Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Csalok, tolvajok, sikkasztok XF'-sek közelebbről ff Kétmillió 483 ezer forint kárt okoztak a népgazdaság­nak 1968-ban Heves megyé­ben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntet­tek. 1969-ben lényeges csök­kenés következett, a kárösz- szeg: egymillió 559 ezer fo­rint. Ezek csupán a bíróilag megállapított károk. Jóval magasabb kárösszegeket mért az ügyészségi statisztika: 1968. négymillió 200 ezer; 1969: négymillió 900 ezer fo­rint. Ezek az adatok az is­meretlen tettesek okozta ká­rokat is magukban foglalják. A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekmények egyik jellemzője: a közösség orra előtt alakul ki, a közösség orra előtt bátorodik a tettes mind nagyobb és nagyobb értékek elvitelére. A környe­zetnek minden esetben fel­tűnik, hogy a szomszédok, az ismerősök, rokonok egyik napról a másikra „életstí­lust” változtatnak, lakást épí­tenek, gépkocsit vásárolnak, külföldi utazásokat tesznek, dőzsölnek, tivornyáznak stb. A környezet legtöbbször csak irigykedik, s ha gyanakszik is bűncselekményre, egyetlen szóval túlteszi magát minden gyanún: „ügyesek” vagy „ügyeskedők” — mondják. Mi az oka a közvagyon megkárosításának, fosztoga­tásának? Mi az alapjuk e sú­lyos bűncselekményeknek, s mik az elkövetők indokai? Alkalom, ellenőrzési laza­ságok, gátlástalan erkölcsi felfogás az alapjuk, a társa­dalmi tulajdont károsító bűn­cselekményeknek. Az indíté­kok: könnyebb élet, ital, szó­rakozás, nők stb. Akárhány bűnöst megkérdeznek, „mire kellett?”, egy sem válaszol­ja (mert nem is válaszolhat­ja!): „kenyérre kellett...” Bűnre csábító alkalom Miért, hogyan keletkeznek ezek a — szaknyal ven szólva — „TT”-s bűntetteit? Az Or­szágos Kriminalisztikai Inté­zet legutóbb országosan' 862 ügyet vizsgált, s mint meg­állapítja: a cselekményeket az alkalom könnyítette meg, vagy tette lehetővé. Az ügyek 54 százalékában két vagy an­nál is több elkövetést lehető­vé tevő körülményt számol­tak. A bűnösöknek több mint 43 százalékát az ellenőrzés elmulasztása, teljes hiánya, felszínessége, több mint 17 százalékát az alapvető pénz­kezelési szabályok megsérté­se, a bizonylati fegyelem hiá­nya, s 6,6 százalékát a túl­zott, fenntartás nélküli biza­lom segítette cselekménye el­követéséhez. Máig sem vesz­tette érvényét a közmondás: alkalom szüli a tolvajt. A Kriminalisztikai Intézet tanulmányának példatára számos „megyei” ügyet em­lít, s ezekre olvasóink is em­lékezhetnek még, mert annak idején lapunk részletesen foglalkozott ezekkel, az ügyek tárgyalása kapcsán. A volt Nyugat-bükki Álla­mi Erdőgazdaságnál egy éven át „garázdálkodott” egy nyolctagú bűnbanda, amely­nek résztvevője volt az erdé­szeti rakodóbrigád vezetője, a kerületvezető erdész, s az erdészeti fatelepvezető is. 42 000 Ft értékű fanyagot sikkasztottak el. A szihalmi postahivatal ve­zetőnője és férje, aki időn­ként a helyettesítést látta el, 2 és fél éven át dézsmálták a pénzesfiókot. A családi bűnszövetkezet „bevétele” 220 000 Ft volt. Rajtuk is túl­tett az atkári postavezető, aki­nek takarékbetétes manipu­lációi több mint 373 ezer fo­rintot eredményeztek. Papírmust, hízott patkányok A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekmények (lo­pás, sikkasztás, csalás, hűt­len kezelés) elkövetésének módjai igen változatosak. Az elkövetési mód sokfélesége és változatossága a tettesek ta­lálékonyságát