékenysége. Vidéken is rendre alakultak a szervezetek, fellendült a központi szakosztályok működése, a két nép kapcsolatainak elmélyítése végett neves közéleti személyiségekből, írókból, művészekből álló küldöttség utazott a Szovjetunióba. A fordulat éve a társa” ság munkájában is fordulatot jelentett. Szerepe túlnőtt a művelődési feladatokon, a társaság fontos politikai szervvé lépett elő. Nevét Magyar—Szovjet Társaságra változtatta, ezzel is jelezvén, hogy a kölcsönös megismerést ki akarja terjeszteni az élet minden területére. A nemes cél érdekében az MSZT 1949-től többek között megrendezte a barátsági hónapokat, amelyek keretében ismert tudósok, élenjáró munkások, gazdasági szervezők érkeztek hazánkba, hogy segítséget nyújtsanak új életünk megteremtéséhez. A barátsági hónapok vendégeiként kiváló művészeket ismerhettünk meg: Tyihonovot, a költőt, Csula- ki zeneszerzőt, Ulanovát, a Moszkvai Nagyszínház szólótáncosát, David Ojsztraho^, a világhírű hegedűművészt. Segítségükkel népünk közvetlen élményeket szerezhetett a szovjet kulturális élet kimagasló értékeiről. Mi sem természetesebb, hogy az ellenforradalom célba vette és gyökerestül meg akarta semmisítem az MSZT-t. A társaság azonban kiállta a próbát. A dúlás után szinte központi segítség és agitáció nélkül álltak talpra, szerveződtek újjá vidéki csoportjai is. 1957. június 17-én az országos elnökség már nem csupán az újjászervezés tényét állapíthatta meg, hanem — hála a tagság összefogásának és helyeslésének — az addiginál jóval gazdagabb programját is meghirdette. Az új program tartalmilag is nagy fejlődést jelentett. A társaság tömegszervezetből mozgalommá alakult át, és Magyar —Szovjet Baráti Társaság néven bekapcsolódott a konszolidáció, az emberséges, alkotó munkára ösztönző légkör megteremtésébe. Politikai felvilágosító munkájában nagy segítséget jelentett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulása, mert a szovjet testvérszervezet újabb lehetőségeket teremtett egymás kölcsönös megismerésére. így az MSZBT 1960 februárjában megtartott III. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy a társaság eredményes munkát végzett, jól segítette a párt és a kormány politikáját. E munka eredményességét tovább fokozta a népfronttal való- szoros együttműködés. Az MSZBT ma különö” sen fontos szerepet tölt be a közvélemény formálásában. Legfőbb célja megmutatni a következetes harcot, amelyet a Szovjetunió vív a világbéke megóvásáért, a jó szándékú emberek békés együttműködéséért. S ma az eredendő cél még teljesebb elérésére, az egymás kölcsönös megismerésére is több lehetőség kínálkozik. Szép hagyomány- nyá vált például a kulturális napok megrendezése. Nemcsak hozzánk látogattak el a különböző szovjet köztársaságok képviselő, -hogy hazájuk életét, fejlődését reprea&ntálják, a mi küldöttségeink is évről évre eljutnak a Szovjetunió legtávolabbi sarkaiba is, hogy számot adjanak életünkről, az új élet építésében elért eredményeinkről. Ezek a bensőséges hangulati találkozások hűen kifejezik a szovjet és a magyar néo összetartozását, testvéri érzéseit. Az MSZBT helyesen látja, hogy a barátság elmélyítésének legjobb módszere a személyes kapcsolatok megteremtése. Ezt a célt szolgálják a sűrűn induló barátságvonatok. a testvérvárosok és a testvérüzemek szoros, gyümölcsöző kapcsolatai is. A társaság különösen jó munkát végzett az ifjúság körében. A különféle vetélkedők rendezése, a levelező mozgalom kiszélesítése, a nyelvtanfolyamok rendezése mind a két nép fiataljainak közeledését, összetartozásának erősítését szolgálja. A negj'edszázados évfor- ” dulóra készülődő társaság méltóképpen vett részt a lenini centenárium, s a 25 éves felszabadulási ünnepségeinek megszervezésében is. Mint fennállása során mindig, ezúttal is hivatása magaslatán, rendeltetéséhez méltóan - szolgálta a proletár internacionalizmus ügyét, népeink barátságának1 további elmélyítését. Szegedi GytdA