tanúsítja, s egyben jelzi azt is, hogy bár­hol adódik a legkisebb lehe­tőség is, ott mindjárt akció­ba lépnek azok, akik a kí­nálkozó lehetőséget a maguk zsebére hasznosítani igye­keznek. A gátlástalan, laza erkölcsű emberek a legkisebb rendezetlenséget, szervezeti, ügyviteli hiányosságokat ki­használják. Igen sajnálatos, hogy legtöbb esetben ezek a silányok még segítséget” is kapnák a közvagyon elleni bűntettek elkövetéséhez. Az ítéletek indoklásaiban nem­egyszer olvashatók ilyen mondatok: „...megbíztak benne ... munkahelyén min­denkivel jó viszonyban volt, fel sem tételezték róla, hogy ilyen cselekményt követ el.” A pincegazdaság egyik ve­zető adminisztrátora hamisí­tott vételi jegyre vett fel a pénztárból 3180 forintot. Ügy tüntette fel, mintha ő 530 li­ter mustot adott volna el a pincegazdaságnak. „Papír- must” találmányát természe­tesen nem szabadalmazták. Nem mindennapi a szol­noki patkányintó házaspár esete... Az Élelmiszer Kis­ker boltjaiban elszaporodtak a veszedelmes rágcsálók, 100 egység is kérte a kártrevők kiirtását. A szolnoki házas­pár — hadd hízzanak a pat­kányok —, igen sok helyen csak a papírt íratta alá, hogy a munkát elvégezték, de valójában semmit sem tet­tek. Nyolcvanezer forintot vágtak zsebre jogtalanul. Ér­dekessége az ügynek az is, hogy mindketten büntetett előéletűek voltak. Elnézés, jóindulat, de kivel szemben?! A Kriminalisztikai Intézet megállapította, hogy a társa­dalmi tulajdon ellen vétők között igen sok az erkölcsileg megbízhatatlan személy, akikre mégis pénzt, anyagot, értéket bíznak —, s ráadá­sul nem is törődnek kellően munkája ellenőrzésével. Az összes ügyek több mint 20 százalékában szerepeltek büntetett előéletű személyek; ezeknek 47,3 százaléka egy esetben, 52,7 (!) százaléka pe­dig két vagy több esetben volt „TT” elleni vétségek mi­att elítélve. Sajnálatos, hogy újra meg újra bizalmi állás­ba ültetik ezeket az embere­ket. A visszaeső bűnösök ál­tal elkövetett bűntetteiknek majd 20 százalékában fontos bizalmi bosztást, jelentősebb munkakört töltött be a tet­tes. Súlyos hiba, hogy egy­szerűen elfelejtik tőlük az er­kölcsi bizonyítványt kérni. S ha tudják is a viselt dolgo­kat, akkor is jóindulattal el­nézőek velük szemben, bizal­mat szavaznak nekik. Egyik művelődési intézmé­nyünk gazdasági . vezetője munkája során pénzügyi analf abétának bizonyult, s ezt elég későn derítette ki róla a felsőbb ellénőrzés. Az intéz­mény vezetőjével közölték: nem beszélik le az illető al­kalmazásáról, de többé pénz közelébe ne engedje! S mi történt? Űj munkaköre: gaz­dasági előadó. Megdöbbentő felelőtlensé­get produkált az egri posta is. Olyan emberre bízták a hírlapkézbesítést, aki 1950- től 59-ig nyolc alkalommal volt büntetve. Egy esetben sikkasztás, társadalmi tulaj­don hanyag kezelése, tiltott visszatérés, öt alkalommal pedig közveszélyes munkake- ■ rülés miatt szabták ki rá büntetést. Természetesen újra sikkasztott, több mint három és fél ezer forintot. Kiderült utólag, hogy mikor felvették állásba, a posta munkaügyi osztályán kérdést sem tettek fel neki: ki volt, mi volt, mit csinált azelőtt? A közvagyon — közügy Á bűnüldöző szerveknek rendelkezés teszi kötelezővé, hogy a bűncselekményeket lehetővé tevő okokat felde­rítse, és ezeket közölje a vál­lalatokkal, munkahelyekkel, a felügyeleti szervekkel. „Szignalizációt” küldenek, ja­vaslatokat tesznek: szüntes­sék meg a bűntettet elősegí­tő okokat Az ügyészség el­lenőrzi, s ha szükséges, ki­kényszeríti, hogy eleget te­gyenek e felhívásoknak. A társadalmi tulajdon vé­delme azonban nemcsak a bűnüldöző Szerveik dolga, nemcsak rendőri, ügyészségi vagy bírósági feladat. A köz­vagyon megóvása mindenki­nek saját zsebre menő ügyé­vé kell váljék. Ám mindad­dig, amíg maga a társada­lom — a közösség, környezet, a kollégák, szomszédok, is­merősök —, nem „igazi tol­vajnak” tekintik a köz meg­károsítóit, fosztogatóit, hanem csupán „ügyesnek” vagy „ügyeskedőnek”, addig a bűnüldözés nem lehet elég eredményes. A „TT”-seket annak kell tekinteni, amik valójában: csalók, tolvajok, sikkasztok! Pataky Dezső iám a Gagarin Hocn r/|,#| Most építik ki a Gaga­rin Hőerőműtől Szolnok felé vivő elektromos táv­vezeték oszlopsorát. A 40 méter magas oszlopokon a mezőkövesdi építőipari ktsz emberei dolgoznak. Jelenleg a Heves megye déli részébe eső szakaszon míniumozzák, festik a kor­rózió ellen a hatalmas acélszerkezeteket. (MTI-foto — Kunkovács László felv.) Ötféle tésztát gyúrnak a tarnaörsi asszonyok Egy hasznos kezdeményezés nyomában Tamaörsön, a Dózsa Ter­melőszövetkezet központjá­val szemközti utca sarkán, nagy, pirosra festett villa­ház áll. Az arra járó csalá­di háznak véli. Benn a szo­bákban fehér köpenyes és fejkendős asszonyok serény­kednek. Kezeik alatt gyorsan mozognak a nyújtófák, és néhány perc alatt öblös tész­talevelek formálódnak a nyújtófák alatt. Tésztákat készítenek, levestésztákat! Hagyományos kézi munká­val gyúrják, nyújtják és vagdalják. Közben énekel­nek, beszélgetnek. A Tarnamérai Tamavöl- gye Vegyesipari Ktsz kihe­lyezett tésztaüzeme május 12-én alakult Tarnaörsön. A hasznos kezdeményezés nyo­mán, az üzem, a további bő­vítésig 18 asszonynak ad munkalehetőséget. Az asszo­nyok mind idevalósiak, s az üzemhez közel, szinte egy utcában laknak. — Szívesen vállaltuk a munkát — mondja Csömör Pálné — az asszonyok veze­tője. — Eddig 10 mázsa tész­tát készítetünk, ötféle vál­tozatban: nagykockát, kis­koclcát, eperlevelet, csiga­tésztát és vékony metéltei. Az egyes tésztaféléket nyolc tojásból készítjük, és na­ponta nyolc-kilenc óra alatt 85—90 kilót termelünk. Minden szombat szabad, ami mindannyiunknak nagyon kedvező, mert otthon a ház­tartási munkát is el tudjuk végezni. A jövő héten lesz az első fizetés, amit izga­lommal várunk. Előrelátha­tóan ezer, ezerkétszáz fo­rintot keresünk. Az úgynevezett előkészítő részben a friss tojásokat fer­tőtlenítik, mások a lisztet mérik gyúráshoz. Szekeres Sándornét a gyúrás közben állítom meg néhány szóra. — Korábban az ÁFÉSZ- nél, majd háziiparnál vol­tam. Eddig ez a legjobb! Egy kicsit még szokatlan a hosz- szú állás, de majd megszo­kom. Tóbiás Margit és Bódi Mária a legfiatalabb az üzemben. Mindketten húsz éven aluliak. Bódi Mária nem régen még a budapesti Posztógyárban dolgozott, Tó­biás Margit pedig a Hatvani Cukorgyárban. Rögtön haza­jöttek a faluba, miután megtudták, hogy új üzem alakult. — Van mosdónk, öltözőnk és hamarosan a villanyboj­lert is felszerelik a fürdő­szobában — veszi át ismét a szót Csömör Pálné. — A ktsz vezetői mindent meg­tesznek, hogy zavartalanul menjen a munka! Közben a szárítószobában felállított állványon zöld szitákra helyezik a már el­készült „eperleveleket”. Ezt követi a csomagolás. Ízléses celofán tasakokba csoma­golják, majd dobozokba rak­ják az üdesárga tésztákat, amelyeket a ktsz saját cím­kéivel látnak el. Ezután már csak a szállítás következik... A tarnaörsi aszonyok által készített tészták iránt máris naev az érdeklődés az ÁFÉSZ-ek, a FÜSZÉRT és az éielmiszer-kiskereskedelrrvl vállalatok részéről. Az első szállítmányok a háziasszo­nyok örömére a közeli na­pokban érkeznek meg az üz­letekbe. (mentusz) Kisz-segíiség: SI2K Étrvízkit r omiHit k nitfk A KISZ KB intéző bizott­sága határozatot hozott az árvízvédelmi, mentési és újjáépítési munkákhoz nyúj­tott segítés módjáról. Esze­rint gyors ütemben kilenc építőtábort szerveznek ott, ahol a fiatal munkáskezekre legégetőbb szükség van. Jú­lius 28 és augusztus 23 kö­zött összesen mintegy 6000 fiatal tevékenykedik majd az árvízkárosultak megsegí­tése, s az újjáépítés érdeké­ben. Tivadar község térsé­gében négy tábort állítanak fel, itt 800 szakközépiskolás és 800 gimnazista vesz részt a helyreállítási munkálatod­ban. Fehérgyarmaton három tábor 1250 önkéntese segéd­kezik majd több mint 300 ház felépítésében. Jánkmaj- tis térségében — négy tur­nusban — 900 fiatal szak­munkástanulót várnak, Nagyhódos környékén 1600 fiatalra lesz szükség. Szeged és Makó térségé­ben az árvízvédelemhez fel­használt anyagok mentése lesz a fiatalok feladata, ezért hozzáláttak két Csong- rád megyei tábor szervezé­séhez is. (MTI) 1970. június kJ ég nem ért véget a * ‘ második világháború, Hitler zsoldosai még elke­seredetten próbálták mente­ni a menthetetlent, amikor a budapesti Tudományegye­tem Élettani Intézetében ha­ladó szellemű tudósok, írok, művészek, közéleti emberek létrehozták a Magyar— Szovjet Művelődési Társa­ság előkészítő bizottságát. A munka nyomán 1945. jú­nius 9-én megalakult a tár­saság budapesti szervezete, amely hamarosan az egész országot átfogó mozgalom központjává lett. Célkitűzése az volt, hogy a haladó szel­lemű magyar értelmiség se­gítségével felvilágosítsák a tömegeket a nagy ívű kul­turális fejlődésről, amelyet a szovjet nép az Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­me óta elért, s hogy ezt a szellemi gazdagságot a ma­gyar népnek is közkincsévé tegyék. Nagy utat tett meg a tár­saság az elmúlt negyedszá­zad során, s fontos szerepet töltött be a két nép őszinte barátságának elmélyítésében, egymás megismerésében, né­pünk világnézetének formá­lásában. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, hogy már az 1946 júliusában megtar­tott I. kongresszus küldöttei több mint félmillió tagot képviseltek. Egyesztendős működésük eredményéként 30 könyvet adtak ki, kiállt­A barátság negyedszázada tások, hangversenyek hosz- szú sorát rendezték, megis­mertették a magyar olvasó- és színházlátogató közönség­gel a szovjet és az orosz irodalom legjobb alkotásait. A kongresszus nyomán még tovább gazdagodott a társaság tevékenysége. Vidé­ken is rendre alakultak a szervezetek, fellendült a köz­ponti szakosztályok műkö­dése, a két nép kapcsolatai­nak elmélyítése végett neves közéleti személyiségekből, írókból, művészekből álló küldöttség utazott a Szovjet­unióba. A fordulat éve a társa­” ság munkájában is fordulatot jelentett. Szerepe túlnőtt a művelődési felada­tokon, a társaság fontos po­litikai szervvé lépett elő. Ne­vét Magyar—Szovjet Társa­ságra változtatta, ezzel is je­lezvén, hogy a kölcsönös megismerést ki akarja ter­jeszteni az élet minden terü­letére. A nemes cél érdekében az MSZT 1949-től többek kö­zött megrendezte a barátsá­gi hónapokat, amelyek ke­retében ismert tudósok, élen­járó munkások, gazdasági szervezők érkeztek hazánk­ba, hogy segítséget nyújtsa­nak új életünk megteremté­séhez. A barátsági hónapok vendégeiként kiváló művé­szeket ismerhettünk meg: Tyihonovot, a költőt, Csula- ki zeneszerzőt, Ulanovát, a Moszkvai Nagyszínház szóló­táncosát, David Ojsztraho^, a világhírű hegedűművészt. Segítségükkel népünk köz­vetlen élményeket szerezhe­tett a szovjet kulturális élet kimagasló értékeiről. Mi sem természetesebb, hogy az ellenforradalom cél­ba vette és gyökerestül meg akarta semmisítem az MSZT-t. A társaság azonban kiállta a próbát. A dúlás után szinte központi segít­ség és agitáció nélkül álltak talpra, szerveződtek újjá vi­déki csoportjai is. 1957. jú­nius 17-én az országos el­nökség már nem csupán az újjászervezés tényét állapít­hatta meg, hanem — hála a tagság összefogásának és he­lyeslésének — az addiginál jóval gazdagabb programját is meghirdette. Az új prog­ram tartalmilag is nagy fej­lődést jelentett. A társaság tömegszervezetből mozga­lommá alakult át, és Magyar —Szovjet Baráti Társaság néven bekapcsolódott a kon­szolidáció, az emberséges, al­kotó munkára ösztönző lég­kör megteremtésébe. Politikai felvilágosító munkájában nagy se­gítséget jelentett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulása, mert a szov­jet testvérszervezet újabb le­hetőségeket teremtett egy­más kölcsönös megismerésé­re. így az MSZBT 1960 feb­ruárjában megtartott III. kongresszusa joggal állapít­hatta meg, hogy a társaság eredményes munkát végzett, jól segítette a párt és a kor­mány politikáját. E munka eredményességét tovább fo­kozta a népfronttal való- szo­ros együttműködés. Az MSZBT ma különö­” sen fontos szerepet tölt be a közvélemény for­málásában. Legfőbb célja megmutatni a következetes harcot, amelyet a Szovjet­unió vív a világbéke meg­óvásáért, a jó szándékú em­berek békés együttműködé­séért. S ma az eredendő cél még teljesebb elérésére, az egymás kölcsönös megisme­résére is több lehetőség kí­nálkozik. Szép hagyomány- nyá vált például a kulturá­lis napok megrendezése. Nemcsak hozzánk látogattak el a különböző szovjet köz­társaságok képviselő, -hogy hazájuk életét, fejlődését reprea&ntálják, a mi küldött­ségeink is évről évre eljut­nak a Szovjetunió legtávo­labbi sarkaiba is, hogy szá­mot adjanak életünkről, az új élet építésében elért ered­ményeinkről. Ezek a benső­séges hangulati találkozások hűen kifejezik a szovjet és a magyar néo összetartozá­sát, testvéri érzéseit. Az MSZBT helyesen lát­ja, hogy a barátság elmélyí­tésének legjobb módszere a személyes kapcsolatok meg­teremtése. Ezt a célt szol­gálják a sűrűn induló ba­rátságvonatok. a testvérvá­rosok és a testvérüzemek szoros, gyümölcsöző kapcso­latai is. A társaság különösen jó munkát végzett az ifjúság körében. A különféle vetél­kedők rendezése, a levelező mozgalom kiszélesítése, a nyelvtanfolyamok rendezése mind a két nép fiataljainak közeledését, összetartozásá­nak erősítését szolgálja. A negj'edszázados évfor- ” dulóra készülődő tár­saság méltóképpen vett részt a lenini centenárium, s a 25 éves felszabadulási ün­nepségeinek megszervezésé­ben is. Mint fennállása so­rán mindig, ezúttal is hiva­tása magaslatán, rendelteté­séhez méltóan - szolgálta a proletár internacionalizmus ügyét, népeink barátságának1 további elmélyítését. Szegedi GytdA

Next

/
Thumbnails
Contents